Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
Az írógép múltja és jövője Korunkban elképzelhetetlen bármilyen kis iroda is írógép nélkül. Az írás gépesítésének a kezdetén az író kéz mozgását akarták utánozni. Ilyen gép szerkesztéséről 1760-ból van adat: egy írórudat két egymásra merőleges irányban egy-egy mechanizmus vezérelt görbe vezérlőpályákkal. A szerkezetet erős rugók hajtották. A nyomtatás felfedezésekor alakultak ki a különféle nyomtatóírógépele, amikor például gömbfelületre vitték fel a betűket és a megfelelő betűt ráfordítva a papírra, érték el a kívánt hatást. Ezek a gépek nagyon lassan működtek. Az első maihoz hasonló írógépet egy dél-tiroli asztalosmesternek tulajdonítják (1867), az ő szerkezetéhez teljesen hasonló elvi felépítésű gépeket kezdtek gyártani Amerikában, és az ő kezdeményezésükből fejlődött ki a Remington néven ismert írógépmárka is. Az első üzemileg gyártott írógépek 1870-ben készültek. Az írógépek szerkezeti fejlődésével a gépek könnyebbé, egyszerűbben kezelhetőkké váltak. Az első világháború idején jelentek meg az utazó írógépek, amelyekből a mai táskaírógépek alakultak ki. Az írógép legfontosabb alkatrészei: a váz, a billentyűzet, az összekötő karok, a betűk, a festékszalag, a papírvivő kocsi és a henger. A betűkarokat olyan mechanizmussal mozgatják, hogy az írás egyenletessége a kézi leütés erősségétől többé-kevésbé független legyen. A villamos hajtású írógépeken, az egyenletes leütéserősséget maga a szerkezet biztosítja, az író személy csupán érintkezőket zár a betűgombok megnyomásával. A szakemberek megállapítása szerint egy átlagos minőségű írógép mintegy 180 millió betűleütés után szorul generáljavításra. Napi 8 órai használatot feltételezve ez körülbelül 10 éves élettartamnak felel meg. A német nyelvben leggyakrabban előforduló „e” betűt 10 év alatt 30 milliószor írja le a gép. Ha ezeket az „e” betűket egymás mellé írnánk, 75 kilométer hosszú sor lenne az eredmény. Sokak véleménye szerint azonban a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fejlődik, s az egyes betűk előfordulásának a gyakorisága is változik. A mai írógépek billentyűzete, illetve betűelrendezése pedig semmit sem változott 100 év óta. A két kéz terhelése íráskor ma már közelítően sem egyforma. Ezenfelül a hagyományos írógép egészségügyi szempontból sem kifogástalan: elősegíti a gerincoszlop meg- görbülését,. Üj típusú, a kéz formájához alkalmazkodó billentyűzetet alakítottak ki a P. C. D. angol gyár elektromos műszerészei. A legépelt szöveget a billentyűzethez kapcsolt képernyőn lehet elolvasni. A javítások elvégeztével, a mágneses szalagon rögzített helyes szöveget végül egy automata írógépbe táplálják be, Képünkön: az új típusú billentyűzet. Repülőtér — a tengeren Napjaink katonai és polgári repülőgépei számára nagyméretű — 2—3 kilométer hosszú —, bonyolult fel- és leszállító berendezéssel ellátott repülőterek szükségesek. Felmerül a kérdés, hogyan tudnak fel- és leszállni a repülőgépek a repülőgép-anya- hajókon, amelyek akármilyen nagyok, mégsem hasonlíthatók össze a repülőterek futópá'yá- ival. A repülőgép-anyahajó fedélzetének csak egy 80—100 méter hosszú része szolgál felszállásra, ez a szárazföldi repülőtéri felszállópálya hosz- szának mindössze 3—5 százaléka. A repülőgépek felszállását ügy is elősegítik, hogy a hajó a repülőgépek felszállásakor teljes sebességgel halad előre, s ezzel megnő a repülőgép sebessége az őt szállító hajó sebességével. A másik mód az, hogy külön vonóerővel megnövelik a repülőgép gyorsulását és így előbb éri el az emelkedéshez szükséges sebességet. Ennél a katapultálásnál a repülőgépre egy vontatókötelet erősítenek, s ezt nagy erővel hirtelen meghúzzák. Bonyolultabb művelet a leszállás. A repülőgép leszállása közben a hajó a leszállni szándékozó repülőgép haladási irányával megegyező irányban teljes sebességgel ha'ad, ez majdnem felére csökkenti ; ! ' 7 f ..................*i. I .Sfcii a kifutási út hosszát. Ez természetesen önmagában még kevés, különféle fékezöszer- kezetekre is szükség van. A legfontosabb ilyen szerkezet a hajó leszállópályán, a leszállás irányára merőlegesen kifeszített drótkötél. Ez a fedélzettől 5—10 centiméter magasságban húzódik, végei pedig hidraulikus vagy pneumatikus fékezőhengeirban levő dugattyúhoz csatlakoznak. Miközben a gép megközelíti a fedélzetet, a repülőgép alján levő horog beleakad a kifeszített drótkötélbe, így a repülőgép lefékeződik, A leszállópályán általában 4—6 fékező drótkötél van kifeszít- ve: ha a repülőgép horga nem akadna bele az elsőbe, még találkozhat a másodikkal, harmadikkal. A repülőgép-anyahaj ót ezenkívül még fékezőhálóval is ellátják. Ez a leszállópálya végén feszül, anyaga vastag nylon. Képünkön: az „Arc Royal” brit repülőgép-anyahajó. Hossza 258 méter, 60 darab repülőgép szállhat le rá. űj technológia a söriparban nyomás alatt A VILÁGON MINDEN sörgyár ama törekszik, hogy berendezéseit minél jobban kihasználja, például a technológia megváltoztatásával. A nagy sörivó nemzetek — a németek, a csehek — évek óta végeznek ilyen irányú kísérleteket. Nálunk a legjelentősebb — és a hazai söripart szinte forradalmasító — változás a nyomás alatti erjesztés bevezetése. A kísérleteket 1969—70-ben kezdték el a Kőbányai Sörgyárban. Mi a nyomás alatti erjesztés? Milyen- előnyei vannak? Erről beszélgettünk a hazai kísérletek egyik szorgalmazójával és továbbfejlesztőjével, Nagy Zámbó Imrével, n Söripari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával. — A hagyományos sörléer- jesztés nyitott tartályokban, kádakban történik. A főházban elkészített sörlevet sörélesztő hozzáadásával plusz 6—8 °C-os hőmérsékleten erjesztik, a klasszikusnak számító előírások szerint any- nyi napig, ahány Balling-fo- kos lesz a sör. Ugyancsak a klasszikus előírások szerint az erjesztett sörlevet annyi hétig kell ászokolná, pihentetni, ahány fokos sört akarunk készíteni. Tehát egy 10 és fél Balling-fokos Balatoni Világost, Soproni Ászok sört tíz és fél napi erjedés után tíz és fél hétig kellene pihentetni. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy azt a mennyiséget — körülbelül 7 millió hektolitert —, amit az ipar évente kibocsát, mekkora üzemekben és milyen nagy összegű beruházásokkal lehetne csak előállítani. — Az évről évre növekvő sörfogyasztás miatt kezdték el tehát a kísérleteket egy újabb, az eddiginél gazdaságosabb és gyorsabb gyártási eljárás bevezetésére? — A NYOMÁS ALATTI erjesztés előnye a hagyományossal szemben, hogy nem kell plusz 6—8 Celsius-fokot biztosítani. Az erjesztés folyamán a 12—16 Celsius-fok is elegendő. A másik és talán ez a legnagyobb előnye: bármilyen sört, világosat és barnát, 10 és fél fokost ugyanúgy, mint a 18 Balling-fokost 5 nap alatt lehet erjeszteni ezzel az eljárással. Nem lesz rosszabb a sör minősége a nyomás alatti eljárás alkalmazásával Az így erjesztett sört mindössze pár napig kell csak kondicionálni a hosszú, hetekig 1ar- tó ászokálás és pihenietés helyett; Ez a művelet — a kondicionálás — kizárólag az iz- és üdítő hatást biztosító szénsav jó megkötését segíti elő a sörben. — A nyomás alatti erjesztéshez így nagy beruházásokra van szükség? — Valóban, speiális tartályok kellenek hozzá. Ezek 200, 220 hektoliteresek, s minimum 3—4 atmoszféra nyomást kibírnak. Ez a beruházás a nyomás alatti eljárás bevezetéséhez szükséges, de nagyon hamar megtérül, hiszen a gyártás során sokszor cserélődik benne a gyártmány, azaz a sör. Minősége és íze is jobb, mert a fő- és utóerjedéskor keletkező melléktermékek a klasszikus eljárásnál ízrontó hatásúak, és csak a hosszú pihentetéssel, az ászokolással tüntethetők el a sörből. A nyomás alatt történő erjesztés alkalmazásával gyakorlatilag teljesen kizárható a melléktermékek ízrontó hatása. — Nem hiszem, hogy az olvasók, illetve a sörivók közül sokan tudnának a sörgyártásban alkalmazott új technológiáról. Azt viszont tudom, hogy a sörivók sokszor emlegetik a hazai sörök gyengeségét: jellegtelen ízét, azt, hogy nem tartják a magyar sörök habjukat és a szénsav is hamar elillan a pohárból, összefüggésben van ez az új eljárás bevezetésével? — A nyomás alatti erjesztés — ezt már említettem — csak javít a sör minőségén. Azt, hogy egy sör habzik-e. vagy sem, az függ a szénsavtartalomtól, de függ attól is, milyen hőmérsékleten tárolják az italt a kereskedelemben. Az sem mellékes, hogy miben, milyen pohárban szolgálják fel a sört. Nálunk elfogy a sör szinte minden mennyiségben és a sörfogyasztásnak még nincs megfelelő hagyománya sem, mondnatom azt is „kultúrája”. Mert nem lenne szabad például boros poharakban sört felszolgálni, de éppenhogy kiöblített korsókban sem. A probléma nem a gyártással van. — Kőbányán kezdték a nyomás alatti erjesztés bevezetését. Viszont csak a borsodi gyár dolgozik ezzel az új gyártástechnológiával. Hogyan tovább? Mennyi idő kell a nyomás alatti erjesztés teljes bevezetéséhez? — NEM IDŐ, 1IANEM PÉNZ kérdése. Sörgyáraink többsége régen épült. Sok felújítani-, javítanivaló van mindegyik üzemben. Egyébként ez a technológia nem csodaszer, de nagy segítsége a magyar söriparnak. Bevezetése könnyebbé teszi a munkát, ezért is szorgalmazzuk mielőbbi általánosítását. Nagykanizsán, Sopronban és Pécsett is. Csillag Sándor * Napkoho a Földön Világszerte folynak a kísérletek a Nap sugárzó energiájának a hasznosítására. A kísérletek azonban korábban arra irányultak, hogy a Nap energiáját előbb elektromos energiává alakítsák át, és azt hasznosítsák. Később rájöttek, hogy felesleges a mindenképpen veszteséggel járó átalakítás, hiszen közvetlenül is többféle célra felhasználható a napenergia. Sok kísérletet végeztek az épületek Nappal történő fűtésére, ill. hűtésére. Újabban felmerült a napsugarak kohászati célú felhasználásának a gondolata is. Franciaországban a francia—spanyol határ közelében, a Pireneusok egyik magaslati üdülőhelyén építettek egy hatalmas napkohót. Azért itt, mert sok a napsütés és tiszta a levegő, és ritka a viharos erejű szél, amely megrongálhatná a drága berendezéseket. A napkohó olvasztókemencéje az úgynevezett fókuszépület. Ennek dél felé néző ajtaján át jut a Nap tükrökkel roppant mértékben feldúsított sugárzása a vizsgált tárgyakra, eszközökre. A „fóSzertimfíféf&k Egy; New York-i szemészeti klinikán, új szaruhártya-nro- tézist készítettek, műanyagból. Eddig, több mint 250 olyan betegnek adták v:sz- sza a látását, akik súlyos szembaj, vagy baleset okozta szaru- hártya-sérülés következtében vakultak meg. A protézis gomba alakú, s 5 milliméter hosszú szárában egy lencserendszer van elrejtve. Ennek segítségével a szaruhártyasérült 40 centimétertől a végtelenig mindent élesen lát. A eomba kalapja Kozmetikai kontaktlencse. A beültetéshez először A nagy figyelmet igénylő szemműtét. űj lehetőségei egy, a szárra felcsavarható kis műanyag tárcsát tolnak a szaruhártya peremén metszett kis nyíláson át a szaruhártya alá. Miután bedugják a tárcsába, a gomba szárat, és addig forgatják, amíg a kalap és a kis tárcsa kétoldalt ráfekszik a szaruhártyára, és igy a protézist biztosan rögzíti. Újdonságnak számít az a műtét is, amit két amerikai szemorvos egymástól függetlenül dolgozott ki azoknak a betegeknek a gyógyítására, akik szemük üvegtestének bevérzése következtében vakultak meg. A műtét folyamán a mikroszkóp alatt operáló sebész felnyitja a szemgolyót, és a vérzésektől átlátszatlanná vált űvegtestfolyadé- kot leszívja. Helyébe —. hogy a szem belső nyomása a beavatkozás alatt fennmaradjon — megfelelő mennyiségű honyhasóoldatot fecskendez. Amint az üvegtestfolyadékot megtisztították, a konyhasó- oldatot eltávolítja, és helyreállítja az eredeti állapotot. Ez a beavatkozás sokat ígérő lépés lehet a cukorbetegség, a recehártya-megbetegedések, a szemsérülések, a re- cehártya-véredények betegségei, a magas vérnyomás és egyéb betegségek következtében fellépő szembevérzések gyógyításában. De csak akkor alkalmazható, ha a recehártya még működik. kuszpont” ellipszis alakú, függőleges tengelye 30, a vízszintes 40 centiméter. Ekkora az a terület, ahova a tükrökkel felfogott több mint ezer négyzetméter napsugárnyalábot koncentrálják, és ezért nevezik a napkohót 1000 kilowat- tosnak. Az óriási teljesítménysűrűség megdöbbentő kísérletek elvégzését teszi lehetővé. Egy 2 centiméter vastag acéllemezbe az összegyűjtött napsugár alig 20 másodperc alatt hét tenyérnyi lyukat éget, megolvasztva az egyik legellenállóbb ipari alapanyagot. A napkohó segítségével olyan anyagokat kísérleteznek ki, amely tartósan; ellenáll a magas hőmérsékletnek. A Szovjetunió déli köztársaságaiban is intenzíven foglalkoznak a napsugárzás hasznosításával. Jerevántól délre például, ahol évi átlagban 300 a napsütéses napok száma, szervezték meg a Szovjetuniónak a napsugarak hasznosításával foglalkozó egyik kutatóintézetét. A központ berendezései között vannak napsugarak összegyűjtésére szolgáló 1,5—2 méter átmérőjű parabolatükrök, amelyekkel a napsugarak összpontosítása útján már 3000 °G hőmérsékletet is sikerült létrehozni. A napjainkban épülő berendezések egyike egy 9000 darab, négyzet alakú tükörlapokból álló forgási paraboloid’,’ amelyet csúcsával felfelé egy 30 méteres fémtornyon függesztenek, és amelyre a to-’ rony köré szerelt tükrözőfelületek egész sorából vetődik majd a fény. Képünkön: Ä Szovjetunió-^ ban kifejlesztett olvasztókemence, amelyben a tükrök segítségével 3000 °C-on olvasz« tanak fémeket.
