Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
Könyve*rowc POLNER ZOLTÁN, Táncoltató Polner Zoltán költészete Nógrád tájain is méltányolt és ismert. Igaz, inkább csak a verskedvelők viszonylag szőkébb körébein. Ennek oka talán elsősorban abban keresendő- hogy a költő nem tartozik a gyakran publikálók körébe, bár a különböző folyóiratok hasábjain szívós kitartással van jelein, önmagát szigorú mértékkel méri — talán kissé szigorúbban is a kelleténél —, verseskötetet ritkábban ad közre- Egyébként első verseskönyve 1962- ben látott napvilágot Szegeden, Szigorú vallomás címmel. Vidéken élő költőről van tehát szó, amely tény nem költészetének minősítéséhez jelent adalékot- hanem emberi-költői helyzetére van kihatással, alkotói körülményeinek tisztázásához nyújt segítséget. E körülmények pozitívuma mindenekelőtt abban jelentkezik- hogy Polner Zoltán ember- és földközelsége költészetének egyik meghatározójává válik általa; negatívuma pedig az alkotói körülmények viszonylagos mosto- haságában lelhető fel. („Ráadásul” Polner Zoltán jelenleg újságíróként dolgozik, e tevékenység pedig az azonnali közvetlen reagálásra állítja a szellemi kapacitást, amely a költői magatartásnak nem minden esetben használ. Szerencsére Polnár Zoltánnál csak elvétve találkozunk ki- érleletlen verssel, mint például a Moszkva felé című vázlat. De ne vágjunk a dolgok elébe-) Örömmel vettük kézbe a költő Táncoltató című kötetét- amely 1977 végén a Magvető Könyvkiadóinál jelent meg. Az 1933-ban Szegeden született költő újabb kötetében hű volt önmagához. Nem szolgál meglepetéssel, eddig kialakult pályaképet nem módosítja. E pályakép lényege a dél-alföldi tanyákhoz és falvakhoz való hűség, s e folklóranyag következetes átmentése a műköltészet világába. Ez az átmentés magas színvonalon valósul meg- Biztos kézzel nyúl e tájék népköltészetéhez, hídelemeihez. szokásaiban mgnyilvánuló, napjainkban múlóban levő paraszti magatartásformáihoz. Teheti- hiszen élménytadó környezetéhez ragaszkodik. A szegedi tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári képesítést 1955-ben, s ázóta évek hosszú során át tanított középkor az atomkorban Ördögüz He Nem csalódtak azok, akik vettek erőt a kitartásra, és kedd este 10 óra után megnézték a televízióban az ördögűzésből — haláleset című NSZK-beli dokumentum-ri- portfilmet. Hátborzongató történetet hallottak feleleveníteni a képernyőn. Nyugat-Németország- ban éhenhalt egy 24 éves egyetemista lány. önszántából, családi, papi segédlettel. A lány ugyanis, akit korábban hosszú ideig epilepsziára és idegbajra kezeltek az orvosok, a fejébe vette, hogy megszállta az ördög és azt parancsolja neki, ne egyék. S ezt az állítását el is hitték neki. Hogy mit lehet — vagy lehetett — tenni ezután, az pofon egyszerű: ki kellett űzni a lányból a rossz szellemet. A katolikus egyház módszere megvolt rá: az úgynevezett nagy „exorcizmus”. Ám a dolog mégsem ment olyan simán, mint gondolták, mivel ebben a lányban, Anneliese Michelben nem egyetlen, hanem összesen hat ördög lakozott. Az emberi fals képzelet e jeles szüleményeinek olyan „kiválóságai” — legalábbis az ördögűző szertartást végző pap szerint —, mint Lucifer, minden ördögök legnagyobbi- ■ ka, aztán Judás, Káin és Néró. sőt még maga az eléggé soha el nem kárhoztatható Hitler is. Ne irigyeljük hát azokat a joviális ábrázatú. tisztességben megöregedett egyházfiakat. akik a würtz- burgl püspök külön engedélyével az ördögök kiűzésére vállalkoztak. őszintén mondom: nehéz dolguk volt, mi több — a lány halála után kiderülendő — hálátlan. Most ugyanis sokan őket hibáztatják a szerencsétlen lány elhalálozásáért. Hát idáig jutott a világ! Már a panok tudományában sem hisz istenigazából, sót arra a szemérmetlenségre vetemedik. hogy olykor még hibáztatja is. „Szánakozva” hallgattam a szakértő Roderik atya és az ördögűző Benz atya szavait. Nem sokáig. Hamarosan feltűnt. cseppet sem bántla őket a dolog, rendíthetetlenül hisznek cselekedeteik helyességében, olyan lehengerlő naívság- ról téve tanúságot, amely e jeles képzettségű férfiak esetében a hihetetlenséggel határos. Persze, Renz atyának oka volt — és van — az önbizalomra, hiszen — mint említette — bátvia egyszer már sikerrel mérkőzött meg a sátánnal. igaz, háromnapos és hároméjjeles megfeszíted küzdelmébe került. Az ifjabb Renznek nem adatott meg ez a szerencse. Csak egyetlen egyszer és átmenetileg, rövid időre sikerült a rossz szellemek fölé kerekednie. A lányban lakozó ördögök „személyét” ismerve azonban ezen aligha csodálkozhatunk, ezért teljes biztonsággal még azt sem vethetjük a férfiú szemére, hogy rosszul imádkozott, ö mindent megtett, apait* anyait beleadott abba, amit tőle a nagy „exorcizmus” módszere megkövetel. Sokkal inkább a módszerrel lehetett a baj, amire időközben rájöttek az egyháziak is, mert azóta betiltották az ördögűző gyakorlatot. S hogy ehhez miért kellett előbb egy szerencsétlen sorsú leány halála, azt a tőlem okosabbak bizonyára Jobban tudják, ezért meg sem kísérlem megmagyarázni. Talán még mellé fognék, mert a hit dolga — szégyen ide vagy oda — nem éppen az erősségem. Jobban kedvelem a kézzel fogható, a tudományosan megalapozott és elfogadható ítéleteket, módszereket. íme gyarlóságom ékes bizonyítéka. Szerencsére azonban sokan és mind többen vélekednek így, jnint kiderült az NSZK-ban is, nemcsak tudós professzorok, hanem teológia tanárok is. A filmben megszólaltatott három professzor meggyőzően bizonyította a nagy „exorcizmus” képtelenségét, anakronizmusát. Anneliese Michel epilepsziás és elmebeteg volt, két évvel ezelőtt meghalt, mert vallási buzgalomból, szellemi korlátoltságból, vagy rosszul értelmezett egyéni szabadság- jogból rá hallgatott környezete, gyógyulása pedig megerősíthetett volna egy több évszázados téves eszmét, nézetet. 1975/76-ban, amikor a rá- olvasásos gyógyító mesterkedések zajlottak, az NSZK-beli kisvárosban visszaugrott legalább fél évezredet az idő, bele a legteljesebb középkorba. A városra boszorkányos, ör- dögűzős szellem telepedett, dicstelen fénnyel ülve meg házait. Anneliese halála figyelmeztető. Nem arra nézve, amit az ördögűző mondott: milyen nagy korunkban a démonok hatalma, de arra, hogy a csodák helyett a tudományban, emberi passzivitás helyett az okos. célravezető cselekedetekben bízhatunk. A történetért és tanulságaiért érdemes volt késő éjszakáig fennmaradnunk. Sulyok László Csongrád községeiben, újságíróként is e vidék krónikása. Szigorúsága sem csökkent önmagához. szívós kitartása is a régi, érzékenysége szintén változatlan. A kötet versei plasztikus képet adnak arról- hogyan érzékeli a régi és az új ösz- szecsapását, hogyan ítéli meg az újban csírázó többet, mit tart átmentésre érdemesnek a múltból. .,A csodák teremtő napja” számára még töretlenül tart. Ez a csoda valamikor a gyermekkoromban kezdődött, s bár azóta ■,örömet fosztogató” évtizedeken át vágta magát keresztül a költő, nincs szűnőben. E csodalátással járja ma is Foiner Zoltán Dél-Alföld tájait, s a tágabb világot is. Vállalja e tájék embereinek .,költői képviseletét”. költészetének egyik éltető forrása ez (Kontrasztok.) Táncoltató című kötetének alapvető értékét a folklór ihlette versek jelentik. A folklóranyag gyűjtésével huzamosabb ideje foglalkozik, e tárgyban szintén publikál« önmagában is érték ez. Költészetének pedig egyik alapélménye. A versekben nem feldolgozásról, újraköltésről van szó, a modem ember életérzéseinek kifejezését erősítendő. Ráolvasások, átkok, hiedelmek. babonák világolnak sorai mögött, ősi, elemi erejű világ visszfénye ragyog a versekben. Mindez azonban nem a régi világ, hanem a mai ember és költő érzelmeinek, indulatainak, gondolatainak megtalált formája a jelenben. Ez a megtalált forrás Polner Zoltán számára kiapadhatat- lannak látszik. Bizonyára további költői teljesítményeiben is meghatározó szerepet kap majd. ""óth Elemér A Jelenkor márciusi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában Bede Anna, Berták László, Csukás István, Fodor András, Galambosi László, Takács Imre, Tandorl Dezső és Tornai József költeményeit olvashatjuk. A prózai írások sorában Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia c. színművének első részét, Lázár Ervin elbeszélését, Kampis Péter kisregényének befejező részét és Tüskés Tibor szociográfiájának újabb fejezetét közli a folyóirat. A tanulmányrovat élén Bónay György József Attila útjain c. esszésorozatának második részét találjuk. Somlyó György Ady Endre publicisztikai írásairól értekezik. A közművelődési alapból Öt év Bla háromszázmillió A Minisztertanács a köz- művelődés irányításának köz- poti összehangolásáról- hatékonyságának fejlesztéséről és a közművelődéspolitika megvalósításának ellenőrzéséről az Országos Közművelődési Tanács közreműködésével gondoskodik- Az OKT, amely 1974. őszén. a közművelődési párthatározat alapján alakult meg, feladatait alapvetően a tanács és az elnökség ülésein napirendre kerülő előterjesztések, javaslatok megvitatásával, s az ezekkel összefüggő határozatok. állásfoglalások kiadásával és végrehajtásuk ellenőrzésével. segítésével látja el. És feladatkörébe tartozik az 1974-ben létesített közművelődési alap elosztása is. AZ ELOSZTÁS MEGTÖRTÉNT A közművelődési alap ösz- szege — a jelenlegi tervciklusban — kereken háromszáz- millió. Ennek felét — százötvenmilliót — a közművelődés tárgyi feltételeinek fejlesztésére, másik felét pedig a példamutató módszerek és megoldások bevezetésének anyagi ösztönzésére fordítják. Természetesen a beruházások támogatására rendelkezésre álló százötvenmillió forintot az OKT-hoz beérkezett igények többszörösen meghaladták. Ezért született olyan határozat, hogy támogatást csak azok a beruházások kap- hanalk, amelyek a tanácsok V. ötéves tervében szerepelnek, s amelyeknek fedezetét a helyi és egyéb források — a közművelődési alap támogatásával együtt — teljes egészében biztosítják. És az is a szigorítások között szerepelt, hogy ezt az összeget csak a tervezett beruházás befejezési szakaszában kaphatják meg az igénylőkAz elosztás megtörtént, mely szerint a közművelődési alap beruházási keretéből, harminc közművelődési intézmény kap kiegészítő támogatást. Ezek között szerepel néhány regionális hatáskörű- módszertani feladatot is ellátó művelődési központ« tizenkét — zömében munkáslakta — város és tizenhárom község, komplex közművelődési intézménye. E beruházások tervezett teljes összege egy- milliárd forint, amelvből százötvenmilliót a közművelődési alap biztosít. Az elmúlt esztendőben a diósgyőri vasgyár tizenötmilliót kapott művelődési központiénak építéséhez. Az épülő Szolnok megvei művelődési központ és ifjúsági ház nyolcmilliót és öt-ötmillióval, támogatta az OKT a komlói színház, és hangversenyterem, valamint a gyöngyösi városi művelődési központ építését. Még ebben a tervidőszakban Gödöllő tizenkétmilliót kap a művelődési központ építéséhez. Sárospatak tízmilliót ifjúsági és művelődési ház, Szombathely ugyanennyit megyei művelődési központ. Mezőhegyes hétmilliót művelődési központ és iskola. a Hajdú megyei Földes község és a Heves megyei Besenyőtelek hat-hatmilliót művelődési ház, könyvtár és iskola megépítéséhez- Öt-ötmillióval részesedik a közművelődési alapból az épülő kaposvári ifjúsági és művelődési központ, valamint Tótkomlós, ahol művelődési központ és könyvtár épül. Kecel pedig négymilliót kap épülő nevelési központjához. Ez a felsorolás természetesen nem teljes. A MUNKÁSOK MŰVELŐDÉSÉRE A példamutató módszerek és megoldások bevezetésének anyagi ösztönzésére fordítható százötvenmillió forint elosztása más elvek szerint történik. Ebből az összegből évenként kétszer — összességében átlag harmincmillió — kerül felosztásra. Legutóbb tavaly októberben — a Kulturális Minisztérium és az OKT titkárságának előterjesztése alapján — osztott szét huszonötmillió forintot az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Ebből az összegből a munkások, különösen a szocialista brigádok művelődésének támogatására. munkásszállási klubok, munkástelepüléseken működő művelődési otthonok és könyvtáraik berendezésére hatmillió forintot biztosítottak. így egymillió- hetvenezer forintot kaptak a MÉM gazdaságai és vállalatai, hétszázezerét a Jászberényi Hűtőgépgyár területi munkásklubja, ötszázezret a Magyar Hajózási RT, négyszáz- ezret a MÁV Vezérigazgatóságának debreceni körzetében a bejárók klubja, háromszáz- ötvenezret a perkátai művelődési ház és háromszázezret az ÉVIG művelődési központja, ötmillió forintot osztottak szét a -kisebb települések könyvtárainak és klubkönyvtárainak korszerűsítésére- Ebből nyolcszázezer forintot kaptak Veszprém megye könyvtárai. A tamási járási könyvtár hatszázezret. Hí- mesháza közművelődési intézményei háromszázhetven- öt-ezret- az alsószölnöki klubkönyvtár és a csákánydorosz- lói könyvtár száznyolcvan- száznyolcvanezret, a csörút-' neki klubkönyvtár és a tisza- sülyi könyvtár pedig százöt- ven-százötvenezret kapott. TÁMOGATÁS A KLUBOKNAK, KÖNYVTÁRAKNAK Több mint három és fél millió forintot biztosított az OKT elnöksége a betegek, valamint az egészségügyi dolgozók kulturális ellátásának javítása érdekében audiovizuális eszközök beszerzésére, klubok korszerűsítésére, könyvtárak gyarapítására. A művelődési otthonok és klubok szakmai felszereltségére hatmillió forint jutott- A múzeumok — közművelődési tevékenységük szélesítésére — egymillió-hétszázezer, az oktatási intézmények pedig ugyanilyen indoklással egymillió forintot kaptak. S végül az OKT elnöksége — a SZOT kérésére — az üdülők kulturális ellátásának javítását szolgáló audiovizuális eszközökre egymillió-kétszázezer, valamint ismeretterjesztésre további kétszázezer forint támogatást szavazott meg. Prukner Pál Kisdobosok szavalóversenye A szécsényi járási úttörőelnökség mellett működő kisdobos-szakbizottság március 15- én Szécsényben a járási könyvtárban rendezte meg a kisdobosok vers- és prózamondóversenyét. A zsűri 23 pajtás előadását hallgatta meg. Sajnos, még mindig lehetett találkozni olyan előadásokkal, melyek a felnőttek világát próbálták megfogalmazni. A témaválasztást nem lehet a gyermekekre, sok esetben még a szülőkre sem bízni. Fontos a pedagógus orientáló szerepe. Ez a járási versenyen is bebizonyosodott. A gyermekek életéhez, lelkivilágához közel4 NÓGRÁD - 1978. március 18., szombat Tavaszi lendülettel Bal.vssagyai maion kj álló műveket szépen, kedvesen, könnyedén, minden pózolás nélkül tolmácsolták a 8—10 évesek. Ellenkező esetben kínlódtak a mondaniva- lóval, nem értették a szöveget, s egy rosszul utánzott előadásra futotta csak erejükből. A prózamondó kategóriájában első helyen Deák Judit, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola tanulója végzett. Szép, könnyed előadásmódjáért érdemel dicséretet Második Kovács Erika, Kis- géc, harmadik Balázs Katalin Nógrádmegyer. A versmondók közül első Verbói Hajnalka nógrádmegyer! pajtás. Szép kiejtéséért, Jó témaválasztásáért lehet dicsérni. Második Borik Zsuzsanna, a szécsényi Mikszáth, harmadik Vilimi Beáta, a szécsényi Rákóczi iskola tanulóia. A rendező szervek a legjobbakat könyvvel és oklevéllel jutalmazták. Sz. V Mai tárcáján latunk 22.15: SZERELMEM, ELEKTRA A görög tragédia szerint Agamemnon királyt megölte Egisztosz, az öccse, hogy elvegye feleségét. Agamemnon lánya Elektra hazavárja testvérét Oresztészt, hogy együtt álljanak bosszút a gyilkoson. A görög tragédiából Gyurkó László írt nagy sikerű drámát, amely hangsúlyaiban eltért az eredeti műtől. E drámából rendezett filmet — sok vitára alkalmat adó, ám stílusteremtő filmet — Jancsó Miklós. Egisztosz udvarában vagyunk. Agamemnon tizenöt éve halott. A király meggyilkolása napján Agisztosz vidám lakomát rendez. Elektra tudja, hogy meg nem ölheti Egisztoszt. a zsarnokot, de ő mindig hű marad apja emlékéhez, s ezen a napon mélyen meggvászolia. Elektra: Törőcsik Mari, Egisztosz: Madaras József, Oresztész: Ba* lázsovits Lajos.
