Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

KÖZMŰVELŐDÉS a gyógyítás szolgálatában 4 modern művészeiről (1.) Párbeszéd önmagámmal AZ ORSZÁGBAN az el­sők között volt a salgótarjá- jáni megyei kórház abban, hogy az intézményen belül szervezetten, főállású népmű­velő kezdett foglalkozni a közművelődéssel. A kórház­ban ez több mint ötéves múlt­ra tekint vissza. Múlt év ok­tóberében a művelődési fel­adatok, területek szervezet­tebb irányítása érdekében ala­kult meg az egészségügyi köz- művelődési bizottság, amely ez év január elsején Szűcs Lászlót választotta meg tit­kárává. Tőle érdeklődtünk a kórházi művelődés helyzeté­ről, eredményeiről, a bizott­ság munkájáról. — A néhány hónap, mióta itt vagyok, a kapcsolatok te­remtésének, kialakító sánaK időszaka volt, ami folyamatos. Elsősorban a József Attila me­gyei Művelődési Központtal, a könyvtárakkal, a moziüzemi vállalattal, az SZMT-vel, a TIT-tel, valamint a Hazafias Népfronttal jelenleg is foly­nak a tárgyalások a szerződé­sek megkötése érdekében. Na­gyon sok segítséget kapunk ezektől a szervektől, intézmé­nyektől. Ez természetesen köl­csönös. Mi például kiállítási, propagálási lehetőségekkel viszonozhatjuk — mondja Szűcs László. Kezdjük a könyvtárral! — A kórházban a dolgozók könyvtárának már hagyomá­nyai vannak. Ezenkívül majanem minden osztályon, úgynevezett becsületkönyvtár működik, ami önkiválasztós módszert jelent. Itt nincs ka­talógus. A könyvek egy he­lyiségben vannak lerakva. Mindenki kedvére válogathat, elviheti a könyveket. Elolva­sás után visszateszi a helyé­re. Ezzel a közösségi szelle­met igyekszünk javítani. Nem kis eredménnyel! A gyermek- könyvtártól most kaptunk két­száz darab ifjúsági könyvet két gyermekosztály részére. Ezeket a becsületkönyvtárakat tovább szeretnénk fejleszteni, amire több ezer forintot ka­pott a kórház, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­tól. A vasúti szakszervezeti bizottság is nagyban hozzájá­rul a kezdeményezéshez, ki­selejtezett, de még felhasznál­ható könyvekkel. EGYELŐRE KÍSÉRLETI jelleggel márciusban a gyer­mekosztályon komplex mese­délutánt szerveznek. Diafilm­vetítés, mesehallgatástól kezd­ve bábcsoport-előadásokig. Az­tán a végén a látottakat meg­rajzolhatják, lefesthetik a gyerekek. Így érdeklődési kö­rük jobban lemérhetővé vá­lik. A felnőtt „bennfekvőknek” hétfőnként tartanak játék­filmvetítést a kórház aulájá­ban. Nagy jelentősége lesz a kórházrádiónak. Napi egyórás műsorsugárzást terveznek, he­ti egy-két alkalommal. A mű­sort részben „oldó” anyagok­ból — például zene — állít­ják össze, valamint nevelő ha­tású előadásokból. Beiktatva, módszertani, közérdekű té­mákat, riportokat a város, a megye, valamint a kórház életéről. De legfőbb célja az egészségnevelés lesz, rövid tá­vú programokkal. Jelentős problémaként em­lítette a titkár az „üzemi” lap, a Kórházi Élet megszű­nését, amely már külföldre is eljutott. Annak idején a la­tj otthonba készül Kistercnyén a nagyközségi könyvtár. A felújított kastély épületében kap helyet a 13 ezer kötet, ahol szabadpolcokon külön helyiségben válogathatnak a gyermek- és felnőttolvasók. A folyóiratokat tágas olvasóter­mekben nézegetheik az érdé klődők. Képünk a még régi helyen levő könyvtárban készült. Az olvasóterem ' és köl­csönző egy helyen szűkösködik. Tóth Mária és Csongrádi Vera könyvtárosok Kispál Rozália, Nagy Zsuzsanna, Szomszéd Károly és Tupi Erzsébet olvasókkal.- kj ­4 NÓGRÁD - 1978. március 10., péntek Szócsőn if kulturális programjából Kérdezek: Tágítsuk ki a modern művészet határait az elmúlt száz esztendőre. Va­jon mindenkié lehet ez a hatalmas korszak vagy csak keveseké, akik szerencsés körülmények között találkoz­hattunk ezzel a nagyon le­egyszerűsítve modernnek ne­vezett, de ezerarcú mű­vészettel? Válaszolok: Sokan emlé­keznek arra az országos vi­tára, amit Somogyi József hódmezővásárhelyi Szántó Kovács szobra borzolt fel. A szobor azóta ott áll bizton­ságos nyugalommal, s talán a tagadók széles tábora is megbarátkozott vele. Ha Vá­sárhelyre gondolunk, Somogyi József szobrát is vele gon­doljuk' Bőven példálózhat­nék. Anyósom négy elemit végzett parasztasszony volt. Több érzékkel közeledett még absztrakt képekhez is, mint számos kritikusunk. Megsejtette bennük a jeleket, a formák viszonyát, szer­kezetek arányait, színek meg­szólító erejét, s ezt meg is tudta fogalmazni. Egy nóg­rádi szakkörben tartottam előadást: iskolát alig járt népművészek, földmunkát végző asszonyok, háziasszo­nyok, s a legmagasabb ké­pesítést tekintve, tanítónők számára. Tizenhármán vol­tak, tizenhárom könyvet vit­tem magammal. Az elején Cezanne állt, majd Monet, Van Gogh, Gauguin, Rous­seau, Kokoschka, Modigli­ani, Kardinszky, Chagall, Picasso, Braque, Klee, Mond­rian. Mindenki választott égy művészt s annak egy képét. Erről elmondta, hogy miért tetszik vagy nem tet­szik. Aztán sorba tettem a képeket, s elemzéseinkből ki­derült, hogy a közérthető Cézanre-tól a meghökkentő Mondrianig, milyen követ­kezetes és folyamatos az út a máig. De ugyanezt megcsi­náltuk a szobrászattal is. Brancusit éppen úgy elfogad­ták, mint Arpot, Mirot, Hen­ri Moore-t. Kérdezek: Altathatom-e magam azzal, hogy a modem Koczogh Ákos (Folytatjuk.) Új nyomdaüzem Az amerikai kontinens egyik legmodernebb nyomdája épült fel a kubai Guantanamo vá­rosban. Az üzem mintegy 1100 dolgozójának nyújt mun­kát, és növélni fogja a Guan­tanamo tartományában élő nők munkalehetőségeit is. A számos segédüzemmel, raktárral rendelkező 23 000 négyzetméter területen épült nyomda 14,5 millió pesóba ke­rült. Az üzemet a legmoder­nebb nyomdatechnikai eszkö­pot keresték, a szerkesztő bi­zottság társadalmi munkában, szerkesztette. E nagy létszá- mv intézmény dolgozód most' hiányolják és egyre jobban igénylik. Nevelési, közműve­lődési szempontból nagy szük­ség lenne rá. Az egészségügyi szakiskola és a KISZ-szel való kapcsola­táról kérdezzük Szűcs Lászlót. — Még több közös műsort szeretnénk az iskolával. Be­vallom, kicsit elkéstem a kész tervvel, ősztől honismereti szakkört szeretnék szervezni. Közös kirándulásokat. Ezzel elősegítve, hogy a fiatalok ol­dottabb formában kapcsolód­janak későbbi munkahelyük­höz, a kórházhoz, illeszkedje­nek a közösségi életbe. — A MÁSIK A KISZ-SZEL való törődés. Itt csak közös összefogással lehet segíteni a jelenlegi problémákon, amit nem csak pártmegbízatásnak, erkölcsi kötelességemnek is érzek. A KISZ FIN-programja keretében tervezzük a fel- szabadulási politikai könyvna­pokat. Ezzel együtt plakátki­állítást rendezünk a kórház egyes osztályainak folyosóin, ahol jelenleg is fotó- és kép­zőművészet; anyagok láthatók. Még igényesebb anyagváloga­tással kívánjuk bővíteni a ki­lencedik emeleten a hétéves kórházmúzeum anyagát. Amely nem csak a kórház, de az egész egészségügy történe­tét tartalmazza. Ügy érzem, nagy jelentősége van itt a közművelődési programoknak, amelyhez nagyon sok segítsé­get kapok, kapunk. Beteg em­berekkel foglalkozni, még in­kább nemesíti az egészségügyi közművelődés munkáját. G. M. Mai tévéajánlatunk 20.25: DODIN BOUFFANT ÉLETE ÉS SZENVEDÉLYE. A szenvedély óriási jelentő­ségű, meghatározó az ember életében. Olyan, amiért áldo­zatot hoz az ember. Dodin Bouffant szenvedélye a nagy érzésekhez képest kissé ko­mikus, az ő szenvedélye: az evés. A Marcel Rouff regénye nyomán készült francia film mégis a nagy érzéseknek ki­járó hűséggel idézi meg Do­din Bouffant szenvedélye tár­gyát, a terített asztalokat, a minden földi jóval megrakott tálakat. A hősnek e szenvedé­lye kielégítésére elsősorban kiváló szakácsnőre van szük­sége, s mivel szenvedélye ha­tározza meg életét, a legvég­ső lépésre is elszánja magát, nehogy szakácsnője másnak kényszerüljön adni a finom falatokat... A nagyközség márciusi kulturális programjából ki­emelkedik a megyei kórus­találkozó, melyet a szécsényi járási művelődési központ, a nagyközségi tanács és az Erkel Ferenc szövetkezeti vegyes kórus fenntartó szer­vei rendeznek. Szombaton 17 óra 30 perckor Földi László­nak, a nagyközségi tanács elnökének megnyitó szavai után megyénk tíz kórusa: az egyházasgergi vegyes kórus, a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Szakközépis­kola énekkara, a balassa­gyarmati Balassi Bálint Gimnázium kamarakórusa, a salgótarjáni Bányász férfi­kar, a mihálygergei női kó­rus. a József Attila megyei Művelődési Központ kamara­kórusa, a balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar. a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium énekkara, a sal­gótarjáni pedagóguskórus és a helyi Erkel Ferenc ve­gyes kórus ad válogatást re­pertoárjukból, amely minden bizonnyal komoly zenei él­ményt nyújt a nagyközség zenét kedvelő lakosságának. Március 19-én a könnyű­zene rajongói a Continen­thal együttes és Karda Beáta műsorát láthatják. A művelődési központ ga­lériájában Kelemen Ferenc és Krekács István fafaragók, valamint Fodor Istvánné né­pi festő kiállítását, március 6- tól 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az MHSZ ván­dorkiállítását március 28-tól láthatják a nagyközség lakói. A nyolcadikosok klubjának résztvevői március 14-én az irodalom, zene. képzőművé­szet segítségével az érkező tavaszt köszöntik. A hónap másik foglalkozásán a világ­űr meghódításáról hallanak előadást és folytatnak be­szélgetést. A kismamák már­cius 27-én az öltözködés egészségügyi kérdéseiről cse­rélik ki gondolataikat. Milyen a műveltségi ideál korunk­ban? Melyek a korszerű mű­veltség tartalmi jegyei? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ március 15- én a TIT-klub tagjai­Az ifjúsági házban márci­us 22-én Napjaink történelme címmel általános politikai vetélkedőt rendeznek. Március 13-án a Ságvári Endre ifjúsági klubban a művészet megértésének, meg­szerettetésének kérdése egy­részt az igényes szemlélő fo­gékonyságától, másrészt a sikeres, egy-két órás találko­zástól függ? Válaszolok: Ha valakiben nincs meg az igény arra, hogy korában éljen, ha csö­könyösen ragaszkodik elő­ítéleteihez, áldozata lesz annak a szemléletnek, mely száműzte a művészeteket a nevelő tárgyak sorából. Per­sze, semmivel sem hitvá­nyabb az, aki csodálattal ál! Paál László vagy Ferenczy Károly előtt, s tétován köve­ti Csontváryt vagy Martyn Ferencet. Az ízlés és a korszerűség önmagában sem­mit sem jelent. Az ízlés csak gyűjtőfogalom, s abban a pillanatban válik irányítóvá, sorsdöntővé, amint nem tud­juk megkülönböztetni a jót a rossztól, az értéket a ha­mistól, a lényeget a látszat­tól. Tegyük fel, hogy erre a megkülönböztetésre képesek vagyunk a múlt század köze­péig, akár Munkácsy festésze­téig, vagy Rodin szobrászaté­ig. Igen,' de az értékrend vál­tozó és még milyen nagy fordulat következett be az újraértékelésben a múlt szá­zad második felében! Régi térképpel új utakon nem igazodunk el. És ez a tájé­kozatlanság sünállásba kény­szerít bennünket: tagadásba, bizalmatlanságba, gyanak­vásba, s végül rossz közérze­tet teremt, megtévesztő kö­vetkeztetésekkel, ítéletekkel jár együtt. Természetes, hogy művészetekre csak művészet­tel és nem sok beszéddel le­het nevelni. Kiállításaink, művészi filmjeink az utóbbi években megsokasodtak. Ezek mind a művészi talál­kozások feltételei, s bizonyá­ra, hozzájárulnak, hogy utol­érjük korunkat.-Kérdezek: Ezek szerint kor­társaink művészetének isme­rete, szeretete egyben helyes társadalmi eligazodást, el­igazítást is jelent, ha egyszer a helyes döntés feltételének tartom? Vagyis: aki tagadja mai, valóban értékes mű­Guantanamóban zökkel szerelték fel, és a ter­melés során ezerfajta külön­böző nyersanyagot használnak majd. A tervek szerint a nyomda, évente 20 millió könyvet, két­millió folyóiratot és egymillió prospektust fog készíteni. A modem létesítmény NDK- beli szakemberek közreműkö­désével épült. A német mér­nökök és munkások az üzem beindításában is segítséget nyújtottak. beszélgetés témája: fiúk- lányok egymás között- A hónap végén zenei vetélke­dőre kerül sor. A járási könyvtárban már­cius 29-én Tóbiás Áron iro­dalomtörténész A mai ma­gyar irodalom címmel tart előadást A helytörténeti múzeum­ban az állandó kiállítások mellett Komjáthy Jenő em­lékkiállítása és a Megyei Múzeumi Szervezet 1977. évi új képzőművészeti szerzemé­nyei láthatók. Március 13-án Nógrád megye népművészete címmel dr. Zólyomi József tart előadást. Szelecsényi Norbert és Búza Kiss Lajos kamaraestjét március 20-án rendezik meg. A nagyközség legnagyobb gazdasági egysége, az ELZETT két kulturális programjára hívjuk fel a figyelmet. Már­cius 17-én Űrrepülés-űrkuta­tás címmel filmvetítéssel egybekötött előadást szervez­nek­Március 20-án nyitják meg Kalló Viktor szobrászművész és Verbánszky Ernő festő­művész kiállítását. Sz- F. vészetünket, az értetlenül áll történelmi igazságaink előtt is? Válaszolok: A kettő össze­függ. A múltból jó példákat ismerünk. Ady, Bartók, Med- gyessy, Móricz, József Attila, Derkovits vagy század eleji építészetünk .tagadása a kor nemcsak művészi, de társa­dalmi értékeinek tagadása volt egyben. Kérdezek: Mégis, mik azok a megkülönböztető jegyek, melyek a mi korunk művé­szetének határát jelzik? A művészetek története a világ megismerésének, birtokba­vételének, eladdig nem tuda­tosult vonásainak, elemeinek, szépségeinek felismerése, ki­fejezése, tolmácsolása. A ti­zenkilencedik század köze­pére mindent le tudtunk fes­teni, szoborba faragtunk, amit a látható, körültapintható vi­lág kínált, de vízióinkat nem­különben. Megismertük i a test, a természet és irodalmi történetek ábrázolásának min­den szépségét, igazságát. Mit tehetett hát a művészet? Válaszolok: Folytatta fel­fedező útját. Űtjait. mert míg Cézanne-ig — akit a nagy kezdeményezőnek tekintünk — többé-kevésbé egységes művészi felfogás uralkodott (gondoljunk az egymást köve­tő ókeresztény, bizánci, ro­mán, gót, reneszánsz, ba­rokk, rokokó, empire, klasz- szicista, romantikus, natura­lista uralkodó stílusokra), ad­dig a tizenkilencedik század második felében egymásból következő, de mégis párhuza­mos jelenségek tanúi va­gyunk. Amilyen mértékben lazult az osztálytársadalmak helyzete, amilyen rohamosan fejlődtek a történettudomá­nyok, a természettudomá­nyok, a technika, a lélektan s minél nyilvánvalóbbá vál­tak a polgári társadalom vál- sáeielenségei, annál nehezebb volt szembenézni velük, an­nál erősebb indítékok kész­tették a művészeteket más­más megoldásra. Autósturizmus A Bolgár Autóklub három nemzetközi autósszövetség munkájában vállal részt, szá­mos autósklubbal, touring- clubbal tart kapcsolatot. Legutóbb Bulgáriában ren­dezték meg a Nemzetközi Szövetség, a FIA kongresszusát, a touning-szövetség, az AIT munkahetét, ezenkívül szá­mos két- és többoldalú autós­tanácskozás, -találkozó színhe­lye volt a bolgár főváros. A nemzetközi autósturiz­mus fő szervezői a SIPKÁ Idegenforgalmi Szervezet és a Bolgár Turista Szövetség. A SIPKA irodái fekete-tengeri, hegyvidéki és gyógyfürdői le­hetőségeket kínálnak az au­tósoknak. Őket várják egyéb­ként a kimondottan autósren­dezvények, mint például a Zlatni Pjaszaoi nemzetközi rallye. A SIPKA gondoskodik a repülőjegyekről, bérautóbu­szokról, bérautókról is a ki­rándulások, körutak céljaira. A „camping-caravaniing” jeggyel érkezők részére min­den szükséges szolgáltatás ren­delkezésre áll. A Bolgár Autóklub segély­szolgálatának kocsijai a fő­útvonalakon cirkálnak, mű­szaki és turisztikai tanácsokkal szolgálnak a külföldi autós- turistáknak. Az elmúlt években 250 ezer autósturista útját szervezték meg a SIPKA irodái. Népsze­rűek az úgynevezett történel­mi autóstúrák, amelyek más, szomszédos országokat is érin­tenek. j A külföldi mellett a hazai aútóstunizmus is fellendülő­ben van, a gépkocsik számá­nak emelkedésével. A terv j szerint 1980-ra már minden | bolgár család rendelkezik sa­ját gépkocsival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom