Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

A fogok melleit kötelességeink Is vannak... Már válogatják a magyar űrhajó »jelolt eket Az űrhajós szakma titkai — KOVÁCS jözsefné? ... Kovács Jözsefné? ... Várjon csak, ki is az ... — fogad­nak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek bejáratánál. — Ja, a Nócika! Igen. Ö lesz az, a rajztárból. Igen, csakis ő le­het — s máris irányítanak az irodaház negyedik emeletére. A hatalmas teremben pán­célszekrények, fénymásolók társaságában alacsony, töré­keny asszony fogad mosolyog­va. S amikor elmondom, ho­gyan találtam meg, természe­tesnek veszi. — Tudja, éppen március nyolcadikán, a nemzetközi nő­napon lesz harmincadik éve, hogy itt dolgozom a gyárban. Amire pedig még büszkébb vagyok, éppen harminc éve, hogy tagja vagyok a pártnak... Abban az időben bizony még nem volt olyan „nagy” a nő­nap. .. Amikor a vasszekrényeket figyelem, Kovács Jözsefné egész életútja zajlik le előt­tem. Most úgy mondják, mű­szaki rajztárkezelő. Ű gondoz­za a gyár összes műszaki raj­zót, tervdokumentációját. Egy­egy rajzot, dokumentációt, ha arra szükség van, pillanatok alatt elővesz rejtekhelyéről. — Engem minden ide köt. Itt dolgozott az apám, itt van mind a három testvérem. Szó­val dinasztiák vagyunk — úgy szokták mondani... Kovács Józsefné, a gyárNó- cikája bizony hosszú utat tett meg idáig a gyáron belül, a gyárkapun kívül egyaránt. Amikor belépett a gyárba, már tagja volt a pártnak. A moz­galmi munkát is itt ismerte meg. A MADISZ után a SZÍT, aztán a DISZ. Mindig tagja volt a nagyüzemi ifjúsági ve­zetőségnek. De 'nem hiányzott a falvakról sem. A falujárá­sok során éfvelt, agitált a kommunista párt politikája mellett. Az ifjúsági mozga­lomban kifejtett tevékenységé­re a nagyüzemi pártbizottsá­gon is felfigyeltek. 1954-től ma is tagja a pártbizottságnak. — Az ellenforradalom ide­jén történt. Azzal jöttek hoz­zám, hogy csatasorba kell áll­ni. Mit tehetek én, egy fiatal nő — tettem fel magamba a kérdést. S aztán megtudtam. Éjszakánként röplapokat ké­szítettem stencilen a kultúr- ház egyik védett részében. Amit éjszaka lehúztam, reg­gel már olvasták a dolgozók. Akkor így jutott el az embe­rekhez a párt szava... ARCÄN MINTHA kisimul­nának a vékony, alig észreve­hető ráncok. Szavai is lelke­sebbek. Érezni, amit mond, mind őszinte szó. — Amikor 1956 novemberé­ben itt is szerveződött a párt, ott voltam a szervezők, az el­sők között. A végrehajtó bi­zottságnak is tagja lettem... A szívem azonban az ifjúsági szervezethez húzott. A KISZ zászlóbontásakor, 1957 már­cius 21-én így kerültem visz- sza az ifjúsági mozgalomba, ahol még nagyon sokáig dol­goztam. Most újra pártmun­kám van. Alapszervezeti nő­felelős a funkcióm. A mostani március 8-a te­hát dupla ünnep Kovács Jó­zsefné életében. Párttagságá­nak, munkába állásának há­romévtizedes évfordulója. S mit mondhatna ilyenkor egy alapszervezeti nőfelelős, egy ünnepelt? Az Interkozmosz-szervezet keretében a Moszkva melletti Csillagvárosban jelenleg Cseh­szlovákia, Lengyelország és az NDK állampolgárai sajátítják el az űrrepülés fogásait. A nemzetközi csoport első tagja a csehszlovák Vladimir Remek szovjet kollégájával, Alekszej Gubarjev űrhajós ezredessel együtt már a világűrben hasz­nosítja a tanultakat. Az űr­hajósok Jurij Gagarin kikép­ző központjának parancsnokát, Alekszej Leonov vezérőrnagyot ebből az alkalomból kereste fel az APN tudósítója. — Hogyan lehet az űrhajós „szakmát” kitanulni, és meny- nire bonyolult maga az űr­repülés ? — Ma már nem elég egy­szerűen kirepülni a világűr­be. Az űrhajók s űrállomá­sok biztonságosak, ám sokkal bonyolultabbak, mint az em­beriség bármely korábbi köz­lekedési eszköze. A világűr pe­dig nem vált vendégszeretővé. Súlytalanság, sugár- és me­teorveszély és még sok más meglepetés várja az embert földünk határain túl. Nem olyan könnyű tehát megtanul­ni az űrhajó vagy űrállomás vezetését, szembe nézni a kü­lönféle váratlan helyzetekkel, a súlytalanságban élni és dol­gozni, végrehajtani a repülés sokrétű és feszített tudomá­nyos programját. Az oktatásban s edzésben még a hetvenes évek elejéhez mérten is sok minden válto­zott. Fontossá vált az űrben való huzamosabb idejű tar­tózkodás gyakorlása. A Szal- jut—6-tal folytatott kísérlet­sorozatban próbálták ki a két összekapcsoló berendezéssel rendelkező orbitális állomást, valamint a Progressz—1 auto­mata szállító űrhajót. Az első szakaszba az elméleti kikép­zés, a sugárhajtású gépen va­ló szoktató repülés, a fizikai edzés, majd súlytalanság álla­potában való repülés követ­kezik. Megjegyzem, hogy az újoncok munkanapja jóval hosszabb a normálisnál. Enél- kül nem lehet tökéletesen el­sajátítani a kozmikus beren­dezések kezelését. Gyakorlatilag bebizonyoso­dott. hogy a súlytalanság álla­potában kitartásra, nagy lé­lekjelenlétre, gyors reagálóké­pességre, jó szívműködésre és vérkeringésre van szükség. — Várható-e az űrhajósok csapatának további kiegészíté­se? — Az orvosok és a szak­emberek már válogatják az űrhajósjelölteket Bulgáriában, Magyarországon, Mongóliában, Romániában és Kubában. Szakmánkban is elkerülhetet­lenné válik a szakosodás. A Szaljut orbitális állomásokon ugyanis úgyszólván a modern tudomány-technika és techno­lógia minden területén lehet kísérleteket végezni. Az em­bernek a súlytalanság állapo­tában feltétlenül meg kell is­mételnie mindazokat a techni­kai és technológiai művelete­ket, amelyek a földön már be­váltak. Hatalmas építménye­ket, energiatelepeket, rádióte­leszkópokat, közbeeső űrállo­másokat kell létrehozni, ahon­nan expedíciók indulhatnak más égitestek felé. Szükség lesz tehát űrhajós szerelőkre, csillagászokra, kozmikus geo­lógusokra is. A jelenlegi Szo­juz—28 kísérletek az együtt­működésnek az első állomása, amelyet majd újabbak követ­nek. Egy tanácskozás margójára Salgótarjánban február második felében a községi és városkörzeti népfrontvezetők részére háromnapos tanács­kozást rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A tanácskozás célja tulajdonképpen a népfront lakóterületi po­litikai munkájának továbbfejlesztése, a testületi munka szín­vonalának emelése, tervszerűbbé tétele volt- De mindezeken túl valami lényegesen nagy jelentőségű pozitívumot is adott ez a tanácskozás a résztvevőknek. Nevezetesen azt, hogy a megye különböző részeiről érkező népfrontvezetők elhoz­ták magukkal szűkebb környezetük gondjait, bajait, ered­ményeit, s a tanácskozáson, konzultáción ezeket elmondták egymásnak: kicserélték tapasztalataikat, s bizonyára ezeket odahaza megfelelően alkalmazzák is. Hasznos színfoltja volt a tanácskozásnak az utolsó na­pon megrendezett fórum, amelyen a megye párt-, állami és társadalmi szervek vezetői válaszoltak az elhangzott kérdé­sekre. Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizott­ságának titkára kapta kérdésként, hogy a megyei pártbi­zottság miképp ítéli meg a pártalapszervezetek népfrontirányí­tását, segítését a lakóterületi politikai munkában. Hoffer Ist­ván, a Nógrád megyei Tanács elnöke összesen 35 kérdésre adott választ, nagy részükre — időhiány miatt — írásban. Különösen sokan voltak kíváncsiak arra, hogyan értékeli a megyei tanács a népfrontbizottságok és a tanácsok együtt­működését; milyen a székhelyek és a társközségek kapcso­lata; a társadalmi munkaszervezés területén milyen az együttműködés. Füssy József, a Nógrád megyei KISZ-bi- zottság első titkára a KISZ- és a népfrontbizottságok együtt­működéséről, a KISZ-en kívüli fiatalokkal való foglalko­zásról, a társközségek KISZ-alapszervezeteinek tevékenysé­géről beszélt. A továbbiakban még Szoó Béláné, a Vörös- kereszt megyei titkára és Kovács László SZMT-titkár vála­szolt a kérdésekre. A szünetben Havassy Kálmánnal, az őrhalmi népfront- titkárral váltottunk néhány szót a tanácskozásról. Elöljá­róban azonban néhány „adat” a nyugdíjas iskolaigazgató­ról: 1950 óta népfronttitkár és tanácstag, ez idáig három miniszteri kitüntetést mondhat magáénak, és másfél éve kapta meg a HNF Országos Tanácsának kitüntető jelvényét. — Nagyon tetszett Gál Gyula előadása a lakóterületi politikai munka tapasztalatairól — mondta. — És sok hasz­nos dolgot hallottam a fórumon is, melyekből odahaza gyü- mölcsöztetnetek néhány ötletet. Nemrég fejeztünk be egy nagyméretű társadalmi munkaakciót, amelyet közösen a ta­náccsal szerveztünk. Egy ravatalozót építettünk, mintegy 700 000 forint értékű társadalmi munkával. De alig végez­tünk ezzel, máris előttünk áll a következő feladat: kéttan- termes iskola építése, körülbelül félmillió értékű társadalmi munkával­Ifj. Könnyű József a salgótarjáni Sebaj-telep népfront­bizottságát képviselte a háromnapos tanácskozáson. Alig túl a harmadik ikszen, tizenhárom éves mozgalmi múlttal ren­delkezik. — Űj lakótelep, új közösségek, újszerű gondok — sorol­ta egyhuzamban. — A társadalmi munkaszervezés mellett egyik legnagyobb gondunk a lakótelepi elidegenedés meg­szüntetése. Sokrétű, és őszintén szólva, elég nehéz feladat ez, amely sok munkát igényel. Szerencsém e tekintetben, hogy a körzetbe tartozó lakók zöme fiatal, s nagy részüket sze­mélyesen is jól ismerem. Legközelebbi teendőnk egy játszótér elkészítése, körülbelül 600 ezer forint társadalmi munkával. Hogy mennyit segített ebben a tanácskozás három napja? Szervezési módszereket sajátíthattam el, hasonló jellegű problémákról hallhattam, és sok „népfrontost” ismertem meg. Mindezek, úgy érzem, kamatozni fognak munkámban. A tanácskozás utolsó eseménye Kazinczi Pál előadása volt, a helyi népfrontbizottságok munkájának, mozgalmi te­vékenységének továbbfejlesztéséről. Azután egy rövid bú­csúzás, és mindenki útrakelt szűkebb hazájába, közösségébe. Hogy ki, mit vitt magával, és abból mennyi „gyümölcs” }-°st, az a legközelebbi hasonló rendezvényen bizonyára kide­rül. De addig még sok munka vár rájuk. Tanka László rendszer rengeteget adott a nőknek. Sok a jogunk, de van­nak kötelességeink is, mind a kettővel élni kell tudni. A fejlődést a gyáron keresztül nagyszerűen le lehet mérni. Számos női dolgozónknak van magas politikai, szakmai kép­zettsége. .. Hej, amikor még mi kezdtük... Most minden becsületesen dolgozó nőt meg­becsülnek. Vagy más példa. Gyárunknál már nincs böl­csődei és óvodai gond. Min­den arra rászoruló gyermeket elhelyezünk az intézmények­ben. Szociális segélyekkel se­gítjük az egyedülálló, vagy nagycsaládos anyákat. Sőt. Ezek az asszonyok a legtöbb helyen szombaton már , csak délig dolgoznak. De sorolhat­nám tovább a tett intézkedé­seket. Amiben tenni kellene. Az anyagi megbecsülésnél len­ne még tennivaló. Remélem, előbbre lépünk itt, is mie­lőbb. .. Ebből fakad az is, amit a közelgő nőnap alkal­mából nőtársaimnak kívánok. Még nagyobb megbecsülést — az eddigitől nagyobbat —, mert a nőnek több helyen kell helytállni mint a férfinak. Aztán egészséget. Mert ha az van, akkor minden van... Somogyvári László 30 év — 30 esemény Pillanatképek a iuhitátó MHSZ életéhei Ugratnak? Szemrehányó- legizgalmasabb ága. Egyik, bevezetőben említett amatőr an nézek Kanyó Pálra, az mert ez a tevékenység igen rádiózás mellett ugyanis meg- MHSZ pásztói járási titkárá- sokrétű. Az évforduló kap- szervezik a sorkötelesek álta-. ra és Illés István előadóra, csán erről folyt a beszélgetés, lános híradó tanfolyamát. Lehetséges, hogy az ütött-ko- — Hazafias nevelő munka Az egyik teremben finom pott, öreg épület kis szobá- és honvédelmi felkészítő te- vonalú repülőgépek pihennek a jából egy ifjú ember tegnap vékenység, így foglalható ősz- falon, az asztalokon pedig fé- este Japán és Üj-Zéland va- sze röviden feladatunk — lig kész gépek várják szorgos lamely csücskében ülő társá- mondotta Kanyó Pál. — A jól kis gazdájukat, val beszélgetett? bevált forma szerint a klu- — A modellezés a legfia­Az asztalon a bizonyíték, bókban, elsősorban a fiatalo- talabbak, az úttörők hasznos, Február 27-én este Galanits kát tömöríti az MHSZ, még- hobbija — mondja Illés Béla — a rádiósnapló tanú- is az idősebbekkel, a tártaié- István. — Van itt körrepülő- sága szerint — 13 kapcsola- kosok klubjával kezdem, motoros modell, szabadon re- tot teremtett, többek között Tisztek, tiszthelyettesek, le- pülő vitorlázógép és tavaly Tyumennel, Párizzsal, Har- szerelt sorkatonák hallgatják, elkezdtük a rádió; távirányítá- kovval, Sapporóval, Novokuz- a szakmai és politikai tájé- sú modellezést is. nyeckkel. Rövidesen kicseré- koztatókat. Igen népszerű kö- Mindez hallatlanul apró- lik majd — postai úton — a rükben, a tömegsport, mindig lékos munkát, türelmet és hívójelekkel ellátott kártyá- nagy sikere van a tartaléko- ügyességet kíván. Az ered- kat is, hivatalos igazolásként, sok honvédelmi versenyé- mény persze nem marad el,' nek. Természetesen nem hi- erről így számolnak be az X ányzik a programból a lő- MHSZ járási vezetői: fegyverrel való bánás, az — A tartalékosok honvé- Azt hiszem vitathatatlan: a éleslövészet sem. delmi versenyében a III. he­rádiózás a 30. születésnapját A „tarti-klub” tagjai egy- lyet értük el a megyében. Az ünneplő Magyar Honvédelmi ben aktivisták is. A rendezvé- általános honvédelmi ver- Szövetség munkájának egyik nyekre, a baráti összejövete- senyben a sziráki lövészklub lekre viszik magukkal az is- megyei I. és országos VIII. merősöket is; nekik köszön- helyet mondhat a magáénak, hetően egyre nagyobb az ér- párbaj lövészetben pedig har- deklődés. madikok lettek. Az összetett, llllli! ....OlMBtoKH»... j — Klubjaink munkájába honvédelmi _ _ versenyben _ I., e zer fiatal kapcsolódott be — veszi át a szót Illés István. — Sokan érdeklődnek a sorkö­telesek gépjárművezető-kép­zése iránt, de még népszerűbb az általános honvédelmi ok­tatás. 11., és III. helyet is szereztek versenyzőink; a Honvédelmi Kupa lövészversenyben II. és 111., a modellező versenyen I—III. helyezést értünk el. A dobogós helyezések az ed­digi jó munka mellett szol- Ki ne találkozott volna már nak. Mik a további tervek? a katonai bevonulásra szó- — Mindenekelőtt a klubtag- rongva készülő fiatallal? Szá- ság létszámát, valamint a mos tapasztalat bizonyítja, pártoló tagság táborát szeret- hogy a feszültség csökkenthető nénk növelni. A képzés szín- a honvédelmi oktatással. A vonalának emelése mellett az politikai képzés mellett meg- a célunk, hogy az ifjúság és ismerik a fiatalok a rendfo- a lakosság minél nagyobb kozatot, belekóstolnak a te- arányát vonjuk be a honvé- reptanba, a lőelméletbe és lő- delmi tömegsportokba, a hon­gyakorlatba, sőt a később any- védelmi nevelő munkába — nyira szükséges alakiságból is válaszol Kanyó Pál. szednek magukra valamit. A Mostanában emlékezünk végső eredmény pedig: nem meg az MHSZ 30. évforduló- is annyira nehéz beilleszkedni járói, ennek kapcsán Illés az új életformába, s ez kőnk- Istvánt a pásztói járás ese­ményeiről kérdezzük. — Valamennyi helyen ün­rétan le is mérhető. — Nemcsak a helyüket szokják meg könnyebben a honvédelmi oktatásban részt­vevő fiatalok, jobb az előme­netelük is. Több közülük a kiváló és élenjáró katona, el­végre egyfajta előnnyel in­nepi klubközgyűlést tartunk, ezek már meg is kezdődtek. Elfogadták a klubok a pász­tói és a szurdokpüspöki klu­bok indítványát, eszerint 30 év — 30 esemény című akció dúlnak. Az előképzés sikere a<3ja a megemlékezés keretét, mellett még valami szól. Van olyan alakulat, ahol a bevo­nuláskor közlik: szívesen vár­ják, azokat, akik itt vizsgáztak gépjárművezetésből — tájé­koztat elégedetten Kanyó Pái. Az új termékek mintadarabjait készíti el a különböző bőr­féleségekből Varga Mihály, aki Jobbágyiban, a Salgótarjáni Ruhagyár telepén dolgozik. Mintakészítő csoportvezetőként végzi munkáját a 28 esztendeje szabászatban oklevelet szerzett szakember, aki korábban a vállalat központjában, majd 1965-től Jobbágyiban látja el kiválóan munkáját. A A legméltóbb módon, az MHSZ célkitűzéseit segítő _ = _______ ___ ___ munkával ünnepelnek tehát. — A honvédelmi oktatáshoz Képzéssel, tanulással, ver­egyébként igen sok gyakorlati sennyel és vetélkedővel, segítséget kapunk a munkás- önmaguk szellemi és fizikai őrségtől. gyarapodásával, a még alapo­A honvédelmi kötelezettség sabb honvédelmi felkészülés­sikeresebb teljesítését segíti se^­az MHSZ a rádiózással is. A Kelemen Gábor NÓGRÁD - 1978. március 7., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom