Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
A főiskolások segítségéve! Településszociológiái tanulmány A TANÁCSI SZERVEK megbízása alapján a budapesti Városépítési Tervező Vállalat kétéves munkával elkészítette városunk településszociológiái vizsgálatát. A vizsgálat során több mint 1400 véletlenszerűen kiválasztott családot kerestek fel a számviteli főiskola hallgatói és kérdeztek meg életkörülményeikről, szokásaikról, terveikről. A tanulmány célja elsősorban az volt, hogy Salgótarján városra vonatkozóan olyan reprezentációs jellegű településszociológiái információkat gyűjtsön, amelyek a, város politikai, a városépítés jelenlegi és későbbi szakaszában is fel- használhatók. Ez a munka egyben kísérlet is volt, mert egy város egészére szociológiai vizsgálat még nem készült hazánkban. Ugyanakkor kapcsolódott általános rendezési tervünk most folyó felülvizsgálatához is. A vizsgálat igyekszik bemutatni a város mai településszerkezeti, társadalmi adottságainak történeti, városépítési előzményeit, folyamatát. A várost, szerkezetében jól elhatárolhatóan négy övezetre bontja: a városközpontra, a lakótelepekre, az ezek közötti átmeneti övezetekre és a külső területekre. Ezek az övezetek jellegzetes beépítési módot, adott színvonalú infrastrukturális ellátottságot, sajátos demográfiaitársadalmi szerkezetet is jelentenek. AZ 1960-AS években elindított rekonstrukciós folyamat lényegesen megváltoztatta a város korábbi szerkezetét: az új központ megjelenésével a központon kívüli lakótelepekkel a városszerkezet egységesebbé vált annak ellenére, hogy a külső területek és az átmeneti övezetek továbbra is heterogén jellegűek maradtak. A rekonstrukcióval, a tömeges állami lakásépítéssel kapcsolatosak azok a városon belüli mozgások, lakásváltozások is, amelyek még jelenleg is tartanak a külső területekről, és a társadalmi övezetekből a városközpont, illetve a lakótelepek felé. Más településekről a városba irányuló beköltözések aránya közel két évtizeden keresztül állandó volt, viszont szerkezetében megváltozott: ma egyre nagyobb a salgótarjáni járásba és egyre kisebb a más városokba beköltözők aránya. A beköltözések, a városon belüli lakásváltozások együtt jártak az egyes városrészek szociológiai szerkezetének változásával is. A szűkebb lakóhely környezettel, a várossal való elégedettség is eltérő képet mutat, egyes területeken, foglalkozási csoportonként, korcsoportonként is változik. Az elköltözési szándék elsősorban mennyiségi és minőségi lakáshiányra, szanálásra vezethető vissza. A tanulmány vizsgálta a kérdőívek alapján az egyes területek kereskedelmi-szolgáltatási és gyermekintézményi ellátottságának helyzetét is. Rámutat az ellátás egyenlőtlenségeire, az intézmények iránti igény különbözőségeire az egyes övezetekben, és ezzel együtt ki is jelölte a további fejlesztések kívánatos területeit. A kérdőívek néhány pontja az életmóddal volt kapcsolatos. Arra kerestek a kutatók választ, hogy a város milyen keretet tud biztosítani a szabadidős tevékenységeknek, az urbanizációs folyamatok miként befolyásolják a családok társadalmi kapcsolatait. Más városokban végzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan megállapították, hogy nálunk is a családok életmódja szorosan összefügg a családok életkorával, a családtagok foglalkozási rétegeződésével: a társadalmi kapcsolataikban a rokonsági kapcsolatok mellett erősödtek a baráti, szomszédi kapcsolatok. AZ ELKÉSZÜLT vizsgálat városunk mai területi, társadalmi szerkezetének szociológiai módszerekei rögzített képe. A város mai életét kívánta a vizsgálat szociológiai eszközeivel feltárni, és ezzel együtt a városfejlesztés tervezőinek, irányítóinak kívánt az eddigihez is rendelkezésre álló információktól eltérő, más minőségű információkat is biztosítani. Ügy érzem, hogy ez a vállalkozása sikeres volt. Morvái Ernő elnökhelyettes Áruház a munkásnegyedben Mi szem- s szájnak Kettős céllal — ráadásul határidő előtt — építették fel Salgótarjánban, a Malinovsz- kij út végén,- a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tőszomszédságában a 400 négyzetméter alapterületű élelmiszer ABC-áruházat. Egyrészt, hogy segítse a munkásnegyedben élők zavartalan, kifogástalan választékú áruellátását, másrészt, hogy időveszteség nélkül a bejáró munkások is megvehessék a háztartás „alapanyagát". Az ABC-áruház ünnepélyes megnyitására 1977. december 20-án került sor. Jól felszerelt, korszerűen berendezett, széles választékot kínáló élelmiszer-áruház — ez volt az első napok benyomása. Azóta három hónap telt el. Milyenek az első negyedév tapasztalatai, mit tesznek a zökkenőmentes áruellátásért? — kérdeztük Balázs Jánosné helyettes üzletvezetőt. — Hétfőn 6-tól 15, keddtől péntekig 6-tól 18, szombaton 6-tól 16 óráig állunk a vásárlók rendelkezésére. A vevők aranyosak, kedvesek. Rövid idő alatt kialakult a törzsvásárló-közönségünk. A napokban például még Zagyvarónáról is akadt vásárlónk. A húsvéti áruellátásunk csaknem kifogástalan volt. Csupán kocsonyahúst nem kaptunk. A vásárlók megszerették az áruházunkat. Ezt igazolja, hogy februárban másfél millió, márciusban már kétmillió forint forgalmat bonyolítottunk le a 18 dolgozónkkal. Találkozott a vásárlók kívánságával, hogy bevezették az előrendelést. A vevő munkába indulás előtt bedobja egy dobozba a kívánságlistát és amikor hazafelé tart. kosárban előkészítve, összecsomagolva megkapja. — A házhoz szállítást nem tudjuk bevezetni. Egyrészt kevesen vagyunk hozzá, másrészt a vásárlók nem igénylik — kapcsolódik a beszélgetésbe Angyal Béláné, a másik üzletvezető-helyettes. A hús- és hentesáru-ellátás sem rosszabb, sem jobb, mint általában Salgótarjánban. Cziblik Tibor, a hentesrészleg vezetője igyekszik a vásárlók kegyeit keresni. Csaknem állandóéin friss hús, hentesáru áll a vevők rendelkezésére. Ezért már dicséretet is kapott a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetőitől. ingere... A vörös téglából épített, korszerű ABC-áruházban azért gondok is akadnak. A két hűtőgép például hosszú hetekig rossz volt, ami kihatott az áruellátásra is. Nincs telefon az áruházban. A kapcsolattartást csak a közeli orvosi rendelőn keresztül tudják biztosítani. Kicsi a raktár. A sok göngyöleg mind a folyosón árválkodik, nehezítve a közlekedést és a szállítást. A fogyatékosságokat az elárusítók gyors, pontos, figyelmes, udvarias kiszolgálással igyekeznek ellensúlyozni. A figyelmességnek számos jelét tapasztaltuk az áruházban. A két mélyhűtőpult fölött például „Mit főzzek ma?” felirat alatt főzési tanácsadó olvasható. Amikor ott jártunk, a bolt dolgozói gulyáslevest, tökfőzeléket és sült párizsit ajánlottak a vásárlóknak. Kinek ízlésével nem találkozik a javaslat, az válogathat a mélyhűtőpultban borsót, paprikát, paradicsomot, sőt szilvásgombócot is. Ügy mondják a törzsvásárlók, hogy az áruházban minden kapható, mi szem- s szájnak ingere... r. i. Salgótarjáni tavaszi tárlat A hazánk felszabadulásának ünnepi évfordulójához kapcsolódó kulturális események közül minden évben megkülönböztetett figyelem kíséri a salgótarjáni tavaszi tárlat megnyitását. Évek során ez a kiállítás vált az észak-magyarországi, nem utolsósorban pedig a nógrádi képző- és iparművészek rangos évi seregszemléjévé. Ez a kiállítás a gyarapodó közönség és a művészek találkozásának egyik legfontosabb fóruma, igen nagy szerepet tölt be ezáltal a város közönsége, köztük elsősorban a nagyüzemi munkásság és a fiatalok esztétikai nevelésében, vizuális kultúrájának emelésében. A rendező szervek eszerint is kezelik a tavaszi tárlatot. Ez a figyelem nemcsak az előkészítés, a zsűrizés, a rendezés munkájában van jelen, hanem a kiállítás ideje alatt a gondosan szervezett tárlatvezetésekben, művész-közönség találkozók szervezésében is. Korábban részletesebben is írtunk arról, mire számíthatunk az idei, immár nyolcadik salgótarjáni tavaszi tárlaton? Ügy tűnik, idén a zsűri szigorú munkát végzett, s reméljük ez a kiállítás javára válik. örvendetesen alakultak az arányok is, már ami a résztvevő művészeket illeti, ösz- szesen 84 művész alkotásaival találkozhatunk, ezeknek, mintegy fele észak-magyarországi, illetve nógrádi alkotó. Ebben az évben növekedett a tárlat iránti érdeklődés, a borsodi és hevesi művészek körében is. Ezen túl, neves alkotók művei lesznek jelen a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában megnyíló tavaszi tárlaton. A múlt évi nagydíjas, Kokas Ignác pedig a központ klubjában rendék kamaratárlatot, amely a tavaszi tárlat szerves részét képezi. Megemlítjük még, hogy megyénk szobrászainak jelentkezése bizonyára szintén hasznára válik a tárlatnak. Idős Szabó István, Tornai Endre, Szederkényi Attila alkotásain túl a Két évtized — százszoros felfutás Most húsz éve annak, hogy 1975. április 9-én a I8/1958-as végrehajtó bizottsági határozattal a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött; létrehozza a város útkarbantartó részlegét. Azóta két évtized telt el, s az útkarbantartó részlegből mélyépítő üzem lett. — Akkor a városi tanács végrehajtó bizottságának az volt a célja, hogy a megye- székhely igen rossz állapotban levő útjait, járdáit javítsa, a javításokat folyamatosan elvégeztesse, mivel erre más vállalkozó nem akadt a városban — mondja a beszélgetésünk során Balogh Iván üzemvezető. Akkor kezdetleges módszerrel, összesen 15 emberrel indult meg az üzem. A végrehajtó bizottság határozata is úgy szólt, hogy az üzem termelési értéke érje el az évi 400 ezer forintot. Hol vagyunk már azóta? Elővesszük a megalakulásról szóló határozatot, sőt az irattár megörökítette az első évről szóló termelési tanácskozás beszámolóját is. S való igaz: minden gép és felkészültség nélkül talán egy-két bitumenfőző üsttel látott a 15 munkás, a két' irányító szakember munkához. Jelentésükben a Rákóczi út járdaépítése, a Felszabadulás út átkö- vezése és egyéb más elvégzett munka szerepel. Ezelőtt 20 évvel, az akkor fejlődésnek indult városban ez igen nagy szónak számított. Ahogyan fejlődött a város, egyre nagyobb feladat hárult a mélyépítő üzem kollektívájára is. Ma már korszerű gépek segítik a fizikai munkások tevékenységét, a létszám is eléri a 241 főt. — Különösen az 1975/76-os évek voltak az úgynevezett átszervezési időszakok. Üj felső vezetés került az üzem élére. Minőségileg javult a műszaki középkáderek száma. Kialakult a törzsgárda is, s ez ahhoz segített bennünket, hogy eredményeinket egyre jobban fokozni tudtuk. Végső soron, sikerült megtalálni a közös hangot az emberekkel, elsősorban a törzsgárda tagjaival. Amit Balogh Iván elmondott, azokat a számok is bizonyítják. A mélyépítő üzem, 1977. év bruttó termelési értéke már 44 millió forint volt, tehát több mint százszorosa az 1958-asnak. Ebből a saját termelési érték 37 millió forintot tett ki. Így az elmúlt évi nyereség meghaladja a 4,3 millió forintot. Másképpen is ki lehet fejezni ezt a fejlődést. A saját termelési érték 1976-ról 1977-re 107,3 százalékra emelkedett. Ez a szám pedig igen jelentős, önmagáért beszél az is, hogy az egy fizikai dolgozóra jutó termelési érték 1977-ben a korábbi évhez, tehát 1976-hoz viszonyítva 124,3 százalékra emelkedett. Számos, a város érdekét, a lakosságot szolgáló feladatot hajtott végre a mélyépítő üzem. Sor került például tavaly a Schuyer Ferenc, a Schönherz Zoltán út korszerűsítésére, a Hunyadi körút felújítására, részt vettek a Kemerovo-lakótelep közmű- építési munkálataiban. Elkészítették a Tanácsköztársaság téri szökőkút környékének burkolási munkálatait. Létrehozták többi között az úgynevezett karbantartó brigádot, amelyik a kisebb, apróbb munkákat végzi el. Ez a brigád 1977-ben több mint 70 esetben végzett apróbb, 15 ezer forint érték alatti munkát. — Ha figyelembe vesszük, hogy 1975-ben 31, tavaly 37, erre az évre pedig 43 millió forintos saját termelési értéket terveztünk, kisebb létszámcsökkenés ellenére is 105 százalékos termelékenység elérésével, akkor kijelenthetjük, hogy a mélyépítő üzem fejlődése dinamikus. Ezt a dinamikus fejlődést elsősorban a tanács segítségével, támogatásával érhettük el. Az idén például olyan munkákat szerepeltetünk terveink között, mint a Dózsa György út korszerűsítésének befejezése, a Micsurin út csatornázása és útépítése, elkészül az úttörőváltótábor szennyvízcsatornája, a tóstrand környékének rendezése és más, a lakosságot szolgáló munka — mondja Balogh Iván. Csökken a létszám, mégis' magasabb a termelési érték. Vajon, hogyan érik majd el1 ezt a mélyépítőknél? — Üzemünknél egyenletesen fejlődik a géppark. Megfelelő földmunkagépek, szállítóeszközök állnak rendelkezésünkre, de célunk az, hogy mielőbb * újakra cseréljük azokat. Tavaly például forgórakodó gépet, árokásó-tolórakodó gépet, kompresszort vásároltunk. A dolgozók szociális ellátásának javításáért három lakókocsit, szállításokra pedig egy IKA- RUS-autóbuszt vásároltunk. De nálunk is a gépesítésé a jövő... S. L. fiatal Bobály Attila küldött szobrot. Természetesen, ez csak kiragadott példa, csakúgy mint annak megemlítése, hogy Varga Imre, Kiss István, és Somogyi József művei minden bizonnyal tovább emelik a tárlat értékét. A festészeti, grafikai, iparművészeti anyag gazdagsága nem indokolja, hogy ezúttal pár nevet külön is, kiemeljünk. Nagyon rangos alkotók művei várják e műfajokban is a közönséget. Érdeklődéssel várjuk tehát a nyolcadik salgótarjáni tavaszi tárlat megnyitását. Reméljük, a közművelődés munkásai idén is megtalálják a módját annak, hogy a különböző formák segítségével a művek és alkotóik mind közelebb kerüljenek a közönséghez, maradandó élményt nyújtva, ismereteiket tovább gazdagítva Időközi tanácstagi választások A március ötödikén lezajlott időközi tanácstagi választások menetéről, eredményéről kértünk tájékoztatót a Salgótarjáni városi Tanács illetékes osztályán. Elmondták, hogy a városban öt tanácstagi körzetben vált szükségessé az időközi tanácstagválasztás lebonyolítása, mivel azokban a körzetekben elköltözés és betegség miatt a tanácstagi helyek időközben megüresedtek. A város belterületén négy körzetben jelölt új tanácstagot a Hazafias Népfront a külterületi körzetek közül pedig Zagyvarónán. Változás volt ilyen értelemben a 11-es választókörzetben, ahol Szojka Lászlónét, a 15-ös körzetben, ahol Egyed Miklósáét, a 25-ös körzetben, ahol Gecse Istvánt, a 70-esben, ahol Barna Ferer.cnét és a zagyvarónái 83-as körzetben, ahol viszont Kovács Gyulánét jelölte tanácstagnak, a népfront. A választás előkészületei' februárban zajlottak. Mindenütt időben, s a lakosság nagy érdeklődése mellett rendezték meg a jelölőgyűléseket. A választások lebonyolításában komoly, becsületes munkát végeztek a szavazatszedő bizottságok. Március ötödikén mind az öt választókörzetben megválasztották a lakók a Hazafias Népfront jelöltjeit. Lomtalanítás áprilisban A város házaiban, az otthonok félreeső zugaiban, a padlásokon, pincékben felgyülemlett limlomot minden év tavaszán, nagy akció keretében szállítja el a városgazdálkodási üzem. Salgótarjánban az idén is megrendezik a lomtalanítási akciót, egyelőre azonban a város általános tisztaságának érdekében tesz nagy erőfeszítéseket a városgazdálkodási üzem. Az üzem dolgozói elsősorban a város parkjainak rendbetételét, az ösz- szegyűjtött hulladék elszállítását, az utak sártalanítását. a járdák éjszakai mosását, a családi házak kénjeiből összegyűjtött szemét és hulladék elszállítását végzik. Amint ezzel a nagy tavaszi mii nkával végeznek, meghirdetik a lomtalanítási akciót is, amelynek kezdeményezője és a szállításban oroszlánrészt vállaló munkacsapata — éppen a városgazdálkodási üzem egyik szocialista brigádja, a brigád jelenleg, jelentős túlmunkát is vállalva, végzi a már felsorolt munkákat. Ezek befejezése után, előreláthatóan április negyedikét követően _ a p ontos lomtalanítási menetrendről még nem döntöttek — kezdhetnek ezzel, a tavassza] mindig visszatérő akcióval foglalkozni. Annyit előzetesen, hogy április folyamán több alkalommal megrendezik a lomtalanítást, a lakosság által a házaknál összegyűjtött, használaton kívüli holmi limlom elszállítását. Az időpontokról a következő hetekben tájékoztatjuk #1- vas óinkat.
