Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

I Hangol szerezni a tudománynak Beszélgetés a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei titkárával A Magyar Agrártudományi — Az országos áltag ennél Továbbá természetesen, ki kell Egyesület Nógrád megyei magasabb.. szervezete 1954-ben alakult, — Valóban így van. De ml tömörítve soraiban a megye az utóbbi években ehhez az dául a problémák megoldásé- mezőgazdaságáriak azon átlaghoz felzárkóztunk. Hogy ban jól együtt dolgozhatunk szakembereit, akik fokozott mégsem értük el? Ahhoz fi- íelelősséget vállalnak az ága- gyelembe kell venni, hogy a zat helyi problémáinak meg- mi mezőgazdasági termelési reltségünket, eszközellátott' oldása, a fejlődés iránt. A adottságaink mostohák, nem Ságunkat, hiszen az új tech- MTESZ keretében működő vonzóak a szakemberek szá- nikaí tudományos szervezet ma 400 mára. Olyan eredményeket tagot számlál, s hét szak­osztályában előadásokkal, an­aknáznunk az egyesületek együttműködését is —, mi pél­az ÉTE-vel, vagy az SZVT- vel. Növelni kívánjuk felsze­eszközök tánácskozá- saink, továbbképzéseink szín­amelyeket . jobb körülmények vonalát emelhetik. X1 ^ÖZÖ,tt JÍlrMk’,1nálIUniC CSak - Megyénk mezőgazdaságá- kétokkal, tapasztalatcserék- jóval több szellemi és anya- nak ik aiapvetö kérdése kel mozgósítja az agrárértei- gi befektetéssel tudnak meg miséget, ösztönzi elméleti valósítani, vagy megközelíteni, munkáját és gyakorlati te- Nálunk például a 35,4 má- vékenységét. zsás hektáronkénti búzaátlag S, hogy milyen eredmény- jónak mondható, míg máshol nyel, arról mezőgazdaságunk- gyengének, nak az utóbbi években — a — Hogyan tudnánk adott léma megoldásában sokat tett kedvezőtlen adottságok el- helyzetünk nehézségein fe- és ma is sokat vállal magára. lenére is —, elért sikerei és lülkerekedni? eredményei vallanak. Ma a — Erre vonatkozóan megyei MTESZ 18 egyesülete vezetünk elkészített egy kö ________ kö zül ez a szervezet végzi zéptávú, és egy hosszabb tá- mondhatunk az egyik legátgondoltabb, a vú, 1985-ig szóló cselekvési hozásban? helyi viszonyokat legteljeseb- programot. A feladatokat ben figyelembe vevő, tar- négy fő kérdés köré csoporto- talmas, színes és folyamatos' sítottuk. A szervezettség te­hogyan lehetne a kedvezőtlen adottságokból származó hát­rányokat leküzdeni, mikép­pen lehetne gazdaságunkat az előttünk haladókhoz kö­zelíteni. Az egyesület a prob­Gyakorlati szempontból az sxer~ tíj eredmények gyors felhasz­nálásáról van szó, de mit elméleti vonat­— Tudományos munkánk elsősorban gyakorlati jellegű, munkát. Helyi viszonyokat kirftetében azt kívánjuk, hogy vagyis a meglevő eredmé­említettünk, ez azonban csak munkánk a mezőgazdasági féligazság. A szervezet me- szektortól függetlenül területi­gyén kivül oda is tekint, ahol leg, komplexen fogja át a hasznosítható tapasztalatokat tevékenységet, segítse a tsz­feltételez. Debrecenben, központokban is az agrárér­Sopronban, Szekszárdon. telmiség közéleti tevékeny­nyek hasznosítását szorgal­mazza. Kísérletezésre adott­ságaink miatt szűkek a lehe­tőségek. A tudományos mun­kára egyébként megvan az igény, csak még nincs min­OUJJlUllUau, LcHlllötg IVUÁClCLl ICVcACll}'" > e 1 í jr Kecskeméten jártak megyei ségének kibontakozását, még <?en,THíetyilD^n ITie§^e, ^ rar)f“ szakemberek tanácskozásé- több szakembert vonjon be a Néhol elszakadnak a való­kon, vándorgyűléseken, hogy szervezetbe. Az ötéves terv Ságtól, s olyan vívmányokat akarnak megvalósítani, ame­lyeknek nincsenek meg a sze­Más a helyi lehetőségek jobb ki- végéig 28—30 százalékos lét­használásához szerezzenek számgyarapodásra számi- . , , újabb ismereteket. S ezt a tunk, főként fiatalok és nők yi; tal"gyi feltételei, célt szolgálja a besztercebá- bekapcsolódását várjuk. Az szóval ^ tudomány beáram nyai testvéregyesülettel ki- egyesületi munkát az eddigi- épített kapcsolat éknél jobban kívánjuk a szak­lását és befogadását a mun­kába több helyütt még a A MAE megyei szervezeté- osztályokra alapozni, főként helytelen üzemi szemlélet és nek titkára dr. Gyöngyösi 1st- azokon a területeken, ahol a ván, a megyei mezőgazdasági fejlődés, a tartalékok feltárá­gyakorlat akadályozza. Egye­sületünk ezt kívánja meg­és élelmezésügyi osztály he- sa szempontjából kiemelkedő lyettes vezetője. Vele beszél- szerepet tölthetnek be. gettünk a szervezet céljairól, — Tartalmi munkánkban a mástól és segítsünk egymás­nak — megyén belül. S ez távlati el- súlyponti helyzet az állatte- nem mond ellent a szüksé- nyésztés, ezen belül a szarvas- «“ ^tekintésnek sem Ugyan- juhállomány ?kk°r hamarosan Pályázatot t a nö- *runk kl a legidőszerűbb korszerű problémák —, melyekről már bázisának szóltam — feldolgozására. A Magyar Agrártudományi tevékenységéről, képzeléseiről. — Miben látja a megyei marha- és szervezet jelentőségét? fejlesztése, valamint a — A kérdés megválaszolá- vénytermesztés sához munkánk alapvető cél- anyagi-technikai jából kell kiindulnunk. Ez kiépítése, az üzemszervezet pedig, hogy a szervezet segít- tökéletesítése foglalja el. Nagy Egyesület Nógrád megyei se végrehajtani a mezőgazda- jelentőséget tulajdonítunk szervezetének munkáját csak ság fejlődését szolgáló terve- az üzemk' -í együttműködés- vázlatosan két, hasson az alkotó széllé- nek, a tudományos és techni- mi munka színvonalának nö- kai eredmények gyors propa­velésére, szolgálja az életkö- gálájának, az új eredmények- zagpótló tevékenységet foly- rülmények javítását. Tévé- nek a gyakorlatba való beve- tat. Célja, munkamódszere, kenységü n két nagymérték- zetésének. Nagyobb megbe- törekvése világos. S mindig ben befolyásolja, hogy me- csülést kívánunk szerezni az az adott helyzetre, a realitá- gyénkben nincs kutatóintézet, újat akaró, tervszerűen kéz- sokra támaszkodik. Átfogóan, felsőoktatási intézmény, deményező üzemeknek, ered- Nemcsak az agrárpolitika amely lehetővé tenné a tudó- ményeik szélesebb körű nép- céljait kívánja m^jvalósítanl, mányos ismeretek szélesebb szerűsítésének. Mert a jó hanem részt vállal a közmű­körű áramlását Ugyanakkor kezdeményezéseket propagál- velődés-poliükában, a tudo- •jelentős tényező, hogy az el- ni kell. S, ha ezek helyben mány- és ifjúság-, a nőpoli- múlt hét év alatt két és fél- adódnak, annál jobb. Például tikéban is. Együttműködve szeresére növekedett a felső- a tejhozamok emelésének másokkal. Mert tudják, hogy fokú végzettséggel rendelke- módszerét nekünk nem me- eredményt csak zö agrárszakembereik száma, gyén kívül, hanem Magyar- Most körülbelül 8—9 jut egy- nándorban kell tanulmányoz- lehet tartósan egy termelőszövetkezetre be- nunk, ahol egy tehén 4 ezer lőlük. liternél több tejet ad évente­tekinthettük át. De ebből az áttekintésből is kitetszik, milyen fontos, hé­a rokonfel­adatokat végző egyesületekkel elérni. Sulyok László Utazás hazai tájakon Nógrád is bemutatkozott Budapesten VAJON ELÉGGÉ ismerjük-e — Hasznosnak tartottuk a megyénk nevezetességeit — hazánkat? Azokat a tájakat, kiállítást. Igen nagy volt az mondja búcsúzóul dr. Sólyomi amelyeket a külföldieknek érdeklődés. Sokan kérdezés- József. ajánlunk, az idegen nyelvű ködtek megyénkről, elsősorban A kiállítás utolsó napján is kiadványokban a vendégcsalo- a szálláshelyeket tudakolták egymásnak adták a kilincset a gató prospektusokban. Bármi- — van-e férőhely, és mennyi, látogatók a Néprajzi Múze- lyen furcsán hangzik, hiány- Hollókőn, Eresztvényben és a umban. Élményeket idéznek a érzete támadt az embernek, Dornyay túristaházban Salgón. tájak, tervek szövődnek Kecs- amint kilépett a Néprajzi Mű- Felkészültünk, elhoztuk kiad- kémét, Szeged, Sopron, Salgó- zeumból, mert rá kellett döb- ványainkat, amelyek bizony tarján láttán. A kiállítás igaz­ben jen: bizony nagyon sok he- el is fogytak. Volt anyagunk gatója dr. Szöllősi Szabolcs, Szécsényről, Hollókőről, Ba- az Országos Idegenforgalmi lassagyarmatról, Csesztvéről Tanács osztályvezető helyette- — színes képek a legszebb se, aki igen elfoglalt ember gos Idegenforgalmi Tanács nógrádi tájakról. Tájékoztat- volt tíz napon át. Készséggel rendezett, az Utazás hazai tá- tűk a látogatókat a megyei adott tájékoztatást, jakon címet viselte és márci- eseményekről, az utazási lehe- — Az idén harminc belföl- megtekinthető. tőségekről. di és hat külföldi kiállítást — A három megye nagyon rendezünk. A Néprajzi Múze- jól együttműködött ,— jegy- umban megrendezett idegen- zi meg Tóth Gyula, aki a forgalmi börzével és szalon- ekhez vitték el a rendezők az vendégváró Borsod megye ka- nal azt kívántuk érzékeltetni ország legszebb tájait, színes lauza a Néprajzi Múzeumban, a budapesti közönséggel, hogy képekkel, tablókkal, népművé- Megkér; nehogy tovább men- nemcsak a Balaton és a Du- szeti tárgyakkal, filmmel. Már jek amíg bele nem pillantot- nakanyar ad kikapcsolódást. tam a vendégkönyvbe. Nézem Legalább ilyen érdekes az lapokat — dicsérő sorok Nóg- ország többi tájegysége, így lyen nem járt még, pedig il­lett volna. A kiállítás melyet az Orszá us 5-ig volt Úgy is mondhatnánk, kedv­csinálás a javából a túríszti kához, az utazáshoz. A pesti a múzeum aulájában prospek­tusok százait kapta kézhez a látogató — alig győzte zsebre rádról, a kiállításról: rakni — s ezekből megtudhat­„A LEGKEDVESEBB kirán­ta, hol mit láthat és ha kedve dulóhelyeink itt vannak!” támad, mivel és mikor utaz­hat. Tíz belföldi utazási iro­da kedves, figyelmes megbí­zottja kalauzolt, segített, vá­laszolt a kérdezősködőknek. A szemléletes képet, ízléses, mér téktartó rendezésben Nem kellett sokáig kutat­Nógrád is. A kiállítást éven­ként szeretnénk megismételni. Néhánv érdekes adat: klállí­„Végre részletes informáci- tó területünk 1024 néayzetmé- ót kaptam az üdülési lehető- tér volt. A tíz belföldi utazá- ségekről. Nagyon szép és ér- si iroda és a tizenkét táiegy- dekes a kiállítás.” ség megbízottai standonként „Gratulálok a kiállításhoz! nyolc-tízféle prospektust osz- körgalérióban pedig az ország Hasonlót egész évben folyama- tnftak szét a látogatók között tizenkét tájegységéről kaptunk tosan kellene bemutatni!” Mindezek mellett olcqó kiad­Idős néni érkezik Sólyomi ványokhoz és útikönyvekhez József asztalához. is hozzáiuthattak az érdeklő­— Balassagyarmatról szeret- dők. A hétvégeken 7—8 ezren nunk, hogy rábukkanjuk Nóg- nék valamilyen anyagot kap- keresték f»l a Néorajzl Múze- rád legszebb vidékeire, a pa- ni. Régen készülök oda a ba- umot és • több mázsa prospek­rótnőmmel. A nyáron lemen- tus fogyott el. fjülön terem­lóc vidék népművészetére, történelmi helyeire. Észak- nénk. Magyarországot Borsod, Heves ben non-stop filmvetítés folyt Prospektust kap a néni és a — 21 filmet mutattunk be, s és Nógrád megyék képvisel- környék nevezetességeiről sem ezeket színes tévén is lehetett ték. Együtt jelentkezett a pa- feledkezik meg Nógrád neve- látni az aulában. Az itt látott lóc vidék. Bánki .menyecske zetességeinek szószólója. anyag egy része külföldre is mosolygott a képről, hangula- — Megyénkről ide még nem elkerül. Legközelebb Ausztria tos tarjáni főtér a Karancs tudtunk filmet hozni. De két városába, Grazba és Inns- szállóval, csobogó szökőkút a örömmel mondhatom, hogy a bruckba visszük el. Tervünk, balassagyarmati Palóc Múze- napokban elkészült a Nógrádi hogy a tájegységek cserekiál- um előtt, a régmúltat idéző tájakon című színes, húszper- lítását is megrendezzük a me- hollókői vár. Nógrádban va- ces alkotás. A zsűri már meg- gyeszékhelyeken. Az alföldiek gyünk. Dr. Sólyomi József, a nézte a filmet. A MOKÉP-pel ismerkedjenek a hegyvidékiek- Nógrád megyei Idegenforgal- tárgyaltunk és a mozikban is kel és fordítva, — mondja a mi Hivatal csoportvezetője forgalmazzuk, hogy az ország kiállítás igazgatója, mondja: minden részében megismerjék AMIKOR NEM LEHET eleget beszélni a turizmusról, mozgásról, a szabad idő helyes eltöltéséről, a kiállítás nagy­szerűen szolgálta mindezt Fi­gyelemfelkeltéssel programot adott. A megyék elmentek a fővárosba — a pestieken a sor! Székács László Komolyzenei hangversenyek falun A Nagybátonyi Állami Zene- gyán Károly és Szüts Pál — Iskola művésztanárai a kö- Händel, Haydn, Mozart, Csaj- zelmúltban, a korábbi évek kovszkij, Bartók zenéjéből hagyományait folytatva, három adtak ízelítőt s bemutatták falusi általános iskolában ad- Szüts Pál két dalfeldolgozását, tak koncertet, hogy felkeltsék A jelentős sikerre való tekin- a gyermekek érdeklődését a tettel a nagybátonyi zenetaná- komoly zene iránt. A zeneisko- a zenej ismeretterjesztést SÄliÄtS el6ad?‘ / László, Venter Lászlóné, Sza- jövőben a körzet más kozsé- bó János, Fodor Sándor, Án- geiben is bemutatják. tJXrssssssssssfrsssssssrrrfSjrssrfj'fssssssrfsssssssrsss/ssssrsrssssrsj'SssrssfASssssssssSJ'rrr* Műterem A karnevál az utcákon kezdődik Van valami mediterrán íz deznek kiállítást műveiből, a tájban. A Balaton északi Most erre a tárlatra készül. zol, közönyös arcokat, köztük öregembereket, a nagyvárosi partján húsvét táján virágoz­mak a mandulafák. Itt még ra is küldött képet több magyar költő mediter­rán honvágyban alkot, erre menyes kiállításon szeretné be- most csak Janus Pannoniust, mutatni műveit a Műcsar- rellezik, de inkább csak na- Berzsenyi Dánielt, vagy Ba- nokban. Erre még két nagy- gyobb szabású munkái szü­méretű képet fest ebbén az netében. évben az Árpádok kp- és a kuruc korból, ka- — Egypár portrén olajképeket festek, amelyek Képcsarnok. Svájc, ahol csak- — Szép karácsonyunk lesz, Gyenesdtáson, Balassagyar- nem nyolc évig élt, még min- uram — mondja a húsvétra maton és Salgótarjánban pa- dig meghatározó erejű íes- készülő benzinkutas, s mene- pírra vetett vázlatok alapján tészetében. Erre utalnák pél­készülnek — mondja a mű­nedves vész. — Tájképek lesznek, expresszív a szél de bizonyos áttételességet sze- alisztikus bits Mihályt említem. Badacsonyban a benzintöl­tő-állomáson kiszállva a csiból, látni, hideg szél varja a tó zöldes vizét. kül a fülkéjébe. Indulunk tovább a úton. Havat csapkod A salgótarjáni tavaszi tárlat- __... , . _ _ is küldött képet. Jövőre V1^a® utca jelenetében kicsit a pedig -egy budapesti gyűjte- kort. Jánossy Ferenc sokat akva­Gyenesdiás és Ba- koróból lassagyarmat, ahol él, e szü­netek áthidalásához nyújt kívül segítséget, csakúgy, mint a basell karneválok, erejükkel, szürre- mozgalmassóguk­a virágzó mandulafákra. így retnék megvalósítani bennük, kai, ugyanakkor meghökken- volt valamelyik évben. Hogy Eddig impresszionisztikusan, tőén realista elemekkel tar­lesz idén? helyszínen festettem tájakat, kítva. Rendkívül dinamikus Jánossy Ferenc nem most ezen szeretnék túllépni, képeik ezek, eleven színű Készült egy szobabelsőm Is, maszkok tömkelegével, ut- ezt a képet síkban oldottam cák medrével, némi középko- me- meg, egy métert vágtam ki rias bájjal, huszadik századi diterrán alkatú festő. Mégsem a térből, erről próbáltam va- lebegéssel. A felfordult világ egészen indokolatlan vele lamit mondani. Az Árpádok szigorú törvényszerűségei vi- kapcsolatban e tájat emleget- korából egy csatajelenetet lágítanak ezekről a vásznak- gazda festek ezt is síkban akarom ról, a diófák megcsinálni. Nemcsak azért, ni. Nyaranként Űri udvarában, öreg szomszédságában üti fel sátrát Gyenesdiáson. vigalomban Is szoron­gást keltve. Ezek a sikátorok a mert azt hiszem, rubensi tu- és folyópartok jelentik Já- Akva- dásom nincs, hanem mert a nossy Ferenc művészetében a Telijeinek jó része itt szüle- mai korszellem a sík felé te- legmeghatározóbb tájat. És tik, minden évben. Egynéme- kint. Ezt a képemet a mű- emlékezik az alpesi vidékre, lyik diási élményéből olajké- csarnoki kiállításra szánom, kristályos levegőt lélegző he­Festek egy képet, amelynek gyi fennsíkokra, ahol szabadon Salgótarjánban az Embereik címet adtam, legelnek a Jánossy Ferenc: Ibi a kalapos nő. pet is fest. Idén ősszel a Képcsarnok boltjában ren­8 NÓGRÁD i 1978. március 26., vasárnap keménykötésű lo- messze száll az autóduda kanton szívében fekszik. A Pesten loholó tömeget ábrá- vak, amelyek, ha ellepik a hangja. Valahogy így. karnevál az utcákon kezdődik. _________________________ hegyi utakat, a forgalmat is Jánossy Ferenc egy liestali Nem csodálkoznék, ha egy­m egállítják. Ilyenkor a sváj- karnevált fest. 120x100-as mé- szer fölöttük érne véget, ciak vidáman tülkölnek, retben. Liestal Baselland fél- Tóth Elemér A nomád népek múltjáról Mongol tudósok régóta ku­tatják népük eredetét. A kö­zép-ázsiai nomád népek törté­netének fontos fejezetét írják meg ezzel. A neves mongol történész, H. Perle nemrég közzétett, a mongol népek etnikai eredeté­nek problémáit elemző mo­nográfiájában egy eddig ke­véssé feltárt területre hívja fel a figyelmet. Perle az ország különböző területein felfedezett ősi bar­langfestmények, rajzok tanul­mányozása során több ezer sa­játos tulajdonjelvényt, „tam- gá”-t gyűjtött össze. A tamgá- kat összehasonlította más, ázsiai és európai nomád ere­detű népek hasonló Jelvényei- yel, így az ősbolgár, ősmagyar és egyes német törzsekével. Az egykori mongol tamgák összehasonlítása nemcsak itt hozott érdekes, egyező megál­lapításokat, hanem a távoli, szintén nomád életmódot foly­tató törzseknél, az amerikai indiánoknál és egyes afrikai népcsoportoknál is. Adatok 12 millió szovjet fiatal fog­lalkozik tudományos, műsza­ki alkotó munkával. A Szovjetunióban több mint 250 ezer racionalizálási iskola, 300 diák-tervezőiroda műkö­dik 2,5 millió taggal. Több mint 2 ezer komszomolista rendelkezik a tudományok kandidátusa és doktora cím­mel. 1967-től folyamatosan min­den évben odaítélik a lenini Komszomol-díjat a tudomány és technika területein. Az el­múlt tíz évben 118 díjat osj- tottak ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom