Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

Lovász József születésének évfordulóján ÉLT HUSZONNÉGY évet. Született Magyarországon, meghalt a Szovjetunióban. Született- élt" harcolt és szenvedett abban az ország­ban, amelyben rövid időre diadalmas ragyogással szök­kent a magasba az ötágú vörös csillag. Akkor Lovász József még csak kisgyerek volt- Kis proletár. Az ötágú csillag kihunyta után csak bitókat, proletárok börtöneit látta, korbácsok suhogását hallotta- A magyar munkás­ság felszabadító harcainak egyik nagy gyűjtőmedencéjé­ben, Salgótarjánban élt és 16 éves korában mint bányász­gyerek tagja lett a KIMSZ- nek. Később, 19 éves korában az Ifjúmunkás Szövetségből a KMP-be lépett. Aztán 1931- ben letartóztatták. Borzalma­san megkínozták" veséjét szétverték. A rabkórházból 1931 őszén a börtönorvos ajánlatára engedték ki. Hal­jon meg otthon — volt az orvos indoklása- Halálos betegen jött vissza Salgótar­jánba. Jelentkezett a párt­nál. Munkába állt. A biatorbágyi provokációs merénylet után a magyar rendőrség annyi más kom­munista harcossal együtt őt is újra le akarta tartóztatni- Az elvtársak elrejtették- A párt a magyarországi Vörös Segélyhez fordult. Annak segítségével a halálosan beteg Lovász József a Szovjetunió­ba került. A leggondosabb orvosi kezelés alá vették, de állapota egyre rosszabbodott. Orosz ifjúmunkás véréből eresztettek vért elhaló erei­be. Hiába. Meghalt a mun­kásság egyetlen hazájában. Moszkvában, a Politikai Emigránsok Klubjából temet­ték Vörös drapériákkal le­borított ravatala mellett po­litikai emigráns ifjúmunká­sok álltak díszőrséget. Boká­nyi Dezső mondta a búcsúz­tatót- A klub nagytermét megtöltő gyászolók megren­dülve hallgatták szavait- „A halálra kínzott Lovász József elvtárs nemzedéke építi a második Tanácsköztársasá­got. Ezé a nemzedéké a jelen és a jövő...” (Idézet a Sarló és Kalapács — a KMP illegális lapjának — 1932. júliusi számából.) ★ HETVEN ÉVE. 1908. már­cius 21-én született Pásztón. Az elemi iskola hat osztályá­nak elvégzése után mint gyermekmunkás a salgótar­jáni bányához ment dolgozni- Korán felismerte" hogy azok között a helye, akik a mun­kások, a dolgozók felemelke­déséért, a társadalom gyö­keres megváltoztatásáért küz­denek- Bekapcsolódott a for­radalmi ifjúsági mozgalomba, tagja lett az illegális Kom­munista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetségének. A bányában végzett testet és lelket ölő nehéz fizikai mun­ka után önként vállalta a baloldali mozgalom kockáza­tos tevékenységét, a röpirat- szórást" a feliratok festését, a Vörös Segély gyűjtését" a meggyőző szóbeli agitációt, a kapcsolatok teremtését és a szimpatizánsok szervezését. Ez utóbbi miatt lett tagja a bányászkórusnak is, ahol jó lehetőség nyílt legális körül­mények között a kommunista eszmék terjesztésére- baráti­elvtársi kapcsolatainak bőví­tésére. • A kommunista ifjúsági mozgalomban végzett önzet­len és bátor munkáia volt az ajánlólevél az illegális KMP­ba való felvételéhez. Mint párttag továbbra is nagy odaadással tevékenykedett az ifjúsági mozgalomban, amel­lett- hogy egy ideig futár- szolgálatot is ellátott a KMP salgótarjáni kerületi bizottsá­ga és Budapest között. Az 1930-as évek végére Lovász József a kommunista és bal­oldali ifjúmunkások elismert vezetőjévé vált. A KIMSZ Központi Bizottsága által 1929. decemberében összehí­vott tanácskozáson az érdek­lődés középpontjába került a salgótarjáni kerület ifjúsági munkája, a párttól kapott harci feladatok lelkes, fárad­hatatlan teljesítése. A KIMSZ országos konferenci­ája megállapította, hogy a salgótarjáni szervezet ..példá­ja lehet annak- hogyan kell egy kommunista szervezetnek dolgozni-” A KIMSZ eredményes helyi tevékenységének folytatását megszakította a kommunista vezetők 1931-es váratlan le­tartóztatása- A letartóztatot­tak között volt Lovász József is. A vallatások során súlyo­san bántalmazták, embertele­nül megkínozták, de a kom­munista mozgalomba vetett hitét nem tudták megtörni. 1932 nyarán — Moszkvában — belehalt sérüléseibe. EMLÉKÉT számos szocia­lista brigád, KISZ-szervezet, oktatási és kulturális intéz­mény őrzi. nem elsősorban azzal- hogy nevét viselik, ha­nem munkájukkal, egész életükkel, azzal a törekvé­sükkel, hogy eszmeileg azo­nosuljanak a forradalmár Lovász József tetteivel- a kommunista mozgalomban való elkötelezettségével. Vonsik Ilona A szerződéses munkaviszony megszűnése A vállalat és a dolgozó ha­tározatlan és határozott időre létesíthet munkaviszonyt. Ha­tározott időre szól a munka- viszony akkor, ha annak tar­tamát a munkaszerződés nap- társzerűen vagy más alkal­mas módon határozta meg. Így meghatározható például a munkaviszony időtartama an­nak a munkának a megjelölé­sével is, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés meg­kötésekor a munka időtarta­ma megközelítő pontossággal látható. A határozott időre szóló munkaviszony a kikötött idő elteltével, felmondás nélkül megszűnik. Erről a dolgozót a vállalat nem köteles előre értesíteni, hiszen a munkavi­szony megszűnésének idejéről a munkaviszony létesítése al­kalmával megállapodtak. Ha a vállalatnak szüksége van állandó munkaerőre, nincs akadálya annak, hogy a meg­határozott időre szóló szerző­dés helyett, annak lejártát kö­vetően a dolgozóval határo­zatlan időre szóló munkavi­szonyt létesítsen. Határozatlan időtartamú munkaviszonnyá alakul át a határozott időre kötött munkaviszony önmagá­tól is akkor, ha a szerződés­ben meghatározott időtartam lejáratát, vagy a szerződésben meghatározott munka elvég­zését követően, a dolgozó a munkája irányításával megbí­zott vezető tudtával egy mun­kanapot meghaladóan a vál­lalatnál tovább dolgozik. A harmincnapos vagy annál rö- videbb időre létesített munka­viszony azonban ilyenkor is csak annyi idővel hosszabbo­dik meg, amilyen időtartamra eredetileg létesítették. A határozott időre kötött szerződést meg lehet hosszab­bítani, illetve meg lehet újí­tani egymás után többször is. Ha azonban a határozott idő­tartam többszöri kikötésének az a célja, hogy a dolgozót valamilyen jogától elüsse, a megállapodás érvénytelen. Ha a vállalat a szerződést nem akarja megújítani, elhatározá­sát nem kell indokolnia. A meghatározott időre alkalma­zott dolgozó munkaviszonyát a közbejött betegség, katonai szolgálat stb. miatt kiesett idő nem hosszabbítja meg, a szerződés szerinti időtartam lejártán nem változtat. Gy Gy. KedveitF változások a bűnözés alakulásában Interjú dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel Ez év március 9-én a törvé­nyesség országos helyzetét ér­tékelte sajtótájékoztatóján dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­sze. Ez alkalomból kerestük fel dr. Csonka Tibor megyei főügyészt és arról kérdeztük: hogyan alakult a törvényesség az elmúlt évben Nógrád me­gyében. — A bűnözés alakulása egyik legfontosabb fokmérője a törvényesség helyzetének. Va­jon változott-e, és miként a bűnözés tendenciája az elmúlt évben? — Mint ismeretes, a legfőbb ügyész sajtótájékoztatójában arról az örvendetes jelenségről adhatott számot, hogy az 1977. évben végre csökkent az is­mertté vált közvádas bűncse­lekmények száma. Fejlődésünk folyamán mégis érvényesülnek olyan tényezők, amelyek egy adott időszakban táplálják a bűnözést, segítik a bűnelköve­tés lehetőségét. Az ilyen a múlt rendszerből átörökölt, vagy éppen a szocialista építő­munkánk közben keletkező Íra­tások ellenére csökkent tehát az 1977. évben országos mére­tekben is a bűncselekmények száma. Ezt az általános ten­denciát — ha némileg sze­rényebb mértékben is —, de követte megyénk bűnözésének alakulása. Míg 1976-ban az el­követett bűncselekmények szá­ma 2420 volt, addig ez tavaly 2407-re csökkent. Az összessé­gében csökkenő tendencia mögött azonban az egyes bűn­cselekmény-kategóriákat il­letően jelentős eltérések hú­zódnak meg. Így például államrendünk szilárdságának bizonysága­ként 1977. évben nem Ccxrdult elő súlyosabb államelleni bűncselekmény. Az állatni rend elleni támadások szinte kizárólag az izgatás bűntettei­ben nyilvánultak meg, ame­lyek száma az elmúlt évben a korábbi évek negyedére esett vissza. Így összesen 6 esetben indult tavaly büntető eljárás izgatás miatt, amelynek a szá­zalékos részesedése az össz- bűnözésben olyan csekély, hogy csak tizedekben fejezhe­tő ki. A rendőri intézkedések nö­vekvő kulturáltságának kö­vetkezményeként az elmúlt év­ben visszaesett a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult bűnügyek száma, és — örvendetesen — valamelyest csökkent az emberölések, em­berölési kísérletek száma is. Az élet elleni bűncselekmé­nyeknél ugyanakkor szembe­tűnő volt, hogy elkövetésük során az elmúlt évekhez ké­pest gyakrabban fordult elő brutalitás, rendkívüli ember­telenség, am,j természetesen súlyosabb büntetések kisza­bására indította a megyei bí­róságot. Az élet elleni bűncselekmé­nyek némileg kedvező alaku­lása mellett nem lehet elhall­gatnunk azt, hogy megyénk­ben az elmúlt évben növeke­dett a személy elleni erősza­kos és garázda jellegű bűnö­zés, valamint nemi erkölcs el­leni bűncselekmények száma. Ennek talán a legjelentősebb oka az egyre növekvő alkohol- fogyasztásban keresendő. To­vábbra is magasnak mondha­tó az ittas vezetéssel elköve­tett közlekedési vétségek szá­ma. Elgondolkoztató az is, hogy az 1976. évi tizenhattal szemben 1977-ben harminc­egyen vesztették életüket köz­lekedési baleset következtében megyénk országútjain. — Csak kis mértékben csőn­ként az élet elleni bűncselek­mények aránya az összbűaíjzé- sen belül. Miből adódik ak­kor az összbűnözés általános visszaesése? — A megye összbűnözésé- nek elmúlt évi csökkenése végső soron annak tudható be, hogy az egyik legfontosabb bűncselekmény-ka tegóriaban, a vagyon elleni bűncselekmé­nyekben örvendetes vissza­esés volt észlelhető. Amíg 1975-ben az összbűnözés 51,5 százalékát, 1976-ban 54 száza­lékát tették ki a vagyon el­leni támadások, addig 1977- ben e bűncselekmények rész­aránya az összbűnözésen be­lül mindössze 44 százalék volt. Abszolút számokban kiíejez- va például, az 1976. évi öt­százhetvenről háromszázki- lencvenre esett vissza a társa­dalmi tulajdont károsító bűn- cselekmények száma, amelyek között csak elvétve forduit elő nagyobb volumenű, jelentő­sebb károkozással járó bűn- elkövetés. A vagyon elleni bűncselekmények okozta károk összege js jelentősen csökkent — az 1976. évi mintegy 19 mil­lió forintos kárösszeg 1977-ben mintegy 1,5 millió forintra —, ami azt mutatja, hogy a va­gyon elleni támadások súly- belileg is kedvezően változ­tak. — Az alkotmányos rendel­kezésekből jelentős feladat há­rul a törvényesség szilárdítá­sában az általános felügyele­ti és polgári jogi, ügyészi te­vékenységre. Az ügyészség mi­ként mozdította elő a hivatali gazdálkodó és egyéb szervek felelősségét, miként segítette elő az irányító felügyeletet el­látó ellenőrző szervek (örvé­nyesség megtartása érdeké­ben végzett munkáját? — Az elmúlt évben ügyész­ségeink közel 110 vizsgálatot és utóvizsgálatot folytattak le a különböző állami, hivatali és gazdálkodó szerveknél és el­lenőriztük, hoigy e szervek te­vékenységében miként érvé­nyesülnek a jogszabályi köve­telmények. összesen 84 eset­ben tettünk ügyészi intézke­dést a jogsértések kiküszöbö­lésére és megelőzésére, illető­leg a megfelelő felelősségre vo­násra. Természetesen mindez csu­pán a váza a sokrétű ügyészi munkának. Bízom abban, hogy ennyivel is sikerült felhívni a figyelmet: a törvényesség biz­tosítása nem kizárólag ügyé­szi feladat, hanem össztársa­dalmi ügy — fejezte be a be­szélgetést dr. Csonka Tibori megyei főügyész. Jól kezdték az évet A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedzőjónek Ko­marov nevét viselő szocialista brigádja — a Magyar Népköz- társaság Kiváló szocialista brigádja cím tulajdonosai is — már az idei, megnövekedett feladatok megoldásán mun­kálkodnak. Egyre kevesebb szó esik közöttük a múltról, bár 1976-os eredményeikkel dicsekedhetnének: a NOSZF 60. évfordulójára több mint 20 millió forint értékű termé­ket állítottak elő a tervezett­nél. Az .elmúlt hetekben azon­ban már jelentős mennyiségű, jó minőségű, előnyösebb árú redőnyrugót gyártottak egyip­tomi, jordániai és török meg­rendelésre. A végén táncra perdültek Jól sikerült öregek napját nyokat, majd dr. Horváth tartottak Zagyvapálfalván, a Emilné, az általános iskola körzeti párthelyiségben. A igazgatóhelyettese tartott rö- Vöröskereszt és a városkörzeti vid ünnepi beszédet. Üttörők népfrontbizottság közösen ta- műsorában gyönyörködtek ez- lálkozóra hívta meg azokat a után a megjelent asszonyok, háztartásban dolgozó idős asz- majd jó étvággyal fogyasztották szonyokat, akiket még senki el a feltálalt uzsonnát, üdítő nem invitált hasonló össze- italokat. A rendezők apró jövetelre. Százhúsz meghívót ajándékokkal kedveskedtek a indítottak útjára, közel százan vendégeknek, akik az ünnep- ott is voltak az ünnepségen, ség vége felé a harmonika- A népfront nevében Varga szóra még táncra is perdül- Imréné üdvözölte az asszo- tek. Üttörö kulturális seregszemlék a megifében Cjabb 38 tanácsi értekesitésű szövetkezeti lakás építését fejezték be Balassagyarmaton. A Rákóczi és a Jókai utca sarkán felépült szövetkezeti lakótömb lakástulajdonosai között van néhány, aki a város más pontján levő lakásának szanálása után kerül szép, új otthonba. A 38 lakást a napokban adják át a tulajdonosoknak. Az építők ígérete sze­rint, még az idén újabb 28 tanácsi értékesítésü szövetkezeti lakást adnak át a városban. _ — kj — A Magyar Úttörők Országos Szövetsége és a megyei úttö­rőelnökségek az idén népi já­ték, néptánc és dramatikus já­tékok kategóriájában rendez­nek országos úttörő kulturá­lis seregszemlét. Nógrád me-« gyében a városi és járási be­mutatók sorozata már febru­ár közepén megkezdődött, de néhány helyen még ezen a héten tartják a selejtezőket. Balassagyarmaton a városi ve­télkedőt március 21-én, a já­rási versenyt március 22-én rendezik meg. A pásztói já­rási seregszemle időpontja március 21-e, a salgótarjáni városié március 24-e, helyszí­nük a Lovász József, illetve a Kohász Művelődési Köz­pont. A seregszemle kereté­ben ezúttal külön rendezték meg a megye nemzetiségi út­törőinek kulturális bemutató­ját a rétsági művelődési köz­pontban. Valamennyi területi verseny lebonyolításához je­lentős szakmai segítséget nyúj­tott a József Attila megyei Művelődési Központ és a te­rületileg illetékes járási köz- művelődési intézmény. Az út­törő kulturális seregszemle megyei döntőjét — hogy ele­gendő idő legyen még az ala­posabb felkészülésre — április 23-án a szécsényi II.. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ­ban rendezik meg. Az első helyezett csoport képviseli megyénket június 5—9-e kö­zött Kecskeméten, az országos kulturális bemutatón. Cigányfórumok a tanulásról Nógrád megyében magas azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik időben sem fejezik be az általános iskolát. Közöt­tük sajnos, sok a cigánygye­rek. Ezért a népfront megyei nő- és rétegpolitikai munka- bizottsága úgy döntött, hogy a következő hetekben folya­matosan fórumokat rendez a cigánylakosság körében a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásának elősegítésére. Tíz helységben — Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Nagybátony, Nógrádszakál, Rimóc, Nógrád- megyer, Mátraverebély, Sós- hartyán, Kálló — tartanak összejöveteleket. Egyúttal azt is felméri a megyei nőbizott­ság — a pedagógusok segítsé­gével —, milyen rendszeres­séggel és hogyan járnak isko­lába a cigánygj'erekek és mi­lyen segítség szükséges tanulá­sukhoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom