Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

I Csak ülök és — tetszik... Nem tudom más hogy van dandóságáról. A különös el- nak bizonyult. Ha az epizó- vele, de nekem lassan műsor- lenpontozásokban elénk vil- dók kevésbé terjengősek, leíró eseményt jelent a Csak ülök lantotta a kamera egy jobb módon bőbeszédűek, a tömö- és mesélek... jelentkezése, ügyhöz méltó buzgalmú sport- rítés képi eszközével bátrab- Vitray Tamás műsora azért fiú portréját, s ama csodála- ban élnek a produkció készí- vált közkedveltté a tévénézők tos lelkierejű asszonyét, aki tői, elégedettebbek lehetnénk, táborában, mert a folytonos kezek nélkül is minden tetté- a végeredménnyel, megújulási szándék gyakorla- ben, gondolatában az élet A Nyitott könyv szerdai je­ti megvalósulásának lehetünk nagyszerűségét hirdeti. Vagy lentkezése Sőtér István kö- tanúi adásról adásra. elénk villant az anyanyelvet zeljövőben megjelenő regé­A műsor népszerűségének húsz-egynéhány év múltán már nyéből, a Budai oroszlánból elsőrendű forrása az a kere- idegen lejtéssel beszélő, le- adott mintegy 50 perces sze- setlenség, eszköztelen közlés- gendák dicsőségében létező (és melvényt. A mű az ötvenes mód, mely a témavezetést jel- jól létező) disszidens aranyié- évek légkörét eleveníti felsa- lemzi. Természetes közvet- bú fiú, Puskás öcsi, majd egy játos értelmiségi nézőpontból, lenség még a legextrémebb nyugdíjminimumon tengődő Ma már különösnek ható epi- helyzetekben is, amikor pe- vasutas, aki Pest ostromnap- zódokkal érzékelteti hogyan dig korántsem ez volna a ma- jaiban 17 villanymozdonyt — küszködik a tisztesség az ala- gától értetődő. S titka a nép- 17 millió pengő értékben — koskodással, a józanság az és­szerűségnek a terhes morali- mentett meg élete kockáztatá- tobasággal e kritikus évek- zálástól mentes tanulságmeg- sával, s mégsem találtatott ben. Sőtér műve joggal tart- vonás, melyben a műsorvezető érdemesnek különlegies nyug- hat érdeklődésre számot, s legfőbb szempontja a látottak ellátásra. 1 megjelenése olyan irodalmi továbbgondolására késztetés, A Csak ülök és mesélek... eseményt ígér, melyre méltán hogy az adott helyzet alap- kiapadhatatlan témaforrásá- hívta fel figyelmünket a Nyi- ján ki-ki önmaga összegezzen val sokkal több puszta szóra- tott könyv, 6 a kitűnő közre- és ítélkezzék. Szabad akaraté- kozásnál. Elgondolkodtató és működők: Haumann Péter, ból, a látvány, a felmutatott cselekvésre ingerlő, a nemes, Sinkó László, Drahota And- tények és érzelmi érintők a maga egyszerűségében is reá, Sztankay István, Némety együtthatásában. szép vállalkozás. Ferenc, Mensáros László, Ilyen volt a Csak ülök és Keden véget ért a kilenc- Tábori Nóra, és Gelley Kor­mesélek. .. legutóbbi, múlt részes francia tévéfilmsorozat, nél. csütörtöki programja is. Ké- mely Balzac világhírű műve, Érdekes, látványos produk- pet formálhattunk ez alka- a Kurtizánok tündöklése és ciót ismertünk meg pénteken lommal, a lelkierő fogaimé- nyomorúsága alapján megle- a Kilenc óra Ráma oltáráig ról, az emberi tettek mara- hetősen elnyújtott adaptáció- című amerikai filmben, amely a Gandhi elleni gyilkos me­rénylet tragikus óráit és pilla Filmlevél Túl a félelmen Blikkfangosán indította filmjét a francia rendező, Yan­nick Andrei: három-négy nyúlfarknyi snittben, vagy tu­catnyi embert lőnek halomra az autós gengszterek. Joggal vélheti ekkor a közönség, hogy egy panelelemeket nyűvő, kommersz krimire ült be a moziba. Kis ideig nem is csalódik: a haramiabanda valahol Pá­rizsban újabb rablást eszelt lei. Minden együtt is van mar, csupán egy elektrotechnikus hiányzik, s ha az is befut, ne­kiláthatnak. A szakember annak rendje, módja szerint megérkezik a városba — ám ekkor beüt a krakk. Némileg erőltetett, de — a kicsire nem adó nézőnek — elfogadható félreértés nyomán a technikus helyett egy telekügynököt cipelnek el a bűntanyára. S mire a baklövés kiderül, késő: az ügynök túl sokat tud. És ezen a ponton a film letér a szériában készült piff- puff krimik kitaposott útjáróL Zabolátlan lövöldözés, „hul­lagyártás” helyett egy elborzasztó idegharc keretében vo­nultatja föl a geng kíméletlen eszköztárát, érzékelteti a pénzért mindenre képes banditák kegyetlenségét A bemutatott módszerekben változik a „modem” és a régi „bevált”. Fő ütőkártya a terrorizmustól kölcsönvett túszejtés, amely „hatékonyan” párosul a megfélemlítéssel, zsarolással. A családjáért dróton rángatható apa, a gyerme­kével sakkban tartott anya a film nagyobbik részében hi­teles képet ad a fegyveres bűnözőknek való kiszolgáltátott- ságról, s néhány jelenetben el is éri a visszariasztó hatást, ami nyilván célja volt az alkotóknak. Voltaképp végig iz­galmas a film. Hajszálon függnek az életek, hisz a teljesen lealjasodott bandavezér és mindenre kapható martalócai —, ahogy a női főszereplő, Marilu Tolo mondja — már csak „kedvtelésből” is gyilkolnak. Fokozza a feszültséget az okvetetlenkedő, valóban blőd trükköt bevető nyomozó team. Próbálkozásuk fiaskója jószerivel előre bizonyos. De mit is érhet a fortély egy minden hájjal megkent profiharamia ellen? Egyetlen módon teríthető le csak: fegyverrel. Mindenképp elmondható, hogy a rendező a banditiz- mus ellen ásta ki a csatabárdot: a film részleteiből is, konk­lúziójából is ez világlik ki. A cél dicséretes. Ám meg kell jegyeznünk: egynéhány dolog gyöngítette a hatást. A jóké­pű bandafónök — Michel Constantin — minden kegyetlen­sége ellenére is rokonszenvet ébreszt a nézőkben csöndes szavával, atyaias modorával; sőt: az arra hajlamos suhan- cok szemében még példaképpé is magasztosul (ahogy az néhány első sorban ülő fiú elejtett megjegyzéseiből kitet­szett). A tragikus szerepet játszó családapa — Michel Bouquet — viselkedése viszont helyenként kimondottan a komikum határát súrolja, s evvel többször is kizökkenti a nézőt a helyzet sugalmazta feszült hangulatból. A rendőr­ség közbelépése sem bizonyul éppen áldásosnak és bizalmat keltőnek: csupán lekaszabolásra futja erejükből; a fő gon­dot pedig csak az apa önfeláldozásával sikerül megoldaniuk. Így aztán a film — bár kétségtelenül értékesebb, mint a kezdő képsorokból sejthető — nem éri el maradéktala­nul a szerzők célját. Molnár Pál Mai ív-ajánlatunk 20.00: Cigánykerék ejtsen, de soha ne kapjon. A tévéjáték, amelyet Erdős Most történik meg először, István írt. olyan faluban ját- hogy Gábor szerelmes lesz szódik, ahol minden évben egyikükbe; és most fordul elő nagyon várják a nyarat — és először, hogy visszautasítják, a gyümölcsszedés idejére a Nem csoda, hogy a váratlan közeli állami gazdaságba ér- fordulat szinte kifordítja ön- kezú lányokat. magából... A főbb szerepekben Ez a három hét jó alkalom Kőhalmi Attilát, Katona Ágit. a falu híres nőbolondítójának. Szabó Tündét, Csongrádi Ka- Gábornak. hogy a kiszemelt tát látják. A rendező: Csányi lányokat meghódítsa; sebeket Miklós. 4 NÓGRÁD - 1978. február 14., kedd natait dolgozta fel. A megle­hetősen laza keretekben azon­ban kevés volt az igazán drámai lendületű történés, s ennek hiányáért csak némi­képp nyújtottak kárpótlást a film utolsó pillanatai. Rég volt olyan eseményte­len szombat esténk a képer­nyő előtt, mint az elmúlt hé­ten. Egy NSZK bűnügyi film szolgálta volna a fő szórako­zást, ha nem tudjuk már az első kockák után csalhatatlan biztonsággal a másfél órás nyomozás végeredményét. S nem volt több szerencsénk a vasárnapi programmal sem, amelyben a Győzni Indiana- polisban című amerikai film arra kérdezett rá: boldoggá tehetnek-e valakit igazán a sportsikerek, betölthet-e egy életet a megújuló versenyek, az állandó életveszély izgal­ma? Ilyen szónok! kérdésre, ugyan mi lehetne a válasz!? <b. t.) Mennyit ér az idegennyeiv-tudás? A közelmúltban egyik vi- halad előre, sőt visszafordul, azonban nagyon kevés helyen déki városunkba külföldi le- mert azt legalább még tudja élnek vele. A mezőgazdasági vél érkezett. Mivel a címzést honnan indult; a túlzott opti- a postán nem tudták megfej- mizmus teni, átküldték a városi ta- legjobban a nácshoz. Több nap telt el, egyik karikatúrájának szövege kutatóintézetekben például talajáról, amelyet senki sem kap nyelvpótlékot. Ludas Matvi igaz, ott az első idegen nyelv után nem is jár. Pedig a ku­niig fel merték bontani az is- szemléltet meretlen rendeltetésű leve- megtanulunk angolul, néme- let. Am ezzel sem lettek oko- tül és egy kicsit franciául — sabbak, hiszen a szöveget va- hangzik a tanárnő hiázéke- lamilyen „ismeretlen” nyel- nyékét ámító javaslata, ven írták. A borítékon olvas- Ne vizsgáljuk most a ku­A mai órán tató, a mérnök, az egyetemi tanár sőt a szakmunkás . is kamatoztathatná nyelvtudá­sát. Azt nem lehet kimutatni, hogy egy adott évben valaki idegennyelv-ismerete mennyi­ható prokuratúra szót senki sem darc oka;a inkább egy újabb re emelte a munka színvona. lát. Hosszú távon azonban ki­mutatható, még akkor is, ha áttételesen jelentkezik. Társadalmunk igényli a nyelvtudást: szót akarunk ér­teni a hazánkba látogató mil­liókkal, külföldi utazásainkon megjelenő szakirodalmat né­hány évvel korábban szeret- felnőttek anyagi érdekeltsé- nénk tanulmányozni... A ge is. A számok első látásra szükséges ismeretekhez az egyén csak több évi fáradsá­gos munkával jut el, s eköz­ben számtalan kudarc lesel­a különböző továbbképzések, tanfolyamok esetében az egyéni és a tár­ismerte, bár igen sok nyelv- szempontból közeledjünk a ben megvan ennek a latin problémához. Megvan-e az eredetű szónak a változata, igény az idegennyeiv-tudás A levél tartalma — egy len- iránt? Az anyagi érdekeltség gyei hivatalos jelentés — tu- szerepel-e a motivációs té- lajdonképpen szerencsés vé- nyezök között? letlen folytán került a megyei A diákok nem érzik át tél­ügyészségre, ahová címezték. jes felelősséggel a nyelvtü- nem akarunk kézzel-lábbal A történet szimbolikus is dás szükségét, pedig társa- mutogatni, a határainkon túl lehet: egy olyan országot jel- dalműnk igényli (igényelné) képez, amelyben az eltelt há- nyelvtudásukat. Hiányzik a rom évtized alatt milliók ta­nulhattak idegen nyelveket, de közülük oly kevesen sajá- biztatóak: a nyelvpótlék eu- títottak el akár egyet is. Ér- rópai nyelvek után 4—15 szá- dekes lenne egy olyan nem zalék, nem európai nyelvek létező statisztikába belelapoz- után 8—20 százalék a megfe- kedik rá. Ezért tesznek szert ni, amelyben arról olvashat- lelő nyelvvizsga letétele után. kevesen biztos nyelvtudásra, nánk, hogy a nyelvtanárokon, Nyelvpótlékot azonban csak Amíg azonban tolmácsokon, fordítókon, ide- ott kell fizetni, ahol az ide­genvezetőkön ' kívül hányán gén nyelv használata nélkü­beszélnek valamilyen idegen lözhetetlen. Nem kaphatnak sadalmi motiváció (ismeret­nyelven. Érdekes lenne? Nem. a nyelvtanárok, a tolmácsok, szerzés, anyagi elismerés) áN Inkább szomorú... a fordítók, a külföldön szol- tálában egybeesik* a nyelvtu­Az is szomorú hogy anya- gálatot teljesítő külkereske- dás elismerése így nem való­nyelvünkön sem beszélünk dók és diplomaták, vagyis mindig helyesen, nyelvműve- azok, akik munkakörüket lóink tanácsait éppen azok csak nyelvismerettel tudják engedik el a fülük mellett, ellátni. A kutatóknak aterve­akikhez szólnak. Kölcsey in- zőlcnek csak a második ide- al orvosnak is járna gyógyí­™LTeti Vafloba,n llyen nehéz Sen nyelv és a további idegen tási és a mérnöknek tervezé- megvalósítani? nyelvek után adható nyelv­Meleg szeretettel függj a pótlék. A munkahelyi vezető ______ _ _ h on nyelvén!.. . Tiszteld, s „a munkát előnyösen segítő. vés kiegészítője,'nyelvi mű tanuld más mivelt nepek annak színvonalát jelentősen veltséget ad. Nemcsak tisztel nyelvet is. .., de soha ne fe- emelő nyelvtudást az alapbér ledd, miképpen idegen nyel- megállapításánál veket tudni szép, a hazait pe- munkakörben” dig tehetségig mívelni köte- veheti [72./1968. (MÉMÉ 45.) lesség. MÉM. sz. utasítás V. ut. 8.]. Idegen nyelveket tudni — A további rendelkezések valóban — szép, ám társadat- idézése nélkül is egyértelmű, műnk, amely százezreket költ hogy a nyelvpótlék csupán egy-egy tanuló oktatására, a lehetőség, a gyakorlatban nyelvoktatás kudarcait, vagy esetleges sikereit ment sül meg. Jó is lenne — mondhatná valaki —, ha a tolmács külön nyelvpótlékot kapna! Akkor si pótlék. Nem erről van szó! A nyelvtudás a szakma szer­, ni és tanulni kell hanem tud­bármilyen nj js fííi/c nyelveket A tanú- figyelembe jas már régóta divat Magyar- országon. Remélhetjük-e, hogy az idegen nyelvek tudá­sa is azzá válik? Vagy ez nem divat kérdése? Dr. Saiga Attila köny­velheti el csupán a szép és a csúnya jelzővel. A sajtóban gyakran olvas­hatunk e témában cikkeket, s úgy tűnik, a hiányosságok okait is megnyugtatóan sike­rült feltárni. Emlékeztetőül idézzünk közülük néhányat: a motiváció hiánya, a korsze­rűtlen tankönyvek, anyanyel­vűnk sajátos felépítése, a mi­nimális óraszám, a nagy' cso­portok. .. Azaz csak botlado­zunk a ragozások indáiban, a kivételek tönkjeiben. Aki pe­dig botladozik, az nehezen Szécsény művelődési programjából Február 25-én a járási mű- kerekedik majd február 20-án velődési központban Dévay a nyugdíjasok klubjában, Nagy Kamilla gitáros-énekes ahol a beszélgetés témája: előadói estjére kerül sor. lesz-e világvége? * o , . , , ,, . Földi László, a nagyközségi ,A, tf^alyos?k feb™ár V4-1 tanács elnöke lesz február klubfoglalkozásán a kulonbo- 2Uén az ifjúsógi klub vendé_ zo szakmák társadalmi egy- ge A nagyközség jelenéről, a masrautaltsagát vitatják meg. jQVg terveiről tájékoztatja a Minden bizonnyal élénk vita fiatalokat. A kismamák feb­ruár 27-én találkoznak, hogy meghallgassák A család helye és szerepe , a társadalomban című előadást. Kicserélik egymás gondolatait, tapaszta­latait. elbeszélgetnek a gyer­meknevelésről. A művelődési központ kiállítási termében február 17-től március 4-ig tekinthető meg Radics István festőművész tárlata. A mezőgazdasági szakkö­zépiskola Ságvári Endre ifjú­sági klubja februári program­jából kiemelkedik a „barango­lás a zene birodalmában” ko­moly zenei rrv'sor, melyet feb­ruár 22-én Hüse Lajos tanár vezet. Az ifjúsági házban febru­ár 14_én Verne Gyula különös utazásai című film vetítésével emlékeznek még a nagy fran­cia író születésének 150. év­fordulójáról. A helytörténeti múzeumban a vadászati és vadgazdálkodá­si. valamint Nógrád megye régészeti kiállítása mellett a Kon ? £ tv- r»m1 ó V1-; a n íJ- ~ c-f t Q_ kinthetik meg az érdeklődők. A szécsényi egyesült szövet­kezetek Erkel Ferenc vegyes • kara február 16-án ad hang­versenyt a múzeum nagyter­mében. Kozák András és Dra- hnta Andrea «lő-dóesfíét február 18-án rendezik meg. A mezőgazdasági könyvhó­nap kiemelkedő rendezvényei a középiskolások és általános iskolások szaktantárgyi vetél­kedője a járási könyvtárban. Zagyvái Sándor, a járási me­zőgazdasági osztály vezetője A szécsénvi járás mezőgazda­sága az ötödik ötéves tervben címmel tart előadást a kert­barátok tagjainak és a mező- gazdasági szakközépiskola ta­mil óinak. A táncot kedvelő fiataloka helyi FOLT együttes zenéiére 25-én a bútorüzem klubhelyi­ségében táncolhatnak. Sz. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom