Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 38. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. FEBRUAR 14., KEDD Itövidebb határidővel Több mint tizenhárommillió dollár exporttermékekből A Salgótarjáni Kohászati Üzemek értékterve az 1978-as évben 21 százalékkal növek­szik. A feladat megoldásához nagymértékben hozzá kell já­rulnia a vállalat exportjának Is. Igaz, a vállalati termelés­nek döntő része, 80 százaléka a belföldi partnervállalatok k elégítését szolgálja, az össz­termelésnek mintegy 20 szá­zaléka, azonban export ren­deltetésű lesz, s ebből több mint 17 százalékban dollárbe­vételt várnak. Számba vették a tőkésex­port lehetőségeit, hiszen a fej­lesztési hitelszerződésben vál­lalt kötelezettségek szerint is mintegy 13 millió forint óol- lárárbevételt meghaladó fel­adatot kell teljesíteniök. Eh­hez az árbevételhez 17 ezer tonna szalagárut, 16 ezer ton­na húzott árut, mintegy 2 ezer tonna CO,-es hegesztőhuzalt, 2100 tonna csákányt, 3 ezer tonna szöget, 1 900 tonna süllyesztékes kovácsolt termé­ket és 200 tonna Reck-elemet akarnak értékesíteni. A feladat igen nagy, hi­szen a már meglevő és kialakult tökéspiacok mellé újak után is kutat­ni kell. Mégpedig úgy, hogy a gyár jó minőségű új termékeit is ked­vező árszínvonalon tudják ér­tékesíteni. A gyár vezetői és dolgozói jura törekszenek, hogy a tő­késexport jobb termékösszeté­telével legalább 5—10 száza­lékkal növelni tudják a fajla­gos árszínvonalat, vagyis a korábbi 296 dolláros tonnán­kénti érték helyett tonnán­ként legalább 340 dolláros ár­bevételt tudjanak elérni. Eh­hez természetesen elengedhe­tetlenül szükséges a minőségi színvonal javítása, ami a ter­mékek értékét is növeli. A sikeres exportmunka fel­tételei egyre kedvezőbben ala­kulnak. A tervbe vett tőkés- szalagacél-export egész éves rendelésállományának több mint 50 százaléka már a vál­lalat kezében van. Szeghuzalból ugyancsak több mint a fele rendelés már a vállalatnál találha­tó. A gyár szocialista brigádjai az üzemek vezetőivel jól ösz- szeegyeztetett programot ké­szítettek, amellyel elősegíthe­tik, hogy a 13 millió dollárbe­vételt meghaladó exportfel­adatokat maradéktalanul vég­rehajtsák. Igaz, az év első hónapjában az okmányok rendezése még nem volt elég folyamatos, de februárban megindult az erő­teljes exportszállítás. Febru­ár 10-ig a havi esedékes ex­porttételekből mintegy 1300 tonnát küldtek ki, így a havi exportterv teljesítésével meg­közelítően 100 százalék körül mozognak. Február első dekádjában a legnagyobb exporttételek Ro­mániába indultak útnak. Mintegy ezer tonna szalag­acélt vagoníroztak, amelynek nagyobb része dollárelszámo­lású, de van közöttük olyan áru is, ami árucsere formájá­ban államközi megállapodásra rubelelszámolással történik. A napokban útnak indított tőkésexporttételek között Egyiptomnak 30 tonna olyan szalagacélt küldött a gyár, ami lakatok és nyílászáró szerkezetek készítéséhez va­lók. Görögországnak 35 ton­na csomagolószalagot, Jordá­niának pedig nagyobb tétel redőnyrugót továbbítottak. Most van folyamatban 40 ton­na edzett szalagacél csomago­lása, ezt Törökországban fűrész­szalagok gyártásához használják majd fel. A gyár vezetői arra ösz­tönzik az üzemeket és a ke­reskedelmi főosztályt, hogy minden eddiginél dinamiku- sabbá kell tenni az exportigé­nyek kielégítését. A korábbi programozási rendszerben a gyár erősebben tartotta magát a negyedéves ciklusokhoz, mint azt a jelenlegi igények gyors kielégítés^ megköveteli. Most arra törekszenek hogy ez az átfutási idő lerövidül­jön, s az exportszállításoknál 4—5 hétre csökkenjen a szál­lítási határidő. Budapestre érkezett Jamaika miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására hétfőn hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett Michael Manley, Jamaika miniszterelnöke. Kíséretében van Derrick Heaven külügy­miniszter-helyettes, Gordon Wells miniszterhelyettes, a miniszterelnöki hivatal veze­tője és Benjamin Clare, Ja­maika budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csat­lakozott a delegációhoz. Jamaika miniszterelnökét és k séretét ünnepélyesen fo­gadták a jamaikai és magyat zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren, amelynék főépü­lete előtt díszegység sorako­zott fel csapatzászlóval. Megjelent Lázár György, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Simon Pál nehézipari mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár, Vár- konyi Péter államtitkáig a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke, s Varga József a Miniszterta­nács titkáráságának vezető­je, Nagy Lajos hazánk jamai­kai nagykövete, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet több más ve­zető személyisége. A repülőgépből kilépő ven­dégeket Lázár György baráti kézfogással üdvözölte. Díszjel harsant, a katonai egység pa­rancsnoka jelentést tett Mi­chael Manley nek, majd fel­csendült a jamaikai és a ma­gyar himnusz. Michael Manley Lázár György társaságában ellépett a díszegység előtt és köszöntötte a katonákat. Ja­maika miniszterelnökének út­törőkislány virágcsokrot nyújtott át, majd a vendégek ezt követően a fogadtatásuk­ra megjelent magyar közéleti vezetőket üdvözölték. Még néhány üdvözlő szó, pár kézfogás a Budapesten tanuló jamaikai diákokkal, majd — a katonai egység díszmenete után — a vendé­gek gépkocsikba ültek, s a ma­gyar vezetők társaságában szállásukra hajtattak. (Folytatás a 2. oldalon.) Elegendő zöldség-gyümölcs Kitartanak az újig a A megye lakosságának ellá­tásában a többcsatornás érté ­kesítési rendszer keretében, a piaci árszabályozó szerep be­töltésében a Nógrád megyei ZÖLDÉRT-vállalatnak jelen­tős a feladata. Hogy asztalunkra a téli időszakban is friss zöldség­gyümölcs és burgonya kerül­jön, már szeptemberben meg­kezdték a tárolási munkát. Intézkedtek a téli tartalékhoz szükséges áruk beszerzésére. Mint az adatokból kitűnik, a tárolásra tervezett árumeny- nyiségek meghaladják a me­gye lakosságának igényeit, így biztonságos az ellátás a hidegebb hónapokban is. A tároláshoz szükséges áruféleségek 65—70 százalékát megyei termelőktől, kisebb ré­szét más megyékből szerezték be. A megyén belüli felvásár­lásból fedezik a burgonya és fejeskáposzta teljes szükség­letét, a sárgarépa és egyéb zöldségféle jelentős részét, valamint a téli alma felét. A zöldségfélék tárolásán kí­vül, a tartósító üzemekben a téli és kora tavaszi ellátásra 5 vagon vegyes savanyúságot tartósítanak és 8 vagon'' sava­nyúkáposztát, amely szintén a lakosság ellátását szolgálja. A zöldség-gyümölcs prog­ram keretében leszerződött árumennyiség kedvezően ala­kult. A korábbiakhoz képest a lehetőségek javultak, mivel tavaly jelentősen megnöveke­dett a termelési kedv és ál­talában jó termés volt zöld­ségből, gyümölcsből, burgo­nyából. Ezáltal a téli készle­tek mennyiségének növelésé­re megteremtődött az alap. Különösen burgonyából, melyből tavaly november 30- ig 747 vagont tároltak az 1976-ban tárolt 297 vagonnal szemben. Hasonlóan almá­ból, tavalyelőtt 98 vagon, az elmúlt év őszén 125 vagon volt a télire tartalékolt meny- nyiség a megyében. Zöldségfélékből tavaly no­vember 30-ig 164 vagon ke­rült a raktárakba, 1976-ban 137 és fél vagon volt. Az eset­leges fölöslegek megmara­dásának elkerülése érdekében a ZÖLDÉRT társvállala­tokkal tárgyalt az értékesítés Állandó készenlétben állnak a KPM. Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának karban­tartó szakemberei a központi géptelepen, hogy a téli úttisztítást végző járművek esetle­ges hibáit kijavítsák. Naponta ellenőrzik a gépek műszaki állapotát, rendszeresen felül­vizsgálják a 15 sószóró, a négy hómaró és a 19 különböző típusú hóekekopásnak, meg­hibásodásnak kitett alkatrészeit, hogy a megye közútjaira fennakadás nélkül mehessenek a tisztító járművek. 964 kilométer hosszú útfelületért felelősek a közúti igazgatóság szakemberei megyénk területén, s az idei tél ugyancsak próbára tette felkészültségüket. A gyakorta leeső hótól azonban sikerült megtisztítani az utakat, közlekedésünk min­den komolyabb fennakadás nélküli volt. Képünkön: Fodor Lajos művezető irányításával a Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai, Takács Zoltán és Sulyok Kálmán egy meghi­básodott hóeltakarító jármű javításán dolgoznak. — kulcsár — Mai számunkban © Lakás, lakás, lakás o Csak Diók — és tetszik... o Meglátni a ját és terjeszteni o Paláé Rupa készletek megszervezése érdekében. Ilyen gondoktól azonban — mint a jelenlegi készlet iga­zolja — nemigen kell tartani. Két hónap elteltével burgo­nyából 722, almából 99, zöld­ségfélékből 138 vagon van raktáron. A vállalat másik alapvető feladata a jobb minőségű áruk arányának javítása, melyet segít a hűtőházi és raktári kapacitás maximális kihasz­nálása, a tárolás feltételeinek korszerűsítése. Az utóbbi lé­nyege; a hagyományos — prizmás — tárolási technoló­gia helyett szellőzéses tárolá­si módot alkalmaznak. A salgótarjáni teleped kí­vül tárolnak gyümölcs- és zöldségféléket Dejtáron, va­lamint nagyobb mennyiségű burgonya a termelőszövetke­zetek raktáraiban vár szállí­tásra. A feladatok sikeres végre­hajtásától remélhető, hogy a megye lakosságának tél vé­gi és kora tavaszi zöldség­gyümölcs ellátása biztosított lesz, hiszen a szükséges mennyiségek rendelkezésre állnak. Falugyűlések változásai A beleszólás demokráciájának gyakorlása során egyre általánosabb az a tapasztalat amelyet a falugyűléseket hall­gatva szerez az ember. A közös dolgok közös megvitatása a felelősség demokráciáját is kifejleszti. Szerte a megyében ezekben a napokban, éveleji hetekben rendezik meg a kö­zös községi tanácsok és a népfront a székhelyközségi és társközségi falugyűléseket. Bár még az elején járunk e felelős fórumok megren­dezésében, bonyolításában — máris számos olyan tapaszta­lat összegezhető, amely a későbbiekben csak tovább erősö­dik. A legfontosabb talán a falugyűlések hangulata, s a hozzászólók mondanivalójából következő szemléletváltozás. A községi, falusi közösségek évente egy alkalommal meg­rendezésre kerülő — tanácstörvény intézkedik róla — ta­nácskozásain általánosan tapasztalható a kiegyensúlyozott, nyugodt, ugyanakkor nem vitamentes légkör. Mi utal a szemléletváltozásra, miben vált demokratiku- sabbá a korábbi évek gyakorlatához képest a felelősség? A legfontosabb tapasztalat, hegy a beszámolót követő felszó­lalások szinte kivétel nélkül nem a felszólaló egyéni, vagy családi, a kisebb csoportok érdekeit képviselik. A nagyobb közösség, a falu, a község nagy többségének javát akarják. S bizony az sem megy ritkaságszámban, hogy a közös községi tanács székhelyközségének fejlesztésére tesznek javaslatot társközségbeiiek. Az oktatás integrálásával, az iskolai körzetesítésekkel együtt több helyen jelentkezik a közösségigény a körzeti iskoia korszerűsítésére, esetenként — s gyakran indokoltan is — új iskola felépítésére. Béren és Egyházasdengelegen például éppen ezzel kapcsolatban észrevételezték a beszámolót követő vitában, hogy bár az útépítés, járdaépítés is nagyon fontos lenne — helyesen te­szi a közös tanács, ha a következő években a székhelyi is­kola építésére tartalékol nem is kis összegeket. A felszólaló a saját háza elől „beszélte el” a szilárdburkolatú járdát, a sármentes utat. Ez azonban csak régi, s csak nagy ritkán, helyenként megnyilvánuló, egyre inkább elszigetelődő, s többnyire lehurrogásra kerülő gondolkodás, felszólalás sze­rint igaz. Ez a felszólaló szavazott, véleményt mondott. Mert fontos ugyan a jó út — és ahol lehet ne is „spóroljanak” megépítésével —, de fontosabb a gyerekek nevelése, a gye­rekek élete. Márpedig a gyerekek élete nagyrészt az isko­lákban telik. Dönteni szükséges. Egynémely helyen az előadó érzéketlensége csökkenti a falugyűlések valóságos, teljes értékét. A legutóbbi közös ta­nácskozás óta közösen elért eredmények száraz, túlságosan is tárgyilagos, lélektelen felsorolásával nem kívánt hatást érhet el. Akaratán kívül is. Nem arról van szó, hogy lát­ványos műsor keretében adja elő a tavalyi eredményekről szóló beszámolót, de az igenis elvárható, hogy ne csökkent­se a közösen elért eredmények feletti közös öröm erejét. Mert erre az erőre éppen a következő feladatok elvégzésé­ben lesz szükség! Mindez azért érdemel ennyit, mert éppen a kedvező változásokra utaló események, vélemények, hoz­zászólások sorából „lóg ki”. S éppen mert nem általános, azért. A felelősség demokráciája nyilvánult meg akkor is, amikor például az egyik község buszmegállója kornyékének kikövezése került terítékre. S hogy a közösségekben mennyi a tartalékerő. kiaknázásra érdemes tartalék gondolat, azt a téma körüljárása, a megoldás módjának fejlesztése bizo­nyította. Az első felszólaló még csak követ kért a munká­hoz, a társadalmi erő összeverbuválást magára vállalta. A következő hozzászóló már azt is elmondta, honnan lehet gazdaságosan, könnyen követ szerezni. A harmadik pedig „elárulta”, hogy ő a munkahelyi vezetőivel már tárgyalt a szállításban nyújtott vállalati segítségről is. A kör bezárult. A buszmegálló környékét várhatóan nagyon rövid idő alatt kővel burkolják és mindenki nyer általa. A „saját járdát” követelők szemlélete egyre kopik, egy­re inkább feledésbe merül. Holott mindnyájan tudjuk, ré­gebben a legtöbb gondot tanácsnak, népfrontnak éppen a mértéktelenül csak önmaguk hasznát nézők okozták. A fa­lugyűlések folytatódnak s velük a közös felelősség kitelje­sedik. (T. Pataki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom