Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
Jövőre már tizedik esztendeje lesz, hogy Cserháthalápon a budapesti MŰDÉKOR Szövetkezet telepet szervezett. Mintegy 120 tő elhelyezkedését oldották meg a községben, akiknek szinte mindegyike leány és asszony. Mindössze 10 férfinek jutott a nagyobb fizikai erőt igénylő munka. A cserháthalápiak díszítéshez szükséges virágokat, kirakat- rendezéshez való dekorációs termékeket készítenek, a PIÉRT- és VIRÁGÉRT-vállalatoknak. Ezen túl vevőik közé tartozik néhány temetkezési vállalat, melyek koszorú-alapanyagot és temetkezéshez szükséges kellékeket vásárolnak tőlük. Képünkön: Eczet Mária telepvezető, Borkő Pálné, Sipos Rozália és munkatársai a művirágokat készítik. — kj — Elektronika a tanácsi számvitelben ' ’ A GÉPTEREM A NOGRÄD megyei Tanács székházának földszintjén elkészült, a munka menetrendje is. Februárban felszerelik a berendezéseket. Március 1-én — az országban először — megkezdődik a községi fejlesztési alap és költségvetési gazdálkodás elektronikus feldolgozása. A feldolgozást egy hónapig a Pénzügyminisztérium számítóközpontjával párhuzamosan végzi a megyei tanács illetményhivatalának gépcsoportja, a kísérleti hónap leteltével pedig teljesen önállóan. A tanácsi fejlesztési alap- és költségvetési gazdálkodás adatait egy TPA-típusú kis- számítógép, hat rögzítőberendezés, egy gyorskiíró készülék segítségével dolgozzák fel. A feldolgozott adatokat a Pénzügyminisztérium számító- központjába továbbítják, amely az összesítőket elkészíti, továbbá adatbankszerűen tárolja. Az adatok, a legkülönbözőbb kívánt csoportosítások, szempontok szerint bármikor „lehívhatók”, s megjelennek az adatbankkal összekapcsolt Display-készülék képernyőjén. A tanácsi számviteli munka e területének korszerűsítése mindenekelőtt a munkavégzés gyorsaságát, nagyfokú pontosságát, az ellenőrzés hatékonyságát, s a fejlesztési, költségvetési döntéselőkészítés, tervezés megkönnyítését szolgálja. A tanácsi számviteli tevékenység komputerizálásában Nógrád megye úttörő szerepet vállalt. Már a hetvenes évek elején gépesítették a fejlesztési alap és költségvetés főkönyvi könyvelését és az adókönyvelést. A városonként és járásonként kialakított gépcsoportok fegyelmére, a számviteli munka gépesítésében kialakult jártasságukra, e csoportok tagjainak új iránti érzékére felfigyelt a Pénzügyminisztérium számítóközpontja, amelynek szakemberei először a fejlesztési alap és költségvetés könyvelésének elektronikus átszervezésére dolgoztak ki tervet. A terv megvalósításához 1975-ben a rétsági járásban láttak hozzá. Ettől az időtől kezdve a rétsági járás községi tanácsainak számviteli munkája leegyszerűsödött a pénztárnapló, banknapló vezetésére. Ezek másolati példányai kerültek a budapesti számítóközpontba, amelyből — a földolgozás és mágnesszalagra rögzítés után — a községi tanácsok kéthetenként voltaképpen rovatos tételes könyvelést kaptak. Egy esztendeig ezt a munkát párhuzamosan Ascota gépeken és elektronikus számítógépeken is elvégezték — elővigyázatosságból és az ellenőrzés megkönnyítése oéljából. A kísérlet bevált, s 1977-ben kiterjesztették Nógrád valameny- nyi járására. AZ ELEKTRONIKUS számvitel haszna talán leghama- rább a községekben jelentkezett, hiszen időrabló és fárasztó, sok munkát igénylő könyveléstől szabadultak meg a helyi tanácsok; szellemi energiák szabadultak fel az érdembeni. községgazdálkodási politika kialakítására. S ehhez gyorsan és készen kapják a konkrét gazdálkodási adatokat. Ugyanez természetesen hatványozottan vonatkozik a megyei tanács gazdasági vezetőire. Az elektronika lehetőségeinek további kihasználására folyamatban van olyan programok kidolgozása is, amelyek a könyvelés elemi adataira támaszkodva, a gazdálkodás elemzéséhez, ellenőrzéséhez adnak különböző összeállításokat. (így például az adatbankból kérhetők az egy napközi otthonos csoportra, vagy az egy kórházi ágyra jutó költségek, osztályonkénti csoportosítással és így tovább.) Az átszervezésben döntő szerep jut a megyei illetményhivatalnak, amely költségvetési elszámáló hivatallá alakul át. Gépcsoportja — számítógépével és a kapcsolt berendezéseivel — képes feldolgozni és rögzíteni a számviteli adatokat, de képes kisebb programok önálló ..futtatására” is. A jövőben ezért a községek számviteli adatai már a megyei költségvetési elszámoló hivatal elektronikus adatfeldolgozó osztályára kerülnek, a Pénzügyminisztérium számítóközpontjára a mágnesszalagokon rögzített adatok konkrét feldolgozása, illetve a feldolgozás eredményeinek adatbankszerű kezelése hárul. Az elektronikus feldolgozás köre később bővül a kettős könyveléssel működő tanácsi intézmények könyvelésével, az adónyilvántartással — és könyveléssel, valamint az illetményszámfejtéssel — e két utóbbi Heves, illetve Csongrád megyei tapasztalatok alapján. TERV SZERINT a kísérletbe bekapcsolódott megyék — az említetteken kívül Somogy is — 1980-ra teljes körűvé teszik a tanácsi számviteli munka komputerizálását, és megkezdődhet országos elterjesztése. A kollégák, a barátok, a szomszédok és a népi ellenőrök még hétfőn délelőtt is a gratulációk egész sorával látták el Barna Sándort, az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei igazgatóságának helyettes vezetőjét, aki sok más munkája mellett a népi ellenőrzési bizottság Nógrád megyei társadalmi elnökhelyettese is. Ilyenkor eszébe jut Barna Sándornak a pénteki parlamenti ünnepség, amikor az ország első számú vezetői jókívánságait is fogadta, s az Elnöki Tanács elnökétől átvehette a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. — A megalakulástól 1958. február 3-tól vagyok népi ellenőr. S most. amikor rátekintek erre a magas, nagyon A KISZ 1978—1979. évi akcióprogramja A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közzétette az 1977. október 27—28-i ülésének határozatait, amely a KISZ 1978—1979. évi akció- programját tartalmazza. Az ülésen külön tárgyalták a dolgozó fiatalok, az egyetemifőiskolai, a középfokú oktatási intézmények és a fegyveres erők és testületek KISZ-szer_ vezetének akcióprogramját. A DOLGOZÓ FIATALOK A határozat tehát a fiatalok különböző rétegeinél minden esetben kiegészül tennivalójuk szerint. így a dolgozó fiatalok vállalják munkájuk hatékonyságának növelését, minőségének javítását, fegyelmének erősítését, részt vesznek a termékszerkezet fejlesztéséből exportkötelezettségeink színvonalas teljesítéséből, a népgazdaság igényeinek megfelelő munkaerőgazdálkodási feladatok megvalósításából, feladataik ösz- szehangolt megvalósítása érdekében vállalják, hogy továbbfejlesztik a munkás-, a paraszt- és értelmiségi fiatalok együttműködését. Tudják, hogy az ipar bármely területén a minőségi munkavégzés első és legfontosabb feladata a munkafegyelem betartása. Vállalják, hogy ezen a téren élenjárnak majd. A termelés hatékonyságának növelését, a társadalom- politikai célok megvalósítását és a lakossági szükségletek kielégítését a munkaverseny- mozgalmak segítik elő. Ilyenek lesznek idén is a szocialista brigádmozgalmak, a „Ki minek mestere” és a „Ki minek szakértője” vetélkedők, „Az alkotó ifjúság” pályázat és kiállítás, a KISZ Radar, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, fiatal agrár- szakemberek tanácsa, a kommunista műszakok, a „Munkád mellé add a neved” — mozgalom. Folytatódnak a védnökségi mozgalmak, a központi védnökségek és a KISZ-építkezések területén. A társadalmi munkaakciók, a hulladékgyűjtési akciók és az egészségügyi ellátás javításáért indított mozgalmak ugyanezt a célt tűzték maguk elé. Még néhány nagy feladat, ami a dolgozó fiatalokat érinti: A „Politikusabban, aktívabban” címszón a határozatban a politikái képzést és önképzést értik, a felkészülést a XI. VIT-re, a forradalmi if-, júsági napokra való készülést, az ifjúsági parlamenteket. Az Edzett ifjúságért mozgalom továbbra is az egyik legfontosabb feladat minden dolgozó fiatal számára. A határozatból nem maradt ki a „Művelt ifjúságért” elnevezésű akció, amely magában foglalja minden fiatal számára, az általános iskola befejezését, valamint az ifjúsági klubmozgalmakat. az amatőr művészeti mozgalmakat, és az értelmiségi fiataloknak a köz- művelődésért folytatott munkáját. AZ EGYETEMI. FŐISKOLAI KISZSZERVEZETEK A felsőfokú intézményekben tanulók KISZ-szervezetei munkájának középpontjában a szocialista szakemberképzés céljainak valóra váltása, a szakmai tanulmányi munka ösztönzése áll. Első és legfontosabb feladatuk, hogy szocialista szakemberekké váljanak. Mindezt elősegítik a szaktárgyi versenyek, a tudmányos diákkörök, a szakmai klubok, a „Tanuljunk tanulni” mozgalmak, a már dolgozó fiataloknál említett Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás és az ifjúsági parlament. És természetesen a hallgatók aktivitása, a reális pályaválasztás, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásában nyújtott segítség, és a megyei klubok munkája. KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KISZ- SZERVEZETEI A feladat; tanulni! — jelöli meg a jelszót a határozat. A 14—18 éves korú fiataloknak ez a legfontosabb feladatuk; javítani a tanulmányi eredményeket, fellépni a késések, az igazolatlan órák ellen, a lógás, a fegyelmezetlenség ellen. Tantárgyakhoz kapcsolódó csapatversenyeket, új tanulási módszereket kell tervezni, szervezni. Osztály-diákbizottságok munkájában • kell előbbre lépni és kivívni a „Kiváló tanulmányi közösség” címet. A szakmunkástanuló KISZ-szervezeteknek pedig az „Ismerd meg szakmád történetét” mozgalmat kell szorgalmaznak. A FEGYVERES ERŐK ÉS TESTÜLETEK KEZESEINEK Vállaljunk részt a társadalmi feladatokból, készüljünk a haza védelmére — mondja a határozat. Ezen a nyáron is 50 ezer középiskolást és szakmunkástanulót várnak az építőtáborokba. Tegyetek többet az úttörőkért! — szólít fel ugyanez a határozat. És meghirdeti az „Ismerkedj a katonaélettel” — akciót is. A diákok részt fognak venni az 1978-as diákparlament, iskoláik politikai képzésein, és vállalják, hogy a társadalom művelt tagjaivá válnak, élenjárnak az „Edzett ifjúságért’* mozgalomban. A soortolók közül a legjobbak eljuthatnak a moszkvai olimpiára is. A fegyveres erők és a testületek KISZ-szervezeteinek a határozat külön hansúlyozzá, hogv erő-' internaci',v','1?s- ta kapcsolataikat a Varsói szerződésben tömörült és más baráti fegyveres erők, testületek fiataljaival. Feladataik a haza, az állam és a közbiztonság védelme, az államhaté r őrizete. Náluk is megtalálhatók a szocialista versenymozgalmak, az „Alkotó ifjúság” pályázat és kiállítás, és a KISZ Radar. És talán itt a legfontosabb a politikai képzés és a forradalmi ifjúsági napokra való felkészülés. Nekik kell elősegíteniük, hogy minél több — a fegyveres erőkben és testületekben a szolgálatot példamutatóan teljesítő — tehetséges fiatal eljusson a katonai és rendőri főiskolákra, a tiszthelyettesképző bázisokra. Örajtuk is múlik, hogy a bevonuló fiatalok hogyan illeszkednek be a közösségbe. Nekik kell figyelniük a nős, családos fiatalok egyéni problémáinak megoldására is. Rajtuk múlik az is, hogy az egyetemi előfelvéte- liseket kiképző egységek KISZ-szervezetei tartsanak folyamatos 'kapcsolatot az egyetemek és főiskolák KISZ- szervezeteivel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az 1978-79- es mozgalmi évre tehát a fiatalság minden rétegének utat mutatott. S, hogy ezt a mozgalmi évet hogyan zárják, az már a fiatalokon múlik. Kitüntetett népi ellenőr Nem a hibák keresése a tő cél szép kitüntetésre, két évtized munkája pereg le előttem. Ilyenkor persze a legszebb emlékek jutnak az ember eszébe — emlékezik a beszélgetés során Barna Sándor. A húsz év alatt nagyszerű utat tett meg a népi ellenőrzésben. 1963-ban már a megyei testületbe választották és több mint tíz éve társadalmi elnökhelyettese a NEB megyei bizottságának. Amikor arról váltunk szót, hogy mi is a népi ellenőrzési bizottság feladata, tömören válaszol: — Kádár elvtárs levelére kell hivatkoznom. Vallom, hogy a népi ellenőrzési munka kapcsolódjék a legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatok megoldásához. Segítsük az egységes és átfogó ellenőrzést, hiszen a népi ellenőrök munkája az állami ellenőrzés — ismételnem kell — az egységes és átfogó rendszerbe tartozik. Feladataink közé sorolom, hogy szolgáljuk a hibák, a szabály- sértések megelőzését. Ugyancsak feladatunk a vizsgálatok eredményeinek következetes hasznosítása is. Ezt a listát természetesen lehetne tovább sorolni^ Húsz" év tapasztalatait egy rövid beszélgetés során nehéz összefoglalni. Barna Sándor kiemelte, hogy a népi ellenőrzés létrehozása után az egyik legfontosabb feladat a gazdaság gyors helyreállítása volt. s ehhez kapcsolódott a népi ellenőrzés tevékenysége is. A kezdeti időben a társadalmi tulajdon védelme, a termelés fejlesztése, a beruházások beindítása és határidőre való befejezése volt az egyik legfontosabb feladat. — Ha most, két évtized után az első napokra, hetekre gondolok, azt mondom, hogy ezt a munkát nekünk is tanulni kellett. Azt viszont tudjuk, hogy a népi ellenőrzés ereje a tömegbázisban volt és van. Elvhű és szakmáját értő emberekre volt és van szükség, akik ingyenes társadalmi munkában vállalják a feladat végrehajtását. Velük tudtuk a tárgyilagosságot, a vizsgálat szakszerűségét biztosítani. S ahogyan teltek az évek, a figyelem a népi ellenőrzésnél is egyre jobban kiterjedt a megye gazdasági, kulturális, egészségügyi, szociálpolitikai területére, ahol segítettük a tanácsok, a vállalatok és intézmények munkáját. Egyre nőtt a bizalom a lakosságban is, mind többen fordulnak hozzánk jogos panaszaikkal, melyeket, ha kell, orvosolunk is, Két évtized távlatából már úgy fogalmazok, hogv egyre inkább megfelelünk a követelményeknek. A vizsgált szervek ma már szívesen veszik a segítségünket. Az ötvenhat éves Barna Sándor, aki 37 éve dolgozik a pénzügvi szakmában, érdekesen válaszol arra a kérdésre, miért szereti a népi ellenőrzést? — Mindig közösségi embernek éreztem magam. Húsz év óta ez a legkedvesebb társadalmi munkám. Ebben bizonyos „önzés” is megtalálható, mert nemcsak a közösséget szolgálom, hanem magamnak is hasznos. Hiszen minden vizsgálatra, vitára fel kell készülni. Sok rendeletet kell megismerni. Olyan információkra tesz szert az ember, melyeket a saját munkájában is hasznosíthat, s így ez a munka biztosabb és határozottabb lesz. — A népi ellenőr számára nem a hiba keresése a fő cél, inkább az, hogy egy-egy feladatot hogyan hajtanak végre, s hogy a jó tapasztalatokat máshol is alkalmazásra javasolhatjuk. Ez viszont már mai nyelven sikerélményt is jelent a népi ellenőrnek. Barna Sándor az elmúlt húsz év alatt több mint harminc vizsgálatot vezetett. A sok közül emlékezetes számára is a nógrádkövesdi kőbánya vizsgálata, ahol nagyobb értékű gépek álltak. A vizsgálat után gyors intézkedés történt. Emlékezetes számára a negyedik ötéves terv lakásépítési tevékenysége, ahol az úgynevezett kapcsolódó beruházások feszültségét mutatták ki a vizsgálat során. Legutóbb — tavaly — az állampolgári kezdeményezésű lakásépítkezések helyzetét vizsgálta Barna Sándor és brigádja. Egy-egy vizsgálat; előkészület- a vizsgálat lefolytatása, a testületi tárgyalás mintegy három hónapot vesz igénybe. — Társadalmi munkában dolgoztam eddig is. A kitüntetés kötelez. Mégpedig a jobb munkára! Somogyvári László
