Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

Segítik a gyógyítást Nem orvosok, nem asszisztensek, nem ápolók. Azonban nélkülük a gyógyító munka aligha elképzelhető. Műszaki emberek, akik karbantartják, javítják, ellenőrzik az orvosi műszereket, berendezéseket Salgótarjánban, a Nógrád me­gyei Tanács Madzsar József Kórházában. Folyamatosan biz­tosítják az ügyeletet, a gyógyításhoz szükséges feltételeket. Képes riportunkban az ő munkájukat mutatjuk be. Kuris Zoltán műszerész a sebészeti osztály septikus műtőjé­ben a műtőasztal karbantartását végzi. Galajda László vezető technikus a központi sterilizálóban az autokláv berendezés működését ellenőrzi. Sci-fi — emberi oldalról Az értelmiség Horgászok közgyűlése Kitüntetett népi ellenőr Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. ÉVF., 32. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. FEBRUÁR 7., KEDD A balassagyarmati vb tárgyalta fi gyermek­es ifjúságvédelem helyzete Növekszik a munkahelyek és a KISZ szerepe A balassagyarmati tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén egyebek között megtárgyalta, és kiegészítésekkel elfo­gadta, azt a beszámolót, amely a gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetét ismertette. A vb elé került előterjesztés a vá­rosi tanács két osztályának — a művelődésügyi és az igaz­gatási osztálynak — közös munkája, s már önmagában ez a tény is azt mutatja; a fontos feladat iránt fokozott a fi­gyelem. Az előterjesztésben számot adtak azokról az eredmények­ről, amelyeket a legutóbbi idő­szakban ért el a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó számos állami, tanácsi és tár­sadalmi szervezet, bizottság. Megállapítható, hogy az illeté­kes tanácsi osztályok munka­terv alapján dolgoznak e fon­tos területen, s az érdekelt szervekkel megismertették a feladatokat, Mindez az ered­ményes munka alapját képezi. Javult a megelőző, felderí­tő és az utógondozó tevékeny­ség. Gyakoribbak az óvó- és védőintézkedések, s nőtt azok hatékonysága is. A tanácsi osztályok továbbképzést tartot­tak az oktatási intézmények­ben működő gyermekvédelmi megbízottaknak, a gyámügyi hatóságokkal történő együtt­működésről, az új gyámügyi eljárásról. Nagyon jelentős eredmény, hogy sikerült to­vább növelni a veszélyeztetett tanulók elhelyezését az óvo­dákban és a napközi otthonok­ban. A területi gyermekvédelmi munkával kapcsolatban érde­mes kiemelni, hogy például az idevágó kormányhatározatok és a megyei tanács vb határo­zatai nyomán, a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerében és tartalmában kedvezően vál­tozott. Kiterjesztették a ve­szélyeztetett gyermekek fo­galmát. Így az óvodáskorban levő gyermekek is bevonhatók a védelembe, illetőleg a meg­előző tevékenység körébe. Ugyanakkor felvetődött a végrehajtó bizottság ülésén, hogy a tanintézeti, óvodai te­rületeken kívül álló — tehát sehol sem tanuló — 14—18 éves fiatalokra is nagyobb fi­gyelmet szükséges fordítani! Ebben növelni lehet, s kell is a munkahelyek és az ifjúsági szervezet szerepét. Ez utóbbi testületi határozatban is rög­zítette korábban, hogy részt vállal sajátos eszközeivel az ifjúságvédelmi munkából. A jövőben jelentős segítsé­get nyújthat a nemrégiben lét­rehozott, s már működő csa­ládpolitikai fórum is, amely a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek, bizottságok tevé­kenységét koordinálhatja majd. A veszélyeztetett helyzetben levő balassagyarmati gyerme­kek és fiatalok adatait tekint­ve szükség is lesz a hatéko­nyabb nevelési és megelőzési munkára. Mit mutatnak a szá­mok? Tizenhét városi oktatási in­tézményben korábban 85 gyer­mek és fiatal veszélyeztetett helyzetét tartották számon. Az újonnan kimutatottakkal együtt azonban összesen 236 ilyen hely­zetben levőt tartanak nyilván a gyámügynél. Az új feltárá­sok tehát 151 veszelyeztetett helyzetű fiatalra irányították remélhetőleg időben, s ered­ménnyel — a figyelmet. Növekedett a védő- és óvó­intézkedések száma is. Ezek között gyakoribbá vált pél­dául a magatartásra kötelezés a szülővel szemben,' és az al- koholelvonó-kezelésre kötelezés kezdeményezése is. Sikereá a nevelésben a rendszeres se­gélyezési forma. Három évvel ezelőtt hét család 29 gyerme­ke részére, összesen havi 15 ezer forintot juttattak, tavaly ez az összeg 16 és fél ezer fo­rint volt és 12 család része­sült nevelési segélyben. Ugyan­akkor figyelmeztető adat — s ebben elsősorban a cigány származású gyermekek vannak túlsúlyban — hogy a gyám­ügyi hatóságok megelőző te­vékenysége ellenére, állandóan növekszik az állami gondozás­ba vett gyermekek száma. A gyámhatóság egyébként tavaly 109 esetben alkalmazott kü­lönböző óvó" és védőintézke­dést. Nőtt a rendkívüli segély­ben részesülő családok száma és a segélyezés összege is az elmúlt évben. Az 1974-es 43 és fél ezer forint után tavaly 334-en kaptak rendkívüli se­gélyt, 127 ezer 739 forint ösz- szegben. A végrehajtó bizottság ülé­sén megállapították, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem csak további, még' szélesebb körű társadalmi összefogással érhet el újabb eredményeket. Púja Frigyes Belgiumban Púja Frigyes külügyminisz­ter, belga kollégája Henri Simonét meghívására ma reg­gel hivatalos látogatásra Bel­giumba utazott. Búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Wilfried Nartus, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Púja Frigyes ma délelőtt megérkezett Brüsszelbe. A repülőtéren a belga külügy­minisztérium vezetői fogad­ták. Jelen volt Vince József, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Hétfőn kora délután meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások a Púja Frigyes magyar és a Henri Simonét belga kül­ügyminiszter vezette küldött­ségek között. A magyar-belga kétoldalú politikai-gazdasági kapcsolatok fejlesztése lehető­ségeinek megvizsgálása mellett megvitatták az Időszerű nem­zetközi kérdéseket is. Ezek kö­zött jelentős súllyal szerepel­tek a kelet-nyugati politikai és gazdasági kapcsolatok problé­mái, különös tekintettel az enyhülés további kibontakoz­tatására. Napirenden szerepelt a többi között a helsinki záró­okmány végrehajtásával, a belgrádi találkozóval, a bécsi közép-európai ‘haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalások­kal és általában a leszereléssel kapcsolatos problémák köre és érintették az afrikai, valamint a közel-keleti helyzet felvetet­te kérdéseket is. A tárgyalá­sok szívélyes, tárgyszerű lég­körben folytak. (MTI) Anda Károly és Goldmann László a műtőlámpák és villa­mos berendezések specialistái. Az esetleges hibákat perceken belül kijavítják. (Bábel László képes riportja) Kritikus hangvétel a termelési tanácskozásokon Munkások szóvá tették, a vezetők intézkedtek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 19 különböző munkahelyen tartották meg 1978 első termelési tanácsko­zásait. Okos véleménycsere volt vezetők és dolgozók között az elmúlt év tapasztalatairól, az idei megnövekedett tervek­ről, a szocialista brigádok és a vállalat összesített felajánlá­sairól. A kritikus hangvételű beszámolók nagy aktivitást váltottak ki, s talán soha ilyen sok hozzászóló nem akadt és elmélyült vita nem folyt, mint ez alkalommal. A kovácsoló „A” üzemben összesen 42-en, a „B” üzemben pedig 16-an szólaltak fel, tettek javaslatot a feladatok jobb megoldására. Különös figyelem kísérte 1978 első termelési tanácskozásait, hiszen a vállalat, a gyár min­den dolgozójának szorgalmára, szakértelmére és tudatos cse­lekvésére igényt tartanak. Az ez évre tervezett 6 százalékos bérfejlesztésnek úgy teremthe­tik meg a gazdasági alapjait, ha a súlyponti és nagyteljesít­ményű berendezések kieső ide­jét csökkentik, ha a minőség olyan mértékben javul, hogy hazai és exportpiacokon egy­aránt elismerést aratnak a gyár termékeivel. Ezzel egy- időben szigorúbb és takaréko­sabb gazdálkodással 39 millió forint költségmegtakarítást kell elérniök, s a vállalati nyereség 24 százalékos növelé­sével 310 millió forintra növe­lik á tiszta nyereséget. A hengermű termelési ta­nácskozásán elhangzott, hogy ez évben a tonnátervet mind­össze 1,6 százalékkal emelik, lényegesen növelni kell vi­szont a munkaigényes termé­kek részarányát, hogy fokozni tudják a pénzbevételt. A na­gyobb értékű és munkaigénye­sebb termékek gyártásának növelésével a szalagedzőre nagy feladatok hárulnak, hi­szen 40 százalékkal több edzett terméket és pántolószalagot kell gyártandok mint az elmúlt évben. Ilyen feszítés mellett érthetően nem engedhető meg, hogy az edzőkemencék hibás anyagok miatt kiessenek a temelésből. A termelésbe ke­rülő anyagokat már a munká- bavétel előtt minősíteni kell. Ha a megnövekedett felada­toknak meg akarnak felelni, akkor le kell vonmiok a múlt év munkájának tanulságait. Tavaly mindössze 83 százalék­ra teljesítették a hengermű önköltségcsökkentési tervét, s ezzel elmaradtak az alapanyag- és energiatakarékosságra kitű­zött célok teljesítésével. A bri­gádoknak e téren tudatosabb törekvésekre van szükség. Varga Isván üzemvezető kü­lön hangsúlyozta, hogy ha mindenki fegyelembe veszi a kohászati alapanyagárak jelen­tős emelkedését és a készter­mékek minimális áremelését, akkor felismerheti, hogy az anyagtakarékosságnak soha nem volt ilyen fontos rendel­tetése, mint éppen ebben az évben. Minden brigádnak fo­kozott, körültekintőbb munkát kell végeznie, hogy a minősé­gi igényeknek maradék nélkül megfeleljenek. Bár az elmúlt évben valamelyest csökkent a selejt, de még így is hengerlé- si hibák miatt 174, lágyítási hibák miatt 332, hasítás,! hibák miatt pedig 210 tonna készárut kellett visszatartani. A dróthúzóüzemben a hal­mozott terv 8 százalékkal emelkedik, s ebből pontosan kiszámolták, hogy az üzemnek napi 235 tonnás készárutervet kell teljesítenie. A tonnafela­datok teljesítése mellett .itt is a minőségi és takarékossági igények kaptak nagyobb han­got. Kiemelten kell kezelniük a tételes programszerű gyár­tást, valamint az exportfelada­tok teljesítését. Bányik Antal üzemvezető elmondotta, hogy a finomprogramozás keretei­ben bevezetik a termelés napi elszámolását. A termelési tanácskozásokon elhangzott mukásvélemény eb­nek és javaslatoknak rangjuk van. Gál Pál dróthúzó három húzógéphez távolsági leállító­gomb felszerelését kérte, Kar- kusz Gáborné a vékonyhúzó gépeknél a daruhiányt kifogá­solta, Tóth Miklós a selejtesé- vélés rendezését sürgette. Az okos vélemények, megjegyzé­sek és tanácsok egy-egy lánc­szemei a sikeres munkának. A munkások véleményére intéz­kedésekkel válaszoltak as üzemek vezetői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom