Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

J Viktor Jara ifiúsáai klub „Egyszerű ember volt” Kedves chilei vendégek lá­togattak január utolsó szom­batján a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek ifjúsági klubjá­ba. A KISZ Központi Művész- együttese mellett működő Vic­' Éppen délre harangoznak amikor megérkeztünk Szirák- ra. Az utcán zománcozott ételhordót szorongatva apóka ballag, amott nagykendőbe csomagolt anyóka közeledik, alumínium láboskőkkal. _ Jelenleg tizenöt idősem­ber részesül szociális étkezte­tésben. Tizenhármán sziráki- ak, két nyolcvanon felüli bá­csika pedig Egyházasdengs- legen lakik, nekik úttörők vi­szik haza az ebédet — mond­ja a tanács titkára, Nikodém Pálné. — Mennyi a község lakos­sága? — Szirákon 1400_an élnék, de hozzánk tartozik Egyhá- zasdengeleg és Bér is, így a három faluban mintegy 3000 ember lakik. — Hányán szorulnak tá­maszra, gondoskodásra, hogy valaki rájuk nyissa az ajtót? — Szirákon és a társközsé­gekben összesen 580 olyan ember él, akinek életkora hatvanöt évnél magasabb, legtöbbjük magányos. Egy­szeri , kiegészítő és állandó segéllyel —, ami 940 forint — próbálunk enyhíteni gondjai­kon, de a pénz nem old meg mindent. A napi egyszeri me­leg ételt is szeretnénk mind több öregnek biztosítani. — Házi gondozásban há­nyán részesülnek? — Egy 1891-ben született nénit — özvegy Szigeti 1st— vánnét — már 1974 július közepe óta gondozza özvegy Siklósi Andrásné, aki ezért háromszáz forint tiszteletdí­jat kap havonta. Naponta né­hány órát együtt vannak és a gondozó mindig beírja az ellenőrzési naplóba — „ebéd elhozatala, víz bekészítése”, — hogy aznap mit végzett. A naplót hetente behozza és a szociálpolitikával foglalkozó igazgatási előadó ellenőrzi, egyébként három személy gondozása szerepel a költség- vetésünkben, de mert fiata­lok között kevés az ajánlko­zó, kérni fogjuk a tanácsta­gok segítségét. Rakovszki Jánosnéval — az igazgatási előadóval — indu­lunk el, meglátogatni a gon­dozottat és gondozóját. A fi­atalasszonyra sokan rákö­szönnek, s neki is van min­denkihez egy-két kedves sza­va. — Itt születtem, itt' élek, az egész falu ismer és én tu­dom, ezek a mostani öregek egykor milyen sokat dolgoz­tak — mondja természetes tor Jara együttes nem isme­retlen Salgótarján fiataljai előtt. Az elmúlt év őszén Dean Reeddel együtt nagy sikerű szolidaritási esten lép­tek fel a megyeszékhely sport- csarnokában. A hazánkban élő fiatal chilei hazafiakból álló együttes most abból az alka­lomból lépett fel a salgótar­jáni klubban, hogy az ünne­pélyes keretek között felvette névadójuknak, a mártírhalált halt színésznek és népénekes- nek Victor Jarának a nevét. — Az ötlet a szolidaritási est után született — meséli Ponyi Sándor klubvezető. — Nagyon tetszett az együttes műsora. Érdeklődtünk a név­adójukról, s amit megtudtunk róla, mindnyájunkat arra in­dított, hogy ezt a nevet ve­gyük fel. Ügy érezzük, hogy a fasiszta ellenforradalom első napjaiban meggyilkolt hős a mi fiataljaink számára is pél­dakép lehet. egyszerűséggel, miközben megemeli a nyikorgó kaput, amelyik Szigeti néni házát őrzi. Egy szem kakas, háreme kíséretében — három, piros tyúkkal — fürgén szalad el előlünk. Belépünk a konyhá­ba, ahol a nyolcvanhét éves asszony egyedül üldögél a lócán. Igaz, mellette hatal­mas fekete kandúr alszik ka­rikába csavarodva. „Egiészség a bejövének, bé­kesség a kimenőnek” — kö­szönt a pádon álló vizesvödör mögé függesztett, piros cér­nával híínzett falvédő felira­ta. — Én varrtam még lányko­romban — mondja a háziasz- szony. — Rég volt, elmúlt, jó lenne már a temetőben... Egyedül vagyok, a lányom meghalt, a fiam Selypen la­kik, ott dolgozik a cukor­gyárban. — A gondozójával elége­dett-e? — kérdezem. — Jól megvagyunk egy­mással, régi ismerős ő ne­kem. Tíz évvel fiatalabb, mint én, de fürge asszony az még most is, pedig mennyi is?... hetvenhét éves. — Itt az ebéd! — toppan be közénk özvegy Siklósi Andrásné, a két ételhordót ráteszi a meleget lehelő tűz­helyre, majd kihámozva ma­gát a nagy kendőből, máris a családjáról mesél. — Dabason lakik az öz­vegyasszony lányom. Hív ő is, meg a négy unokám is: • — Mama, te szeretsz minket, mi szeretünk téged; lakj itt velünk. De, tudja, öreg fát már ,nehéz átültetni. Meg az­tán, nem megyek én egyik­nek a nyakára sem, mindnek megvan a maga problémája. Majd. ha nyerek a lottón, ak­kor építek Dabason egy saját házat, akkor ott leszek Közel hozzájuk és majdcsak ráír nyitják az ajtót. — Jött a cinke ebédelni! — kiált fel Szigeti néni. — Ma kivettem az etetőből a füs­tölt, sós szalonnát, mert ol­vastam az újságban, hogy el­pusztulnak tőle. — Majd délután keresek nekik tökmagot a padláson. — így Siklósi néni. — Ta­vaszra meg ültetünk arra a kopár udvarra krumplit és paprika virágot, mert az egész nyáron virít. Kipillantok „arra a kopár udvarra”, amelyiknek egyik sarkában fiatal diófa áll, s vidáman integet ágkarjaival. Tífcsér Julianna Victor Jarát minden chilei fiatal testvérének tekintette, s nagy tisztelettel emlékeznek rá az együttes tagjai is. Kö­zülük az egyiket, a most 19 éves Miguel Lattest közelebbi kapcsolat is fűzte hozzá. — Családunk egyik legkö­zelebbi barátja volt — mond­ja az arcvonásaiban indián ősök emlékét őrző fiú. — Igen gyakran eljárt hozzánk. Amióta vissza tudok emlékez­ni, mindig ismertük egymást. Tulajdonképpen apámnak volt barátja. — Milyen volt mint ember? Miguel keresi a szavakat, kis szünet után így válaszol: — Nagyon vidám. Mindig volt valami tréfája, minden­kihez nagyon közvetlen, és emellett nagyon egyszerű em­ber volt. őszintén, túlságosan sokat nem tudok róla monda­ni, sok éve volt már és én gyerek voltam. Emlékszem az utolsó látogatására. Szeptem­ber 3-án járt nálunk, apám­mal beszélgetett. Akkor már nem volt vidám. Latolgatták az ellenforradalom lehetősé­gét, s azt, mikorra' várható? Nem gondolták, nem gondol­tuk, hogy ilyen hamar bekö­vetkezik. Emlékszem, velem is váltott néhány szót, a dalai­ról. Tíz nappal később a rá­dióból értesültünk arról, hogy Néhány hét múlva enyhül a szárazelemhiány, a máso­dik negyedévben pedig bővül a választék, javul a minőség. A VBKM akkumulátor- és szárazelemgyára az év eleje óta ütemesen szállít a keres­kedelem megrendeléseire. A következő napokban pedig azok az importtételek is meg­érkeznek, amelyek szállítása egy-két hónapot késett, s a meghalt. Borzalmas pillanat volt. Talán akkor értettem meg, mi történik Chilében. Ha a nevét hallom, mindig ez a pillanat jut az eszembe. Miguel vállára vette a do­bot, s a zenekar többi tagja után ő is belépett a klubte­rembe. Az énekest a santi­agói műszaki egyetemről hurcolták el szeptember 11-én, és a hírhedt stadi­onba vitték. Itt valaki felis­merte. Válogatott kínzások­ban volt része, s a pribékek többször kényszerítették, hogy énekeljen. Miután megölték, azt a hírt próbálták elterjesz­teni, hogy utcai csete-paté ál­dozata lett. A klubavatón az együttes az Eke című dalával emlékezett meg róla, s hang­lemezről felzengett az ő hang­ja is. A Dél-Amerika-szerte legnépszerűbb szerzeményét énekelte, melynek címe: Kö­nyörgés a földműveshez. Né­péért élt és halt meg, s em­lékét tiszteli minden haladó gondolkodású ember a világ­ban. Ennek a tiszteletadásnak szerény része volt a klubava­tó. A Victor Jara ifjúsági klub kapcsolata ezután sem szakad meg a hazánkban élő chilei hazafiakkal; találkozókat, kö­zös rendezvényeket terveznek. — g — gyárban már készülnek a szárazelemek szovjet licenc alapján való gyártására is. összességében az idén 245 millió forint értékű száraz­elemet szállítanak a kereske­delemnek, a tavalyi 230 mil­lió forinttal szemben. A ki- lencvoltos zsebrádióelem- igényeket szovjet, lengyel és bolgár importból elégítik ki. Az esti és éjszakai gépkocsivezetést jelentősen segítik az utak szélét jelző oszlopok. A fényvisszaverő festékkel ellá­tóit útjelzők a havas, téli időjárás következtében bepiszko­lódnak, ezért a KPM Nógrád megyei Igazgatóság munka­társai elmés berendezés segítségével tisztítják = kj ­Fiatal diófa az udvaron Enyhül a hiány A népi ellenőrök munkáját megbecsülés övezi Beszélgetés Molnár Istvánnal, a Pásztói iárási 1NÉB elnökével Az év fordulója a népi is a számvetés készítésének, rozásának az ideje. Hogyan nak? A kérdésre így válaszolt Molnár István, a Pásztói já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke: — Munkánkat jelentős mér­tékben meghatározza a járás mezőgazdasági jellege, apró­falvas településszerkezete. Ha­sonlóan fontos szereppel bír Pásztó nagyközség, dinamikus fejlődésével, ipari jellegével, középfokú ellátási központ szerepével. Bizottságunk ösz- szetétele biztosítja a járás te­rületén szükséges vizsgálatok szakszerű lebonyolítását, s elöljáróban elmondhatom, hogy népi ellenőreink a ko­rábbinál nagyobb felelősség­gel, szakértelemmel végzik munkájukat. Szerepet játszott ebben az ellenőri hálózat fel- frissítése, fiatalítása is. A KNEB elnökségének határo­zata értelmében továbbra is folyamatos feladatunknak tartjuk a fiatalok bevonását: csakúgy, mint a munkásjel­leg erősítését. Elmúlt évi si­keres munkálkodásunk egyik elősegítője a népgazdasági ágazatoknak megfelelően kia­lakított öt szakcsoport volt. Ezek tevékenyen részt vettek a vizsgálatok előkészítésében, a munkatervek kidolgozásá­ban, a munkabizottsági fel­adatok ellátásában. Munká­jukban tovább növekedett az önállóság és közreműködtek a testületi állásfoglalások ki­alakításában is. — Milyen erőre támaszko'd- hat a járási NEB és általában milyen a népi ellenőr rang­ja, megbecsülése? — Néhány híján kétszáz az ellenőrök száma. Az elmúlt év egyik pozitívuma, hogy a foglalkoztatásnál egyenlete­sebb j lett a leterhelés. Ami pedigj a közvélemény ítéletét illeti: a népi ellenőreinek te­kintélyük van, munkájukat megbecsülés övezi. A párt­szervezetek pártmegbízatás­ként kezelik ezt a közérdekű társadalmi munkát. Gyakran —, mint például a járási hi­vatal, a pásztói ÁFÉSZ, a Mátraaljai Állami Gazdaság, a MEZŐGÉP, az ÜM pásztói szerszám- és készülékgyára, valamint a palotási termelő- szövetkezet — köszönetüket és elismerésüket fejezik ki tevékenységünkért. Jó a kap­csolatunk a járási és a nagy­községi pártbizottsággal, vizs­gálati feladataink meghatá­rozásakor véleményüket ki­kérjük, javaslataikat figye­lembe vesszük. Hasonlóan jó az együttműködés a tanácsok­kal is. Sok esetben a szak­osztályok besegítenek a vizs­gálatba, mint ahogy ez tör­tént a földvédelem és melio­ráció helyzete, b parlagterü­letek, a háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az ok­tatási intézmények területén végzett ellenőrzéseinknél. — Melyek voltak az 1977. évi ellenőrzési munka tapasz­talatai? Mit mondhatunk el a vizsgálatok hasznáról? — Két terven felülivel együtt összesen 11 téma vizs­gálatát végeztük, ebből ■ egy áthúzódott erre az évre. Kü­lön megemlíteném a terven felüli vizsgálatokat: a kultu­rális alapok képzését és fel- használását, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben a járási pártbizottság kérésére; míg a teherszállító gépjármű­vek, autóbuszok pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátását a megyei NEB utasítására mér­tük fel. Az elmúlt évben to­vább javult a vizsgálatok elő­készítése, alaoosabbgk lettek a helyszíni ellenőrzések. Azok a vizsgálatok voltak a legsi­keresebbek. amelyeket a legjobb szak- és területisme­ellenőrzcsi bizottságok életében valamint a feladatok ineghatá. és milyen eredménnyel dolgoz­rő ellenőrök bevonásával vé­geztünk. Az ellenőrzési mun­ka hasznaként könyvelhetjük el, hogy a vizsgált szervek ja­vaslatainkat — a feltárt hiá­nyosságok megszüntetése ér­dekében — minden esetben megfogadták. Intézkedéseik­ből megállapítható, hogy ész­revételeinket munkájuk éred- ményesebbé tétele érdekében felhasználják. Általában in­tézkedési tervet dolgoznak ki, felelősök és a határidő meg­jelölésével, így biztosított a feltárt hiányosság mielőbbi megszüntetése. Több esetben a felügyeleti szervekhez is továbbítottuk , javaslatainkat, de jelzéssel éltünk a járási hivatalhoz, a TESZÖV-höz és a MESZÖV-höz, valamint más szervekhez is. Figyelemre méltó, hogy több vizsgála­tunk megállapításait ismer­tették testületi üléseiken a járás vezető szervei, ez is hozzájárult a hiányosságok mielőbbi megszüntetéséhez. Összességében elmondhatjuk, hogy javaslataink és felhívá­saink a gazdálkodás javításá­ra, a munka szervezettségé­nek fokozására, a legfonto­sabb párt- és kormányhatáro­zatok végrehajtására, a ma­gasabb eredmények elérésé­re ösztönöztek. — A NEB munkájának má­sik oldalát a közérdekű beje­lentések és panaszok intézé­se adja. Mik a tapasztalatok a pásztói1 járásban? — Bizottságunkhoz az el­múlt évben 13 bejelentés és 7 panasz érkezett. Az ágazati megoszlást tekintve növeke­dett az ipár, a kereskedelem és a költségvetési gazdálko­dás területéről érkezett be­jelentések száma. A tartalom szerint változatlanul növek­szik a társadalmi tulajdon megkárosítását, a gazdálkodá­si és pénzügyi fegyelem meg­sértését szóvá tevő bejelenté­sek száma. Örvendetes, hogy a dolgozók nem mennek el közömbösen a szocialista gaz­dálkodás elveivel ellenkező magatartás mellett. Viszony­lag ritkán fordul elő a beosz­tással való visszaéléssel, a szövetkezeti demokrácia meg­sértésével, és a korrupcióval kapcsolatos bejelentés. Vizs­gáik ti tapasztalataink azt bi­zonyítják, hogy a beadványt tevők többsége felelősség- érzettel figyeli a gazdálkodó szervek tevékenységét; az egyéni, csoport- és össztár­sadalmi érdekek érvényesülé­sét. Az alaptalan beadványok — egyébként 35 százalék volt ilyen — egyéni sérelmeket, panaszokat takartak. Meg­jegyzem, hogy két névtelen bejelentés ügyében is intéz­kedtünk, saját hatáskörben. Ügy ítéljük meg, hogy ha olyan a tartalma, ezekkel is kell foglalkozni. — Az 1977. évi l. törvényt a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról alkotta meg az országgyűlés. Érezhető-e ennek kapcsán va­lamilyen változás a NEB munkájában? — Egy változásról — még­hozzá kedvezőről. — máris be­számolhatok. A törvénynek és a törvényelőkészítés széles körű propagandájának kö­szönhetően köztudottabbá vált, hogy milyen ügyben ho­vá kell fordulni, kevesebb be­jelentést kell továbbítani az illetékes fórumhoz. Most ké­szül ez évi munkatervünk, s ebben egyébként szerepel az 1977. évi I. törvény végrehaj­tásának vizsgálata —. mon­dotta befejezésül Molnár Ist­ván, a Pásztói járási Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke. K. G. | NÓGRÁD — 1978. február 1., szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom