Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
DUETTEK ATALOK NAK RÓL Rossz " lányok históriái 0» .Az alább következő néhány történet igaz. Olyanok mondták el, akik személyesen ismerték a szereplőket, illetve az őket körülvevő környezetet. Előrebocsátandó, hogy közel sem jellemzi az eset a fiatalok többségének viselkedés- formáját, gondolatvilágát, szemléleti felfogását. Mégis néhány gondolatot kiválthat az olvasóból. A nevek nem fontosak. Maga a jelenség lényeges. S, hogy miért éppen lányokról van szó? Tulajdonképpen fiúkról is szólhatna az írás, de valamiben mégis különböznek egymástól a két nem képviselői: lányok esetében gyakoribb a „jó útra térés” választás. Igaz, néha-néha már felejthetetlen emlékek birtokában... 1. Évekkel ezelőtt történt. Egy néhány ezres lélekszámú nógrádi falucskában. A 16. éves lány — nevezzük Emmának — egyik napról a másikra szőrén-szálán eltűnt. A szülők azon nyomban nekiláttak ke- resni-kutatni, de sehol nem találták. Három hét után (!) szóltak a rendőrségnek és néhány nap múlva megkerült a lány. Valahol az Alföld tengersík vidékén egy eldugott tanyán, őskori körülmények között élő családnál akadtak rá. Hazakerülve megtörténtek a szokásos ígéretek, a soha többé hangzatos szólamai, a „jó útra térés” útbaigazító adagjai. Egy hét múlva újra nyoma veszett. Azután ugyanezek megismétlődtek még vagy kétszer- hároms zor, és időközben a kislányból nagylány lett: betöltötte a 18. életévét. E naptól kezdve másak lettek a játékszabályok. Pontosabban a jogszabályok, s így már jobbnak látta tüzetesebben átgondolni helyzetét. Nevezetesen: az erkölcsi, munkajogi kérdésekről alkotott véleményét revízió alá vette. Talán sikerül... de ne siessük el a hepiendet, hiszen ennek csak néhány hónapja. 2. Egy másik lány úgy érezte — elmondása szerint —, hogy menekülnie kell a szülői háztól. Az oka egyszerű: részeges szülei a gyerekkel szembeni kötelességek legminimálisabb követelményeinek sem tettek eleget. A befogadó galeri igyekezett pótolni — a maga módján. Az eredmény mindenki számára ismeretes. A züllés meredek szakaszán akadály nélkül csúszott a lány-, amíg hatósági beavatkozás nem történt. Ez esetben sikerült megoldást találni. A lányt kiemelve „családi környezetéből” a munkahelyi kollektíva befogadta. 3. A történet harmadik szereplője rendezett családi körülmények között élt. Kívánsága szerint kapott mindent. A szülei majomszeretettel vették körül. Még azt is elnézték, ha valamelyik éjszaka a „nagymamánál” aludt. De azt már nem hitték el,' hogy egy cieánvcsaládnál csak azért tölt el egy hetet, mert „annyira megszerette őket”. Mikor erőszakkal hazakerült, azt .mondta: úgyis megszököm! Másnap megszökött. Azóta senki nem tud róla semmit. Ennek másfél hónapja. X Tulajdonképpen elintézhetnénk a három lány esetét a „hogy mik vannak!” kézle- gyintő magaslatáról is, de többet látná ettől az érem másik oldalán, a „miért vannak?” kérdés válaszának keresésénél. Nézzük előbb a családi körülményeket. Fölösleges annak bizonygatása, milyen szerepet tölt be a gyermek fejlődésében a közvetlen környezet, a személyes példamutatás, a szülői tekántélytisztelet, a mélyen rögződött jó vagy rossz élmények sorozata — és így tovább. Mégis, döbbenetes, hogy társadalmunkban menynyire elhanyagolt terület ez, és milyen eltérő nevelési elgondolásokkal találkozhatunk néha. önkéntelenül is Oscar Wilde szállóigévé vált mondása jut eszembe a cinikus emberről, aki mindennek tudja az árát, és semminek nem tudja az értékét. De nemcsak a családi környezetben kereshetünk és találhatunk okokat. Vizsgálódás alá vehetnénk a baráti, az iskolai, a munkahelyi körülményeket, a szociális viszonyokat és más egyéb jellemzőket. Nem ártana az említett közösségek- - nek elgondolkodni egy kicsit, talán a történtek kapcsán. Felelősségük és jelentőségük értékéről. Bizonyára lenne mit megvitatni. T. L. BUMERÁNGOK MEM0B1AZAVAR — .. . szóval ahogy beszélt, egyszer csak odalépett a szekrényhez, kihúzta a fiókot és azt mondta: „Ne haragudjatok, de már nincs időm kimenni!” És erre „beletaccsolt” a fiókba és mintha mi se történt volna, folytatta tovább a szövegelést.... — De Attila, ezt legutóbb saját magaddal mesélted! — ... aztán másnap, amikor elmondtuk neki, hogy mit csinált ... — Hallod? Azt mondják, magaddal mesélted! — ... öregem, egyszerűen nem hitte el! Kénytelenek voltunk odavonszolni a fiókhoz, hogy nézze meg.. . — Azt mondják, magaddal mesélted. Mit szólsz hozzá? — ...Dehogyis! Szóval odaci- báltuk, nézze meg. Hát akkor meg azt találta ki, nem ő csinálta. Képzelhetitek! Legutóbb meg az történt, hogy... okosss: — Nem lépsz be te is a lövészklubba? — Meggárgyultál?! Már most nyüzsögni akarsz az MHSZ-ben? Éppen eleget bohóckodsz „odabent”, ne aggódj! — Mért? Legalább nem lesz teljesen új. — Nyugi, kispajtás. Így is, úsrv is teljesen új lesz. Nem fognak kezet csókolni neked, mert már hallottál egy-két puskadurranást. — Ne is csókoljanak. De engem amúgy is érdekel. — Érdekel! Két napig, aztán otthagyod. És majd bevonulsz, mint egy nagymenő, a célzótüskét húzod meg a ravasz helyett. Ismerem jól az ilyeneket. '-É- Honnét? — Hogyhogy honnét? „Odabent« ről”! — Mért? Már voltál katona? — Nem. — Hát akkor? — De... sorozáson már voltam«. Kettőn is! mól— Keki. Azaz, hogy ragaszkodjunk a helyesíráshoz: khaki. Az idegen szavak szótára szerint: zöldesbarna színű textil- . anyag, rendszerint katonaszövet. Ha a lexikon most állna szerkesztés alatt, bizonyára hozzátennék: az utóbbi években ifjúsági divatszín. Mint sok mánia, ez is nyugati széllel érkezett hozzánk. Bár egyik képes folyóiratunk kiküldött munkatársának tudósításából kiderül, Olaszországban még egyeduralkodó a nálunk egyszerűen „farmer” néven tisztelt blue jeans, de jóhiszeműen elhiszem a divatszakembereknek. hogy a -nyugat-európai országokban már szinte teljesen kiszorította a kéket a katonás zöldesbama. Hiszem ezt annál inkább, mert nyílt titok, hogy ezen országok némelyikében — nemcsak divatdiktátor-önjelöltek — szeretnének minél több fiatalt kekiben látni. Félreértés ne essék! Nem kívánom az új divatszínt ostorozni. Állítólag még előnyei is vannak. Viselje hát, aki úgy érzi, ez kell a „poppos” megjelenéshez. (A két p betű nem sajtóhiba, csak a kiejtéshez való hűség folytán került egymás mellé!) Azért valami nem tetszik ezen a kekin. A közelmúltban alaposan zavarba jöttem miatta. Hivatalos voltam egy szolidaritási rendezvényre, melyen többek között hazánkban élő chilei hazafiak is részt vettek. A vendéglátó klub tagjai közül egy fiatal lány vonta magára a figyelmemet. Hadizöld szerelése egyáltalán nem lett volna ízlésrontó, de a szíve fölött kis textilcímkétől fennakadt a szemem. Az ismert nyugati márkanév hátterét ugyanis néhány csillag és sáv, az Amerikai Egyesült Államok stilizált nemzeti lobogójának egy darabkája szolgáltatta. Ügy hiszem, nem kell ecsetelni, milyen mértékű tapintatlanság ez a vendégekkel szemben. Még akkor is, ha semmi közé a viselő politikai meggyőződéséhez, s a kínos 'eset gondatlanságból — ^set- leg „flancból” — eshetett meg. Nem tudom, hogy a chileiek észrevették-e, mindenesetre nem szóltak érte. Még szerencse, hogy nem egy fiú „öltözött ki” ez alkalomlomból, hisz akkor könnyen előfordulhatott volna, hogy a kekáhacuka ujján őrmesteri rangjelzések társaságában ott díszelgett volna a felirat — mint az néhányszor már utcán is látni lehetett — U.S. Army. Vajon ugyanilyen lelkesedéssel viselnék M.N. „márkajelzéssel” is? —■ g. — :;í : ■ „ í | fíagy sikerű koncerten mutatkozott be a hét közepén Salgótarjánban a Ncoton família. (kép: —bábéi—) SLÁGERLISTA (3) 1. (10) Dem jen: Fújom a dalt. Demjén Ferenc. 2. (—) Pásztor—Jakab—Hatvani: Disco királynő Neoton família. 3- (—) Silye—Sólymos: Harmonikas. Express egy. 4. (3) Illés—Görgey: Hogyha egyszer. Illés-egy. 5. (1) Ihász—St. Nagy: Múlnak a gyermekévek. Ihász Gábor. 6- (—) Tolcsvay—Bródy: Köszönöm doktor úr Fonográf egy. 7. (5) Koncz T.—Bradányi: Ha minden elfogyott. Kovács Kati. 8- (—) Tolcsvay—Bródy: Hidd el. Fonográf egy. 9. (—) Presser—Sztevanovity D.: Mindenki másképp csinálja. LGT. 10. (2) Szigeti—Soltész: Álmaidban. Corvina egy. (A zárójelben levő számok az előző helyezést mutatják.) Hosszabb szünet után ismét jelentkezik a slágerlista, alaposan „átszervezve”. A beküldött szavazatokból kitűnik, hogy az elmúlt év végén kiadott albumok nótái az igazi slágerek. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy listánkra öt teljesen új dal került. Hogy a következő forduló miként alakul, csak rajtatok múlik. Várjuk továbbra is szavazataitokat, melynek beküldési határideje február 13. Címünk: NÖGRÁD Szerkesztősége, 3100 Salgótarján, Petőfi út 1. A borítékra írjátok rá: SLÁGERLISTA. Egycgy sztárfotót küldünk az alábbi nyerteseknek: Molnár Katalin Szécsény, Radnai Tünde Salgótarján, Paróczi Zsuzsa Kisbágyon, Kis Julianna Salgótarján, Tóth Mária Balassagyarmat.
