Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

Balassagyarmaton az a belőlük kialakított szék- fél évben a megrendeléstől Ipoly Bútorgyárban elkez- rénysorok a későbbiekben to- függően különböző fazonok- dődött két új bútorcsalád pro- vább építhetők, variálhatók, ban az üzletekbe várhatóan totípusának készítése. Elemei- A falborítástól, a térelválasz- 200 darabos garnitúra kerül nek variálásával különböző tásig sokféle funkciót elégít- ki. A balassagyarmatiak ed- típusú szekrénysorok, lakó- hetnek ki. Készül egyszemé- dig is az olcsóbb árfekvésű szobák alakíthatók ki. A ke- lyes heverős és kétszemélyes bútorokat készítették, a kö­resett Nógrád elnevezésű szék- franciaágyas típus is, mely zeljövőben kibocsátásra ke- rények helyett jelentkeznek a egyre kedveltebb a hálószo- rülő szekrényféleségek is piacon újabb termékeikkel, búkban. Márciusban a keres- ezek közé tartoznak. Képün- melyek gyártása már a kor- kedelem képviselőinek bemu- kön a gyár új üzemcsarnoka, szerű technológiai körűimé- tatót rendeznek. Akkor derül ahol korszerű gépek segítsé­gekhez igazodik. A bútorok ki, hogy milyen elemekből gével készülnek az új búto- eíemenként megvásárolhatók, mennyit készítenek. Az első rok. — kulcsár — Állami gazdaságok tervei Növekvő hozamok9 gyarapodó állatállomány Egy tehénre: 3778 liter tej — Metszik a gyümölcsöst Magyarnándorban Harmincmillió a tehenészetre Ä termelőszövetkezetekhez hasonlóan a megye állami gaz­daságaiban is végzik az elmúlt esztendő zárszámadásának munkálatait. A gazdálkodás eredményének értékelésére csak később kerül sor, de a termelési értékre, az értéke­sítésre jellemző, rendelke­mérvű fejlődéshez a borjak hizlalása, az 1976 végén üzembe helyezett 2000 új ser­tésférőhely jobb kihasználá­sa. A két állami gazdaság át­lagosan a búzából 44,2 tava­szi árpából 40,2, kukoricából 54, borsóból 22,6, cukorrépá­ból 380 mázsás hozamot Mai számunkban A munkásosztály Jazzíesztivál Varsóban Fiatalokról fiataloknak Országos sibajnokság Elítélték a csitári anyagyilkost Világ proletárjai, egyesüljelek! NÓGRÁD AZ MSZMP N'ÓGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ XXXIV. ÉVF., 30. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Előzetes a januári gazdasági eredményekről Sikerek, gondok as első hónapban \ Megyénk üzemeiben, gyáraiban már hozzákezdtek a januári termelés összegezéséhez. Az alábbi üzemektől kapott információink előzetesek, így hát az eredmények valame­lyest még változhatnak. Egyik helyen sikerrel zárták az el­ső hónapot, másutt nem mindenben tudtak megbirkózni a nehézségekkel, kisebb-nagyobb elmaradásokkal kezdték a februári hónapot. CSAK A ZAGYVA II. TERMEL A salgótarjáni síküveggyár­ban csak a Zagyva II. ke­mence termelte a húzott sík­üveget. Az előzetes tájékozta­tás szerint január végéig 294 500 • négyzetméter került ki a kemencéből. Ez a meny- nyiség 16,9 százalékkal na­gyobb mint ahogy eredetileg tervezték. A Zagyva II. meny- nyiségben eddig most érte el a csúcspontot. A minőség azonban kívánnivalót hagy maga után. Az edzett biztonsági üveg­termelés pedig 17,5 százalék­kal haladja meg a tervezet­tet. Az értékesítés több, mint amennyi üveg kikerült a Zagyva II. kemencéből. Ugyanis orosházi és import­üveget is feldolgoztak. Ézt fi­gyelembe véve a belföldi meg­rendelőnek 311116 négyzet- méter húzott síküveget szál­lítottak, a külföldi piacokra pedig 56 770 négyzetméter került. A belföldi mennyi­ségből 287 823 négyzetméter üveg a gyárnak saját terme­lésé. A tőkésigényeket teljes egészében kielégítették, a bel­földi kívánságoknak nem tud­tak száz százalékban eleget tenni. A BEFEJEZETLENT IGEN A BRG salgótarjáni gyár­egységében január hónapra 37 millió forint értékű kész­áruterv teljesítését írták elő. Ebből az összegből az ismert importalkatrészek hiánya, il­letve késői beérkezése miatt csak 30 millió forint értékű készáru került le a szalagok­ról. A termékeket a Szovjet­unióba és belföldre szállítot­ták. Az elmaradás nem járt szer­ződésbontással, mert az egyez­ség szerint a kért mennyisé­get a kívánt minőségben, ha a negyedév végéig leszállít­ják, akkor semmiféle kötbért nem kell fizetni. Mivel az elmúlt hónapot jellemző alkatrészgondok jó része megoldódott, úgy véle­kednek, hogy február végéig pótolják a készáruknál mu­tatkozó elmaradást. Megtehe­tik, mert a befejezetlen ter­melés lehetővé teszi a gyor­sabb tempót. NEM SIKERÜLT A salgótarjáni öblösüveggyár nem zárta sikerrel az első hó­napot. Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal marad­tak el a terv teljesítésétől. Eb­ben közrejátszott, hogy nem sikerült üzembe állítani a G ■ kemencénél a hatállomásos présgépet, emiatt az erre ter­vezett termelés elmaradt. A feldolgozóüzemben létszám­gondok akadályozták a fél­kész termékek mielőbbi kész­áruvá való feldolgozását. Rá­adásul az automata présgé­pekre kevés belföldi megren­delés érkezett. Hogy mégse legyen fennakadás a nagy ér­tékű gép kihasználásában, előbbre hozták a második negyedévre szál megrende­lések teljesítését. A legyártott árukat azonban késztermék­ként nem számolhatják el. Kevesebbet szállítottak a külföldi piacokra is. Tíz szá­zalékkal maradtak el a tőkés­piaci igényektől. Ennek oka, hogy az egyik nyugatnémet megrendelőjük későn hagyta jóvá a mintákat. A szocialista export, a szerződések késői megkötése miatt, csupán 39—40 százalék. JÓL HALADTAK A VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyárában az első hónap alatt majdnem 20 millió fo­rint volt a termékkibocsátás értéke, ami megközelítette az elmúlt év januári kibocsátás kétszeresét. A legfontosabb gyártmány nyolc darab kaprolaktám-tar- tály volt, amelynek értéke 14 millió forint. Ezt a terméket — a sorozat korábbi tagjai­hoz hasonlóan — Csehszlo­vákiába szállították. A másik nagyobb értékű — mintegy kétmillió forintos — kiszállí­tás a Szovjetunióba történt; ide — szintén régebbi sorozat tagjaiként — turbinás áram­lásmérőket küldtek. Ezeken kívül kisebb — a vegyipar­ban használatos — terméke­ket, kivált tartályokat szállí­tottak belföldi megrendelők­nek. Jól haladtak a munkások a Szovjetunióba szánt mérőál­lomások gyártásával. Ebből a termékből összesen ötven da­rab készült majd; az első példányokat előreláthatólag e hónap közepétől kezdik szállí­tani. BEINDULT AZ EXPORT A telephelyeivel együtt lé­nyegesen többet termelt a bázisnál a Salgótarjáni Ruha­gyár. A termelési értékük ja­nuárban 19 millió 600 ezer forint volt, ami párszázezer­rel elmaradt a tervezettől. Beindult az exporttevé­kenység. Húszezer női ruhát és tízezer szoknyát szállítot­tak a Szovjetunióba. Jelentős mennyiségű terméket gyártot­tak tőkiésországokba irányuló kivitelre is. Svédország részé­re kétféle terméket is készí­tettek. Ötezer háziruhát és több mint háromezer blúzt szállítottak a skandináv or­szágba. Ezeken kívül nyolc­száz blúzt varrtak egy nyu­gatnémet megrendelőnek. Belföldre kizárólag gyer­mekruházati cikkeket — kon­fekcióárukat — készítettek, mintegy ezer darabot. zésre álló adatok elengedő alapot nyújtanak az állami gazdaságok tavalyi tevé­kenységének értékeléséhez. Nógrádban a Pásztói és a Magyarnándori Állami Gaz­daság tevékenykedik. Az ötödik ötéves terv első két évében —, mint arról Murá­nyi István, az állami gazda­ságok központjának főosz­tályvezető-helyettese tájékoz­tatott — a termelés 7—7 szá­zalékkal növekedett. Az idén azonban a tavalyihoz képgst már tizenegy százalékos fej­lődést határoztak meg a gaz­daságok. Az elmúlt évre rányomta bélyegét az állami gazdasá­gokat is sújtó, kedvezőtlen időjárás. A jégkár miatt ke­reken 13 millió forint árbe­vételtől estek el a gazdasá­gok. Az idén ennek ellensú­lyozására is, a növénytermesz­tési főágazatok 18,3 százalé­kos fejlődéssel számolnak. Az állattenyésztés gyarapodásá­nak mértéke mindössze két­százalékos, amely alacso­nyabb a gazdaságok lehetősé­geitől. Az üzemtervekben csak a tejtermelés növekedé­se várható ütemesnek, míg az éves tervek a hústerme­lés területén megelégszenek a tavalyi teljesítménnyel. Tartalékot jelent a nagyobb irányzott elő. Az egy tehénre jutó tejtermelést 3778 literben határozták meg, ami 236 literrel magasabb az elő­ző évinél. Az állami gazda­ságok előreláthatóan 14 ezer tonna búzával, 5750 tonna burgonyával, 3100 tonna hús­sal járulnak hozzá a lakos­ság ellátásához, ezenkívül előállítanak még 469 vagon cukorrépát, 5,4 millió liter tejet 7,7 millió darab tojást. A bruttó jövedelem előirány­zott, 10,7 százalékos növeke­dése arányos a termelési ér­ték emelkedésével. A Magyarnándori Állami Gazdaságnak jó éve volt ta­valy, a rendkívüli károk el­lenére várhatóan több mint tízmillió forint nyereséggel zárja az évet, mint arról Kurczweil István, a gazda­ság közgazdasági igazgató- helyettese beszámolt. Meg­termeltek többet között 770 vagon búzát, 455 vagon ku­koricát. Az idei feladatok előkészítését végzik már. Be­fejezték a tavaszi fej trágyázást, a gyümölcsösökben tart a metszés. Az idén főként a termelékenység növelését tartják legfontosabb feladat­nak. A tehenészeti ágazat fejlesztésére mintegy 30 mil­lió forintot költenek, s hat­van hektár gyümölcsös telepí­tését is tervbe vették. Népi ellenőrök megbecsülése Húszéves fennállását ünnep­li a Népi Ellenőrzés szerveze­te; az évforduló alkalmából a Népköztársaság Elnöki Taná­csa kiemelkedő munkájuk el­ismeréséül népi ellenőröket tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Parlament Munkácsy termé­ben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Huszár István és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Szakali Jó­zsef, államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke. A kitüntetések átnyújtása- kor Losonczi Pál egyebek kö­zött hangsúlyozta: — Állami, társadalmi és közéletünk nélkülözhetetlen tényezője a népi ellenőrzés, amelynek immár kétévtizedes múltja, története van. A tör­vény a népi ellenőrzést mint az állami általános hatáskö­rű és átfogó feladatokkal fel­ruházott szervét azért hívta életre, hogy a dolgozó nép szé­les rétegeinek szervezett és közvetlen részvételével oldja meg a gazdasági, a társadal­mi, a szociális és kulturális ellenőrzés feladatait. A fenn­állása óta eltelt időszak ta­pasztalatai alapján bízvást el­mondhatjuk, hogy a népi el­lenőrzés eredményesen látja el kettős, ám mégis egységes feladatát: sajátos és nagysú­lyú társadalmi, állami rendel­tetését a dolgozók nagy töme­geinek részvételével és közre­működésével. — Pártunk és államunk ve­zetése rendkívül sokra tartja és nagyrabecsüli ezt a tevé­kenységet amely úgy lát el nélkülözhetetlen állami-társa­dalmi feladatokat, hogy köz­ben az állampolgárok tízezreit kapcsolja be ebbe a hivatás- jellegű közéleti szereplésbe, teszi őket a hatalom gyakor­lásának közvetlen részeseivé. ★ A Népi Ellenőrzési Bizottság megalakulásának 20. évfordu­lója tiszteletére rendezett ün­nepségen tegnap Budapesten Nógrád megyeiek kitünte­tésére is sor került. Eredmé­nyes munkásságuk elismeré­séül a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanács Barna Sán- i dort, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagját, társadalmi elnökhelyettesét, az OTP Nógrád megyei Igaz­gatóságának helyettes veze­tőjét, a Munka Érdemrend (Folytatás a 2. oldalon) Több mint 50 milliárd forint értékű áru 68 országból Az iáéi fogyasztásicikk-im- forgalomba. Tavaly időnként port több mint 12 százalékkal növekszik. A szocialista orszá­gokkal mintegy 10 százalékkal, a nem rubel elszámolású pi­accal 16 százalékkal emelke­dik a forgalom. Összességében 68 országból 51,5 milliárd fo­rint értékű fogyasztási cikket hozunk be. Az import a jobb,'a válasz­tékosabb árűellátást segíti. A belkereskedelem importpoli— tikájának megfelelően a beho­zatal 90 százaléka az alapel­látást, a hiánypótlást, a tö­megigények kielégítését szol­gálja. Ezért elsősorban itthon nem termelhető, nem gyárt­ható termékeket vásárolunk. Kávéból, citromból, fűszerek­ből, halféléből például minden igényt kielégítő mennyiséget hozunk be. Déliigyümölcsökből általában az előző évek szint­jének megfelelő ellátás vár­ható. A tavalyinál több devizát biztosítottak gyermekkocsik beszerzésére, ily módon 30 000 darabos többlettel teljesen megszüntethető a hiány. A tő­kés importból származó far­merbehozatal 40 százalékkal növekszik; az idén hazai és import forrásból egyébként már csaknem 3,5 millió kerül zavar mutatkozott az ingellá­tásban, ezért több mint 36 szá­zalékkal növelik importját. Le­mezjátszóból, a tavalyi 53 ezerrel szemben 69 ezer ér­kezik külföldről. Hasonló cél­lal vásárolnak csaknem het­venezerrel több karórát, s to­vábbi 10 százalékkal növelik a mezőigazdasági kisgépek és szerszámok tőkésimportját. Érvényesítik azt az előírást, hogy nem hozható be olyan új cikk, amelyből a folyamatos ellátásról nem tudnak gon­doskodni. A százezer hektoli­terrel 1,7 millió hektoliterre emelt sör behozatalát például természetesen a nyári csúcs­idényre koncentrálják: egyéb­ként ezzel is csak javul, de korántsem oldódik meg az el­látás. Személygépkocsiból százezret, ötezerrel többet hoz­nak be a tavalyinál, a meg­rendelők száma azonban idő­közben több mint 350 ezerre növekedett. A Belkereskedel­mi Minisztérium előírta vál­lalatainak, hogy az importból, származó műszaki fogyasztási cikkeket csak megfelelő al­katrészekkel együtt szerezhet­nek be. Erre a célra évről év­re növekvő összeget, az idén egymillió dollárt biztosított a minisztérium. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom