Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

f)H *A)Kr>e/vr, 0€ h a r t M ■ fi VrjAjTt rr £j,ka r/> * ■' Vf rtMAOJA WK »: ÁIUH'ISÍ CéóAuB *<■'íúowei IÁ a •'l’V* fLMOl U/K H€* ff f A TA Um 1 A C 0 r jakjuk kok se eocouurc r fOiVrixY'joV Lámpák garmadája a tévé­stúdióban. Asztali, fali és álló alkalmatosságok. Szép formá- júak és praktikusak. Árad be­lőlük a fény, — nagv felüle­tet világítanak meg, vagy csak éppen az asztalt, a szoba egy részletét. Fehérek, pirosak, sárgák. És a lámpákat — lámpák világítják meg. A másik ti­zenkét óra című sorozat egyik jelenetének felvételén. — Mit takar ez a cím — kérdezzük Kútvölgyi Katalin rendezőt. — Az emberek általában la­kásukon kívül töltik el nap­jaik felét. Munkával, sporttal, szórakozással, kirándulással, — ez az egyik 12 óra. A má­sik 12 óra az —, amelyet la­kásunkban töltünk. Ezzel az otthon töltött Idővel, a házi­munkával, a pihenései,' a gye­rekekkel való foglalkozással, a családi együttléttel, és közvet­len környezetűink tárgyaival, holmijaival foglalkozik soro­zatunk. — A sorozat tíz részből áll folytatja Kemács Gabriel­la szerkesztő. — Az első rész, amelyet február 18-án sugár­zott a televízió —, azokkal az anyagokkal, formákkal ismer­tetett meg amelyekből a lakás felépül, benépesül. Tehát a fa. a fém, a textil, a műanyag funkciójáról, összhangjáról, az anyagszerűség elvéről szólunk. A második rész a lakást, mint a társas- és magánélet, a csa­ládi együttlét és az egyedül­lét színterét elemzi. Szó kerül a konyháról, a berendezésről, történeti visszapillantással a mai konyha kialakulásáig. Külön rész foglalkozik a táro­lással — dolgainknak a lakás­ban való elhelyezésével —, a szekrények, a könyvespol­cok lesznek itt a „főszereplők”. A pihenés címet viseli a kö­vetkező rész, amelyben a hol, hogvan és min lehet pihenni kérdéskörre válaszolunk. Az otthoni munka, a főzés, a ta­karítás, a mosás, a hobbi­munka színtere is a lakásunk — erről is szól egy fejezet. A fény, a világítás, majd a gye­rek helye a lakásban, s végül a hagyományok, művészetek érvényesülése otthonunkban, — ezekkel a témakörökkel fog­lalkozik egy-egy adás. — Ez kilenc téma. És a ti­zedik? — A sorozathoz csatlakozik az Iparművészeti Múzeum. Minden témából hetenként ka­marakiállítás nyílik más-más városban, mindig az adott té­mához kapcsolódóan. Ezeken a kiállításokon ott lesz Fekete György belsőépítész, a soro­zat írója, állandó kommentáto­V ’ A Kossuth Könyvkiadó újabb, harmadik kiadásban jelentette meg Berend T. Iván és Szuhay Miklós közös munkáját, A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. című könyvet A Közgazdasági és Jogi Kiadó­val közösen gondozott nagy­szabású mű áttekintést ad a kapitalizmus magyarországi kibontakozásáról, gyorsuló ütemű fejlődéséről, egészen a felszabadulás időszakáig. A magyar kapitalizmus kiala­kulásának, fejlődésének ta­nulmányozása mindenki szá­mára haszonnal járhat, akit érdekel hazánk felszabadulás előtti fejlődése, s annak né­hány jellegezetes sajátossága. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette Tamkó Sirató Károly Szélki­áltó című verseskötetét, Kass János illusztrációival. A nép­szerű Így élt... sorozatban látott napvilágot Földes An­na Így élt Móra Ferenc című életrajzi írása, amely nemcsak az író életéről, hanem gész életművéről jó áttekintést ad, sok érdekes illusztráció kísé­retében. Mándy Stefánia gyermekverseinek kötete, A cinóberpiros madár, Bálint Endre illusztrációival látott napvilágot. Sok hasznos is­meretre tanítja meg a gyere­keket a Palotás Márta és Ke­reszti Zsuzsa közös szerkesz­tésében most átdolgozott, új kiadásban megjelentetett hasznos kis kötet, az Unatko­zom! Mit csináljak? Bábozás, fejtörők, játékok, barkácsöt- letek sok képpel. Ez az al­cím mintegy tartalmi ismer­tető is és jelzi, hogy valóban sok olyan területre kalauzol­ja el az unatkozó gyerekeket, amelyeken tájékozódni, új ismereteket szerezni a későb­biekben is csak haszonnal járhat számukra. Szintén át­dolgozott és bővített új ki­adásban jelent meg A repülő hajó, amely a Szovjetunió népeinek meséiből ad kitűnő válogatást. A Búvár zseb­könyvek sorozatában látott napvilágot a Vadvirágok el­ső kötete, Csapody Vera szí­nes rajzaival és Horánszky András szövegével. Magyar népi mondókák verses ké­peskönyve a Kerekecske, gombocska; gazdag anyagát Kresz Mária válogatta, a raj­zokat pedig Szyksznian Wan­da készítette. A Képes törté­nelem sorozatban jelent meg ismét a reformküzdelmek ko­rát ismertető kötet, a Haza és haladás, Fekete Sándor tollából. A Kozmosz szerkesztőségé­nek gondozásában látott nap­világot Köpeczi Béla érdekes könyve, az Eszmék, utak ko­runk művészetében. A kötet tanulmányai segítenek eliga­zodni a fiataloknak a kor­szerű művészet értelmezésé­ben, s általában napjaink kulturális-művészeti problé­máiban. Szántó Gábor riportr jait, interjúit tartalmazza A legfontosabb randevú című kötet. A Fiatalok könyvtára sorozatban látott napvilágot a Papok, katonák, polgárok után... című kitűnő antoló­gia, amely három évtized magyar szépprózájából ad jó áttekintést, Faragó Vil­mos válogatásában és szer­kesztésében. Nodar Dumbad- ze regénye a Ne félj, mama! (A kötet a Kozmosz könyvek sorozatában, az ungvári Kár­páti Kiadóval közös gondozás­ban került a könyvesboltok­ba.) A Műszaki Könyvkiadó a barkácsolóknak nyújt segítsé­get Dimitrije Petrovic Lakbe­rendezési tárgyak sajátkezűleg című könwének újabb kiadá­sával. Molnár László és Var­ga László közös szakkönwe a Gördü1 őcsap ágyazások terve­zése. Bővített és javított ki­adásban került ismét a köny­vesboltokba Karl Rothammel Antennakönyve. Mai fvajáttlafunlc 20.05: Nyúlkenyér A második világháború idején játszódik a tévéfilm, amelyet Dö­me Piroska írt és Rémiás Gyula rendezett. A németek már meg- szálltsTs az országot; a polgári pártok képviselői még bizakod­nak, ám a baloldaliak már tud­ják, harcra van szükség. Egy fia­tal nőt küld a kommunista párt a bányavidékre, hogy ott a mun­kát szervezze. A bányászvárosban nemrég szólították fel a dolgozókat, a bánya és a helyiség katonai ve­zetői, hogy mindent tegyenek meg a „végső győzelem’» érdeké­ben. A bányászok szervezkedni kez­denek, hogy a siovjet hadifog­lyokkal és a szlovák partizánok­kal fegyveres harcot kezdjenek a németek ellen. A cím jelentése szimbolikus: ré­gi bányászszokás szerint az apa, a bányába magával vitt kenyér­ből letört egy darabot, s azt gyer­mekeinek visszahozta. Ez a bá­nyát megjárt darab volt a „nyúl­kenyér”. NÓGRAD - 1978. február 26., vasárnap ji tc'evfxiólól jelentjük A másik tizenkét óra A tér bűvöletében ra és előadója, aki válaszol a nézők kérdéseire. De ott lesz a kamera is, hogy a közönség reagálásait rögzítse. A kérdé­sekből, véleményekből, a kö­zönség megnyilatkozásából all össze a sorozat tizedik része. — Mi a céljuk a sorozattal? — A lakással kapcsolatban vannak alapvető korszerű tud­nivalók — jegyzi meg Fekete György. — Ezeket az ismere­teket sehol sem tanítják. Mi szemléletesen, sok valódi la­káshelyszínnel illusztrálva igyekszünk elmondani egyet és mást a lakáskultúráról. Nem akarunk direkt lakberendezési tanácsokat adni, hanem a la­kásoknak, mint a legszemélye­sebb emberi élettérnek funk­cióját vizsgáljuk, elemezzük. Ezt aztán ki-ki a saját igénye, ízlése, lehetőségei szerint hasz­nálhatja fel. — A filmsorozathoz illuszt­rációul ötletesen, praktikusan és ízlésesen berendezett ottho­nokat kerestünk — mondja Kemács Gabriella. — Meglá­togattunk vagy háromszáz csa­ládot, s azt a meglepő tényt tapasztaltuk, hogy a jól be­rendezett lakások nincsenek feltétlenül összefüggésben la­kóik pénztárcájával. Sőt. A leg­tökéletesebben berendezett la­kások tulajdonosai nem a jól keresők közül kerültek ki. Fia­tal házasok, pályakezdő fiata­lok sokszor filléres, de igen praktikus, ésszerű holmikat, ládákat, lapokat használnak fel lakberendezésül, s ily mó­don teremtik meg hangulatos otthonukat. — A kereskedelmet éri kri­tika? — Az már egy másik műsor lenne — válaszolja Fekete György. — Mi partnerkeresők szeretnénk lenni. Megmond­juk, megmutatjuk, hogy mi a jó és mi lenne még jobb. Pél­dául a világítással foglalkozó részben bemutatjuk, hogy mi­lyen a jó lámpa. De azért adunk egy csokrot — elret- tendő például —, hogy milyen fényforrásokat (is) leihet ná­lunk vásárolni. Fekete Györgyön, kívül Ger­gely István, Pohárnok Mihály és Jahoda Maja belsőépíté­szek, egy-egy téma szakértői vesznek részt a műsorban. De van a sorozatnak pszichológus szakértője is, s készült riport lakásszociológussal, népraj­zossal, tervezőkollektívákkal, múzeumdgazgatóval. Kádár Márta Keresztvivők Épí­tér­Prága kiállításain, biennáléin is számos diplomát, díjat nyert. Az agyagszobrász Gsekovsz- ky a fiatal keramikusnem­Kerámikus ? Szobrász ? tész? Csekovszky Árpád plasztikái, kerámia reliefjei méltán váltják ki a tárlatlá­togatókból a kérdéseket: a mester alkotásaiban áthatja koratív érzék, konstruktív fel- zedék tanítója: 1957-től vezeti egymást, egyesül a három mű­vészet. Tárgyai erőteljesek: a mértani elemekből összeolva­dó mozgalmas kompozíciók, a között tartják számon, görög ősformákat sejtető tö- kássága nemzetközileg központ emlékét idézi. A mű­ért nlvódíjjal jutalmazta a Kulturális Minisztérium. Csekovszky Árpád kifejezés- módját merész forma- és de­koratív érzék, konstrul fogás jellemzi. Műveit a mo­dern magyar iparművész-ke­rámia legjelentősebb alkotásai Műn­él is­mör női torzók, mind a tér mert: a hazai tárlatokon ki­bűvkörében születtek. Monu- vül. Faenza, Istambul, Vallau- mentális kerámiastílusa ma- ris. Sopot, London, Erfurt, gasplasztikájú reliefjein, tera- kotta frízein is érzékelhető.’ Vonzza az építészet, rusztikus és fénylő sima felületek játé­ka váltja egymást művein. Az épületkerámia áll hozzá a legközelebb. Samottszobrai. murális munkái díszítik az or­szág különböző városainak te­reit, középületeit. Debrecen­ben az áruház homlokzatát, Kaposváron a megyei könyv­tár előadótermét, Miskolcon a műszaki egyetem műhely­csarnokát. A kazincbarcikai kórház előcsarnokában he­lyezték el A sejtek világa cí­mű magasplasztikájú reliefjét. a beremendi cementmű iroda­házát ékesíti húsz négyzetmé­teres domborműve: a Függő­leges ritmusok. Veszprémben az új városközpont üzletsorán látható hatvan négyzetméteres terakotta fríze: a régi város­a Magyar Iparművészeti Fő­iskola kerámia-szakosztályát. A Munkácsy-díjas. érdemes művész keramikus Műcsar­nokban levő kiállítása kie­melkedő a budapesti képző- művészeti programok között. H. A. A barokk könyvcímek és a tánc Mit követelünk meg egy könyv címétől? Elsősorban azt, hogy következtetni lehessen belőle a tartalomra. Ezenkívül Jó. ha ha­tásos, rövid, tömör, valamint azt, hogy könnyen lehessen megje­gyezni. • Nos, a barokk könyvelmek ezek közül egyet valósítottak meg, a tartalom megjelölését, ezt viszont annál részletesebben tették. Alább idézem — mai helyesírással — a debreceni Rosnyai nyomdában az 1680-as években készült két könyv címét. Mindkettő egy mondatból áll, a hatásosság, rövidség, tö­mörség azonban mindennél távo­labb áll tőlük. Jófejű ember az, aki tízszer! elolvasás után hibát­lanul tudja idézni! Legfeljebb az jegyezhető meg belőle könnyen, hogy a korabeli papság szenve­délyesen gyűlölte a táncot. A tánc ellen tartott hoszú, néha három­órás prédikációiknak azonban kevés sikere lehetett, mert írott betű segítségét is igénybe vették, hogy a fiatalságot lebe­széljék kedvenc szórakozásáról. A címek zanak: a következőképp hang­> 2 •LU o tu 0c 0. ül O N (/) •ez V­■o c < 23 — üos* vf&ee etéfiKezs f «&/*■ most vézrc. HeztArjA a unja ttoar o/(MtnÄäA rocrorr gimi£oe*£M «eKeszrít. h'Luákookat a KeGKve/rreiésec. H/rzgAj m a KézzecFeaAAró p€u>a *oav csak a eec ru&ee«. MEAjr#eTiK A*ea az e/uaeeisgae r- a csapva/k Kajvo ezé taaoaisdljv* ersr „Fertelmeskedő, s bujálkodó tánc jutalma, azaz olyan idves- séges lelki tanítás, melyben a táncolás micsodás vétek legyen Isten ellen, bőségesen megtanítta- tik: a táncolókat miképpen bün­tesse meg Isten, élőnkben ada­tik; a táncot javalló emberek­nek ellenvetésire felelet bővön és igazán nyújtatik; mi légyen azért tisztünk a tánc helyett főnkbe számláltatik. melyet kö­zönséges haszonra kibocsájtott Gyulai Mihály, a dobai eklézsiá­nak lelki pásztora.” „Tánc felboncolása, azaz oly együgyű prédikálás, melyben, hogy a pokolbeli ördögnek egy hathatósabb eszköze pokla tölté­sére az ő tojta táncnál nem le­het, és hogy a parázna, gyilkos nem nyavalyásabb állapotú a tánc szerető, s gyakorló embernél, az O és Üj Testamentum köny­veiből kifejtegettetik; annak tila­lomnak az eklézsiában helyes és mindenkort volta az Isten köny­veiből Szent Dávid írásábul stb, megmutogattatván. szeretői, s gyakorlói ellenvetések elhárításá­val intetnek megutálásra. elha­gyásra, és a lelki pásztorok, ma­gisztrátusok, atyák stb a tánco­sok körül való tisztök elköveté­sére, melyet prédikállott három órákon az alsó-némedl templom­ban 1682. esztendőben 14. és 21 napjain júniusnak, és mostan közönségessé tett Fathai János alsó-némedi lelkipásztor és a környékbeli szent eklézsiák széni- óra.” Vértesy Miklós HUMOR — Hogy van, kedvesem,' használt a gyógyszer? — Nem vagyok a legjobban, doktor úr. Egyre nehezebben és nehezebben veszem a léleg­zetet! — Ne féljen, mindent meg­teszünk, hogy az is abbama­radjon. Egy medika, aki már az el­ső időkben megtanulta a szak­ki fej ezetéseket, így ír szülei­nek; — Sajnos, nem tudok haza­menni, mert a gastritis és a nefritis nem enged ki az ágy­ból! Az apja táviratban válaszol: — Azonnal dobd ki ezeket a görögöket az ágyadból, és si­ess haza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom