Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
Az ifi ú«ági törvény nyomában Sulidemokrácia Sokan a tanulásra hivatkoz* va mondanak nemet. 1976 szeptemberében már egy épületben kezdhették a tanévet a salgótarjáni egész- ségügyi szak_ és szakközépiskola diákjai, illetve tanárai. A következő hónapban a diákparlamentet is megtartották, öt KISZ-alapszervezet alakult, beindultak a szakkörök, egyszóval elkezdődött a nehézségekkel teli kezdeti folyamat, amellyel minden új intézménynek meg kell küzdenie. Ennek lassan már két éve. Nem sok idő, de ahhoz elég, hogy az eltelt időszak eredményei, gondjai, a jelenlegi helyzet lehetőségei és a jövő tervei „kézzel fogható” képet adjanak. Mégpedig: milyennek ítélhetjük az ifjúsági törvény hatását a diákokon, be- tölti-e a neki szánt szerepet a helyi KISZ-szervezet? Demokratikus lehetőségek Lőrincz Gézáné igazgatónővel az iskolában érvényesülő szocialista demokráciáról, az iskolai nevelőmunkáról beszélgettünk. — ön az első diákparlamenten alapos részletességgel szólt a diákok demokratikus lehetőségeiről, annak kiteljesítéséről. Legyen szíves néhány gondolatot feleleveníteni ebből a beszédből — kértük az igazgatónőt. — Annál is könnyebb ez — válaszolta —, mivel nap mint nap ennek megvalósításán munkálkodunk. Kulcskérdés A többi területtel elégedettek lehetünk ez, hiszen ismerve a fiatalokat, tudjuk, hogy ők idegenkednek a legjobban a formális joggyakorlástól. De ugyanakkor tudatosítani kell velük a kötelességérzetet is. Szerteágazó formái és lehetőségei vannak mindkét tényezőnek, a meghatározó viszont: a kettő összhangba hozása. — Mit jelent ez az egészségügyi iskolában? — Itt különösen az új középiskolai rendtartást említeném, amelyben rögzítve vannak az önkormányzati formák, ezen kívül kitér a tanulók és pedagógusok viszonyát érintő kölcsönös bizalom létrejöttére, az iskola nyitottságára, a pártalapszervezet és a KISZ ellenőrzési lehetőségeire —, hogy csak néhány lényegesebbet említsek. Hetvennyolc bukott tanuló? Az alcím utáni kérdőjel nem a tényszerűséget, hanem annak igazságát vitatja. Ugyanis, több diák érzi úgy, hogy ez a statisztikai adat valahol sántít. Csaknem minden harmadik tanuló képtelen az elégségesre? Véleményük szerint másról van itt szó. — Egyik tantárgyból sem készülünk annyira, mint a sebészetből — mondta Szota Erika, harmadéves szakiskolás, aki a KISZ-bizottság szervezői teendőit is ellátja. — Mégis tizenhármán buktak meg egyetlen osztályból. Nem csoda, ha valamilyen rendez— „buktatóval” A gőzmozdony alkonya Minden alapszervezetünknek külön támogatója van (Bábel László felvételei) vény szervezésekor sokan a tanulásra hivatkozva mondanak nemet... — Nemrégiben felkerestek az osztály „követei” — szólt közbe az igazgatónő. — Elmondták, hogy nem képesek ilyen magas követelményeknek eleget tenni, és kértek, tegyünk valamilyen lépést a helyzet normalizálásához. Mivel ennek, még rövid ideje, és a közbejött körülmények miatt eddig nem tisztázódott teljességgel minden, ezért erről még felelőtlenség lenne végleges ítéletet mondani. Mindenesetre keresünk megoldást. A második félévi ellenőrzéseink során az értékelés módszereit megvizsgáljuk. Időközben bekapcsolódik a beszélgetésbe két harmadéves szakközépiskolás is. Kitágul a témakör a szervezeti életre, a diák-tanár kapcsolatra. dolgoktól kezdve a leghivatalosabbig, mindenre szívesen válaszolnak. Klub. stúdió, könyvtár A népszerűségi sorrenben valószínűleg a stúdió vezet, amely műsorprogramjával nem korlátozódik a hivatalos közlésekre, tájékoztatókra, hanem önálló repertoárral rendelkezik. Időnként ízelítőt ad a slágertermésből 'és a diákok riportjaiból is. A könyvtár még kezdeti stádiumában van, körülbelül másfél ezer készlettel. Külön KISZ-irodát kapnak a fiatalok, berendezés alatt áll az ifjúsági klub is. A diákjóléti alap tízezer forint. Gond viszont a sportolási lehetőség, pedig a lányokban — így mondják — megvan a lendület. Talán ennek köszönhető, hogy az atlétikai megyei futó-csapatbajnokságon legelsőnek értek célba és a szakiskolai olimpián — kézilabdavetélkedőn — a megyében a dobogó legfelső fokára állhatták. És még sorolhatnánk néhány nagyszerű eredményt. ★ De ne felejtsük el: az iskolában mindenekelőtt és min- denekfölött a tanulás áll. Ez közös érdek. Ha tehát itt bármilyen jellegű akadály vagy nehézség hátráltatja az érvényesülést, azt közösen, együtt kell megszüntetni. Erre megvan a demokratikus formák végtelenül sok lehetősége. Csak élni kell vele, — ahogy mondják. Tanka László Az esztendő második felében, de legkésőbb 1978. végéig meg kell oldani a salgótarjáni vasúti vontatás teljes dieselesitését, azon túl gőzmozdony nem közlekedhet a város területén. Az utasítást a minap Salgótarjánban járt Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár adta ki a MÁV illetékes vezetőinek. Salgótarján másfél évtizeddel ezelőtt még az ország egyik legszennyezettebb levegőjű városa volt. Ősztől tavaszig gyakran ülte meg sűrű szmog a völgyeket. Következtében a felső légúti megbetegedések aránya meghaladta az országos átlagot. Különösen aggasztó volt a gyermekek légúti megbetegedésének gyakorisága. Üj helyzetet teremtett, hogy a gyárak áttértek az olaj- és gáztüzelésre. korszerű füstgázszűrő berendezéseket szereltek fel, a tanács bevezette a lakóházak és közintézEzrével töltik a gyógyször- pös üvegeket a Herbária Szövetkezeti Vállalatnál. Bőven van miből meríteni, hogy a meghűléses betegségek idején, főképp a fertőzések megelőzésére az ellenállóképesség fokozására, hatásos vitamin- készítményekkel láthassák el az üzleteket. A budaörsi üzemben naponta mintegy 22—25 ezer üveget töltenek meg C-vitamin-dús szörpökkel. Ezek közül a „Csipkeszörp” olyan mennyiségben tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges C-vitamint, I hogy belőle egy-két pohár femények távfűtését, gázfűtését. Legtovább a vasút „tartotta magát”. Igaz, a személy- é3 tehérvónatok többségét ma már Diesel-mozdonyok vontatják, de a város két pár vonatját még mindig gőzmozdony húzza Ha pedig teli szerelvényt kell „feltolni” a határállomáshoz, a Dieselmozdonynak két „Truman” is segít. Ilyenkor —, mert a vasútvonal kettészeli a város- központot *- a szűk völgyet sűrű, büdös, ragadós moz- donyfüst lepi el, a környezet- védelem nagyobb dicsőségére. Salgótarján és a megye vezetői nemegyszer tiltakoztak a helyi környezetvédelmi intézkedéseket illuzórikussá tevő csökevényes állapot megszüntetése érdekében, mindeddig hiába. Most elegendőnek bizonyult a hét elején Salgótarjánban járt államtitkár saját tapasztalata, és egyetlen, minden további vitát, halogatást kizáró, határozott utasítása. dezi az ember egynapi vitaminszükségletét. A „Viroma” elnevezésű csipkeszörpvál- tozatnak vérnyomáscsökkentő hatása is van, a „Diviro- ma”-t pedig a cukorbetegek számára mesterséges édesítőszerrel készítik. A gazdag termésből nagy mennyiségű „csipkebogyó” és csipkehús” teaalapanyagot is hoztak forgalomba. Az ezekből készíthető ízletes tea ugyancsak hűléses megbetegedések megelőzésére ajánlatos. Hasonlóképpen hatásos, s már hagyományosan alkalmazott természetes gyógyszer ilyenkor a hársfatea. Keresett gyógyszörpök — A bukásokat leszámítva, ami jórészt szakiskolásokat, 57 főt érint, a többi területtel elégedettek lehetünk — mondta Fancsik Erzsébet. Bármilyen problémával, és bármikor jövünk, akár az igazgatói, akár a tanári szobába, mindig készségesen kapunk választ, és segítsége^;. A napokban rendeztük meg a Mi történt a parlament óta? elnevezésű diákfórumot, ezen elmondtuk gondjainkat, bajainkat. Pál Ági folytatta: — Minden alapszervezetünknek külön támogatója van, akikkel tartjuk a rendszeres kapcsolatot. A legintimebb Mini számítógépek A Szovjetunióban az utóbbi tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a számítógép- gyártás. Komplex irányító rendszereket, a tervezési és gazdasági számításokhoz billentyűs számítógépeket, a minőségi ellenőrzéshez pedig könyvelő-adattároló gépeket alakítottak ki. A Moszkvában működő elektronikus irányítástechnikai intézetben kidolgozott mini számítógépek sorozat- gyártását a főváros és Kijev vállalatai megkezdték. Egyikük — az SZM—3 — másodpercenként több mint 250 ezer matematikai műveletet képes elvégezni. A gép irányítási feladatok ellátására, tudományos kutatások automatizálására, tervezési munkáknál és más területeken Is jól alkalmazható. A már kipróbált SZM—4 minden eddigi, a moszkvai intézetben létrehozott kisgépnél hatékonyabb: másodpercenként több mint 500 ezer műveletet old meg. A számítógép előnye: egyszerűen üzemeltethető, felépítése és matematikai eszköztára széles lehetőségeket biztosít a felhasználók számára. A kisszámítógépek segítségével lehetővé válik a prognosztizálás új városok építését megelőzően, hatékonyabbá válhat az ásványkincsek kutatása, ésszerűbben hasznosíthatók a természetes készletek, mélyebben megismerhetők a világmindenség titkai. cA SZOCIALISTA A cTWAGYAR TÁRSADALOM SZÜLETÉSÉHEZ 3. A fizikai munkából a szellemi munkába történő mobilitás azt eredményezte, hogy egyrészt a tradicionális értelmiségi pályákon kisebb, a gazdasági és politikai élet értelmiségi, vezető funkcióban nagyobb mértékben egy új értelmiség jött létre. Másrészt a centralizáció, a technikai fejlődés és társadalmi változások következtében egy jelentős létszámú alkalmazottihivatalnoki réteg alakult ki. Ezeket az átrétegződésí folyamatokat azonban csak akkor éstékelhetjük reálisan, ha figyelembe vesszük a vezetővé válás eltérő tartalmát és megítélését 1956 előtt és után. 1956 előtt a vezetővé vált munkás — még, ha a megfelelő iskolákat el is végezte — nem konstituálódott értelmiségiként, és a „munkásvezető” és az „értelmiségi” minden szempontból elkülönült egymástól. 1956 után az új társadalompolitikai szituáció az értelmiség helyzetében is jelentős változásokat eredményezett. A szakszerűség egyre erőteljesebben elfogadást nyert a társadalomirányítás, a politika és a vezetés szintjén is, és ez egyfelől az értelmiségnek a vezetésben való egyre erőteljesebb bevonását eredményezte, másfelől a munkásszármazású vezetőket is sok vonatkozásban értelmiségivé tette. ‘ Az osztályok Mobilitás és strukturális változások és rétegek egymáshoz való viszonyában mindez pedig a szövetségi politika tartalmasabbá válását eredményezte. A mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági területek felé történő mobilitás új munkásréteget hozott létre. A mező- gazdaságból az iparba való átkerülés azonban nem járt együtt a faluból a városba való vándorlással. Elsősorban az ipar fejlődésénél lényegesen lassúbb városfejlődés okozta, hogy ezek az új munkások nem tudtak a városban letelepedni, ingázókká váltak. (Az ingázók száma megközelíti az egymilliót.) Részben az ingázó létből következett, hogy döntő részük segéd- és betanított munkássá vált. Legfeljebb a falusi viszonyok között is megtalálható szakmákig (asztalos, ács, kőműves, kovács stb) jutott el. Ugyanakkor —, ha nem is főfoglalkozásban — továbbra is kötődött a mezőgazdasághoz, egyrészt a mezőgazdasági termelésben megmaradt feleség révén, másrészt pedig úgy, hogy a munkából hazatérve maga is munkát végzett a háztáji, vagy kisegítő gazdaságban. AZ ÁTMENETI KETTŐSSÉG FELBOMLÁSA A szocialista „városi” és a kisárutermelő „falusi” struktúra kettőssége tehát két vonatkozásban is felbomlott. Egy^ részt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével falun is a szocialista termelési viszonyok alakultak ki, másrészt pedig létrejött egy olyan réteg, amely sajátos közvetítést valósított meg a falu és város, mezőgazdaság és ipar között. Falusi lakos maradt, de a városban dolgozott, paraszti tradíciókat is hordozott, de munkássá vált, továbbra is kapcsolódott a mezőgazda- sági termeléshez, de főfoglalkozása és fő kereseti forrása már nem a mezőgazdaság. (Ezenkívül kisebb mértékben, de vitathatatlanul hozzájárult a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlásához a falusi ipartelepítés, és a falu éppen meginduló kommunális fejlődése is.) A magyar társadalom e fejlődési szakaszában —, amelyet, mint a szocializmus alapjainak lerakását jellem- zünk — tehát a volt kizsákmányoló osztályok osztályként való megszüntetése mellett a leglényegesebb strukturális változások a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlása, a munkás- osztály számszerű növekedése és a szélső rétegek közötti nivellálódása paraszti szárma- zásúakkal, korábbi háztartásbeli nőkkel, feltöltődése fiatalokkal. Ehhez járult a kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti parasztsággá válása, az értelmiség átstrukturálódása, a vezető funkcióban levők közel teljes kicserélődése, az alkalmazottak számszerű növekedése és a városi kisárutermelés jelentős mérvű csökkenése. E korszakot tehát alapvetően a strukturális viszonyok egységesülése jellemezte még akkor is, ha ez az egységesülés — természetszerűleg — az éppen legdinamikusabban növekvő munkásosztály és alkalmazott-értelmiségi rétegek belső differenciálódásával is együtt járt. A szocializmus alapjainak lerakása a magyar társadalmi struktúra gyors, olykor erőltetett ütemű átalakításának lezárását jelentette. Azért beszélhettünk átalakításról és nem egyszerűen átalakulásról, mert ebben a folyamatban nem a társadalmi mechanizmusok automatizmusa működött, hanem igen nagy szerepe volt a strukturális viszonyok tudatos és szándékolt változtatásának. A szocialista társadalom megteremtésével ugyanis rendkívül megnő a társadalmi folyamatokat v alakító politikai tudatosság jelentősége. Bár a társadalmi forradalmak jelentős részénél korábban is voltak a forradalmi folyamatot előre tervező politikai programok, csak a szocialista fejlődést készíti elő olyan széles körű politikai-ideológiai program, amilyen a munkásosztály, a munkásmozgalom bázisán kialakult. ŰJ PROBLÉMÁK — ÜJ VÁLASZOK Az alapok lerakásán túl azonban más tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évek első felétől kezdve megváltozott a strukturális fejlődés jellege. A hatvanas évek közepétől a legtöbb kelet-európai szocialista országban új szituáció jelentkezett, amelynek lényege, hogy kifogytak a korábbi gazdaság- fejlesztési stratégia forrásai. A forradalom után kialakult társadalom- és gazdaságirányítás ugyanis egyfajta választ jelentett a szocialista építés követelményeinek és a kelet-európai elmaradottság felszámolásának egyes problémáira. Ez a válasz pedig az igen gyors ütemű és extenzív iparfejlesztésnek, a magán- egyének — ideértve a magán- tulajdont is — és a mezőgazdasági ágazat terhére történő felhalmozásnak és az összes gazdasági és társadalmi erőforrás feletti centrális állami rendelkezésnek hármasságában ragadható meg. A hatvanas évek közepére azonban ezen gazdaságfejlesztési stratégia részben elérte céljai egy részét, részben pedig már nem rendelkezett a régi felhalmozási forrással és háttérrel. Problémaként vetődött tehát fel a szocialista fejlődés új problémakörének megfelelő társadalmi és gazdasági mechanizmusok megformálása. Az európai szocialista országok többségében — így hazánkban is — napirendre kerültek ezek a kérdések és határozatok is születtek. Ezeknek az intézkedéseknek két gyakorlati pillére a gazdaság- irányítás mechanizmusa és az államélet, a szocialista demokrácia, benne az üzemi demokrácia, továbbfejlesztése volt. Ezek a határozatok és a következményükként jelentkező gyakorlati intézkedések sok tekintetben új tendenciát jeleztek. Ha ennek az új tendenciának lényegét az előzőekhez hasonló tömörséggel akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a korábbi — a célkitűzésekben teljesen, a gyakorlatban pedig jórészt — közvetlen társadalomirányítási mechanizmust tendenciájában egy részben közvetítéses társadalomirányítási mechanizmus kezdi motiválni és hatékonyabbá tenni. A társadalmi struktúra Szempontjából mindez elsősorban azt jelenti, hogy e közvetítéses mechanizmusban a különböző társadalmi csoportok funkcionálása láthatóbban van jelen és hatékonyabbá válik. Így olyan strukturális viszonylatok alakulnak ki, amelyben a tradicionális osztályalapokon szerveződött társadalmi csoportok különböző rétegei, különböző módon mozognak. Kolosi Tamás (Következik: 4. A MUNKÁSOSZTÁLY) J NÓGRÁD — 1978. február 3., péntek 3
