Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

Pedis; 1<ellene, mint egy fa1 at hcn\ér Lesz-e ifiál ranovák on 180 nsillio? A GYÁRKAPUBAN talál- tása. Hiszen — figyelmezte- mondja rezignáltan a főmér ­koztam vele, s mert régtől is­merem egy szemvillanás után nők — talán csak az, hogy az egyenge­tett Szabó László termelési fő mérnök — ne feledjük, hogy megemlíthetem teszem fel a kérdést: Hová munkaerőínséges hazánkban tőgép működik, tűnt a régi hangulat? Legyint mé§ mindig egymillió körüli S hogy miért csak ennyire azoknak a száma, akik anyag- mozgatással foglalkoznak. elébb egyet, s csak aztán mondja: Van gondom elég. Nem xigy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. jutottak két év alatt a kivi telezők, a Nógrádi Szénbányák A jugoszláv és magyar építési részlegének dolgozói? közúti és vasúti hidak, a prá­Tegzes László, a Ganz-MÁ- Sai metró acélszerkezetei, va VÁG mátranováki' gyáregy­ségében folyó beruházások fő­építésvezetője. Bár azt is mondhatnánk, a tízéves új üzem szülőatyja, hiszen saját kezűleg verte le még valami­kor 1968 végén a bányai fa­telep ottmaradt deszkái kö­zött az első cölöpöt, ami a daru- és hídgyár leendő alap­ját jelölte. Nyugdíjkorhatá­ron túl van már az idős szak­ember, de abban maradt: ki­lamint a belhoni nagyberuhá­zásokhoz szükséges szerkeze­tek gyártása jelenleg a gyár­A főépítésvezető — bár inkább a Ganz, semmint az ő érdeVe- it képviseli — elmondja. Amíg csak a gyáregység beruházá­sával kellett foglalkozniuk, egység profilja. Még a „nagy ment minden, mint a karika­Ganz-MÁVAG-on” belül is szinte létszükséglet a mi lé­tünk — fogalmaznak —, ami már csak azért is igaz, mert ségletek a fiatal gyáregységet jelölték igény ki felső szinten, a hazai nehéz­darugyártás bázisának. Igen-igen nagy jelentőség­gel bírna hát a két évvel eze­tart addig, amíg az utolsó épü- lőtt megkezdett beruházás ter­De let is helyére nem kerül a mátranováki gyáregységben. Vállaltam — mondia — befe­jezem a „művet”. Szívügyem: s csak úgy vonulok nyugodt lelkiismerettel nyugdíjba, minden rendben lesz — még nincs! — Nincs! — ismétli meg. — És mostanában nagyon ne­héz... A gyáregységben 1976 ele­jén kezdték meg a technológiai sorrendjéhez szükséges előkészítő rész és melésbe történő csak hát... „belépése”, TEGZES LÁSZLÓ főberuhá zó, főépítésvezető és számos ha más, az építéssel vállalkozó és alvállalkozó fő koordinátora nyugtalan. Mert korántsem úgy halad az épít­kezés, ahogy szeretnék a gyár­egységben. Mert eddig, a sze­rény számítások szerint is, kö­zel háromnegyed éves lemara- gyártás dással kénytelenek számolni. És — miként Szabó László fő­mérnök hozzáteszi —, fokozott kiszállító rendszer, valamint a balesetveszéllyel is, ami ab­kikészítő csarnok kivitelezési munkálatait. Ami hétköznapi nyelvre lefordítva nem jelent mást, minthogy végre-végre megoldódik, egy, a „bemenete­li” csarnokhoz kapcsolódva, kellemetlen helyzetbe kerül­ból adódik, hogy most a nagy­csarnokban összezsúfoltan működnek a gépek. No, meg... — gondolkodik mond csapás. De, hogy a szénbá' nyáknál is soron kívüli sür­gősségű, s más megyei szük- kielégítésére lett szociális létesítmé­nyek, a salgótarjáni kereske­delmi raktár, s egyebek — kivitelezői kapacitásuk nagy részét más helyekre kellett irányítani. Persze — teszi hozzá a főépítésvezető és a fő­mérnök is —, nem csupán a szénbányák elégtelen kapaci­tása a lemaradás oka, hanem a kivitelezéshez szükséges foglalkozó anyagokat, berendezéseket szállítók: a miskolci üveggyár, a budapesti „Fémmunkás”, valamint a jobbágyi acél- szerkezeteket gyártó szövet­kezet késedelmessége is. Ami azzal a következménnyel járt, hogy szinte fel kellett borítani az építés technoló­giai sorrendjét. Egy kész munka helyett — fogalmaz.-, hatunk így — most két fél­kész van. — Nem biztos, hogy így teljesíteni tudjuk éves ter­vünket — ismétli meg Szabó ja-e, avagy nem? — igencsak László főmérnök. ott menjen végbe a csarnoki futódaruk és hidak, nénk, ha jó néhány millióval — Tudjuk, tőlük független okok miatt nem tudják úgy egyéb elmaradna többlettermelésünk biztosítani a kivitelezői ka­acélszerkezetek gyártásához az általunk elképzeltektől. szükséges anyagok előrajzolása. szabása, darabolása, egyenge- tése és revétlenítése, s a csar­nok másik oldalán a készter­— Tehát jövőjüket is nagy­ban meghatározza a beruhá­zások mielőbbi befejezése? — Az elmondottakból egy­mékek vasúti kocsikra helye- értelműén kitűnik: igen. zése. Százhúsz—százharminc milliós beruházásról van szó, ami már az idén nagyban elő­S, hogy mi is a százhúsz­milliós beruházás jelenlegi helyzete? A külső szemlélő azt segítené, hogy százhetvenegy- mondaná, nincs különösebb néhány milliós tervüket jelen­tősen túlteljesítsék. Ami je­lentős devizát is hozna a nép­aggodalomra ok. Áll már a csarnok, félig-meddig befe­dett teteje alatt jó néhányan gazdaságnak. Hiszen Jugosz- termelőmunkát folytatnak, s láviába és Csehszlovákiába impozánsnak tűnik... Csak­nagy mennyiségű terméket ex­portálnak, s mindemellett ha­zai földön is gyümölcsözne a hogy belülről! — A már fentebb felsorolt, a technológiai műveletekhez mind több és több, az anyag- szükséges gépek ott vannak, mozgatást nagyban megköny- Állnak, s várják végleges hely- nyítő csarnoki futódaruk gyár- re telepítésüket. Más nincs — pacitást a Nógrádi Szénbá­nyáktól, mint eddig — bizony­gatja a főépítésvezető. TUDJUK — TESSZÜK mi hozzá: a jóindulat, s a nemes szándék nem képes gyárépí­tésre. Mert, hogy nem túl nagy időeltolódással üzemelni tudjanak a mátranováki gyár­egység új beruházásai, s he­lyén legyen a szállításokhoz szükséges vasút és a közúti csatlakozás is, ahhoz munka­erő szükséges. És még egyszer az! S hogy ez meglegyen, so­ron kívüli intézkedéseket igé­nyelne. Nem Mátranovákon. Karácsony György Kilenc országból több érdeklődő jelentkezett a éves jubileumát ünneplő zőtúr nyári nemzetközi száz művelői közül június 25-től ek megismerkednek az ősi 600 július 15-ig hatvan angol, por- nagykun város történelmi Me- tugál, szovjet, finn, spanyol, múltjával és szocialista jelené- esz- lengyel és más nemzetiségű vei. perantó táborba. A világnyelv vendéget fogadnak. A külföldi- A közös találkozásokon, szemináriumon, az eszperantó ’nyelvet is gyakorolják, maid országjáró kiránduláson meg­tekintik hazánk több nevezetes táját, Egert, Debrecent, a Hor­tobágyi Nemzeti Parkot és a Duna-kanyart. Budapesten részt vesznek a Magyar Esz­perantó Szövetség nemzetközi találkozóján. Az immár har­madik alkalommal sorrakerü- lő mezőtúri nemzetközi eszpe­rantó tábor az idén nyújtja eddigi legszínesebb program^ ját a három hétiig itt tartózko­dó külföldi vendégeknek. Import magnetofonkészülékek speciális javítását végzi Sal­gótarjánban, a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat műhelyében Tőzsér György műszerész. A legtöbb gond a sztereokészülékekkel van, mert —bár elterjedt -—, helyes kezelését nem mindenki ismeri. Lázcsillapítás A SZÜKSÉG FURA találkozásokat hoz lét­re. Itt van például a lakótelepi „napközi otthon”, amely jobb híján az iskolai intéz­ményből kiszorult kisdiákokat hivatott vi­gyázni. Lakásnapközi, mondják, eredetileg ugyanis két-három szobás lakásoknak épí­tették ezt az ötszintes épületet. E panelház persze nem csupán a tanító nénik felügyelete alatt álló nebulóké. Itt ta­lálható a telepen építkező vállalat több irodája, itt gyülekeznek reggelente a mun­kások, ipari tanulók. S ha gyülekeznek — beszélgetnek. Amikor reggelente a szülők el­kísérik napközis gyerekeiket, ők is tanúi e diskurzusnak. Legutóbb hivatlan-akaratlan hallgatója voltam egy ilyen reggeli eszmefut­tatásnak. Három jól megtermett fiatalem­ber éppen azt tárgyalta meg, hogy ha majd „kimennek a területre” hová rejtik a szer­számokat, a létrát, a festéket. Aztán gyor­san megnézik a garanciális lakást — és irány a kocsma. A témát az juttatta eszembe, hogy egyik szakfolyóiratunkban fölmérést publikáltak — éppen a munkafegyelem tárgyköréből. Eb­ből az is kiderült, hogy a kivitelező építő­iparban számlálták össze a legtöbb igazolat­lan mulasztást 1975-ben. Az engedélyezett —, de nem fizetett — távoliét szintén itt volt a legnagyobb. ’ i A Központi Statisztikai Hivatal szakembe­rei megállapították, hogy az úgynevezett szubjektív — a munkáltatótól, vagy a mun­kavállalótól függő — okok között vezető helyen szerepel az igazolatlan mulasztás: emiatt az iparban 890 ezer, a kivitelező épí­tőiparban 543 ezer. a szállítást an és hírközlés­ben 162 ezer munkanap esett ki. A kialakult helyzet okait idézve —, saj­nos —, közhelyszerű megállapításokat tehe­tünk. Mert ki ne hallotta volna elégszer, hogy az igazolatlan távollétek nagy részét a munkahelyek gyenge szervezettsége, az el­lenőrzés hiánya, vagy éppen a sikertelen, cél­szerűtlen érdekeltségi rendszer teszi lehetővé. Úgy látszik —, s ez már nem csupán az 1975-ös helyzetet értékelő fölmérés alapján állítható —, az építőipar változatlanul még mindig csak keresi azt a módszert, amely­ben a legmegfelelőbb érdekeltséget lehetne megvalósítani. Nem lenne helyes persze, ha csupán mun­kakerülésnek fognánk fel a mulasztásokat. Köztudott, hogy az állami építőipar munká­sainak jelentős része változatlanul, rendsze­resen kirándul a magánkisiparba. Esténként, hét végén, vagy éppen műszak közben. Ma­radva a lakótelepi példánál: a maszekolás megállíthatatlanul növekvő lehetőségét sajá­tos módon itt, maga az állami ipar termeli újra. A sok hibával, rosszul elkészített la­kások kínálják a délutáni —, vagy éppen hivatalos műszakban elvégzendő maszek­üzleteket a tapétázóknak, festőknek, parket- tázóknak, vízvezeték-szerelőknek, csempézők- nek és — ki győzné felsorolni, hogy még hányféle szakma képviselőjének. Tény, a szakma tiszteletre méltó erőfeszíté­seket tesz. Nincs olyan termelési tanácskozás, brigádgyűlés és felajánlás, ahol e téma ne kerülne szóba. A vállalatok újabb és újabb módszerekkel kísérleteznek a teljesítmények elbírálásában — ezzel is a fegyelmezettebb, pontosabb munkára próbálják meg ösztönöz­ni dolgozóikat. Ám ennek ellenére az ered­mény igen szerény. Azért, mert, aki ehhez a problémához nyúl —, nyomasztó gondok­kal találja szembe magát. Krónikus munka­erőhiánnyal. az építési határidők és pótlandó munkák szorításával. Azzal a hatalmas épí­tési feladattal, amely az építőipar elé tor­nyosul; s amelyben a célszerűt, a tervszerűt már-már fölváltotta a késések miatti szük­séghelyzet. HA MINDEZT végiggondoljuk, alighanem az is nyilvánvaló: ha sikerül a realitások medrébe terelni a beruházási, í z építési tevé­kenységet, ezzel nem csupán a nemzeti jöve­delem fölhasználásának kitűzött cél szerinti arányait lehet jobban betartani. Hiszen a túlfűtött beruházási láz enyhítésével lépése­ket tehetünk a munkafegyelem megszilárdí­tása felé is; az építési kereslet és kínálat közelítésével a szorító munkaerőgondok is csillapodnak. S ekkor olyan segítséget kap­hatnak az építőipar irányítói, magukkal és másokkal szemben is szigorú művezetők és brigádvezetők, amely lehetővé teszi számuk­ra, hogy1 feltételeket szabjanak, hogy az ed­digieknél sokkal határaeottabban és valósá­gos érvek birtokában követeljék meg a pon­tos, fegyelmezett munkát. Matkó István Magyarország tájföldrajza Az idén újabb kötettel gya- A megjelenés előtt álló ne- rapodik a „Magyarország táj- gy.edik kötet a dunántúli földrajza” sorozat, a Magyar dombságról, illetve Dél-Dunán- Tudományos Akadémia Föld- túlról’készült. A tervek szerint rajztudományi Kutató In rézé- a közeljövőben adják nyomdá- tének nagyszabású vállalkozá- ba a Balaton földrajzát fcl- sa. A tervek szerint összesen dolgozó ötödik kötet anyagát, hét kötetben teszik közzé az Befejezéshez közeledik a Du- ország teljes területét fe'dol- nántúli középhegységgel és a gozó tájföldrajzi kutatásokat Közép-Dunántúllal foglalko- — tájékoztatta az MTI-t Ma- zó hatodik kötet összeállítása rosi Sándor, az intézet igazga- is, ez a tervek szerint 1930-ban tóhelyettese, a monográfiák jelenik meg. — a hetedik kö- egyik szerkesztője. tét Észak-Magyarország táj­föld, maid a harmadik könyv- foldrajzat dolgozza fel a Bor­ben a Kisalföld és a nyugat- zsönytől a Zemplénig. Ez a magyarországi peremvidék munka valószínűleg elhúzódik tájföldrajza jelent meg. Ezek, a következő ötéves tervre, el- s a még most készülő kötetek is részletesen foglalkoznak az Zárszámadás Karancslapujtőn Volt főbb esztendő Sok munka, kevés ered- vékenység. Ezzel ellensúlyoz- fására, a művelésre és a beta- mény — ennyiben summázható ták az alaptevékenységből ki- karításra. E társulás nélkül a a karancslapujtői Karancs eső nyereséget. ribizliprogramot csak több Termelőszövetkezet elmúlt évi Miről vallanak a tények az éves késéssel tudták volna gazdálkodásának mérlege. A egyes főágazatok munkáját megvalósítani, közelmúltban megtartott zár- mérlegre téve? Szarvasmar- Az erdészeti ágazat dolgozói számadó és tervtárgyaló köz- ha- és juhtenyésztéssel fog- 3° eredményekkel zárták az gyűlésen ugyanezt a gondola- lalkoznak a Dobroda völ- évet. Az árbevételi tervet 116 tot Gergely Sándor tsz-elnök gyében. Kedvezőtlenül érin- százalékra teljesítették. 4600 így fogalmazta meg: „Ismét tette a közös gazda- köbméter fát termeltek ki ta- eltelt termelőszövetkezetünk ságot, hogy 9 százalékkal ke- valy. Holott nem tudtak fo- életében egy év, mely bővel- vesebb tejet fejtek, mint lyamatosan szállító járműve- kedett nehezsegekben, de ho— amennyit terveztek. Nem volt két biztosítani számukra, zott sikereket is ... megfelelő a borjúszaporulat. A A műszaki főágazatban A megnövekedett terhek kü- borjúelhullás is meghaladta a alapvetően javult tavaly a Ionosén érzékenyen érintették tervezettet. A vágómarha-ér- szervezettség, a vezetők és a kedvezőtlen termőhelyi tékesítést 103 százalékra telje- dolgozók közötti kapcsolat, adottságok között gazdálkodó sítették. de a súlygyarapodás Pontosan betartották a költ- szövetkezetet. Ugyanis a meg- elmaradt a várakozástól. Gyö- ségkereteket. A szállító-, a növekedett teherviselést nem keres változásra addig nem is traktorüzem dolgozóinak a sikerült teljes mértékben el- lehet számítani, amíg a lege- munkája alapvetően javult. A lensúlyozni, bár a munka szín- lőhasználat színvonalát alap- műhelyben fokozódott a terv­vonala javult. Az 1976-os évet vetően nem javítják. A juhá- szerűség. 1,8 millió forint nyereséggel 6zati ágazat 2695 anyajuhval A szövetkezet a természeti zárták. Az elmúlt esztendőben rendelkezik. A bárányhizlalda adottságok kiaknázása érdeké- 317 ezer forintra csökkent. beváltotta a hozzá fűzött re- ben, valamint a mostoha ter- Volt tehát ^ jobb esztendő menyeket. Viszont a juhállo- mőhelyi adottságok ellensú- Karancslapujtőn. Annál is in- mányon belül a tervezettnél lyozására bányászattal és épí- kább, mert tavaly nem telje- magasabb az elhullás. Hiába tészettel is foglalkozik. Az ipa- sítette nyereségtervét sem az szárnyalták túl a pecsenyebá- ri tevékenység alapvetően állattenyésztés, sem a növény- rány-értékesítési tervet, mert eredményes volt. Tavaly át- termesztés. sem a központi a szaporulat a tervezettnek adták rendeltetésének a társu- irányítás. Nyereséget hozott CSUpan 69 százaléka volt. Így lásos alapon épített AGROFA- viszont a műszaki föagazat, az nem csodálható, hogy a juhá- üzemet. A több mint 16 millió AGROFA-üzem és az ipari te- sza£ nem hozott nyereséget. forint értékű beruházást 14 ■ A növénytermesztési főága- hónap alatt befejezték. Kóz­za t — a fénymag kivételével ken 14*7 millió forint értékű — hozamtervét nem tudta el- árut is termeltek. A salgótar- érni. A búza termésátlaga egy jani síküveggyárnak és más mázsával kevesebb volt a tér- üzemeknek ládákat gyártot- vezettnél. A repce fagykárt tak, valamint istállóberende- szenvedett. Nagy kárt okozott zéseket. Tavaly december 31- a tavaly nyári jégverés a nö- re elkészült az első komplett vénytermesztésben. Jó ere_d- 600 férőhelyes AGROFA típu- ménynek számít a 45 mázsa sú ellető juhhodály, melynek fölötti málnatermés. Az vi- tartószerkezete és fala aikác- szont elgondolkoztató, hogy fából van. ennek ellenére csupán száz- A 6786 hektáron gazdálkodó ezer forint nyereséget hozottá szövetkezet tavaly 78 millió48 málna. Ez rámutat az ágazat ezer forint árbevételt ért el, gazdálkodásának gyengeségei- 4.5 százalékkal többet mint re. Az alacsony termésátlagok tervezték. Ám a tavalyi ada- egyik legfőbb oka a rossz nö- tok arra figyelmeztetik a kö- vényvédelem, valamint a szer- zel ötszáz tagot és alkalma- vezettség hiánya volt. Tavaly zottat foglalkoztató szövetke- megkezdték egy 45 hektáros zet vezetőit és dolgozóit, hogy ribizlitel építési program vég- jóval tervszerűbben, takaréko- rehajtását. Ebből 12 hektáron sabban, hatékonyabban kívá- végeztek, a többi telepítését az natos dolgozni, hogy idei meg- idén fejezik Be. A szövetkezet növekedett terveiket valóra is tavaly társult a Magyar Hű- , váltsák. tőiparral a telepítés végrehaj- r. i. készültével teljessé válik majd úgynevezett ágazati, természe- Magyarország tájföldrajzi fél­ti, gazdasági tudnivalókkal, dolgozása. | NÓGRÁD - 1978, február 24., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom