Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek; XXXIV ÉVF.. 45. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. FEBRUAR 22.. SZERDA Magyar—vietnami nagygyűlés Hanoiban barátsági Győri Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A Sarlós István, az MSZMP PB' tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra vezette magyar küldöttség, amely hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodott Vietnam­ban, hétfőn este nagygyűlésen találkozott Hanoi dolgozóival. A nagygyűlésen megielent Hoang Quoc Viet, a VK^3 K3 tagja, a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága El­nökségének elnöke, X.uan Thuy, a VKP KB titkára, a VHF elnökségének tagja és a Vietnam; főváros politikai, társadalmi életének több más vezetője, képviselője. A hanoi nagyszínházban megrendezett baráti találko­zón Pham Khac Quang, a Vi­etnami Hazafias Front városi bizottságának elnöke üdvözölte a magyar küldöttséget. Beszé­dében a többi között rámuta­tott: Vietnam népe osztozik a testvéri magyar nép örömei­ben. büszke annak sikereire. A szónok hangoztatta, hogy Magyarország tekintélye és be­folyása napról napra erősödik a. nemzetközi életben. Az országaink közötti ba­rátságot méltatva, megállapí­totta: a testvéri magyar nép Vietnam mellett állt a múlt nehéz, megpróbáltatásokkal te­li időszakában, s a Vietnam­mal való együttérzés konkrét tettek sokaságában nyilvánult meg Magyarországon. Meleg hangon szólt a szoli­daritási akciókról, a Vietna­mot segítő magyar szakértők munkájáról, a Magyarországon képzett sok ezer vietnami dials szerepének fontosságáról. A Hazafias Népfront küldöttsé­gén keresztül hálánkat fejez­zük ki a testvéri magyar nép­nek a segítségért — mondot­ta Pham Khac Quang. Válaszában Sarlós István rá­mutatott az egymástól földraj­zilag távol eső magyar és viet­nami .nép történelmi múltjá­nak és jelenének hasonlóságai­ra, összekapcsoló jegyei re. „Mindkét nép felismerte, hogy csak a marxizmus—leniuizrruas forradalmi elveinek jegyében, azok valóra váltása útján jut­hat el a nemzeti függetlenség és a nép szabadságának kor­szakához” — mondotta. „Ez­után utalt arra, csupán 3 év telt el azóta, hogy a vietnami nép kiverte hazája területéről az amerikai betolakodókat — de e győzelem világtörténelmi hatása máris felmérhető a nemzeti felszabadító harcok felerősödésében”. A népek jogosan követelik, hogy az agresszor legalább részben tegye jóvá a vietnami és más indokínai népeknek okozott kárt. „A cselekvés ide­je elérkezett: nem nyilatko­zatokra és főként nem mond­vacsinált kifogásokra, hanem a jóvátétel folyósításának meg­kezdésére van szükség” — mondotta. Beszéde befejezéseként Sar­lós István méltatta Magyaror­szág és Vietnam proletár in­ternacionalizmuson nyugvó testvéri barátságát, s azt kí­vánta, hogy a kétoldalú együttműködés országaink és a szocialista országok közössé­gének javára váljon. A Hazafias Népfront , kül­döttségének programja a ven­déglátók tiszteletére adott fo­gadással zárult. A Karsai La­jos, a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete által rende­zett baráti találkozón Sarlós István, a Hazafias Népfront kitüntetéseit adta át a vietna­mi testvérszervezetnek és sze­mélyesen Hoang Quoc Viet- nek, illetve Nguyen Van Tien- nek, a Vietnami Hazafias Front főtitkárának. Hazaérkezett az MSZBT küldöttsége Kedden hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely Orbán Lászlónak, az MSZMP KB tagjának az Or­szágos Közművelődési Tanács elnökének, az MSZBT Orszá­gos Elnöksége Ragjának, veze­tésével tartózkodott a Szov­jetunióban. A delegáció részt vett a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 30. év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepségeken. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára fogadta, jelen volt Ivan Vasziljevics Szalimon tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. (MTI) Magyar katonai Moszkvában Évente több mint 15 ezer önfelszívó körforgó szivattyút gyártanak a Fémmechanik.i Szivattyú- és Anyagmozgatógép- gyártó Szövetkezet rétsági üzemegységében. Fiatal szak­emberekből álló kollektíva a biztosíték, hogy jó minőségben kerülnek a Szerelvényértékesítő Vállalathoz az itt készí­tett termékek. A képen Varga János géplakatos — aki a kö­zelmúltban végezte el a műszaki szakközépiskolát, s je­lenleg technikusi minősítő tanfolyamra jár. Tizenkétmillióval bővül a kohászok béralapja Havi kétszázzal több mint az elmúlt évben (kép: —bábéi—) Ifjú Gárda-ülés Pasztán Még csak február van, de a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a fizikai és nem fi­zikai állományban egyaránt 6—6 százalékos bérfejlesztés megvalósításán munkálkod­nak. Tulajdonképpen a bérfej­lesztés már februári hatály- lyal életbe lép. Az összes vál­lalati bérfejlesztés meghalad­ja a 9 millió 400 ezer forin-i tot, de a 2,5 millió forintnak megfelelő állami támogatású műszakpótlékkal együtt össze­sen mintegy 12 millió forint­tal növekszik ez évben a ko­hászati üzemek dolgozóinak béralapja. Ez a béremelés egyedülálló a gyár eddigi tör­ténetében, hiszen a vállalati és állami támogatással együtt a fizikai állományú dolgozók bére átlagosan- 7,89, a nem fi­zikai dolgozók bérfejlesztése pedig 6,30 százalékos. A bérfejlesztést úgy hajt­ják végre, hogy ezzel egyidő- ben növekedjék a vállalati hatékonyság és a termékek minősége, s eközben az or­szágos bértarifa-táblázat elő­írásait is rendezik. Az orszá­gos bértarifa-táblázat igényeit a fizikai állományú dolgozók­nál korábban jobban követték, ezért most ilyen szempontból fizikai állományú dolgozók részére mindössze 74 ezer fo­rintot, míg a szellemi munka­körben foglalkoztatottak részié­re 266 ezer forint bérfejlesz­tést fordítottak. Ezzel a kohá­szati üzemekben az 1978-as országos bértarifa-táblázat al­só határát minden dolgozó el­érte. A bérfejlesztés másik fontos tényezője a termékek minősé­gi színvonalának emelésére ösztönöz. A minőségi bérezés­re a fizikai dolgozók részére 1 millió 513 ezer forintot, míg a nem fizikai állományúak részére 122 ezer forintot for­dítanak. Külön előírás, hogy ezt az összeget csak a termé­kek minőségének javítását elő­segítő anyagi ösztönzésre le­het felhasználni. A minőségi bérezés kiala­kításánál előzőleg alaposan megvizsgálják a techno­lógiai folyamatokban előfor­dult selejtképződés okait. Ezek ismeretében úgy kell kiala­kítani az anyagi ösztönzést, hogy az arányban legyen a minőségi munkát kedvezőtle­nül befolyásoló hibák elhárí­tásának mértékével. A minőségi bérezés ilyen formán lehet egyéni vagy csoportos is. A cél az, hogy a minőségre ösztönzés feltéte­lei legyenek konkrétak, mér­hetőek és azok elszámolása igazodjon a bérelszámolás rendszeréhez. S ami a legfőbb célja a minőségre fordított ilyen nagyarányú bérfejlesz­tésnek: a minőségi bérezés rendszere fogja át a teljes termelést, tehát a termelést előkészítő folyamatokat, a gyártás rendszerét és a kész­termékek kiszállításának és hibátlan továbbításának mun­katerületeit is. A minőségi ösztönzés rend­szerének kidolgozásához min­den üzemben máris hozzáfog­tak. A minőségi bérezés elő­készítését és bevezetését áp­rilis 30-ára fejezik be az üze­mekben. Ilyen célokra a hu­zalmű 330 ezer, a kovácsoló és öntöde gyárrészleg 280 ezer, a hengermű pedig 183 ezer forintot kap. Az irányított bérfejlesztés harmadik fontos területe a teljesítményarányos bérezést szolgálja. A mostani béreme­lésnek az a célja, hogy min­den eddiginél jobban szolgál­ja a jobb munka elismerését. A teljesítménybéres dolgozók­nál a bérfejlesztés során kü­lön gondot fordítanak a köz­vetlen tüzimunkásokra, az öntőkre, a dróthúzókra, a quartó és húszhengeres hen­gerészekre, valamint a kör- ollónál dolgozókra. Külön feltételként szabták meg, hogy a bérfejlesztések­kel párhuzamosan minden üzemben el kell végezni az indokolttá vált normakarban­tartásokat, mégpedig azzal a kötöttséggel, hogy a kieme­lésre javasolt munkakörökben a normakarbantartás során bérelvonást alkalmazni nem lehet. A kohászati üzemeknél életbe lépő vállalati bérfejlesz­tés, a műszakpótlékkal együtt igen jelentősen megemeli a fizikai dolgozók egy főre jutó átlagbérét. A huzalműben például az egy főre jutó átla­gos bérfejlesztés havonta el­éri a 207, a kovácsoló és ön­töde gyárrészlegnél a 209, a hengerműnél pedig a 206 fo­rintot. De vállalati átlagban is 208 fonottal emelkedik átla­gosan a munkások havi jöve­delme. HOMOKTERENYE, NÖGRÄDMEGYER, SZÉCSÉNY A megye termelőszövetke­zeteiben az elmúlt esztendő­ben dinamikusan fejlődött az állattenyésztés. Jelentősen emelkedtek a hozamok — kü­lönösen a tejtermelés mennyi­ségének növelése dicséretes —, javult a tenyésztői munka, a korábbihoz képest biztonságo­sabb a takarmányellátás. Az állattenyésztő ágazatok veze­tői, dolgozói az idén sem tét­lenkedhetnek, a tavalyi ked­vező év folytatását tűzték ki célul. A homolcterenyei termelő- szövetkezet idei tervében pél­dául 240 tehén és 1400 anya­juh tartása szerepel. Előirá­nyozták 5600 hektoliter tej, 887 mázsa vágómarha, 292 vágó- juh, 56 mázsa gyapjú előállí­tását. Az egy tehénre jutó tejhozamot a tavalyi 2657 li­terrel szemben szeretnék 2800 literre emelni. Az ágazat ár­bevételi tervét 8,6 millió fo­Dmitrij Usztyinovnak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével kedden katonai_ küldött­ség utazott Moszkvába, hogy részi vegyen a szovjet had­sereg születésének 60. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagja Kárpáti Ferenc vezér­őrnagy, a magyar néphad­sereg politikái főcsoportfőnö­ke, honvédelmi miniszter- helyettes és » Stock János vezérőrnagy. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével magyar katonai küldött­ség megérkezett kedden Moszkvába a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 60. évfordu­lójával kapcsolatos ünnepsé­gekre. Czinege Lajost, Ivan Pav- lovszkij hadseregtábomok, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese, a szá­razföldi csapatok főparancs­noka fogadta a repülőtéren. (MTI) rintban határozták meg. A gazdaság dolgozói a termelési tervet teljesíthetőnek tartják, s ehhez a szakszerűbb takar­mányozást, a gondozói és te­nyésztői munka színvonalának emelését, a hatékonyabb el­lenőrzést tartják szükségesnek. A nógrádmegyeri termelő- szövetkezet 165 darabos átlag­létszám mellett ugyancsak a tejhozam 2800 literre történő emelésével számol, a borjúel­hullást hét százalék alá kí­vánják csökkenteni. Hízómar­hából az idén a nógrádmegye- riek 47 darabot értékesítenek, a minőségben a tavalyi ked­vező arányt szeretnék tartani. A juhászattól javuló eredmé­nyeket várnak. A báránysza­porulat terve több mint két­ezer darab, melyből 380-at visszatartanak az állomány felfrissítésére, míg félezer da­rabot tejesbárányként adnak el. A baromfitenyésztés je­A megye Ifjú Gárda pa­rancsnoksága tegnap délután tartotta soron következő ülé­sét Pásztón a KISZ járási bi­zottságán, ahol először rövid megemlékezést tartottak a Vörös Hadsereg megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából. Ezután Balogh Tibor, Pász­tó járás Ifjú Gárda-parancs­noka számolt be a terület al­egységeinek tevékenységéről. Elmondta, hogy a kiképzési évre kiemelt feladatként a szervezettség színvonalának növelését, a rendszeres tar­talmi képzést, az alegységek stabilizálását tűzték ki. Érté­kelésében részletesen foglal­kozott a különböző helyeken működő Ifjú Gárda-csapatok­kal, különösen elégedetten lentős helyet foglal el a gaz­daságban. A nevelés időtar­tamát az eddigi 56 napról 52 napra kívánják csökkenteni. Így a tervbe 125 ezer baromfi értékesítését vették 1,3 kilo­grammos átlagsúllyal. Hogy terveik valóra váljanak, a ta­karmánytermesztés szerkezeté­nek változtatása szükséges. Fokozzák a műtrágya és szer­ves trágya felhasználását, ettől várják többek között a lu­cerna, silókukorica hozamai­nak növelését. Az idén 37 hektáron lucernát is telepíte­nek. \ A szécsényi termelőszövetke­zetben az idén fontos célki­tűzés az ágazat létszámtervé­nek biztosítása, az idén átla­gosan 400 tehenet tartanak az istállókban, melyből 244 tej- hasznosítású. A tejtermelés te­rületén is emelik a mércét, az egy tehénre jutó átlagos szólt a MEZŐGÉP fiataljairól, akik lelkiismeretesen és szor­galmasan végzik el a rájuk bízott feladatokat. Az ifjú­gárdisták körében igen nép­szerűek az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tar­tandó viták, a katonai isme­reteket bővítő foglalkozások, örvendetes tényként említet­te, hogy sokat változott a szemlélet a KISZ-vezetőknél az Ifjú Gárda rangját, súlyát illetően, s ez kifejezésre jut a támogatásban is. Az ülés további részében a IX. Ifjú Gárda-szemle elő­készítését beszélték meg a jelenlevők — helyszíni meg­tekintéssel —, majd az előző parancsnoki ülés óta eltelt időszak munkáját értékelték, illetve az ebből adódó fel­adatokat határozták meg. tejhozamot 3600 literben szab­ták meg a közgyűlésen. Emel­lett feladatot jelent a tejelő tehenészeti telep rekonstrukci­ós bővítése során keletkezett férőhelyek feltöltése is. A szécsényiek növendéküszőket vásárolnak, korszerűsítik a takarmányozás feltételeit. A broilercsirke nevelő ágazat a fajlagos takarmányfelhasz­nálás csökkentésére igyek­szik. A jövedelmezőség javítá­sa végett növelik az állat­sűrűséget. Ennek hatására már az elmúlt esztendőben is hét­száz mázsával több baromfit értékesítettek a korábbitól. Az elhullások miatt évről évre te­temes az ágazat vesztesége, ez­ért az idén különös gondot fordítanak az állategészségügyi előírások szigorú betartására, a megelőzésre. Fokozzák a tech- * nológiai fegyelmet, s a szállí­tásokra kötött szerződések be­tartását. r Állattenyésztők Idei tervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom