Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

Mire figyelmeztetnek az eddigi tapasztalatok ? IY¥ UTAK \ 2íK).S/Á>n AUSCHWITZI HMM«!' vmim ElELiH A Kossuth Könyvkiadó új- szörnyűségnek felelevenítése résznyi, kimeríthetetlen gaz- idonságai közül nagy érdek- többnyire nem öncélú: azt dagságú terület izgalmas kró­lödésre tarthatnak számot a szolgálja, hogy a ma embere nikája. Nemcsak múltját és magyar mezőgazdaság törté- ismerje meg a fasizmus igazi jelenét mutatja meg Szibériá- nelmi jelentőségű átalakulá- arcát, és ezáltal alakuljon ki nak, de felvillantja a jövő re- sát s az azóta megtett utat benne az ellenállás az újfa- ális lehetőségeit is. feldolgozó munkák, ezek kö- sizmus jelenségeivel, minden- Az Akadémiai Könyvkiadó- zül is kiemelkedik Halász féle „modern” praktikáival ndí Gerevich László főszer- Péter és Tóthné Loós Gyöngyi szemben. Ilyen szempontból kesztésében, a Budapesti Fő- Egy termelőszövetkezet har- érdemes felhívni a figyelmet városi Tanács gondozásában mine éve című munkája, a lengyel Wieslaw Kielar megjelentetett Budapest tör- amely a makói Üttörő Tsz könyvére: a 290. számú ténete ismét újra vaskos kö- háromévtizedes küzdelmét auschwitzi fogoly szinte gye- tettel gazdagodott: a most mondja el, hitelesen ábrázol- rekfejjel került a lágerbe, és megjelent negyedik kötetben va. honnan küzdötték fel ma- több esztendős ott-tartózkodá- Spira György és Vörös Károly púkat a mai színvonalra, az sának történetét mondja el eleveníti fel Budapest törté­élenjárók közé. A Szabad hitelesen, jellegzetes egyéni netét és az 1848 márciusi forra- Föld című lapnak volt évti- humorral fűszerezve. A nép- dalomtól az 1918-as őszirózsás zedeken a főmunkatársa szerű Mit kell tudni? soro- forradalomig. E korszak azért Danes József, az egy-két éve zatban látott napvilágot Ke- is érdekes, mert erre az idő- nyugalomba vonult ismert új- rekes György Mit kell tudni szakra esik Budapest felgyor- ságíró. Gazdag újságírói pá- Kubáról? című kis kötete, suló ütemű kapitalista fej- Ivafutásának és politikai küz- amely jól használható az or- lődése, a korszerű világváros öelmeinek történetét most szágszerte ezekben a hetek- arculatának kialakulása. Utak és állomások című me- ben zajló VIT-vetélkedőkre Vass Henrik, Halay Tibor és moárkötetében jelentette való felkészüléshez is. Az Vészi Béla szerkesztésében meg. Az úgynevezett lágeriro- ungvári Kárpátia Kiadóval látott napvilágot a tavaly ok­dalom nemcsak a szocialista közös gondozásban jelentette tóberben Budapesten meg- országokban, hanem Nyugaton meg a Kossuth Leonyid Sin- tartott nagyszabású tudomá- is változatlanul sok érdeklő- karjov „Szibéria. Múlt, jelen nyos ülésszak anyagában ösz- dőt vonz. A lassanként há- és jövő” című hallatlanul ér- szefoglaló kötete, A Nagy Ok­rom és fél évtizede történt d^kes kötetét, amely e föld- tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója címmel. A kö­tet előadásai, tanulmányai jól érzékeltetik a Nagy Október nemzetközi történelemformáló jelentőségét. A Filozófiai írók Tára új folyamának 18. kö­teteként — második kiadás­ban — jelent meg Georg Wilhelm Friedrich Hegel nagyszabású munkája az Elő­adások a filozófia történeté­ből. Ugyancsak az Akadémia Kiadó jelentette meg Gál Já­nos—Káldy József: Erdősítés című szakkönyvét, a magyar fasizmus 1941—1944. közötti jugoszláviai földbirtok-poli­tikáját leleplező Harcban a földért című kötetet (Lőrincz Péter munkáját), A szocialista vállalat című sorozat 7. köte­teként a Vállalati funkciók, vállalati struktúra című köz- gazdasági szakkönyvet, s a német, angol, francia, olasz, spanyol, magyar, orosz nyelvű zenei szótárt. Aforizmák ' 'Az ember természetesen le­nézheti a pénzt — de szem elől téveszteni mégsem kell. A. Prévost francia író. * Az illető mindig készen áll arra, hogy magáévá tegye a más álláspontját — csak azért, hogy tönkretegye. M. Gain amerikai szociológus véleménye kollégájáról. ★ Sajnos, nem elegendő há­tat fordítani a nehézségeknek ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk őket. Életbölcsesség Aki önállóan nem jut el a szükséges következtetéshez, azt szépecskén rá kell vezetni. Inkvizitor humora ★ Ha már irigyelsz valakit, akkor csak azt érdemes, aki jómaga nem irigyel senkit. Az irigyek jelmondata ★ A hegycsúcsokon még a tyúktojásokból is sasfiókák kelnek ki. Szanidósz ógörög ornitoló­gusnak tulajdonított mondás. Művelődési bizottságok az üzemekben, vállalatoknál Másfél évvel ezelőtt szüle­tett az Országos Közművelő­dési Tanács Elnökségének és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének együt­tes határozata a vállalati mű­velődési bizottságok megala­kításáról. A határozat alapján Nóg- rád megye nagyvállalatainál és a kisebb üzemek többségé­ben megalakultak a vállalati művelődési bizottságok. A bi­zottságok megalakulásának, kezdeti tevékenységének ta­pasztalatait a megyei tanács közművelődési bizottsága az elmúlt napokban vizsgálta, s megállapította, hogy a hatá­rozatot a vállalati vezetők többsége a szakszervezetekkel együttműködve végrehajtotta. A bizottságok hatás- és jog­körük alapján jelentős szere­pet tölthetnek be a közműve­lődés társadalmasításában, mozgalmi jellegének további növelésében. A művelődéspo­litikai célok megvalósítása ér­dekében koordinálják, egysé­ges szervbe foglalják a vál­lalat oktatási, továbbképzési és közművelődési tevékenysé­gét. Figyelemmel kísérik a kulturális alapok célszerű fel- használását. A munkahelyi művelődés valamennyi terüle­tét- a rendelkezésre álló anya­gi és szellemi erőket, szemé­lyi és tárgyi feltételeket is koordinálják. Eltérő végrehajtási utasítások A határozat lényegéből ki­ragadott pár gondolat jól mu­tatja* hogy nem „egy újabb bizottságról” van szó csupán, hanem társadalmi fejlődésünk jelenlegi és jövőbeni építésé­re nagy hatással bíró, a mun­kások művelődését szorgalma­zó párt- és állami határoza­tok, rendelkezések végrehaj­tását segítő szervről. A határozat megjelenését széles körű ismertető* az egy­séges értelmezést, cselekvést szolgáló propaganda követte. Nyomtatásban jelentek meg a szaktárcák végrehajtási utasí­tásai. Tudatosításra került a szakszervezeti oktatásban és más csatornákon keresztül. Ennek ellenére — és részben a szaktárcák eltérő végrehaj­tási utasítása miatt — nem volt egyértelmű a végrehaj­tás mechanizmusa. Például a MÁV-nál a végrehajtási uta­sítás szerint a bizottságot csak 1978. január 31-ig hozták lét­re és olyan szolgálati helyen, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 200 főt. A ke­reskedelmi, pénzügyi, vendég­látói szakmákban a végrehaj­tási utasítás 500 főben jelölte meg a művelődési bizottságok megalakításának szükséges­ségét. Szerencsére a határozatok­ból, valamint a munkahelyi szükségletekből indultak ki több helyen megyénk terüle­tén és 500 főnél kisebb egy­ségekben létrehoztak művelő­dési bizottságot, mint példá­ul a pásztói, vagy a rétsági ÁFÉSZ-nél. A megye nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyein a határozatoknak megfelelően a múlt év közepén az esetek többségében létrehozták a bi­zottságokat. összetételük többnyire a határozat szellemét követi. Vannak azonban eltérő és ki­fogásolható példák is. Például a salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezetben 3 adminisztrátor ..alkotja” a bi­zottságot. Máshol kifogásolha­tó, hogy indokolatlanul kevés a szocialista brigádokat képvi­selők száma, és — e tény összefügg a megye közműve­lődési káderhelyzetével — alacsony a gyakorlattal, ta­pasztalattal rendelkezők szá­ma is. Bizonytalanság tapasztal­ható, és egyes helyeken félre­értésekkel tarkított a kép. mi­szerint nincs elhatárolva a nagyvállalatnál működő mű­velődési bizottság és a telep­hellyel rendelkező vállalati bizottságok működése, hatás­köre és feladata. Tegyük tartalmassá munkájukat Jelenlegi tájékozódásunk szerint a megalakult bizott­ságok 40 százaléka rendelke­zik éves. s mintegy 30 száza­léka középtávú munkaterv­vel. A többiek ebben az idő­szakban állítják össze a prog­ramjaikat. Ügyrenddel és üléstervvel a bizottságoknak csak kisebbik része rendelke­zik. Ha a határozat megjele­nésének másfél évét tekintjük, azt mondhatjuk, ez nem rossz arány. De, ha a lehetőségetés a szükségességet tekintjük, akkor e számok és tények bi­zonyítják, bármennyire szük­ségszerű volt a bizottságok megalakulásáról kiadott hatá­rozat, nem készültek fel a vállalatok arra, hogy e bi­zottságot működtessék és te­vékenységét a közművelődés egészére, a feladatok megol­dására kiterjesszék. Szükséges tehát, hogy az egységes művelődési tervek rövid és hosszú távra vala­mennyi vállalatnál elkészül­jenek, és ezeknek gyakorlati végrehajtásához a művelődési bizottságok segítséget adja­nak. Mindenekelőtt, a művelő­dési feladatok jól kimunkált terveit kell elkészíteni, ame­lyeket az üzemek demokrati­kus fórumain ismertetnek és ezek alapján a végrehajtást szorgalmazzák. A bizottságok munkáját tartalommal kell megtölteni. A közművelődés mozgalommá fejlesztése igény­li. hogy minél több társadal­mi aktíva vegyen részt e munkában, minél több sze­mélv kapja szakszervezeti, KISZ-, vagy más társadalmi szervtől megbízatásként a közművelődésben való részvé­telt. A programokban az erő­sebb és konkrétabb oldalt ma még a szakoktatással, szakmai továbbképzéssel összefüggő te­vékenységi formák és tartal­mak jelentik. A szervezeti, módszertani és formai kérdé­sek is „a hagyományos” je­gyeket tükrözik inkább. A kialakult gyakorlatot átlépni az idő rövidsége miatt még nem igen lehetett, de töreked­nünk kell arra — és ebben a legtöbbet e szerv működésé­ért felelős első számú gazda­sági vezetők és szakszervezeti bizottságok tehetik —, hogy a művelődés komplex felfogása érvényesüljön. Hogy gyakor­lati intézkedések szülessenek a szocialista életmód, a közössé­gi nevelés, a szocialista mű­vészet értékeinek szélesebb körű terjesztése, az aktív mű­velődési közösségek, különbö­ző klubok, szakkörök, amatőr művészeti csoportok létreho­zására való törekvésben. Hogy minden munkatervben megfogalmazódjon a szocia­lista brigádok művelődésének segítése, a vállalási és érté­kelési rendszer új formáinak meghonosítása. Összefogás és segítség ■»lilMllllliliHIIIIIIIIIIIIIIMlIllllllllllllillllllllllllllllllHIIIIIlirllllllllllimillllllllllllllllinilimillllllllllillllimilllllllllllllllllllllllHIlHlllflllltNIIIIIIIIIIItlllHIIIIIIIIIIllllillinfItllMliUUItHilllllUllUilimHIIIIIIIIIIIItAtttINIUIIinillltlltllMHIItlltlllHIHIIIIIIIIIlflllllNIIIII Miért tanítunk történelmet? Elindult gondolatokhoz még valami T örténelemtanításunk re­formja nem választható el egész közoktatásunk- köznevelésünk továbbfej­lesztésétől. Ezt az általános továbbfejlesztést pedig szocia­lista építésünk üteme és perspektívája követelte-köve- teli meg. A ma diákja a holnap szocializmusának továbbvivője. Es erre az iskolának föl * * kell készítenie. A szervezett tanuló­évek alatt „a nevelés-oktatás komplex folyamatában a személyiséget olyan szintre kell fejleszteni, hogy képes­ségeinek gazdag felhasználá­sával alkotó módon illeszked­jék szocialista társadalmunk­ba. melynek keretei között találja meg egyéni boldogulá­sát. Ennek érdekében meg kell alapoznia a cselekedete­ket meghatározó eszmerend­szert, és meg kell tanítania neveltjeit a szocialista élet­vitelre.” Ebben a ma is, de holnap mindenképpen elvárható tár­sadalmi igényben alakult ki a történelemtanítás szerepe, he­lye. Az új tantervi tervezetek tartalma, kerete követelmény­szintje — dr. Szabó Károly elemezte őket — világosan megjelölik történelemtanítá­sunk közeljövőjének legfonto­sabb feladatait. Az általános iskolára épülő középiskola elméletibb, álta-’ lánosítóbb síkon közelít a tantárgyakra bontott tudo­mányágakhoz, így a történe­lemhez is. Ez természetes, hi­szen a tények és összefüggé­sek megláttatásában, fölfede­zésében a középiskolának a törvényekhez kell eljutnia, személyre vonatkoztatottan pedig dialektikus materialista történelemszemléletet kell ki­alakítania. Ez az értelmi, in­tellektuális oldala a dolognak. A személyiségformálás szempontjából azonban nem közömbös a történelemtaní­tásban rejlő gazdag érzelmi töltés sem. Hadd idézzem Szabó Magda szép, bennünket is segítő tiszta gondolatát: „A törvény nem köthet, az -csak tart. kötni csak érzelmek tudnak...” S mindjárt utána a tantervi tervezet egyik fontos célmegjelölése: „Mivel a marxista—leninista világ­nézet nemcsak a valóság meg­ismerésének, hanem megvál­toztatásának is eszköze, a történelemnek a tudatos po­litikai cselekvés vállalására is fel kell készítenie az ifjúsá­got.” A tudatos politikai cselekvés vállalása pedig csak a szocialista közösséghez, a szocialista hazához való mély emberi kötődéssel válhat ak­tív cselekvő életté. Azt hi­szem, minden kötődés, érzel­mi feszülés mélyén ott húzó­dik az ember. Mindez a tör­ténelemben osztályok, csopor­tok — benne emberek — küzdelmében, akarásaiban, tetteiben valósul meg. És pontosan ezek az elemek em- berileg-érzelmileg fogják meg a történelmet olvasót, tanulót, s formálják személyi­ségét az együttérzés,' az együttlángolás vagy éppen ennek ellentétje aktív kötő­désre késztető érzelmi töltését. Az általános iskola színes, érdekfeszítő, nagyon sok ese­ményhez, életúthoz kapcsoló­dó történelemtanítása, sok­szor fantáziamegeresztő ér­dekességei a tárgyhoz és egy­általán a történelem világá­hoz való széles horizontú kö­tődést kínálnak. Az általános iskolai történelemtanítás így természetéből következően emberközelibb. A középiskolai, konkrétan gimnáziumi történelemtaní­tásnak is meg kellett találnia az életkorhoz igazított, az ál­talánosítást ■ és összefüggést alapozó tények világában az emberi, a történelmi emberi életet. Nagyon fontos szerepet tölt be ebben a nevelésközpontú koncepcióban a történelmi forráselemzéseknek nagyra növekedett száma. Ezek a források, dokumentumok egyik oldalról segítik az álta­lánost, másik oldalról éppen általánosban mutatják meg a hús-vér emberit. Jobbágyle­velek keserűsége, 48-as harci riadó- 19-es riport, hadijelen­tés a Don-kanyarból, föld­osztó parasztok birtoklevele valahol mind a ma felé mu­tat, a mi tetteinket indokolja és motiválja. A források ismeretet és él­ményt nyújtó oktató-nevelő folyamatában sajátos úton já­ratja végig a tanulót. Isme­reteket nyújt, elemzésre ser­kent: a megismert általános deduktív kontrollját kereste­ti. és mindezt teljes ember­közelben. A modern történelemtaní­tásban, történelmi nevelésben a tanterv szándéka szerint „különösen nagy szerepet kell szármi ’a gimnáziumban az eredeti források (korabeli szövegek, művészi és egyéb ábrázolások)... elemzésének. A történelmi források tegyék hitelessé és meggyőzőbbé, ugyanakkor színesebbé és életszerűbbé a tananyagot.” A középiskolai történelem- oktatásban a források, doku­mentumok, .történelmi tér­képek, diagrammok, grafiko­nok, statisztikai adatok hang­súlyozott szerepe egészen bi­zonyosan a hatékonysági mu­tatókat is a jelenleginél sok­kal kedvezőbb irányba fogja elmozdítani. A pedagógiai gyakorlatban nem teljesen új dolgokról van szó. A színt, életet adni akarást szerető nevelők óráin minden szükséges esetben fel­bukkannak ezek a didaktikai elemek. Most az aláhúzottság. a hangsúlyozottság az új és fontos. Es még egy! Mindehhez az intézményesített, szervezett nevelői felkészítés-felkészü­lés és a tárgyi szükségletek megteremtése elengedhetet­len. Ezeket az elemzésre szánt dokumentumokat és egyeb eszközöket — a régi értelem­ben vett szemléltetéstől el­térően — munkaeszköznek kézbe kell adni. A minden­féle szervezettségű munkálta­tó nevelésnek-oktatásnak ezekre a munkaeszközökre szüksége van. A közeljövő történelem- tanítása súlyos, felelős feladatokat ró iskolára, szaktanárra egyaránt. A ke­retet alkotó új tanterv és a kiadásra tervezett igazán kor­szerű eszköztár (történelmi atlasz, gazdag szemelvénytár, munkafüzet, diapozitív-soro- zatok stb), mindezt nagymér­tékben segíti. Amiről szó volt: rész egy másik részben, és rész az egészben. Valahogy úgy. ahogy az Akadémia II. osztályának egyik dokumen­tuma megállapítja: „Amint a világ egysége anyagiságában, úgy a műveltség egysége történetiségében van... Mű­velt emberré válni annyit tesz. mint aktív módon be­kapcsolódni az emberi mű­veltségnek (az alkotásoknak, értékeknek, eszméknek, esz­ményeknek. életformáknak, közízlésnek, politikai eszmé- 1 esnek stb) ebbe a történeti folyamatába és ezt segíteni a nevelő legfőbb feladata.” Herold László Ahogyan a legutóbbi me­gyei közművelődési bizottsági ülésen megfogalmazódott, szükséges, hogy a megalakult bizottságok tevékenységük­kel koordinálják és segítsék a munkásművelődést. E munká­jukhoz pedig állami és társa­dalmi szerveknek az eddigiek­hez viszonyítva nagyobb gya­korlati, módszertani segítséget kell adni. Szükséges, hogy a szakszervezeti és tanácsi köz- művelődési intézmények is részt vegyenek e bizottságok munkájában és segítsék a reá­lis vállalati tervek kidolgozá­sát, majd szolgáltatásaikkal a végrehajtást. Megfogalmazó­dott továbbá — és 1978-ban erre gyakorlati intézkedések születnek —, hogy a bizottsá­gok tagjait a szakszervezet, a KISZ káderképző tanfolya­main képzésben kell részesí­teni. A megyei közművelődé­si bizottság kérte a pártszer­vek ellenőrző, segítő munká­ját. A bizottságok vezetőinek tapasztalatcseréje, járási és megyei szinten történő „eliga­zítása” is szükségessé vált Nagy segítséget adhatnak e munkában a szakmai megye­bizottságok. ha a HVDSZ-hez és az építők megyebizottságá­hoz hasonlóan bizottsági ülé­seiken napirendre tűzik a mű­velődési bizottságok tevékeny­ségét. Művelődési életünk szerve­zésének e fiatal ..hajtásai” igénylik az összefogást its a segítséget. S, ha a megyei közművelődési bizottság szel­lemében ezt megkapják, akkor minden bizonnyal művelődés- politikánk végrehajtásának, a munkásművelődésnek nagyon fontos szervezőivé válnak. Kálovits Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom