Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

A hét 3 kérdése 1. Bonnban majdnem be­lebukott a kormány a ter­rorizmus elleni új törvény parlamenti vitájába. Való­ban csak egyetlen szava­zaton múlnék a Schmidt- kormány léte? A német történelem máso­dik , „vaskancellár jának” ki­kiáltott Schmidt (az első Bis­marck volt!) éppen hogy csak túljutott a terrorizmustör­vény Bundestaigrvitáján. Egyetlen szavazatnyi többség­gel szavazták meg a szociál­demokrata és a szabaddemok­rata honatyák a sokat vita­tott törvényt, amely a terro­rizmus elleni küzdelemben az eddiginél több jogot ad a rendőrségnek. (A telefonok le­hallgatására éppúgy, mint egész háztömbök átkutatásá­ra). De néhány szociáldemok­rata képviselő: is nemet mon­dott az új törvényre, mond­ván hogy ha így megy tovább, akkor a „jogállam” a Rajna partján „rendőrállammá” vá­lik. Márpedig tragikus törté­nelmi tapasztalatok figyel­meztetnek azon a tájon... Viszont miért erőlteti akkor a Schmidt-kormány az ilyen antiterrortörvényt? Főként azért, mert így akarja kifog­ni a szelet a jobboldali el­lenzék — a Strauss—Dregger- páros — vitorláiból. Az SPD vezetői attól tartanak hogy a nyugatnémet kispolgár (épp­úgy, mint a befolyásos nagy­polgár) megvonja a bizalmát a kormánytól, ha bizonyított­nak látja az ellenzék és a jobboldali sajtó vádjait: a szo­ciáldemokraták szíve a terro­ristákhoz húz... Straussék természetesen ke­vesellették, a törvényjavaslat ellen szavazó szociáldemokra­ták pedig nagyon is sokallot- ták a terrorizmus elleni intéz­kedéseket. Így alakult ki a furcsa szavazási eredmény. Ennek láttán viszont sokan azt rebesgették: valóságos for­gatókönyv szerint alakult ki. Minden szavazatról előre dön­töttek. .. Viszont úgy tüntet­ték fel, mintha minden vok- sért külön csata folyt volna. Minden képviselőt hazatrom­bitáltak volt, akit Ausztráliá­ból hoztak vissza voksolni! Persze, a bonni belpolitikai küzdelem mögött világpoliti­kai érdekek megütközését is észre lehet venni. Nyilván nem véletlen, hogy a Bundes­tagban akkor nyomorgatja a jobboldali ellenzék Schmidt kancellárt, amikor a tőkésvl- lág pénzügyi és gazdasági hadszínterén az Egyesült Ál­lamok vezetőivel kell neki megütköznie. Blumenthal amerikai pénzügyminiszter a hét elején Bonnban újból megpróbálta rávenni Schmid- tet és pénzügyi szakembereit, hogy hozzanak nagyobb áldo­zatot a tőkésvilág válságá­ból kivezető intézkedések megtételével. Természetesen: az USA helyett és az USA érdekében. Schmidt — ismét nemet mondott. Az „egyszerre szövetséges és vetélytárs” jel­lege megmaradt az amerikai— nyugatnémet viszonynak. ismerő politikus t idézte előt­tem egy korábbi gyarmati or­szág nagykövetségének foga­dásán. Ez a régi rómaiak „oszd meg és uralkodj” elvé­nek mai afrikai alkalmazásá­nak az alapja lehetett: a fe­hérek mindig kerestek olyan feketéket maguknak, akik haj­landók voltak a gyarmati uralmat elfogadni, támogatni. Ma olyanokat, akik segítenek a hátvédharc minél hosszabb időre való elnyújtásában. Rhodesiában, a holnapi Zdmbabwéban mondjuk Mu- zorewa püspöknek hívják az ilyen fekete politikust... ő és még néhány „mérsékelt­nek” mondott társa a héten aláírta a megállapodást lan Smith fajüldöző kormányával. E szerint tíz éven át nem vál­toztathatja meg Rhodesia al­kotmányát a létrehozandó, színes bőrű többségű parlament sem, mert . abban annyi fehér képviselő marad, hogy a sza­vazatukkal „leblokkolják a többségi döntést. Ezek után olcsó dolog volt úgy feltüntetni, hogy Smithék Jelentős engedményt tettek az „egy ember — egy szavazat” elv elfogadásával, s azzal, hogy ennek alapján alakul majd meg Rhodesia jövő par­lamentje. De a feketék több­sége nem tükrözheti ott az or­szág etnikai viszonyait, a fehér kisebbség megmarad' a döntő változtatások akadályo­zójának. Természetesen ez a meg­egyezés korántsem jelenti az utolsó szót Zimbabwéban: a hazafias erők képviselői kije­lentették, hogy még he­vesebben folytatják harcukat. Érdekes, hogy csupán London­ban keltett megelégedést a salisburyi megállapodás híre, már az USA-ban nem. Young, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete, aki már többször tárgyalt a rhodesiai válságról, fenntartásait hangoztatta. Namíbiában (a korábbi Dél- nyugat-Afrikában) is hason­ló a helyzet. A fajüldöző pre­toriai kormány, amely itt jó három évtizeden át jogtalanul bekebelezve tartotta az egy­kori német gyarmati területet, most már kénytelen átadni a hatalmat, a helyi lakosságnak. Igaz, vonakodva, az időt' húz­va, mert kire számíthat? A nyugati nagyhatalmakra. Ezért aztán Botha, a pretoriai külügyminiszter a hét elején találkozott a Biztonsági Ta­nács nyugati nagyhatalmainak képviselőivel, hogy megszer­vezze az „összjátékot” köztük és Pretoria között. Helyben pedig Windhoekban, Namíbia fővárosában arról akar meg­egyezést, h^y az. új független államban ^rendfenntartó erő egy ideig még a dél-afrikai hadsereg és rendőrség marad­hasson. Az etióp—Szomáliái ellensé­geskedések heti híreiben az a döntő jelentőségű elem, hogy az etióp hadsereg mindinkább visszaszorítja a Szomáliái be­tolakodókat. Carter elnök már figyelmeztetni is szükségesnek tartotta Etiópiát: ne vonuljon be Szomália' területére! Ez­zel egyidőben Washington már „magyarázni” próbálja eddigi magatartását, látható­an azzal a szándékkal, hogy megkísérelje korábbi Addisz Abeba-i pozícióit visszaszerez­ni. Ez az amerikai szándék is jelezheti, mennyire fontos or­szág fekete Afrikában Eti­ópia. 3. Az Egyesült Államokat hosszú évek óta nem ráz- kódtatta meg olyan nagy­arányú sztrájk, mint a bá­nyászok mostani munka- beszüntetése.- Üj erőpróbát jelent-e ez Carter elnök számára? Határozott igennel lehet vá­laszolni, hiszen Carter elnök beavatkozását és a hírhedt Taft—Hartley törvény, a sztrájkjogot korlátozó törvény alkalmazását hozhatja 180 000 amerikai szénbányásznak ti­zenegy hete tartó sztrájkja. Az elnököt annak idején a választási harcban a szakszer­vezetek támogatták, most bi­zonyítania kellene, hogy viszo­nozza a segítségükét a szén­ás acélmonopóliumokkal szem­ben. Carter számára a bá­nyászsztrájk azért is erőpró­ba, mert sokat emlegetett ener­giatakarékossági terveit szin­tén keresztülhúzhatja. Ohio, Pennsylvania, Indiana és Ten­nessee államokban a szénkész­letek már szinte teljesen ki­merültek. Pedig Carter éppen azt hirdette, hogy a szénnel eredményesen helyettesíthe­tik a drága olajat. Mi több, még az USA kereskedelmi mérlegének alakításában is fontos szerepe lenne a szén­nek, hiszen több milliárd dol­lár exportbevétele van az Egyesült Államoknak szénből. S most mindezt kockára tette a nagy sztrájk. A munkabeszüntetés révén a bányászok maguk magasabb béreket akarnak kiharcolni, most esedékes ugyanis a há­romévenként megújítandó szerződésről a munkaadókkal való tárgyalás. A szakszerve­zetet a küzdelem vállalására késztette a bányászok, sok, úgynevezett vadsztrájkja, az olyan munkabeszüntetés, amelyhez nem kérték ki a ve­zetők véleményét. S a vad­sztrájkok közben. tömérdek összetűzésre került sor a rend­őrséggel, igen sok bányász ke­rült a börtönbe. Súlyos társa­dalmi megrázkódtatást okozott az USA-ban a bányászok meg­mozdulása. Páífy József 2. Afrikából érkezeit számszerűen a legtöbb hír hét nap alatt: az etióp— Szomáliái ellenségeskedé­sekről, a rhodesiai (zim­babwei) alkudozásokról, a namíbiai hatalomátadás körüli huzavonáról. Van-e közös jellemzőjük a szá­mos afrikai küzdőtéren fo­lyó különböző harcoknak? „A fehérek szerencséje, hogy nem minden fekete — egy­formán fekete”. Jó ideje már, hogy Párizsban ezt a széllé-, mesnek szánt aforizmát egy, a fekete Afrika ügyeit igen jól M@rénfl©4 Nicosiában A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szombat déli jelenté­se szerint ismeretlen tettesek pisztolylövésekkel meggyil­kolták Juszef el Szibait, az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének (AAPSO) egyip­tomi főtitkárát a nicosiai Hil­ton Szállóban, ahol a szerve­zet elnöksége péntek este kezdte meg 6. tanácskozását. A nyugati hírügynökségek első jelentései közük, hogy ez ismeretlen merénylők az elnökség mintegy 25 tagját túszként fogva tartják. Juszef el Szibai 1973-tól 1975- ig az Egyiptomi Arab Köztársaság kulturális mi­nisztere volt, majd 1975-től 1976- ig — a két minisztérium összevonása után — a kultu­rális ügyek mellett a tájékoz­tatási minisztériumot is irá­nyította. Ettől' a .tisztségétől 1976-ban megvált, azóta az A1 Ahram című kairói napi­lap igazgatótanácsának elnö­ke. Juszef el Szibai az afro­ázsiai népek szolidaritási szer­vezetének 1957 óta — a szer­vezet megalakulása óta — fő­titkára volt. Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából Szombaton hazaérkezett Moszkvából Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képvselője, aki részt vett a KGST végrehajtó bizottságá­nak 84. ülésén. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter. Ott volt Nyikolaj Oszipov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. (MTI) Szerződés Az „Adria” kőolajvezeték magyarországi szakaszának határidőre történő üzembe he­lyezésére szombaton Siófokon magyar—csehszlovák szerző­dést írtak alá. A két ország külkereskedelmi vállalatai, valamint a siófoki Gáz- és OlajszáUító Vállalat és a csehszlovákiai Plynostav vál­lalat együttműködése kiter­jed a csővezeték és tartozékai­nak, valamint a szivattyúállo­mások megépítésére. Egyez­tetik a munkaverseny-vállalá- sokat és azokat éves szinten értékelik. Szellemi vetélkedő­ket bonyolítanak le, kulturá­lis és sportrendezvényekkel is erősítik a baráti kapcsola­tokat. Halai Irán bezárta nairobi nagy- követségét és visszahívta nagykövetét Kenyából. A hír- ügynökségek szerint az intéz­kedés válasz arra a kenyai nyilatkozatra, amely Teheránt az ogadeni háborúba való be­avatkozással vádolta. Az irá­ni nagykövet visszahívását Khalatbari külügyminiszter jelentette be szombati sajtó- értekezletén. Távsratvcilías Nógrád és Kemerovo között A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés harmincéves évfordulója al­kalmából táviratváltásra került sor Nógrád és Kemerovo megye vezetői között. A Kemerovóból érkezett távirat így hangzik: „Géczi János elvtársnak, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkárának, Hoffer István elvtársnak, a Nógrád megyei Tanács elnökének. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy az ipari Kuzbassz-medence kommu­nistái és valamennyi dolgozója nevében őszinte tisztelettel köszöntsük önöket és Nógrád megye valamennyi dolgozóját, a magyar—szovjet barátsági és együttműködési megállapo­dás 30. évfordulóján. Erősödjék a népeink és pártjaink kö­zötti tartós barátság. Ezzel az igen fontos dokumentummal is jelezzük egy­séges célunkat - és érdekeink azonosságát az új társadálom építésében, a szocialista vívmányaink továbbfejlesztésében. Ez a dokumentum is hozzájárult a béke megszilárdításához a világon. Kívánunk barátainknak, a magyar népnek további si­kereket a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában, a népgazdaság fejlesztésének ötödik ötéves tervében meg­fogalmazott célkitűzések megvalósításához. Éljen és virágozzék a gyümölcsöző együttműködés a magyar és szovjet nép és a két megye dolgozói között! Kommunista üdvözlettel: LEONY1D ALEXANDROV1CS GORSKOV, a Kemerovo Területi Pártbizottság első titkára, FILIP VASZILEVICS POPOV, a területi szovjet elnöke.” A Kemerovóba küldött távirat szövege a következő: „Leonyid Alexandrovics Gorskovnak, a Kemerovo Területi Pártbizottság első titkárának, Filip Vaszilevics Popovnak, a területi szovjet elnökének. Kedves elvtársak 1 Nógrád megye kommunistái és valamennyi dolgozója nevében tisztelettel köszöntjük önöket és Kemerovo terület valamennyi dolgozóját a magyar—szovjet barátsági és együttműködési megállapodás 30. évfordulóján. Ez a dokumentum kifejezi céljaink és érdekeink azonos­ságát. Eredményeként egyre gazdagabban bontakozott ki né­peink gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésé­nek tartalma. Nagy szerepe volt abban, hogy hazánk a fej­lett szocialista társadalom építésének szakaszába érkezett és a szocialista világrendszer elkötelezett tagja. Együttműködé­sünk eredményei hozzájárulnak a béke megszilárdításához. Kívánjuk barátainknak, harcostársainknak, hogy a kom­munizmus építésében további nagy sikereket érjenek el,' eredményesen valósítsák meg az SZKP XXV. kongresszusán meghatározott célokat, a X. ötéves terv feladatait. Az önök sikerei egyaránt szolgálják népeink felemelkedését, anyagi és szellemi jólétét és a szocialista világrendszer erősödését. Éljen és erősödjék a magyar és szovjet nép gyümölcsöző együttműködése, a két megye testvéri barátsága! Kommunista üdvözlettel: GÉCZI JÁNOS, az MSZMP Nógrád megyei Bizottság első titkára, HOFFER ISTVÁN, a megyei tanács elnöke." Hans Apel, az új nyugatnémet hadügyminiszter és elődjé, Georg Leber új tagjainak eskütétele után a díszszemlén. a bonni kabinet 2, NOGRAD - 1978. február 19., vasárnap A Centrum Áruház lakásvilágítási, híradástechnikai cikkek bemutatója, CIMkU' Állt// jSjolCfC'tc. árusítással egybekötve, a kemerovói városrész MSZM P -helyiségében. (Tajga teázó mellett.) 1978. február 19—26. Nyitva: 14 órától 19 óráig. Szombaton: 17 óráig. Vasárnap: 9—13 óráig. Szaktanácsadás, felvilágosítás, OTP-ügyintézés, a megvásárolt áru díjmentes házhoz szállítása. Február 22-én (szerdán) a VI DEOTON-szerviz a helyszínen gyakorlati tanácsokat ad. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom