Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
Már a nyári munkák során használatos gépek felújításán, javításán fáradoznak a KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának központi géptelepén a szakemberek. Útépítéskor alaposan igénybe vannak véve az úthengerek, így rászorulnak a téli szemlére. Prezenszki József szocialista brigádja vállalta, hogy a rakodógépek, teherautók és egyéb járművek, tavaszra „megfiatalodva”, jó műszaki állapotban kezdhetik a munkát. Képünkön: Bállá Miklós úthengervezető Végh Mihállyal végzi a karbantartást. — kj — Műszaki fejlesztés, szervezési intézkedések az erdőgazdaságban ' Áz Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság mintegy másfél megyényi területen az elmúlt esztendőben 16 egysége révén végezte munkáját. A növekvő fakitermelési, erdő- művelési feladatait csökkenő munkáslétszámmal igyekezett megoldani. A munkaerő csökkenését az erdőgazdaságban a szélsőséges időjárási és terep- viszonyok közötti munka nehézsége és veszélyessége egyre inkább felgyorsította. Ezért a műszaki fejlesztés gerincét a gépesítés képezte és képezi a jövőben is. Az erdőművelésben olyan ésszerű erdőfelújítási, erdőtelepítési eljárásokat kellett kidolgozni, amelyek révén növekszik az erdősítések hatékonysága. Olyan minőségű szaporítóanyagot, s erdősítési technikát kell alkalmazni, amelyek biztosítják az erdősítések pótlás; nélküli gyorsítását, a befejezési határidők csökkentését. A szaporítóanyag-termelés technológiai fejlesztésében jelentős előrelépés történt: fűtött fóliasátor alatt februári vetéssel és a vetés meghatározott térbeli rendjének biztosításával, a talajfertőtlenítési módszerek korszerűsítésével elérték, hogy egy vegetációs időszak alatt (a korábbi 2—3 helyett) kiültetésre alkalmas 400 db/m2 fenyő ültetési anyagot állítottak elő; a lombcse- mete-termelést pedig steril közegben tápsóval történő módszerrel oldották meg — említésre méltó eredménnyel; a csemeteiskolázást 80 százalékban gépesítették, a csemetekiemelést pedig 100 százalékban. Az erdősítésben a tervezett fel 5 hektár helyett csak 734 hektárt mondhat a magáénak az erdőgazdaság viszont a 720 hektár helyett 736 hektárt adott át az államot képviselő erdőfelügyelőségnek. Egy gombakárosító (Fomes anossus— gyökérrontó tapló) jelentős átformálásra készteti . úgyszólván az egész világ fenyőter- mesztgsét, így az ipolyvidéki erdőgazdaságét is. különösen a savanyú homokon fekvő területeken. , A fahasználati munka technológiája kiforrottabbnak tekinthető. A munkafolyamatok komplex gépesítésére való áttérés négy erdészetnél (Salgótarján. Kemence, Királyrét, Diósjenő) már megvalósult. A kitermelés helyén (tő mellett) való feldolgozás aránya az előirányzatnak megfelelően 3 százalékkal csökkent egy év alatt, viszont a ..hosszú fás” termelési technológia alkalmazása 6 százalékkal emelkedett A gépi rakodás aránya a tervidőszak első két évében több mint kétszeresére nőtt (15 százalékról 32 százalékra), a papírfakérgezésnél pedig elérte a gazdaság, hogy szinté nulláról indulva a bükknél már 40 százalékban géppel végezte e nehéz munkát. A fafeldolgozásban bontakozott ki a legnagyobb mértékű műszaki fejlesztési tevékenység, azért, hogy a feldolgozandó mennyiség közel kétszeresére való növelése mellett megteremtsék a fakitermelés és a fafeldolgozás mai igényeknek megfelelő összhangját. Az összhang megteremtését mindenekelőtt a kapacitás bővítésével, a termékszerkezet és a minőség javításával, illetve a továbbfeldolgozás fokozásával kívánják elérni. Ennek érdekében elkészült a verőcemarosi fűrészüzem — 50 milliót igénylő — rekonstrukciós terve, a beruházási alapokmánya. A pályázatot elfogadták, s az állam 35 százalékos állami támogatást ad. Megkezdődött a fontosabb gépek beszerzése, az egyik rönktér építése és elkészült a szükséges villamos légvezeték ..kiváltása”. A Salgótarján—iná- szói fűrészüzem fejlesztéséhez lengyel kertfűrészt (gattert) vásároltak, s kidolgozták az „egykeretfűrészes” technológiát. A balassagyarmati bútorüzem fejlesztése érdekében elkészültek a lakkozás és fűtés tervei. Megkezdődött a kem- pingszékkarfa szériagyártása. az akácpallóból készülő don- gahéjszerkezet (íves födémfelület) gyártása. Továbbá a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat szolgálati szabadalomként benyújtott tervei alapján — eddig még nem gyártott — új fajta akác tartószerkezet gyártását kezdték meg. A műszaki fejlesztési feladatok megoldása az erdő- gazdaságban igen bonyolult idő- és munkaigényes feladat sok feszültséggel és szinte kielégíthetetlen költségigénynyel jár. Tehát nemcsak szellemi, hanem az anyagi erőforrások koncentrálása is szükséges ahhoz, hogy a folyamatban levő középtávú terv célkitűzéseit maradéktalanul megvalósíthassák. Prókay Gyula Ügyészségi munkavédelmi vizsgálatuk a megyében A MUNKAVÉDELMI előírások megtartásának törvényességét vizsgálták a megyében a közelmúltban az ügyészségek. A vizsgálatok célja annak megállapítása voít, hogy miként érvényesülnek az üzemi balesetek megelőzésére szolgáló, továbbá azok bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Az ügyészségek a vizsgálatokat a KGM irányítása alatt álló vállalatoknál, továbbá költségvetési üzemeknél folytatták le. Az ügyészségek megállapításai szerint^ a vizsgált üzemek mindegyike rendelkezik munkavédelmi szabályzattal. A szabályzatok az előírásoknak megfelelnek és összefoglalják a legfontosabb munkavédelmi rendelkezéseket. Tartalmazzák a fokozott hatóképességű veszélyforrásokat, az egyéni védőeszközök és védőruházat juttatásának szabályait, a nők és fiatalkorúak számára tiltott munkakörök jegyzékét, valamint a munkavédelmi szervezet rendjét. Egy esetben azonban azt is észlelték az ügyészségek, hogy a munkavédelmi szabályzat az előírások ellenére nem határozta meg azoknak a dolgozóknak a körét, akiknek egészségvédelmi és biztonsági vizsgát kell tenniük. Az említetteken kívül megállapították az ügyészségek azt is, hogy az üzemek többsége a munkavédelmi tevékenységet éves tervek alapján végzi. Egyes tervek azonban hiányosak, nem tartalmaznak intézkedéseket a leggyakrabban előforduló baleseti veszélyforrások felszámolására. A munkavédelmi ellenőrzés általános módszere a biztonsági szemle. Ez az ellenőrzési módszer azonban csak akkor hatékony, ha a szemléket rendszeresen megtartják és ellenőrzik a biztonsági szemléken észleltek megszüntetését is. A biztonsági szemlék a tapasztalatok szerint nem minden üzemben rendszeresek. Olyan üzemben is végeztek vizsgálatot az ügyészségek, ahol egy év alatt egyetlen biztonsági szemlét sem tartottak. Ezzel szemben az ELZETT szécsényj és a Kábelművek balassagyarmati gyáregységében, továbbá a rétsági költségvetési üzemben maradéktalanul végrehajtották a biztonsági szemlékre vonatkozó rendelkezéseket. A szem-, lékről az előírásoknak megfelelő jegyzőkönyvet vettek fel. amelyből kitűnik, hogy a szemlén részt vett, az üzem vezetője, a biztonsági megbízott és a munkavédelmi felügyelő. Megállapítható a jegyzőkönyvekből, hogy a szemlén résztvevők ellenőrizték a korábban észlelt hiányosságok magszüntetésére tett intézkedéseket is. A balesetvédelmi oktatással kapcsolatban több üzemnél észleltek hiányosságot az ügyészségek. Az oktatást riem minden üzemben tártják meg rendszeresen, továbbá esetenként elmaradt az oktatásról távol maradt dolgozók pótlólagos oktatása. A VIZSGÁLT gazdálkodó szerveknél a biztonsági megbízott valamennyi, előreláthatólag 3 napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetet a szakszervezeti bizottság megbízottjának bevonásával kivizsgált. A kivizsgálás során megállapították a balesetek okát, körülményeit, és intézkedéseket tettek a hasonló balesetek megelőzésére. A vizsgálat eredményét a vonatkozó előírások értelmében jegyzőkönyvben rögzítették. Az ügyészségi vizsgálatok során megállapítható, Volt az is, hogy egyes esetekben a balesetek kivizsgálására késedelemmel került sor. Ez azzal magyarázható, hogy több alkalommal az üzemi baleset bejelentése is késedelmesen történt. Előfordultak olyan esetek, amikor az üzemi balesetet szenvedő dolgozó, vagy munkatársa, illetve a munkahelyi vezető nem az előírt határidő alatt tett eleget bejelentési kötelezettségének. i A vizsgálatok tapasztalatai szerint egyik üzemben sem merült fel vita az üzemi balesetek oka, eredete és a szükséges intézkedések tekintetében. Ennek következtében sem a sérült, sem a vállalat, illetve a szakszervezeti bizottság nem tette vitássá az üzemi balesetekkel kapcsolatos intézkedéseket. A vállalatok kötelesek az üzemi balesetből eredő kárigény érvényesítésének lehetőségére a dolgozó figyelmét — esetenként a hozzátartozóját — kellő időben felhívni. Az ügyészségek megállapításai szerint a vállalatok többsége a kárigény érvényesítésére vonatkozó felhívást tóadta. Egyes vállalatoknál a felhívás kibocsátásának időpontját nem lehetett megállapítani. Ennek következtében az sem volt megállapítható, hogy a vállalatok a felhívás kibocsátására vonatkozó határidőt megtartották-e vagy sem. Nagyon fontos és lényeges megállapítása az ügyészi vizsgálatoknak, hogy a vizsgált vállalatok egyike sem utasította el az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kárigényét kellő jogalap nélkül. A kártérítések megállapítása minden, esetben megalapozottan és a jogszabályoknak megfelelően történt. Balassagyarmaton egyébként a Kábelgyárban vezérigazgatói utasítással létrehozott bizottság végzi el a kárigények elbírálását. A bizottság teljes joggal dönthet a kárigény elismeréséről, a kártérítés összegéről, valamint a kárigény elutasításáról. A VIZSGALATOK tapasztalatainak értékelése alapján megállapítható, hogy a vizsgált üzemek balesetvédelmi helyzete általában megfelelő. De szükség van a dolgozók életét és egészségét védő rendelkezések következetesebb végrehajtására. Dr. Varga Emil világ legmagasabb épülete Ä Torontóban felépült új slevíziós torony 120 kilomé- sr távolságból is látható. 548 léteres föld feletti magassá- ával jelenleg a világ legma- asabb épülete. A moszkvai elevíziós torony 524 méter aagas, a chicagói John-Hancock felhőkarcoló 485 méter- egy másik, ugyancsak chicagói felhőkarcoló, a Sears 483 méter. A torontói új építmény súlya mintegy 12 000 tonna. Felépítéséhez csaknem 40 000 köbméter betonra volt szükség. Lakások, kölcsönök, hitelek Túl a kétmilliárdon Szerdán ismertettük azokat az országos adatokat, melyeket tájékoztatóján az OTP vezérigazgatója adott közre. Ezek mellé a számok, tervek mellé odakívánkoznak szű- kebb hazánk; Nógrád megye takarékpénztári forgalmának legközérdekűbb tervei is. A nógrádi betétállomány a közelmúltban —, mint arról hírt adtunk — elérte a kétmilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy az esztendő első heteiben 54 millióval nőtt a takarékosság különböző formáit kihasználó megyebeliek betétje. A jókora summa csak töredéke annak a 250 millió forintnak, amennyire az idén az állománynövekedést tervezik. A legnépszerűbbek a takarékkönyvek, de egyre nő az ifjúsági betéttulajdonosok száma is. A takaréklevél még nem vált annyira népszerűvé, amennyire kedvezményes kamatfeltételei érdemesítik. Az OTP tevékenységi ágai közül a legnagyobb érdeklődés a lakásépítések támogatását, illetve a saját beruházású társasházak építését övezi. E téren is figyelemre méltók a megyei elképzelések. A takarékpénztár 600 családi ház és 95 társasház építését támogatja kölcsönnel, s erre mintegy 130 millió forintot tervezett. A 103 tanácsi érté- kesítésű lakás létrehozásához 29,3 millió forintot irányoztak elő. Saját beruházásban 266 lakást kívánnak az idén befejezni, s hússzal kevesebb építését elkezdik. E lakások vevői, amennyiben a feltélek- nek — a munkahely, állami vállalat, mely kölcsönzi munkásának a törlesztőrész ötödét — eleget tesznek, jelentős állami támogatást kapnak árengedmény formájában. Ezzel a lehetőséggel az elmúlt évben a lakásvásárlóknak több mint a fele élt. Az OTP- nél ú§y tervezik, hogy az idén a kedvezményes lakásvásárlók a vevők számának SO százalékát jelentik. Országszerte terjednek a mezőgazdasági kölcsönök, amelyeket ház körüli állattartók, zöldség-, gyümölcstermesztők vehetnek igénybe állományuk, illetve eszközeik fejlesztésére. Ilyen célra a megyében közel 22 millió forintot szánnak, két település veszi igénybe 1978-ban a takácsoknak nyújtható hitelt, mely lehetővé teszi, hogy a meglevő anyagiakon túlnőtt, vagy sürgőssé vált beruházásokat, fejlesztéseket megoldhassanak. Salgótarján 17 milliós hitelből építi meg a déli fő szennyvízgyűjtő csatom á+ Nógrád község pedig 2.9 mi' liós befektetéssel hozzájut a már nagyon szükséges új óvodához. A tét: emberélet Kétségbeesetten hangzik el a miért. Akit a felelet illetne, összetörve fekszik a kórházi ágyon. A gépkocsi- vezető pedig ki tudja hányadszor ismétli; „Ott állt a járda szélén, semmi jelét nem adta, hogy át akar menni. Már majdnem odaértem, amikor elém lépett. Hiába fékeztem. .. Ilyen idős ember létére... hát miért nem vigyáz magára?” Miért? Miért növekszik évről évre az idős emberek közle- kedésibaleset-mutatója? Miért látunk, szinte mindennap bottal tilosba bicegő bácsit, járműre felugráló reszkető kezű néait? Súlyos és nem új keletű gond ez, amely sokakat érint. Szervezeteket a Közlekedésbiztonsági Tanácstól a Vöröskeresztig. Mindenkit aki csak egy kicsit is törődik az öregekkel. A feladat nehéz. Hiszen az Idős ember érzékeny: sokszor még 'a jó szándékú figyelmeztetést is zokon veszi. Gyakran tapasztalható az is, hogy az idős ember, szinte környezete „stresszelésére” bonyolódik szabálytalanságba. A járművek zsúfoltak, mindenki tolong, rohan, lépést kell hát tartani, igyekezni kell. Es lehetőleg nem meghallani a durva megjegyzéseket: „Minek száll az ilyen járműre!”, „Na induljon már papa, lejár a munkaidőm!” S a fiatalabbak ritkán figyelnek a mellettük közlekedő idősebbekre. Nem értik meg őket. Pedig egyszerű. Nagyapáink, -anyáink fiatal korában még eseményszámba ment a gépkocsi. Üjra kellett tanulniuk élni, közlekedni — sokuknak már deresedé fejjel — ebben a modem, „gépvilágban”. S ez a tanulás sem volt zökkenőmentes: sokan ma is haragszanak a robogó, tülkölő „szörnyetegre”, „akik” megzavarják nyugalmukat, békés közlekedésüket. S felébred bennük a dac. „Majd én megmutatom, hogy átmegyek!”, „Fékezzen az autó...” S a következmény? Fékcsikorgás, sikoly — növekvő halálstatisztika. Mi hát a teendő? Elsősorban az, hogy ráébresszük a fiatalokat, középkorúakat, vegyék tudomásul: az idős ember másként közlekedik. Lassúbbak a reflexei, már nem lát jól, legyenek türelmesebbek. Az időseket pedig — még most sem késő! — tanítsuk meg jól közlekedni. Persze, nem félévenkénti unalmas KRESZ-előadások tartásával, rosszul szerkesztett ismeretterjesztő filmek vetítésével. Számtalan útja, módja van a tanításnak a játékos vetélkedőktől a filmvetítésekkel. vitával fűszerezett klubestekig. Meg kell értetni velük, hogy elsősorban saját maguknak kell a legtöbbet tenni — önmagukért. A közlekedési szabályok, rendelkezések nem ellenük születnek, tanulják meg és tartsák be őket. Addig is, segítsük az idős embereket. Mi mindannyian, akik a közlekedésben részt veszünk. Ne feledjük, ha előjogok nem is illetik meg őket, türelem és megértés mindenképpen! Németh Szilvia NÓGRÁD - 1978. február 17., péntek
