Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

Véget ért a A záróközlemény ünnepé­lyes aláírásával ért véget Moszkvában csütörtökön a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa végrehajtó bi­zottságának 84. ülésszaka, amely kedden kezdődött a szovjet fővárosban. Az ülésén a tagállamok mi­niszterelnök-helyettesei vet­tek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Flavicf Bravo Pardo, Lengyelorszá­got Franciszek Kaim, Ma­gyarországot Szekér Gyula, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Mihai Marinescu, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev képviselte. A KGST és a JSZSZK közötti megál­lapodás alapján az ülésszak munkájában részt vett Szlo- bodan Gligorjevics, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács tagja. Jelen volt az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev, a KGST főtitkára. A végrehajtó bizottság ülés­szakán, amelyen Mihai Ma­rinescu, a Román Szocialista Köztársaság képviselője elnö­költ, megvitatták a KGST- tagállamok együttműködésé­nek további elmélyítésére és korszerűsítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére irányuló komplex prog­ramok megvalósításának, va­lamint a KGST tanácsa XXXI. ülésszakán elfogadott határozatok végrehajtásának számos kérdését. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST elektro- energetikai állandó bizott­ságának beszámolóját. Megál­lapította, hogy a tagországok nagy munkát végeztek az elektromos erőművek na­gyobb teljesítményű, korsze­rűbb berendezésekkel törtértő felszerelése, az egyes rend­szerek közötti villamos távve­zetékek létrehozása terén. A végrehajtó bizottság a barátság és a kölcsönös meg­értés szellemében tartotta ülését. (MTI) Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön látogatást tett Budapest VIII. kerületében. A képen: Losonczi Pál és kísérlete az Állami Pénzverő Vállalat munkatársaival. Andreotti programjavaslata ■Sírná Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: Romában szerdán este nyil­vánosságra hozták Andreotti megbízott miniszterelnök programjavaslatát, amelyet az újabb pártközi megállapodás alapjául szán. A dokumentum politikai és gazdasági fejezetre tagozódik Politikai részében Andreotti „nagyobb szolidaritásra” és „szorosabb elkötelezettségre” szólítja fel a pártokat. A do­kumentum tartalmából és megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy a keresz­ténydemokraták továbbra is elutasítják az OKP-val való nyílt politikai együttműködés gondolatát. A kommunistákhoz fűződő viszony elmélyítésének kér­désére Andreotti újfajta par­lamenti eljárással akar vála­szolni: azt javasolja, hogy a pártok parlamenti csoportjai még a kormány megalakítása előtt vitassák meg és hagy­ják jóvá a programtervezetet Ezt követően a megbízott kor­mányfő a kormány „szerke­zeti felépítéséről” konzultál­na a pártokkal, majd miután összeállította a kabinetet, azoktól a parlamenti csopor­toktól kérne bizalmi szavazást, amelyek jóváhagyták a prog­ramot Andreotti programjavasla­tában hangsúlyozza Olaszor­szág NATO- és közös piaci elkötelezettségét, de vállalja, hogy kormánya együttműköd­ne más államokkal a lesze­relés, az európai biztonság és együttműködés elmélyítése, a mediterrán térség békéjé­nek helyreállítása érdekében. A közbiztonság vonatkozá­sában Andreotti azt ígéri, hogy a biztonsági erőket mindinkább felemelik majd az ország nehéz helyzetéből fakadó feladatok teljesítésé­hez szükséges szintre. A dokumentum gazdasági részében javasolja, hogy a „konjunkturális stratégiáról” térjenek át a szerkezet meg­változtatására irányuló kö­zéptávú stratégiára. Az országos átlagnál nagyobb mértékben (Folytatás az 1. oldalról) állami termelővállalatoknak haladta az 5,5 milliárd form- szállították, 19 százalékát a tot, 8 százalékkal volt több az belkereskedelemnek adták át. előző évinél. A saját terme- 12 százaléka pedig exportra lésű termékek közel felét az került. Építőipar Az V. ötéves terv a megyei székhelyű szocialista építőipar részére 1976. és 1977. évekre, ■ 2196 millió forint saját építé­si-szerelési munka elvégzését irányozta elő, melyből 2080 millió forintot teljesítettek. A tervtől való lemaradás 1976. évben 89, 1977. évben 28 millió forint volt. A szocialista építőiparban a saját építési-szerelési munkák értéke 1977. évben 1116 mil­lió forint volt, ami változat­lan áron a két évvel korábbi­nál 5,0 százalékkal, az előző évinél pedig 9,9 százalékkal több. Az előző évhez viszo­nyított növekedés a minisz­tériumi építőiparban a legna­gyobb (22,9 százalék). A tárgyidőszaki termelés a ta­nácsi építőiparban 2.8, az épí­tőipari szövetkezeteknél pe­dig 8,3 százalékkal magasabb, az építőipari közös vállalkozá­soknál ugyanakkor 5.2 száza­lékkal alacsonyabb az 1976. évinél. A termelékenységi mutató értéke az építőipari közös vál­lalkozások kivételével min­denhol nőtt Az egy foglalkoz­tatottra jutó saját építési-szz­Mezőgazdaság A mezőgazdaság 1977. évi termelése kedvezően alakult, melynek eredményeként az előző évi lemaradást is sike­rült pótolni. Az V. ötéves terv első két éve tehát végered- ménvben pozitívan értékelhe­tő. Két év lalatt — előzetes számítások szerint — a terme­lés köziéi 7 százalékkal nőtt, ami megfelel a tervezett éven­kénti 3—3,4 százalékos növe­kedési ütemnek. Az állami gazdaságok — bár az előző évinél többet termeltek — a tervezettnél gyengébb ered­ményt értek el, a termelőszö­vetkezetek, ugyanakkor a ter­vezettnél lényegesen nagyobb arányban növelték termelésü­ket. A növénytermesztés összes­ségében — elsősorban a gabo­na- és zöldségtermesztés ked­vező eredményei következté­ben — az\V. ötéves terv elő­írásainak megfelelően alakult. Az összes gabonatermés csak­nem azonos az 1976. évivel, a búza termésátlaga (35,4 rná- zsa/hektár) meghaladja az öt évre tervezett átlagot. Az őszi betakarítású növények közül a kukorica és a burgonya ter­mésátlaga magasabb, a cukor­répáé alacsonyabb az előző évinél. Zöldségtermesztésben a ho­zamok a terület növekedését meghaladó mértékben nőttek, és az összes termelés csak­nem kétszerese az előző évi­relési munkák értéke 1977. év­ben 192 ezer forint volt, ami az előző évinél 11,7, az 1975. évinél pedig 7,6 százalékkal magasabb. A minisztériumi építőiparban a termelékenység 30,5 a tanácsi építőiparban 13,0 az építőipari szövetkezetek­nél 0,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva. A szocialista építőiparban 1977. évben 5823 főt foglalkoz­tattak, az 1975. évinél 2.4, az előző évinél 1,7 százalékkal kevesebbet. Az összes foglal­koztatottakon belül a fizikai foglalkozásúak aránya az 1975. és 1976. évi 84,0 száza­lékról 83,5 százalékra csök­kent. Az építési-szerelési te­vékenységen foglalkoztatott fizika; munkavállalók átlagos állományi létszáma az 1975. évinél 2,2. az 1976: évinél 1,6 százalékkal volt kevesebb/ Az építőipari szervezetek 1977. évben 793 lakást adtak át a megrendelőknek, 80 la­kással többet, mint az előző évben de 189 'akással keveseb­bet, mint a IV. ötéves terv­időszak utolsó évében. nek, és az 1975. évinél is mintegy 70 százalékkal több. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek csaknem három­szor annyi zöldséget termel­tek, mint egy évvel korábban, és 1975-höz viszonyítva több mint kétszeresére növelték termelésüket. A gyümölcster­més összvolumene lényegesen több az 1976. évinél, és mint­egy 17 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Megyénk szarvasmarha-ál­lománya 1977. december 31-én 40 950 darab, mindössze 1,1 százalékkal több mint 1975. év végén. A tehén-és előhasi- üsző-állomány ennél nagyobb arányban, a megyében össze­sen 6,2 százalékkal nőtt, ami megfelel a tervezett növeke­dési ütemnek. A sertések száma 1977. év végén 79 274 darab, csaknem azonos az egy évvel korábbi­val, és az 1975. év véginél 6,4 százalékkal több. Legnagyobb növekedés a termelőszövetke­zetekben tapasztalható, ahol a sertésállomány két év alatt 27,6 százalékkal nőtt. Az elő- hasi és anyakocák száma az elmúlt év folyamán csökkent, az 1975. év véginél mindössze 2 százalékkal több. A juhállomány évek óta tartó folyamatos növekedése a tervezett növekedési ütemet lényegesen meghaladja, így egy év múlva elérhető az 1980-ra tervezett állomány. Az 1977. év végi 72 560 darabos juhállomány 10,3 százalékkal több az 1976. évinél, a két évvel korábbit pedig 23,9 szá­zalékkal haladja meg. A baromfiállomány 1977. év folyamán 11,0 százalékkal csökkent és év végén 1,2 mil­lió darab volt. Minthogy a terv az állomány szinten tar­tásával számolt, ez a csökke­nés nem ítélhető kedvezőtlen­nek, hiszen baromfiállomá­nyunk még így is 7,7 száza­lékkal nagyobb, mint 1975, év végén. Lóállományunk hosszú ideig tartó csökkenése megállt, az év végi állomány valamivel több az egy évvel korábbi­nál. A vágóállatok és állati ter­mékek felvásárlása közül csak a vágómarháé csökkent, 5,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól,* és 17,2 szá­zalékkal kevesebb, mint 1975- ben volt. Vágósertésből az 1976. évi visszaesés után 1977- ben jelentősen 40,1 százalék­kal nőtt a felvásárlás, és az összes mennyiség 6,0 százalék­kal az 1975. évit is meghalad­ta. A vágójuh-értékesítés 4,8 százalékkal, a baromfié pe­dig 11,1 százalékkal haladja meg az 1976. évit. A tehéntej értékesítése az előző évinél is nagyobb arányban nőtt. 18,4 százalékkal haladta meg az 1976. évit. Jelentősen, 26,0 szá­zalékkal nőtt a tyúktojás-ér­tékesítés is. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Nógrád megye lakosságának pénzbevételei a Magyar Nem­zeti Bank adatai alapján 1977 évben közel 10 százalékkal meghaladták az előző évit. A bérből és fizetésből élők jö­vedelme ennél mérsékeltebb Ütemben (6,7 százalékkal), ezen belül az államigazgatási dolgozók bértömege — első­sorban a pedagógusok béré­nek emelkedése hatására — jelentősen (több mint 8 szá­zalékkal) nőtt. A szövetkeze­ti vállalatoknál dolgozók bér­bevétele az előzőeket megha­ladó mértékben (10,5 száza­lékkal) emelkedett. A fizikai foglalkozásúak ha­vi átlagbére 1977-ben a megye szocialista iparában 3120, épí­tőiparában 3207, kereskedel­mében pedig 2377 forint volt. A havi átlagkerpsetek az elő­ző évhez képest 8,6, 6,5 illet­ve 6,3 százalékkal nőttek. A kedvező időjárás követ­keztében 1977-ben , jelentősen nőtt a mezőgazdaságból szár­mazó bevételek összege. Ezen belül a felvásárlásból szárma­zó bevételek több mint más- félszeresére. a termelőszövet­kezeti munkabérek pedig kö­zel 11 százalékkal emelked­tek. Nógrád megye takarékpénz­táraiban és takarékszövetke­zeteiben elhelyezett lakossági takarékbetétek állománya 1977. december 31-én megkö­zelítette a 2 milliárd forintot, több mint 16 százalékkal meg­haladta az előző év utolsó na­pi állományát. A hitelállo­mány emelkedése ennél mér­sékeltebb (közel 14 százalék) volt, ezen belül- a takarék­pénztári hitelek 14,3 a taka­rékszövetkezetiek pedig 6,3 százalékkal emelkedtek. A megye lakossága 1977. év­ben bevételeiből közel 4,9 mil­liárd forintot (az előző évinél 10,3 százalékkal többet) for­dított áruvásárlásra és így vásárolt fogyasztása válto­zatlan áron 6 százalékkal emelkedett. A forgalomnöve­kedés 1975-höz viszonyítva folyó áron több mint 600 mil­lió forintot (16,4 százalékot) tett ki. Az előző évhez hasonlóan a vegyesiparcikkek forgalma nőtt a legintenzívebben, fo­lyó áron 13,4 százalékkal. Ezen belül kedvezően alakult né­hány tartós fogyasztási cikk forgalma. Az elmúlt években megélénkült a kereslet a mo­sógépek (elsősorban az auto­mata mosógépek) iránt. to­vább nőtt a villanytűzhely, villanyfőző, és villanybojler forgalma. A járművek közül az új személygépkocsi forgal­ma az elmúlt évhez viszonyít­va közel 16 százalékkal nőtt, és 4 százalékkal emelkedett a kerékpárok forgalma is. A híradástechnikai cikkéW közül nagymértékben nőtt a rádió- és zeneszekrény-, a magnetofon- és — elsősorban a színes — televízióforgalom; a lemezjátszók iránti igény ugyanakkor csökkent. A me­gye lakossága 1977-ben több mint Í50 millió forintot for­dított bútorvásárlásra, 6 szá­zalékkal többet költött ruhá­zati cikkek vásárlására, mint egy évvel korábban, a bolti élelmiszerek árbevétele pedig 10 százalékkal haladta meg az előző évit. A kedvező időjá­rás és ezzel párhuzamosan áz előző évinél lényegesen alacso­nyabb zöldség-gyümölcs árak következtében jelentősen nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás is. A vendéglátás forgalma főivó áron 7,0 százalékkal emelkedett ' A lakónépesség száma és szociális ellátottsága Mini olvasztókemence a világűrben Mindössze 23 kg súlyú és 300 Watt fogyasztású a Szal- jut—6 űrállomás mini -olvasz­tókemencéje, mégis 1000 fo­kos hőséget lehet- előállítani belsejében. A Szplav—01 el­nevezésű kísérleti eszköz se­gítségével Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko egyszerre több nagy fontosságú techno­lógiai vizsgálatot is elvégez­hetett. Az alig több mint fél méter hosszúságú, mindöszse 15 cen­timéter átmérőjű- hengeres „olvasztókemence” belsejében villamos spirál adja a mele­get. A hőszigetelést eredeti módon oldották meg: a ,.ke­mence” fala vékony molibdén ötvözetű hengerpalástokból áll. az egyes rétegek között vákuum tölti be a hőszigetelő szerepét. Ennek az olvasztó­kemencének belsejében há­rom hőzóna van: forró, hideg és szabályozott, közepes hő­mérsékletű. 2 NOGRÄD - 1978. február 17., péntek A kemence belsejében — vastag ceruzáéhoz hasonló át­mérőjű fémhengerben három kristályampullát helyeztek el az űrhajósok, ezekben az am­pullákban voltak a vizsgált anyagok. Az első ampullában üveg- és különböző fémré­szecskék voltak. A kísérlet célja a fémadalékoknak az üvegbe való „beolvasztása” volt. Az ólom. arany és más fémek hozzáadásával készült üvegnek az üvegszálas opti­kák, fényvezetők és más kü­lönleges üvegek gyártásában van mindinkább növekvő sze­repe, földi körülmények kö­zött azonban az elegyítés meg­valósítása igen bonyolult. A kísérlet célja az volt, hogy megállapítsák, lehetséges-e ilyen üveg előállítása a vi­lágűrben. A második ampul­lában egy félvezetőt helyeztek el — ennek a kísérletnek kü­lönleges tulajdonságú felveze­tők kialakítása volt a célja. A technológiai kísérletet az űrhajó belsejében felszerelt, automatikus berendezés irá­nyította, elvégezte a hőszabá­lyozást. Érdekesség, hogy az űrhajósok a hosszú, 14 órán át tartott kísérletek során nyu­godtan aludni tértek. A kísérlet célja az volt, hogy a világűr körülményei, a súly­talanság és a vákuum körül­ményei között vizsgálják meg a technológiai eljárásokat. Bár hasonló eljárásokat rész­ben a Földön is ki lehet dol­gozni. a körülmények megte­remtése hatalmas beruházást igényel és általában egyszerre lehetetlen valamennyi olyan feltételt előállítani, ami a vi­lágűrben jelen van. Az „ol­vasztókemencét” azért he­lyezték el a légzsilipben, mert itt lehetett megoldani a ^hű­tést” és így a Szplav működése nem melegítette fel az űrállo­más belsejét. Mint a Trud című szovjet lap írja, az ilyen kísérletek előrevetítik azt a korszakot, amikor az űrállomásokon va­lóságos üzemek működnek majd — olyan termékek elő­állítására, amelyekre az ipar­nak. a tudománynak szüksé­ge van, de gyártásuk a Föl­dön rendkívül költséges lenne. (MTI) Megyénkben 1977. év folya­mán 3767 élveszületés és 2771 halálozás volt. Az élve- születések száma mintegy 100- zal kevesebb, mint az előző évben, a halá­lozások száma ugyanakkor a népesség öregedő tendenciájá­nak megfelelően emelkedett. A közel 1000 fős természetes szaporodás és az ugyanilyen mértékű vándorlási veszteség, hatására a lakónépesség szá­ma nem változott, 1978. janu­ár 1-én 236 ezier fő volt. A tervidőszakban megyénk­ben 1564 lakás épült és 409 szűnt meg. így a lakásállo­mányunk 89 910 darab lett. Az 1976—1977. év.i lakásépítések, száma több mint az V. ötéves tervelőirányzat időarányos ré­sze. Nógrád' megyében 1977. de­cember 31-én 95 általános kör­zeti orvos dolgozott, az előző évihez viszonyítva 5 fővel több, így a betöltetlen orvo­si körzetek aránya az 1976. évi 8,3 százalékról 2,8 száza­lékra csökkent. Az egy körze­ti orvosra jutó lakosok szá­ma 2248 volt, a szomszédos Borsod és Heves megyékénél 80, illetve 200 fővel kevesebb. Kismértékben javult a gyer­mekek körzeti járóbeteg-ellá­tása is. 1977. november hó­naptól ugyanis Salgótarjánban megkezdte működését egy új gyermekorvosi rendelő, a gyermekkörzeti orvosok szá­ma pedig 9-ről 10-re emelke­dett. Az 1977. év folyamán rendelkezésre álló 2048 kór­háziágy-szám 25-tel kevesebb, mint 1976. évben volt. A gyermekintézmények kö­zül 1977-ben a bölcsődéknél nem volt férőhelybővítés, az óvodáknál ugyanakkor 350-nel emelkedett a férőhelyek szá­ma és elérte a 8100-at. Ez utóbbi az 1976. év azonos időpontjához viszonyítva 4,5, a két évvel korábbihoz kénest pedig 13,6 százalékkal több férőhelyet jelent. Száz férő­helyre azonban még most is 109 óvodás gyermek jut. A megye általános iskolái­nak nappali tagozatán 25 608 a középiskolákban pedig 3568 tanuló kezdte meg az'1977/78- as tanévet. Az általános is­kolások száma 1976 óta kis­mértékben emelkedett, a kö­zépiskolásoké ugyanakkor —■ a szakközépiskolások kivéte­lével — a korábbi évek ten­denciájának folytatásaként to­vább csökkent. Az általános iskolákban 1669 tanerő dolgozott, a kö­zépiskolákban pedig 268. Egy tanerőre mind az általános, mind pedig a középiskolákban, kevesebb tanuló jut, mint a szomszédos megyék iskolái­ban. A tanerők számszerű változásánál jelentősebb javu­lást mutat a képesítés szerin­ti összetételük. Amíg az 1976/77-es tanévben az általá­nos iskolai tanerők 12 száza­léka volt pedagógiai képesítés nélkül, addig a jelen tanévben már csak minden tizedik. A javulás a középiskoláknál Is hasonló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom