Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

Kozd-heléli jelentés Dafaiinak nem (edzenek lance kijelentései Anvar Szadat egyiptomi el­nök hétfőn este visszaérkezett Kairóba. A nyolc országot érintő, tíznapos kőrútról, ha­zatért államfőt a repülőtéren az egyiptomi kormány tagjai, és a diplomáciai testületek képviselői üdvözölték. Szadat aki Marokkóban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanni- ában, az NSZK-ban, Ausztri­ában, Romániában, Franciaor­szágban és Olaszországban járt, hazaérkezésekor nem nyilatkozott a sajtónak. A Mena egyiptomi hírügy­nökség a kőrútról beszámolva, azt írta, hogy az „fontos ered­ményekhez vezetett és Egyip­tom számára megszerezte a meglátogatott országok támo­gatását.” Mohammed Ibrahim Ka­mel egyiptomi külügyminisz­ter, aki Szadat elnököt elkí­sérte kőrútjára, hétfőn este Bonnba érkezett. A külügymi­niszter, aki korábban hazá­ja nagykövete volt az NSZK- ban, a hét végéig marad Bonnban és szerdán találkozik Walter Scheel elnökkel, vala­mint Helmut Schmidt kancel­lárral. Az amerikai körúton levő Mose Dajan izraeli külügymi­niszter chicagói sajtóértekez­letén hangsúlyozta: a megsza- kaat közel-keleti (tudniillik egyiptomi—izraeli) tárgyalá­sok újrakezdésének legfőbb akadálya — szerinte — az, hogy Husszein jordániai ki­rály nem hajlandó csatlakoz­ni a megbeszélésekhez. Sza­dat, egyedül nem érheti el a békét — mondotta Dajan és hozzátette, hogy kormánya úgy véli: Szadat őszinte, ami­kor azt mondja, hogy nem köthet különbékét Izraellel. Vance amerikai külügyminisz­ternek a megszállt arab terü­leteken létesített izraeli te­lepülésekre vonatkozó bíráló megjegyzéséről az izraeli ciip­Szaljut—6 izom foglalkoztató gyakorlatok ' Az izzadság nem csorog le az űrállomáson a sportfoglal­kozás közben kimelegedett űr­hajósok arcáról, hanem egyen­letes, vékony rétegben fedi be azt — írja Oleg Makarov szovjet űrhajós, áki január elején Vlagyimir Dzsanibekov- val együtt látogatást tett a Szaljut—6 űrállomáson. A furcsa jelenség magyarázata: az izzadságcseppek is súlyta­lanok... Makarov a Pravda keddi számában megjelent, részletes beszámolójában számos ha­sonló epizódot idéz fel az öt­napos látogatásról., i Elmondja például, hogy az űrállomás „szakácsa” általában Roma- nyenkó volt: ő készítette el — nagy rutinnal, szinte percek alatt — a vendégek és a há­zigazdák számára a reggelit, ebédet, vacsorát. Mint isme­retes, Dzsanibekov és Maka­rov >,űrhajót cserélt” az űrál­lomáson, a Szojuz—27-el ér­kezett, de a Szojuz—26-tal tért vissza a Földre. A mindennapos életben a Bportfoglalkozás. igen fontos — ez biztosítja, hogy a súly­talanság körülményei között megterhelés nélkül maradt Iz­mokat is foglalkoztassák. Az állandó személyzet, Roma- nyenko és Grecsko* ezért so­kat és rendszeresen használ­ja a sporteszközöket. Grecsko elsősorban a „futópályát” a végtelen mechanikus szalagot kedveli, Romanyenko pedig az űrkerékpárt. Az élet az űr­állomáson igen rendszeres, a napi munka folyamatos. Az űrhajók és az űrállomá­sok jövőjéről szólva Makarov megállapítja: a Szaljut—6 úgy van megszerkesztve, hogy azt számos alkalommal látogató hassák n>.?; személyszállító, vagy teherszállító űrhajók. Ettől függetlenül azonban az űrállomás ,-külső utánpótlás” nélkül is hosszú ideig működ­het, alapvető berendezéseihez kellő számú tartalék alkatrész, műszer áll rendelkezésre. Nem okozott zavart például- hogy az első napokban elrom­lott az egyik hírközlő beren­dezés. A Szojuz—27 újat vitt magával a hibás helyett, az elromlott berendezést pedig visszahozta a Földre, hogy itt szakértők megkeressék a hiba okát. (MTI) Talapzattárgyalások r Valamennyi hírügynökség jelentette, hogy a francia fő­városban ismét tárgyalóasztalhoz ült egy négytagú, görög és egy hattagú török delegáció. Az úgynevezett kontinentális talapzatról folyó több éves, látványos szakításokkal terhes tárgyalássorozat legutóbb tavaly júniusban, az akkori török választások miatt —, vagy talán csak azok ürügyén — sza­kadt félbe. A dilemma lényege: kihez tartoznak a tengerfelszín alatt fekvő vitatott térségek, illetve szigetek. A görögök szerint a dolog egyszerű. A kérdéses tenger- alatti területek általában görög felségvizek alatt húzódnak és ez önmagában is eldönti a vitát. A törökök ezzel szem­ben a vita fellángolása, 1974 óta azt vallják, hogy e terü- ietek —, amelyek közül nem egy csak néhány kilométerre van a török partoktól — egyértelműen az ázsiai kontinens „talapzatához” tartoznak, így tulajdonjoguk Ankarát illeti A most újrakezdődött tárgyalások résztvevői nem vélet­lenül hangsúlyozzák: a megbeszélések időtartama nem kor­látozott és a felek „nem sajnálják majd az időt és energiát” a megegyezés elérésére. ’Az egymással hagyományosan rossz viszonyban levő két ország kontinentálistalapzat-vitája ugyanis erősen „olaj­szagú”: a kérdés lényege éppen az, hogy ezekben a tenger alatti térségekben néhány esztendeje tekintélyes mennyisé­gű olajat találtak. Ez magyarul annyit jelent, hogy a tár­gyalások célja az olajkincsen való „igazságos” osztozkodás. Jósolni nem lehet,' de ezúttal valóban van némi re­mény arra, hogy hosszabb távon a megbeszélések némi eredményre vezessenek. 1. mind Athén, mind Ankara most viszonylag stabil kormányt mondhat magáénak. 2. bizo­nyos esélyekkel kecsegtetnek a Ciprussal kapcsolatos meg­beszélések. 3. a NATO igyekszik nyomást gyakorolni a be­teg déli szárny két kulcsállamának közeledéséért. Helmut Schmidt bonni kancellár ennek jegyében ajánlotta fel köz­vetítő tevékenységét. Waldheim ENSZ-főtitkár gépezete is ebben az irányban igyekszik hatni. Nem utolsósorban ennek az eredménye, hogy márciusban valószínűleg sikerül zöld­asztalhoz ültetni a görög és a török kormányfőt Bécsben. Nem vitás, hogy a bécsi tárgyalások sikere, vagy kudarca alaposan befolyásolja majd a párizsi megbeszélések ki­menetelét is. Harmat Endro 2 NŰGRAD - 1978. február 15,, szerda lomácia vezetője úgy nyilat­kozott, hogy nem tetszenek neki bizonyos kijelentései. Nyomban hozzáfűzte azonban, hogy az Egyesült Államok a „legjobb és az egyetlen köz­vetítő Izrael és az arab álla­mok között”. ir Egyiptom számára kelle­metlenül kezdődött meg hét­főn Kuvaitban az arab szakszervezetek nemzetközi szövetségének rendkívüli ülésszaka. Az egész arab világ szakmai szervezeteit magába foglaló szövetség főtitkárhe­lyettese és a vendéglátó Ku- vait szakszervezeti tömörü­lésének vezetője ugyanis a Szadat-politikát élesen elítélő beszéddel nyitotta meg az ülést. Az egyiptomi delegáció kivonult az ülésről. Az új kuvaiti államfő, Dzsaber al-Ahmad al-Dzsaber ai-Szabah, hétfőn a nemzethez szóló üzenetében vázolta or­szága kül- és belpolitikájá­nak fő vonalait. Sajnálkozá­sát fejezte ki az arab világ megosztottsága fölött, amely — mint mondotta — az im­perializmus, a cionizmus és az arabok ellenségeinek együtt­működésének következménye. Hangsúlyozta, hogy Kuvait hűen támogatja a Palesztinad Felszabaaitási Szervezet ál­tal képviselt palesztin nép ügyét. Kuvait ugyanakkor kész együttműködni a kelet és a nyugat valamennyi országá­val — hangoztatta az emír. (MTI) KGST vb Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 84. ülése. Az ülésen a tagállamok kormá­nyainak miniszterelnök-he­lyettesei vesznek részt: Bul­gáriát Andrej Lukanov. Cseh­szlovákiát Rudolf Rochlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franciszek Kaim, Magyarországot Sze­kér Gyula, Mongóliát Miata- vin Peldzse, az NDK-t Ger­hard Weiss, Romániát Mihai Marinescu, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev képvi­seli. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján a vég­rehajtó bizottság ülésén részt vesz Sziobodan Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi végre­hajtó tanácsának tagja. Az ülésszakon a szocialista országok gazdasági együttmű­ködése továbbfejlesztésének, a KGST munkája kiszélesíté­sének kérdései szerepelnek és szó lesz a szocialista or­szágok nemzetközi szerveze­teinek nemzetközi kapcsolatai­ról is. Érdekes cikket időzöl a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének fejlődé­séről, a világgazdaságban és a világkereskedelemben be­töltött szerepéről a Kommu- nyiszt, az SZKP KB elméleti folyóirata. A KGST tagjainak részese­dése a világ ipari termelésé­ben gyors ütemben nő. 1971— 76. között például nemzeti jövedelmük csaknem három­szoros, ipari termelésük pe­dig mintegy négyszerié gyor­sabb ütemben' nőtt, mint az Európai Gazdasági Közösség tagállamaié. A világ inari ter­melésében elfoglalt szerepük is megváltozott. Csehszlovák—magyar rádiós együttműködés A csehszlovák és a Ma­gyar Rádió együttműködésének idei munkatervét kedden alá­írták Prágában. Az okmányt, amely az 1971-ben. kötött hosszú lejáratú együttműködé­si megállapodáson alapul, dr. Karel Hrabal. a csehszlovák rádió vezérigazgató-helyette­se és dr. Kiss Kálmán, a Ma­gyar Rádió elnökhelyettese látta el kézjegyével. A munkaterv előirányozza, hogy a két rádió különműso- rokban méltóképpen megem­lékezik egymás országának idei jelentősebb évfordulóiról, és ugyancsak egy-egy adást szentelnek a magyar, illetve csehszlovák ötéves népgazda­sági terv teljesítésében eddig elért eredményeknek. A prog­ram részletesen tartalmazza azokat a feladatokat, amelye­ket a politikai, zenei, irodal­mi és drámai, gyermek- és ifjúsági, valamint szórakozta­tó műsorok cseréjének, vagy közös készítésének fejlesztésé­ben meg kívánnak oldani. Közös adásban foglalkoznak majd például a környezetvé­delem időszerű kérdéseivel. A terv szerint szoros és közvet­len kapcsolatot tartanak fenn egymással a két ország vidéki rádióstúdiói (a győri a pozso­nyival, a szolnoki a beszter­cebányaival, a miskolci pedig a kassaival), s ennek kereté­ben nemcsak egyes műsorok készítésében működnek együtt, hanem meghatározott időre munkatársakat is cserélnek. Végső búcsú Hemeslaki Tivadartól Kedden a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel vettek végső búcsút Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari minisztertől, az MSZMP Központi Bizottsága tagjától. Ra­vatalánál, a munkásmozgalmi panteonban párt-, állami és szakszervezeti vezetők álltak díszőrséget. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az országgyűlés és a ‘Minisztertanács ne­vében Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes búcsúzott az elhunyttól. Munkatársai, s a kohó- és gépipari vállalatok dolgozói gyászát Gácsi Miklós államtitkár tolmácsolta. Hatmillió betétkönyv az országban (Folytatás az 1. oldalról) liárd forint áruvásárlási köl­csönt adott ki. a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sének növelését 640 millió fo­rint hitellel segítette az OTP. Kedvezően alakult a valuta­üzletág forgalma, a vásárlás, illetve az eladás 22 százalév- kal növekedett; a hazai és külföldi állampolgárok devi­zaszámláin több mint 13 mil­lió dollárt tartanak nyilván. Az OTP lakossági munkájá­nak méreteire jellemző, hosv egy év alatt több mint 36 millió tételt könyveltek el. A takarékpénztár az idén. a a népgazdasági tervvel össz­hangban, a betétállomány 12,5 milliárd forintos növekedését tervezi, s ehhez- a takarékos- sági kedv fokozására az év elejétől néhány takarékossági formát módosítottak, kedve­zően változtattak a hitelfelté­teleken. > A betétkönyvsorsolások­nál például a nveremény alap­jául szolgáló átlagbetét össze­gét 10 ezer forintról 50 ezer forintra emelték. Az ifjúsági betétben takarékoskodók a korábbi, a betét lejárta .utáni egy év helyett két évig vehe­tik 'igénybe a kedvezményes hiteleket. Az új feltétéltek szerint a családalapító fiatalok saját hozzájárulás nélkül, egy százalékkal alacsonvabb ka­mattal kaphatnak áruvásárlá­si kölcsönt, amelynek cikklis­táját is bővítették. A hitelek zömét idén is a lakáshelyzet javítására fordít­ják, s ú.i intézkedésként 20 ezer forinttal emelték a la­kásépítéshez, illetve -vásárlás­hoz adható kölcsön felső ha­tárát. A hitelállománv 11 milliárd forinttal növekedhet, ezen belül 600 millió forinttal több jut az áruvásárlási és a me­zőgazdasági kölcsönigénvek kielégítésére. Bővítette az OTP a szolgáltatási hitelek körét is: hitelt nvúit a háztartási gépek, híradástechnikai készü­lékek ezer forinton felüli ja­vítási költségeire is. (MTI1 Szomália zsoldosokat keros ? Magyar—jamaikai kereskedelmi, valamint műszaki-tudo­mányos és kulturális együttműködési egyezményeket ír­tak alá kedden Budapesten a Parlamentben, Jevgenyij Babenko, a TASZSZ szemleírója írja: Az Afrika szarva térségében kialakult konfliktus legújabb fejleményeként Mogadishu bejelentette, hogy általános mozgósítást és rendkívüli ál­lapotot vezet be Szomáliában. Ez az intézkedés nyilvánva­lóan arról tanúskodik, hogy Szomália vezető körei el akar­ják mélyíteni a konfliktust, újabb akadályokat akarnak gördíteni az Etiópia és Szo­mália közötti konfliktus po­litikai rendezésének útjába. A konfliktus, a Szomáliái agresszió csak az imperialista államok és a reakciós arab rezsimek titkos összeesküvé­se eredményeként robbanha­tott ki. A NATO-tagországok nagy mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést szállítot­tak Szomáliába, ezen túlme­nően Sziad Barre Szomáliái elnök külföldi zsoldosokat akar bevonni az Etiópia elle­ni háborúba. A Newsweek cí­mű amerikai hetilap szerint a Szomáliái hadseregbe nem „egyszerű” fejvadászokat akarnak toborozni hanem azok közül is a „legkipróbál- tabbakat”. Mindezek az elgondolások éles ellentétben állnak az Af­rikai Egységszervezet ismert határozataival. Az AESZ mi­niszteri tanácsa 1977. júniusá­ban megtartott 29. ülésszakán a nemzetközi zsoldostevé­kenységet elítélő határozatot fogadott el. .,,v( Etiópiának, ellentétben Szo­máliával nincsenek területi követelései és saját területe védelmében igazságos hábo­rút folytat. A kommentátor utal a Szovjetunió álláspontjára, amely a két ország közötti konfliktus békés rendezését szorgalmazza, s a két fél szu­verenitásának kölcsönös tisz­teletben tartása, a területi egység, a határok sérthetet­lensége és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása alapján. Kiisöa Piac Roy Jenkins borúlátó programbeszéde Az Európai Gazdasági Kö­zösség súlyos megoldatlan problémákkal küszködik — ez a legfőbb mondanivalója Roy Jenkins, a Közös Piac bizottsága elnöke ez évi prog­rambeszédének, amelyet az Európa-parlamentben , mon­dott el a közösség évi je­lentésének beterjesztésével kapcsolatban. A legsúlyosabb probléma — hangoztatta — a közösség gazdaságának általános helyzete. A bizottság előtt két feladat áll. Rövid távon sür­gős intézkedéseket kell tenni azoknak az iparágaknak a tá­mogatására, amelyek nem versenyképesek. Hosszú tá­von pedig meg kell valósítani a gazdasági növekedést, amely lehetővé tenné hogy a Közös Piac a gazdasági fejlődésben ismét az élre kerüljön, nem pedig hátul kullogjon, mint ahogyan jelenleg teszi. „Az egyetlen megoldás a gazdasági és pénzügyi unió felé való gyorsabb haladás lenne. Amíg ez meg nem tör­ténik, állampolgáraink te­kintélyes része munka nélkül lesz.” Jenkins beismerte, hogy a Közös Piac nem volt képes megoldani a mezőgazdasági feleslegek ügyét sem. A ke­reslet csökkenésének az az oka, hogy a Közös Piac „meg­gondolatlanul állapította meg az árakat”. Ezen csak úgy lehet segíteni — mon­dotta —, hogy az idén csak csekély mértékben emeljük a mezőgazdasági árakat. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy ne kelljen olyan kemény rendszabályokat hozni, ame­lyek végső soron a közösségi politika szétbomlásához ve­zetnének. Közös piaci körökben Jen­kins borúlátó programbeszé­dét kapcsolatba hozzák azzal, hogy úgy tűnik: az Egyesült Államok és Japán az Európai Gazdasági Közösség háta mögött akar megegyezni a tő- késvilág sürgető nehézségei­nek leküzdéséről. Élénk alkudozások kezdőd­tek Tokióban az európai Kö­zös Piac és a japán kormány képviselői között a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyo­zásáról. A japán megbízottak elutasították azt a javaslatot, amely arra irányult, hogy a szigetország a nyugat-európai országok által közösen gyár­tott légibusz megvásárlásá­val, valamint a mezőgazdasá­gi cikkek importjának vám- könnyítések útján való elő­mozdításával csökkentse az Európai Gazdasági Közösség­gel szemben fennálló, 5 mil­liárd dolláros külkereskedel­mi aktívumát, (MTI}

Next

/
Oldalképek
Tartalom