Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

Viflamoshaftásű motorkerékpárok A villám osipa- H kutatóintézet munkatársai — a csepeli Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár szak­embereinek köz­reműködésével •— a közelmúlt­ban új típusú vil­lamoskerék­párt készítettek. A megnövekedett gépkocsifor­galom egyre job­ban szennyezi a levegőt és fokoz­za a nagyvárosi zajt, így ismét előtérbe került a kipufogó gázt nem fejlesztő, úgyszólván hang­talanul működő motorkerékpá­rok gyártásának ügye. A most előállított típus két Zsiguli-ak- kumulátorral mű­ködik, az általuk , .... ____. . . t áplált elektro- A vlllamosiPan kutatóintézet munkatár- motor .repíti” — sai altal kifejlesztett új villamos hajtá- óránkén't kb. 30- sú motorkerékpárok. 35 km-es sebes­ségéggel — a fürge, kecses egyelőre körülbelül 30 kiló- járművet. Míg az egyik mo- méter utat tehetnek meg, a tor folyamatos szabályozással szakemberek bíznak abban, gyorsul fel, addig a másik hogy sikerül olyan típust ki­változatot úgy készítették el, fejleszteni, amely nagyobb ha- hogy két fokozaton át éri el tótávolságon belül közleke- csúcsteljesítményét. Noha, a dik. járművek „tankolás” nélkül Garancsy Mihály A két Zsiguli-akkumulátor által hajtott elektromotor kis helyigényű s hangtalanul m uködik. A% elektromos autó előretörése Az egy főre jutó elektro­mos autók számát tekintve ma Anglia áll a világranglista élén, még ha e járműállo­mány legnagyobb része tej- szállítókból és villamostargon­ca jellegű tehergépkocsikból is áll. Az angol szakemberek az elektromos járművek fej­lesztése során a fő hangsúlyt kezdettől fogva a buszokra és a haszonjárművekre helyezik. Ügy vélik, hogy az akkumu­látoros járművek a nem is olyan távoli jövőben meghó­díthatják a 2—3 tonnás teher­gépkocsik piacát Is, miután az ennél kisebb teherjárművek már most felvehetik a ver­senyt a velük azonos kategó­riájú hagyományos gép­járművekkel. Mindamellett Angliában az elektromos személyszállító­járművek fejlesztését sem hanyagolják el. Erről tanús­kodik a képen látható Transformer—I. elnevezésű autótípus is, amelynek külön­leges kobaltéi nm akkumulá­torai — súlyukhoz képest — a szokványos savas ólom- akkumulátorok teljesítmé­nyének kétszeresét nyújtják, ami nagy előrehaladásnak számít. Az sem felhanyagol­ható előny, hogy ez az akku­mulátortípus hatoarésznyi idő alatt tölthető fel, mint a savas ólomakkumulátor. Az Egyesült Államokban, ahol a kőolaj 25 százalékát benzinné feldolgozva autók üzemanyagaként használják fel, Inkább az elektromos személygépkocsi fejlesztését favorizálják, mintsem a te­herjárművekét. Kiszámítot­ták, hogy egy személygépko­csival az USA-ban naponta átlagosan 135 kilométert tesz­nek meg, s az 95 százalékban kielégíti az autótulajdonos szükségleteit (eltekintve a szabadság ideje alatt megtett hosszabb utakról). A most fejlesztés alatt álló elektromos személyautók már képesek lesznek egy feltöltéssel e tá­volság megtételére. Többféle technológiai újítást — kom­puteres szabályozást, lendke- rekes energiatárolást stb — próbálnak ki az új típusok­nál, ügyelvén rá, hogy csúcs- sebességük 100 km/óra körül legyen. Képünkön: benzintar­tály helyett akkumulátor. Tudomány — technika Áruvizsgálat x Forgókéses és rezgőkéses A villanyborotvák minősége A borotválkozás — szük­séges rossz a férfiak számára. A villanyborotvák megjelené­sekor úgy tűnt, végre orvo­solták a férfiak panaszát. A villanyborotva és a ■’silettpen- ge mégis évtizedeken át tartó, ádáz harcot vívott egymással és — egyikük sem győzött. Divatba jött a szakáll... Mindez persze nem változ­tat a tényen, hogy a villany­borotva igen elterjedt A Na­gyítónak, a fogyasztók lapjá­nak decemberi számában a villanyborotvák nyolc, nálunk is kapható típusát vizsgálták meg. Van-e különbség a különféle rendszerű villanyborotvák kö­zött? Jobb-e a forgókéses (is­mertek például a Philips-gé- pek), vagy igazuk van-e azok­nak, akik a rezgőkéses gépekre (például a Braun-borotvákra) esküsznek? A válasz, a Nagyí­tó szerint: igen is, nem is. A tesztvizsgálatok során ugyanis „kísérleti alanyok” vállalkoz­tak a különféle villanyborot­vák gyakorlati próbájára, s e tapasztalatok birtokában azok minősítésére. A borotválkozás „hatékonysága” szempontjából mennyi ideig tart, mennyire egyenletesen borotvál, meny­nyire veszi igénybe az arc­bőrt, okoz-e bőrvörösödést — nincs alapvető különbség a különféle rendszerű villany- borotvák között. Egyik rend­szer sem jobb, mint a másik. Az egyéni érzékenység vi­szont különböző, tehát abban bizonyára van némi igazság, ha valaki — saját tapasztala­tai alapján — az egyikre, vagy a másikra adja a voksát. Braun A nyolc típus közül a Brau­nok a legjobbak, igaz a ná­lunk kaphatók között ezek a legdrágábbak is (a Braun Synchron 200-as 1190 forint, a Braun Synchron Plus 1300 fo­rint) Mindkettő „kiváló”, ezek a „leggyorsabb” gépek, s az arcbőrt sem veszik igény­be. Halkan működnek, külö­nösen a drágább gép (tulaj­donképpen ennyi a közöttük levő különbség). Vágdszitájuk különleges kivitelű. viszont igen érzékeny is. Erre a hasz­nálat során ügyelni kell, mert ha a szita deformálódik, be­nyomódik, később a rezgőkés könnyen kitörhet egy darabot a szitából. A pótalkatrészek pedig nem olcsók. Remington * Rangsorban a Braunokat egy másik híres cég, a Re­mington F—2-es típusa követi (árban is: 1160 forint). Minő­sége, minősítése — rosszabb kezelhetősége miatt — „jó”. Ez is „gyors” gép, s a próba­borotválkozásokat végzők sze­rint a vizsgált gépek közül ez­zel lehet a legegyenleteseb­ben, legjobban megborotvál­kozni (hajlatoknál, a nyakon stb.) Kezelhetőségét nehezíti, hogy a hosszúhajvágőt (nél- dául az oldalszakállhoz) külön kell felszerelni. Két másik típus a Reming­ton Selectro 2, illetve Seleetro 3. (1050 forint, illetve 1150 fo­rint). Minősítésük ugyancsak „jó”, de a borotválási tulaj­donságok szempontjából nem érik el az előző gépek színvo­nalát. Különlegességük, hogy a kiborotválás erőssége fokoza­tokban állítható, de ennek nincs sok jelentősége. Harkov, Moszkva Ami az árat illett, a szovjet Harkov 15 M a legolcsóbb (495 forint), viszont minősíté­se ugyancsak „jó”. Forgóké­ses rendszerű s bár a borot­válkozási idő e géppel csak „közepes”, és kicsit zajos is, egyéb tulajdonságai egyenlete­sen jók. A Moszkva 3 is „jó” (560 forint). Borotválási tulajdonsá­gai valamivel jobbak, mint az előzőé (egyébként a Braunhoz hasonló, rezgőkéses rendsze­rű). A vágószitára e gépnél is ügyelni kell: könnyen kitörik! Bebo Sher Minőségi rangsorban az utolsó helyen áll, bár „köze­pes” minősítésű, az NDK-ból származó Bebo Sher Favorit (525 forint). A szép formájú és kivitelű gépnek, „ha kései jobbak lennének, megközelít­hetné akár a Braunok minő­ségét is” — írja a Nagyító. A villanyborotvákból te­hát — minőségben is, árban is — van választék. Most már csak a borotválkozást kellene megkedvelni... Sz. I. .A tundrák világa A Szovjetunió hatalmas, két kontinensre áthúzódó te­rületének északi peremén, a Jeges-tenger partvidékén, egészen a sarkkörig húzódik az a terület, amelyet egysze­rűen tundrának nevezünk. A tundra éghajlati területnek a klímáját a hosszú, sötét, zord tél és a rövid, világos, de ködös, hűvös nyár jellem­zi. Igaz, ezt a nyarat mi leg­feljebb tavasznak hívnánk, hiszen legmelegebb hónapjá­ban is csak plusz 8—10 Cel- sius-fokos a hőmérséklet, ami nálunk a március—áprilisnak felel meg. Csapadéka kevés, de ami van, a hideg miatt nem tud elpárologni és az ál­landóan keményre fagyott talajba nem szivároghat be. Nyáron, amikor a hó olvad­ni kezd, és a felszín kissé felenged, a tundra végelát­hatatlan mocsárrá változik. Műszerek a kórházakban A kórházi labo­ratóriumi vizs­gálatok eredmé­nyei a betegsé­gek pontos meg­állapítását nem­csak megköny- nyítik, de sok kórkép helyes || diagnosztizálása L a leletek nélkül | nem is lehetsé­ges. Az utóbbi évtizedek tech­nikai fejlődése e téren is forradal­mi változásokat hozott. A régiek­nél pontosabb és gyorsabb eljárá­sok bevezetése, az egyre tökéletesedő, félig vagy teljesen automatikus berendezések elterjedése olyan perspektívákat nyitott meg a betegségek diagnosz­tizálása és a gyógymód ellen­őrzése terén, amelyek a gyógyító munka ugrásszerű javulását eredményezhetik. A szervezet energiaforrá­sainak, a táplálékkal felvett anyagoknak a lebontása ké­miai reakciók útján megy végbe. Bármi történik is a szervezetben — az izommű­ködés éppen úgy, mint a szellemi tevékenység — ké­miai láncreakció eredménye. Az anyagcsere bármely za­vara esetén a keletkező ter­mékek mennyisége csökken, vagy emelkedik, esetleg olyan vegyületek jelennek meg, amelyek egészséges állapot­ban nem találhatók a szerve­zetben. Ezeknek a változá­soknak az iránya és mértéke bizonyos betegségekre jellem­ző, ismeretük segíti az or­vost a betegség megállapítá­sában. A sejtekben lezajló kémiai reakciók termékei ál­talában a szövetnedvekbe ha­tolnak, majd a nyirok- és a vérkeringésbe kerülnek, eset­leg kiküszöbölődnek a szer­vezetből. Ezeket a vizsgálata- teg megterhelése nélkül vizeletben megjelenő araya- gok mennyiségét mérik. Alig száz éve a cukorbajt még úgy állapították meg, hogy megízlelték a betrag vi­zeletét: édes-e. Ma ezernyi biokémiai vizsgálatféleséget végeznek, rendkívül bonyo­lult műszerekkel. Ezek­nek a mondem készülékek­nek az elterjedése forradal­masította a diagnosztikát. Nemcsak azért, mert segítsé­gükkel a pontos eredmények rövid időn belül az orvos rendelkezésére állnak,' hanem azért is, mert az érzékenység fokozásával egy-egy vizsgá lathoz egyre kevesebb anyag szükséges. 1—2 milliméter vérből már 8—10 fajta elem­zés is elvégezhető, tehát a vizsgálatok választéka a be­fo­kat végzik a kórházak labo­ratóriumai, leggyakrabban a vérben, a vérsavóban és a kozható. Képünkön: monder műsze­res elemzés a prágai egyetem új klinikáján. Állatok „vörös listája „Vörös listára” írják azo­kat az állatfajokat, amelyek­nél valami oknál fogva nap­jainkban a kipusztulás ve­szélye fenyeget. Amikor köz­hírré tették, hogy hány ma­dárfaj szerepel a vörös lis­tán, nagy volt Európában a méltatlankodás. Pedig emel­a bamamedve és a nyérc az utóbbi évszázad végén kez­dett kipusztulni, a hiúz, a hód és az alpesi kőszáli kecs­ke ugyancsak a kihalt fajok­hoz sorolható, de ezeket újab­ban sikerült betelepítéssel megmenteni. Érdekes, hogy az egyre fo­lett az emlősök, sőt a hül- kozódó vízszennyeződés eile' lók, kétéltűek és halak kö- nére viszonylag kevés halfaj zött is szép számmal akad veszélyeztetett faj. A veszé­lyeztetettség nyilvántartásá­nak fontosságát a már kihalt fajok listája indokolja. Leg­több kihalt európai állatfajt az emlősök között találjuk. került eddig a veszélyeztetett fajok listájára. Ennek az az oka, hogy ma még sok a holt­ág, és olyan halastó, ahol a halak védelemben részesül­hetnek. A halászok és horgá­szok pusztítása sem olyan ra Itt is többnyire nagy testű, dikális, mint az emlősökre és vadon élő fajokról van szó, de akad közepes, vagy akár kis testű egérféle is. Az ős­tulok és a vadló már a kö­zépkorban kihalt, a farkas, madarakra szat. nézve a vadá­A tundra legészakibb tá­jain nincs összefüggő növény­zet, a sziklarepedésekben! csak a zuzmó, a moha telep­szik meg. Délebbre a rén­szarvaszuzmó és az izlandi zuzmó a leggyakoribb, de már megjelennek a fűfélék is. Még délebbre nyáron vi­rágdíszbe öltözik az úgyneve­zett réti tundra, s rövid szá­rú, de nagy virágú növények buja gazdagságban pompáznak rajta. A bokros tundrán már megjelennek a töpe növésű satnya cserjék földié boruló ágaikkal, a törpenyír. fűz, áfonya, maid még tovább dél felé az erdős tundrába beme­részkednek a ta,igából a magányosan élő fenyőfélék. A mostoha életfeltételek ellenére a tundra állatvilá­ga meglehetősen népes. A főszerepet a zord viszonyok­hoz leginkább alkalmazkodó rénszarvas játssza, amely az itt élő népek legfontosabb háziállata. De találunk hava­si juhot, rágcsáló lemminge- ket. értékes szőrméjű sarki rókát és különféle ragadozó madarakat. A gyéren "lakott, mostoha területnek a gazdasági élet­be való bekapcsolásáért so­kat áldoztak már a múlt szá­zad óta, elsősorban az észa-' ki átjárót kereső hajósok,' {Via már kikötők és városok sora épül az Északi-Jeges-; tenger partján. A tundra bel­seje azonban ma is a rén­szarvasok nyári legelője. A szárazföldön az év legna­gyobb részén az egyetlen közlekedési eszköz a rén-. szarvas vontatta szánkó. Képünkön: Téli kép aj tundra déli részéből, a jel-* legzetes rénszarvas-szánkók-; kai. | NÓGRÁD — 1978, január 22., vasárnap J 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom