Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

Túl a háromszázttiiflián Tisztelt szerkesztőség! Örömük a pusztítás A múlt év novemberében olvastam, hogy városunk, Salgótarján szép parkjait mcgdézsmálták, az elültetett virággumókat ellopták. Mé­lyen elítélem az effajta vi­selkedést. Karancsalja hatá­rában van egy bekerített tel­kem. Január 2-án kint jár­tam a telken, s legnagyobb csodálkozásomra az élő gyü­mölcsfákat letördelték, mál­nabokrokat szaggattak ki. A barbarizmus és a vandaliz­mus dühöngött az illetőből. Ez a telek még egy évvel ez­előtt mocsaras szántóföld volt. Minden szabad időm feláldoztam, hogy kulturált kert legyen. Haragosom nincs. Hát kérdemez én, hogy mi­féle emberrel állunk szem­ben? Ez a vandalizmus már nem az első eset. Egyszer már a szomszédom kertjé­ben is ilyen bitangolást vé­geztek! Peszle József. S.-tarján, Arany J. u. 2. Panaszok és intézkedések Ncnt kaphat térítést Válaszol a Volán: Rossz volt az autóbusz A NÓGRÁD 1977. decem­ber 22-i Olvasók fórumában Kettő helyett miért csak egy? címmel megjelent panaszra az alábbiakat válaszolom: — írja a Volán 2. sz. Vállalat személyforgalmi üzemigazga- tója, Miklós Ernő. — A panaszt megvizsgál­tam, s megállapítottam, hogy a cikkben említett napon va­lóban csak egy járat közle­kedett. A 6040-es vonalon de­cember 13-án és 14-én két autóbusz műszakilag meghi­básodott, mivel ezek voltak azok a rendkívüli hideg na­pok, amikor több autóbu­szunk befagyott. Ez volt az oka, hogy a második rész­járatot biztosítani nem tud­tuk. A gépkocsi vezetője hibát követett el azzal, hogy az autóbusz-megállóban nem állt meg, és az utasok részé­re nem adott kellő tájékoz­tatást. ' Ä szabálytalanság elköve­téséért a gépkocsivezetőt fé- lelősségre vontam és felhív­tam a figyelmét a megállási kötelezettség betartására, az utastájékoztatásra. A történtekért ezúton ké­rek elnézést, úgy a szabály­talanságot elkövető gépkocsi- vezető mint a vállalat nevé­ben. G. L. mohorai olvasónk csoportos életbiztosítással kapcsolatos kérdésével felke­restük az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatóságát, ahol a konkrét válasz birto­kában több olyan fontos és általánosan is alkalmazható szabályról szereztünk tudo­mást, amelyet úgy véljük, nem árt a válasz kapcsán e helyen is tudatni olvasóinkkal. Az Állami Biztosító 1964- ben kezdte meg a dolgózók legszélesebb körét érintő Cso­portos Élet- és Baleset-bizto­sítás, népszerű nevén a CSÉB Szervezését. Az önkéntes biz­tosítások fejlesztése során ma már a CSÉB-családnak szá­mos tagja van: így CSÉB' '15, 20, 25, 30 forintos havidí­jú, majd ezeket követte a CSÉB 40—50 forintos biztosí­tás. A CSÉB-csoportok 1971- bep 2,5 millió tagot számlál­tak, 1976 végére az aktív ke­resők több mint 80 százaléka (3,3 millióan) rendelkeztek csoportos személybiztosítás­sal. A kisebb havidíjú CSÉB- biztosítások halál esetére szó­ló (életbiztosítási) szolgálta­tást, baleseti szolgáltatást (baleset-biztosítás) és segélye­ket nyújtottak tagjaiknak. A CSÉB 40—50 — a legnépe­sebb forma — nagy összegű élet- és baleset-biztosítási szol­gáltatásai mellett már kórhá­zi ápolási térítést is nyújt. Szociális alap képzésével le­hetőséget teremt a tagság se­gélyezésére olyan alkalmak­kor, amikor a megnövekedett anyagi terhek — például gyermek születése, hosszan­tartó betegség — miatt erre szükség van. A CSÉB szolgáltatásai az elmúlt években ,rugalmasan követték a gazdasági élet fej­lődését, a körülmények válto­zását. A biztosítási szolgálta­tások körének és összegének a mindenkori igényekhez, szükségletekhez való igazítá­sa érdekében vezette be 1976-ban az Állami Biztosító a Csoportos Élet- és Baleset- biztosítás továbbfejlesztett változatát a CSÉB 180-at. Eb­ben már nemcsak a balesetek sérültjei részesülnek térítés­ben, hanem azok is, akik be­tegség, foglalkozási ártalom következtében vesztik el — részben, vagy egészben — munkaképességüket. 10—60 ezer forint közötti rokkarrt- sági térítés jár a CSÉB 80 alapján aszerint, hogy a tár­sadalombiztosító ' milyen fo­kozatú rokkantsági nyugdí­jat állapít mek. Azt a rok­kantsági nyugdíjast, akit rosszabbodó egészségi állapo­ta miatt másik rokkantsági nvuadí if okozatba sorolnak át. anpak — érvényes CSÉB 80 tagság esetén — a biztosító kifizeti azt az összeget — amennyivel magasabb a szol­gáltatás az újonnan meg­állapított fokozat alapján. Kedves olvasónk leveléből az derül ki, hogy a legújabb CSÉB 80 biztosítás szolgálta­tásairól hallott tájékoztatót, de önnek csak CSÉB 25 biz­tosítása van, amely alapján a nem balesetből eredő egész­ségkárosodásra térítés nem ál­lapítható meg. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ megyénk fogyasztási szövetkezetei között forgalmi és egyéb mutatói alapján nagyságrendben a negyedik helyen áll. Hét évvel ezelőtt a szövetkezet áruforgalma alig haladta meg a harminc- milliót, ám 1977-ben már túl­jutott a háromszázmillión. Igaz, hogy időközben a ka- rancslapujtői és a ceredi ÁFÉSZ is beolvadt a szövet­kezetbe, de e két szövetkezet együttes forgalma alig halad­ta meg az ötvenmilliót. A szövetkezet 1977. évi ár­bevételéből a felvásárlás 42,5 millió, a bolti kiskereskede­lem 187 millió, a vendéglátás 61,5 millió, az ipari és egyéb melléktevékenység pedig 13 millió forint árbevételt kép­visel. A szövetkezét életében sokatmondó számok ezek. A felvásárlásban, ahol a kister­melők és kistenyésztők tízéz- res apró tételeiből jönnek össze a milliók, tízmilliók, nagy szervezettséget igényel a felvásárló és értékesítő mun­ka. Az elmúlt évben a burgo­nya-, a zöldség-gyümölcs fel­vásárlás mennyisége megha­ladta a 3900 mázsát. A vegyes cikkek felvásárlása pedig et­től is számottevőbb. Élőnyúl- ból 5300 mázsa, mézből 450 mázsa, szemes terményből 13 000 mázsa, vágósertésből 1810 mázsa került felvásár­lásra. Ezek csak a főbb cik­kek, s még sok-sok termék szerepel a listán kisebb téte­lekben. A szövetkezetben húsz me­zőgazdasági szakcsoport mű­ködik, s a felvásárolt termé­kek többsége a szakcsoporti tagoktól ered. A szövetkezet 1978-ban is a szakcsoportokra alapoz, s közel tíz százalék­kal kívánja növelni a felvá­sárlás forgalmát, amelyek ér­téke megközelíti a 47 milliót. A bolti kiskereskedelemben az éle'miszer-forgalom a dön­tő, de a vegyesiparcikkek forgalma is jelentős. A szö­vetkezet évről .évre nagy erő­feszítéseket tesz, hogy az alapvető élelmiszerek, külö­nösen a húsáruk ellátását ki­emelten biztosítsa a városban és a munkáslakta területeken. A szövetkezeti tagság és a lakosság legnagyobb elismeré­sét épnen ez az erőfeszítés vívta ki. A vegyesiparcikkek közül az üzemanyag, a ríizelő- olai, és az autóalkatrész ellá­tásáért dicsérik a legtöbbet a szövetkezetét. A lakosság megelégedésére szervezte meg a szövetkezet a háztartási tü­zelőolaj házhoz szállítását. 197R-ban egy újabb tankautó beállításával tovább növek­szik a házhoz szállítás, s egy- időben 6000 liter tüzelőolajat lehet kiszállítani a falvakba és a város peremrészeire. 1978-ban a bolti kiskereske­delemben közel 11 százalékos forgalomnövekedés várható, meghaladva a 207 milliót. A vendéglátásban nagy szerepe van az étel forgalom­nak, mely 1977-ben megha­ladta a 10 millió forint érté­ket. 1978-ban a szeszkimérés korlátozása mellett is több mint 2 százalékos forgalom- növekedés várható, elsősorban az étel, a kávé ,és az üdítő italok forgalmának erőteljes növelése mellett. A vendég­látás összforgalma eléri a 63 milliót. A szövetkezet 1978. évi Ö6szes árbevétele 8,3 száza­lékkal növekszik az előző év­hez képest, s az árbevétel ér­téke meghaladja a 329 millió forintot. A szövetkezet fejlesztési politikája összefügg az ellátá­si feladataival. 1978-ban a város peremrészeinek ellátása tovább növekszik, Zagyvapál- falván egy úi élelmiszerbolt­tal, Zagyvarónán egy ter­ménybolttal. Somoskőújfalu­ban egy büfével, s emellett megkezdődik a jelenlegi ital­bolt és bisztró rekonstrukció­ja. Sóshartyánban befejeződik az új bisztró építése, s a régi italbolt felszámolásával kor­szerűsítésre kerül az éleimi- ser-vegyesbolt is. A Salgótar­ján és. Vidéke ÁFÉSZ fejlő­dése tehát töretlen, s teljesí­teni tudja Ötéves tervének időarányos feladatait. A szö­vetkezet dolgozói a jubileumi munkaver=env folytatásaként úiabb vállalásokkal támaszt­ják alá a szövetkezet üzlet- politikáját. Dudás Tál Bizonyítók nélkül Nyugdíjban A salgótarjáni Pécskő áruház­ban szívesen vásárolok, mert van áruválaszték, figyelmesek, ked­vesek, udvariasak a dolgozók. Azonban az adminisztratívnak minősülő szervezetlenség miatt a vevők mégis kiszolgáltatottnak érezhetik magukat. Hogy mire gondolok? Másfél éve egy férfiöltönyt vásároltam 2100 forintért, majd ezelőtt pár hónappal ismét egy ugyanilyen értékű öltönyt vettem. Mindkét esetben az áruház sza­bójához kellett leadni az öltönyt felhajtás céljából. Mindkét eset­ben a vásárlási blokk egy pél­dányával fizettem, melyet be­vont a kiszolgáló. A másik pél­dány bekerült az öltönybe. Az öltöny maradt tehát az áruház szabójánál, címemet egy füzetbe feljegyezték. Az én birtokomban nem maradt a fizetést igazoló blokkból. Itt van a szervezetlen­ség! Tegyük fel, elemi csapás, tűz, vagy betörés esetében a vevő tulajdonát képező áru megsemmisül. A vevő jogilag hogyan érvényesítheti, vagy ho­gyan tudja igazolni kártérítési igényét? Véleményem szerint ügy a vállalat, mint a vevő érdeke megköveteli, hogy az ilyen szer­vezetlenséget számolja fel az áruház! Hizsnyai Sándor, Karancsalja Meghitt és bensőséges ün­nepségre került sor az elmúlt hónapban a szécsényi járási hivatalban. A hivatal vezetői, munkatársak, jó barátok Nagy Imrét, a mezőgazdasági osztály dolgozóját búcsúztat­ták nyugdíjba vonulása al­kalmából. Imre bácsi 41 éves szolgá­lat után búcsúzott a munká­tól. A tanács megalakulása óta az apparátusban dolgozott. Jó munkáját fémjelzi, hogy megkapta a Munka Érdem­érem ezüst fokozatát. Kiváló szakember, a mezőgazdaság kiváló dolgozója. A házi ün­nepségen kollégák és bará­tok arra koccintottak, hogy a nyugdíjba vonuló Nagy Imre még hosszú évekig élvezhes­se a megérdemelt pihenőt. sz. f. Női mivoltukból adódik A Budapesti Fehérneműgyár jánosaknai telepén hatványo­zottan jelentkeznek a nőprob­lémák, mivel az üzemben — szinte teljes egészében — fő­leg fiatal nőket foglalkoztat­nak, az átlagéletkor 25—28 év. A létszám 781 fő és ebből mindössze 36-an képviselik az „erősebb” nemet. — Terhesség, gyermekápo­lási segély, „beteg a gyerek”, táppénz, újabb terhesség. •. Ho­gyan segítenek a fiatalasszo­nyoknak a magánéletük és a munkahelyi tevékenységük ösz- szeegyeztetésében? — kérde­zem Hegedűs Bélánétól, a te­lep vezetőjétől. — Az itteni munkakörülmé­nyek nem teszik indokolttá, hogy a kismamát kiszakítsuk a megszokott környezetéből, ezért nem alakítottunk ki kü­lön munkatermet a terhesek részére. Természetesen egyé­nenként bíráljuk el a teendő­ket, és ha szükséges, akkor ki­sebb intenzitást, kevesebb erő­kifejtést igénylő tevékenységet — beadó, diszpécser — bizto­sítunk. A leendő édesanyák terhességük középidejétől át­lagkeresetüket kapják, mert nem biztos, hogy tartani tud­ják a másállapotuk előtti tel­jesítményüket. Ha állapotuk — például veszélyeztetett terhes­ség — indokolja, akkor táp­pénzes állományba veszi őket a körzeti orvos vagy a nőgyó­gyász. — Szülés után mennyi idő múlva állnak újra munkába az asszonyok ? — Csak a gyes lejárta után jönnek vissza dolgozni, majd egy év múlva újra szülnek, s megint otthon maradnak há­rom évig. Nálunk így gondol­koznak az asszonyok, nem pe­dig úgy, mint városon, ahol gyakran egy év vagy még any- nyl sincs a két gyerek között, mert azt hiszik: két pici gye­rekkel kevesebb a gond és a baj, mint egy kicsivel meg egy picivel. — Ha megvan a második is, akkor jön a harmadik? — Nagyon ritkán, .mert már itt is a kétgyerekes család­modell a „divatos”, de elenyé­sző számban van olyan kis­mamánk is, akinek négy vagy hat csemete kapaszkodik a szoknyájában. Ha a gyesről visszajönnek az anyukák, ak­kor természetesen egyműsza- kos beosztást kapnak — ők kerülnek a kismamaszalagra —■ mivel az óvoda csak reggel héttől délután hatig tart nyit­va. Azután, ha beteg a gyerek, akkor a nő — szerepéből adó­dóan — otthon marad táppén­zen, majd indokolt esetben fi­zetés nélküli szabadságon. Hiá­ba: amíg a kislányok kislá­nyok, csak addig lehetünk biz­tosak abban, hogy holnap is bejönnek dolgozni... — Közelednek a tavaszi es­küvők és a — menetrend sze­rinti — őszi terhességek... a .tavaly augusztusban kötött há­zasságok eredményét már le­het látni — mondja Földi Jó- zsefné üzemi ápolónő, majd hozzáteszi: — Mivel vidéken vagyunk, a lányok még nem állnak a családtervezés olyan fokán, mint ahol kellene. — Mit tesznek a „tovább­lépés” érdekében? — Előadásokat tartunk a ter­hességről. szülésről, családról ás ezenkívül a dolgozókat kü­lönösen érdeklő témákról- A beszélgetésre a munkaidő után és a buszok indulása előtt ke­rül sor a tanácsteremben. Az üzemorvossal azt is tervezzük, hogy a hangos híradóban is felolvasunk majd egészségügyi felvilágosító szöveget. 1977. második felében vetítettünk: egy filmet a rákról, és rögtön felmerült az igény a rákszű­résre is, amit remélhetően idén meg is szervezünk. — Nem okoz feszültséget, ha ilyen sok nő dolgozik együtt? — Nem mondhatnám. Egyé­nenként persze előfordul, de női mivoltomból adódóan tu­dom: még mindig nagyon sok minden hárul a nőkre, akár­mennyit is segítenek otthon a férjek. Volt olyan kismama, aki azért kért fizetés nélküli sza­badságot, mert a férje nem tu­dott bevásárolni az építkezés­hez. .. Mit tehettem volna mást? Adtam neki­A délutáni munkatempó nem olyan intenzitású mint a délelőtti, mert már fáradtan jönnek be az asszonyok: ott­hon elvégezték a házi meg a kerti munkát, de itt is meg akarják keresni a napi száz forintjukat és „rápedáloznak”.' S máris van ok a nyugtalan­ságra, a feszültségre. Folyik a természetes versengés, és ez nagyon jó, mert lendületet, hangulatot ad a munkának és kitermeli az ügyes, az ügye­sebb és a még ügyesebb mun­kásnőket, mert nálunk csak ilyen kategóriák vannak. A múltkor járt nálunk Besz­tercebányáról egy járási párt­vezetőkből álló delegáció, amelynek a látottak alapján az volt a véleménye: olyan mun­kaintenzitást mint itt, kevés, férfit foglalkoztató üzemben, lehet látni. Szerintem ezen nincs is mití csodálkozni, hiszen női mi-, voltukból adódik .. Tőcsér Julianna Növekvő testmagasság A tíz évvel ezelőtt Bulgá­ria egyes vidékein végzett felmérések azt mutatták, hogy átlagosan 171 centimé­ter volt a 18—60 éves korosz­tályokban a férfiak. 159.6 centiméter pedig a nők ma­gassága. Ezt a magasságot manapság már a 16 éves fiúk csaknem 85 százaléka és a 14 éves lányok 75 százaléka eléri. Az iskolákban végzett vizs­gálatok tanúsága szerint a fiatalok jól fejlettek. A mell­bőség például 15 éves fiúk­nál átlagosan 80. a hasonló korú lányoké 82 centiméter. A bolgár fiatalok •‘.Italában mintegy 6 centiméterrel ma­gasabbak, mint olasz, spa­nyol, francia, német, angol és görög kortársaik. Újonnan épült családi házak sora bizonyítja Romhányban, hogy községeinkben szívesen építkeznek, s ha a településen fagy közelében elhelyezkedési lehetőséget talál a lakosság, akkor nem megy a városokba. — kj -­| NÓGRÁD — 1978. január 12., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom