Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

Varsányi kérdőjelek (1.)

Tánc a vulhán tetején

Van egy termelőszövetkezet, ahol ritka vendég a nyugalom. A varsányi közös gazdaság. Az utóbbi hónapokban, s azt megelőzően is feszültség vibrált a levegőben, mintha a tsz tagjai, alkalmazottai, vezetői szunnyadó, de bármelyik pillanatban kitörésre kész vulkán tetején végezték volna napi munkájukat, „keringőztek”, érezve talpuk alatt, hogy mint forrósodik a föld.

S a vulkán kitört! Elfojtásához a párt járási végrehajtó bizottságának átfogó vizsgálata, példás ítélete kellett.

Nézzük az eseményeket sorjában !

A termelőszövetkezetben ki- gyűjtötték, hogy az elmúlt két esztendőben kilenc felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember és huszonhét szakmunkás (többnyire traktoros, szerelő) távozott különböze indokokkal.

— „Elhulltanak legjobbjaink” — fogalmaz Szmolnik Lajos személyzeti vezető irodalmi idézettel. — A szakemberek fele kicserélődött. Volt olyan időszak, amikor az irányítók száma minimálisra csökkent.

Jelenleg is kevés a szerelő, a gépek kezelője, nincs a termelőszövetkezetnek az egyetemeken ösztöndíjas hallgatója.

— A nagy fluktuáció a személyzeti munka gyengeségére utal!

— Engem mindenáron személyzeti vezetőnek hívnak. Ezt önállóság nélkül, felelősségteljesen ellátni képtelenség. Csak az adminisztrációt végzem. Előfordult, hogy fiatalemberekkel tálálkoztam az irodaépület folyosóján. Bemutatkoztak, itt fognak dolgozni. Én meg álltam csodálkozva. így kellett megtudnom — említ egy példát a személyzeti vezető.

— Akik elmentek, mit mondtak, miért távoznak?

— Többfélét.

•fr

A karancssági termelőszövetkezetben két Varsányból származó szakember dolgozik. Oláh Antal az elsők között ment el, gépüzemelőként tevékenykedett.

— A tsz-elnökkel szólalkoz- tunk össze. Nem viszi előre az ügyet, ha nem bíznak a másikban, s keresztül nyúl- kálnak a feje fölött — mondja.

Egy történetet említ: délután megbeszélték a gépek elosztását. Másnap hajnalban ment be a majorba, s egy fia traktort nem talált ott. A tsz-elnök előbb érkezett, s már elirányította az eszközöket, felrúgva a megbeszélteket.

— Hét és fél évet dolgoztam a varsányi tsz-ben. Ma is a községben lakom. Nem állt szándékomban eljönni, de amikor hallottam, hogy nincs szükség üzemgazdászra, hát fájó szívvel ugyan, de otthagytam a tsz-t — magyarázza Kiss István, a karancs_ sági tsz főkönyvelője.

A varsányival szomszédos szécsényi termelőszövetkezetben „hemzsegnek” a varsányi szakemberek.

— Itt sem kapok többet, s még melléje be is kell járnom — jegyzi meg Bárány Antal, szerelő. — A munkahelyi légkör alaposan megromlott. Egyesekkel kivételeztek, ha én késtem öt percet, a fejemhez vágták, másnak fél órát is szabad volt. Pedig a major mellett lakom, s ha kellett, átugrottam még vasárnap is....

Pálmáry Bélát Szécsényben

Kéretlen tanácsadók

Ki ne hallotta volna már a régi anekdotát, amelyben a pásztor elmegy a varázslóhoz, s tanácsot kér, mif tegyen, mert a nyája fele elhullott. A varázsló megkérdezi: „A folyó melyik partján szoktad legeltetni azokat a birkákat?” „A bal parton”, volt a válasz. „Elég baj, mondta a varázsló! Legeltesd a jobb parton!” Kis idő múlva ismét jön a pásztor. Megint elhullott a nyáj fele, ismét a „szakszerű” kérdés: A dombtetőn vagy a domboldalon folyik-e a legeltetés? „A dombtetőn”. „Baj, baj, a domboldalon kellett volna”. Itt is elhullott a nyája fele. Ismét kérdés: „A domb melyik oldalán legeltetsz?” „Az északin”. „Menj át a délire!” Így folyik a dolog, mígnem az összes birka elhullik. Amikor megtudja: bosszankodva legyint a varázsló: Pedig még mennyi jó tanácsom lett volna!

Ne tagadjuk, vannak vállalatainknál is ilyesféle jó tanácsadók! Most nem a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb mérnökökre, közgazdászokra gondolok, akik ebben a munkakörben dolgoznak. Inkább azokra a kéretlen tanácsadókra, akik mint a vállalati vezetők egyikét-másikát jól ismerő emberek, fülbesúgásokkal adnak tanácsokat, amelyek legtöbbször nem a vállalati kollektíva vagy a népgazdaság, hanem csoportok, vállalati klikkek érdekeit szolgálják. S ha ügyesen művelik ezt a tevékenységet, károkat okoznak a köznek, ha nem is kergetik teljes csődbe a vállalatot.

Milyen feladatra vállalkoznak ezek a mai vállalati varázslók? Képzettsége válogatja. A jogászok például szívesen tárnak fel olyan kiskapukat, amelyeken keresztül meg lehet kerülni a korlátozó rendelkezéseket. Némely vállalatnál vagy szövetkezetnél örülnek is a vezetők az ilyen tanácsoknak, mert úgy vélik, jó szolgálatot tesznek vállalatuknak. Mondjunk egy példát is erre. A téeszegyesülések egy része népgazdasági szempontból is indokolt volt. De akadt néhány olyan, amelynek egyetlen célja az volt, hogy a túlságosan magas jövedelmű, jó téeszeknek a gyengével történt egyesülése révén kisebb legyen az együtt kiszámított jövedelemnövekmény, s így jóval kevesebb jövedelemnovek- mény-adót fizessen, vagy esetleg teljesen mentesüljön eme új adófajta fizetése alól. Ebben az esetben a népgazdaság károsodott, a költségvetés nem kapta meg tervezett bevételeinek egy részét.

Ha műszaki képzettségű a kéretlen tanácsadó, adhat olyan fejlesztési tanácsot, hogy a vállalat elsősorban azt a területet fejlessze, ahol az illetőnek érdekeltsége van, ahol barátok, „szesztestvérek” várják a lehetőségeket. Ha ez nem esik egybe a vállalat érdekeivel, s ezt a tanácsadó körmönfont okoskodásokkal leplezi, a hibás döntés csökkentheti a fejlesztési alapot, s elveszi az eszközöket más, fontosabb területek fejlesztése elől. Károsodik a népgazdaság, de a vállalati kollektíva is.

» A legtöbb tanácsadó személyi vagy prémiumügyekben „dolgozik”. Ide nem kell szakképzettség sem, azt bárki meg tudja indokolni, szerinte miért jobb vezető lesz X-ből. mint Y-ból, miért kell több prémiumot kapnia V-nek, mint Z- nek. Az ilyen fülbesúgások ártanak a vállalati légkörnek, s azoknak az embereknek is, akiket érdemtelenül mellőznek mások miatt.

Mit tehet a vállalati vezetés az efféle tanácsadók ellen? Semmiképpen sem azt, hogy a vállalati vezető — miként Odüsszeusz — megkötözi magát, hogy ne cselekedhessen a szirénhangok hallatára. S ne is dugja be fülét a középvezetőinek, mint a híres görög tette a legénységével- A hirtelen tanácsadóknak nem a fülét, a száját kell bedugnia.

8. jis a legjobb traktorosok között emlegetik. Kilenc év után hagyta el a varsányi termelőszövetkezetet.

— Kértem, vizsgálják meg a béremelés lehetőségét. Nem azt mondták, hogy nincs rá lehetőség. A válasz sokkal egyszerűbben hangzott el: „Nem adok!” — emlékszik vissza egy epizódra a sok közül, ami miatt végül is kikérte a munkakönyvét.

A varsányi termelőszövetkezet jelenlegi főkönyvelője, Várkonyi Róbert is közölte, hogy elmegy a tsz-böl. így négy év alatt a harmadik főkönyvelő foglalhatja el a pénzügyi és számvitel vezetőjének kijáró irodát.

Az első számú vezetők között nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. A fontos döntések előtt nincs közös megbeszélés. A főkönyvelő utólagosan szerez tudomást dolgokról, amiért a felelősség az ő vállán nyugszik. Ilyen körülmények között nem maradok — magyarázza Várkonyi Róbert.

Előtte egy friss példa. Az endrefalvi tsz-től a varsányiak több mint kétszázezer forint értékű szántást' rendeltek, hektáronként 800 forintért. A főkönyvelő tpdta nélkül Rába—Steiger erőgépet igényeltek, ami meg is érkezett.

— Nem az a baj, hogy itt a Rába. De ha már vettük, legalább segítsen valamit: Persze, ekékre már nem jutott. Így fizetünk az endre- falviaknak — holott nem is terveztük — kihasználatlan a gépünk. Mellesleg jegyzem meg: ha mi végezzük el a munkát, hektáronként 240 forintba kerül — sorolja a főkönyvelő.

— Hogy zárják a tavalyi évet?- — Hárommillió forint tiszta nyereséget terveztünk, de jó ha egymillió lesz — válaszol.

— Megkerestük az egyik eltávozott tehetséges szakembert, próbáltuk visszacsábítani. Azt mondta: ha a termelés irányítását rábízzák, visz- szatér — említi Szmolnik Lajos.

A „feltétel” teljesíthetetlen volt, mert a varsányi termelőszövetkezetben évek óta nem alkalmaznak főagronó- must. A gazdálkodás minden szála egyetlen kézbe fut ösz- sze.

(Folytatjuk) Szabó Gyula

Középpontban a lakóterületi munka

4 Hazafias Népfront tevékenységéből

A lakóterületi tevékenység áll a népfrontmunkai középpontjában az elkövetkező időszakban —, miként a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál elmondották. A népfrontbizottságok a településeken tovább erősítik kapcsolataikat a tanáccsal, s a lakossági fórumok tapasztalatait felhasználva részt vesznek a fejlesztési tervek kidolgozásában és megvalósításában. A napokban Pécsett, Székesfehérvárott és Debrecenben tűzik napirendre a lakóterületi mozgalmi munka feladatait. A tavaly várossá nyilvánított Marcaliban a tanácsi együttműködési megállapodásra alapozva tárgyalják meg ti'bbek között az 1918. évi társadalmi munkával kapcsolatos terveket.

A városi körzeti tevékenységben a lakóbizottsági munka áll előtérben, hiszen e bizottságok majd mindenütt lényegesen többet tehetnek a tavalyinál.

A népfrontmozgalom széles működési területét jelzik, hogy bizottságainak rendezvényein a közművelődés-, a gazdaságpolitika, valamint a nő- és rétegpolitikai munka időszerű kérdéseit is megvitatják. E napokban Pécsett a környezetvédelemről tartanak tanácskozást. Hódmezővásárhelyen a város verseny- és tömegsportjának helyzetét vitatják meg, Székesfehérváron a művelődéspolitikai tevékenység néhány fontosabb területét helyezik górcső alá. Debrecenben megvizsgálják, hogy a népgazdaság igényeit figyelembe vevő pályaválasztás ügyében a népfrontbizottságok mit tehetnek.

Egyébként már január első napjaiban közérdekű fórumokat rendeztek szerte az országban. Csupán a kisebb községekben több mint 50 népfrontestet rendeztek , a népfront bizottságok. Veszprémben a várospolitikai munkabizottság ülésén a megye településhálózatának korszerűsítését tárgyalták meg és szakértők bevonásával a Balaton rendezési tervének irányelveit is napirendire tűzték. A települések fejlesztésébe a népfront a lakosság széles rétegeit vonja be.

Villamosság Dió&jcnört

Több mint 130 helyi lakosnak nyújt munkalehetőséget %

VILLTESZ autóvillamossági felszereléseket és alkatrészeket gyártó ipari szövetkezet diósjenői üzeme. Az 1968-ban létesült üzemben a készárukhoz szükséges forgácsolt, hidegei« alakított és bakelizált alkatrészeket gyártják. A szövetkezet elmúlt évi termelési értéke 131,2 millió forint volt, az idei — az előzetes tervek alapján — már 140 millió forint lesz. Gazsi Istvánná és Ganzelman Gáborné izzító-indító kapcso. lók végszerelését végzi.

Hendrik Józseíné a lengyel gyártmányú automata bakelit^ présgépen indító nyomógombokat készít.

(—fotó: bábéi—) 1

Puffá Sándornak, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemfenntartási gyárrészlege üzemgazdasági osztályvezetőjének legfontosabb jellemzői: a fiatalság, a nyíltság és a vidámság. Ki ne felejtsem azonban talán a legfontosabbak között is azt, amit elsőként kellett volna említeni, az új dolgok iránt tanúsított rendkívüli érdeklődését.

Harmonikus, mai fiatalembernek ismerik a gyárban. Olyannak, aki célratörően mélyed el a komoly műszaki témákban, s következetesen végrehajtja a feladatait. Ugyanakkor mindig talál időt a közösség, a KlSZ-szer- vezet számára is, de szóra- lvozni sem felejt el.

Arról beszélgetünk, hogyan, honnan került a gyárba, s milyen tervekkel érkezett.

— Igencsak közelről érkeztem, hiszen helybeli vagyok. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre jártam, s mivel korábban már technikusgyakorlaton dolgoztam a kohászati üzemekben, s már kisebb vállalatoknál is, így adódott a lehetőség az összehasonlításra, a munkába álláskor. Különleges terveket nem dédelgettem, csupán a végzettségemnek megfelelően akartam elhelyezkedni.

— Kezdetben — öt évvel ezelőtt — a huzalműi karbantartó műhelybe helyezték. Ez az egy év, a termelés

[Műszakiak és a közélet

Bizalommal

fogadtak

közvetlen mára sok

élvonalában szá- tapasztalattal járt. Az esztendő elteltével áthelyezték a gyárrészleg technológiai osztályára. Erről az időszakról így beszél:

— Minden érdekelt, ami összefüggött a munkakörömmel. Minden olyan probléma, ami a termelés zavartalanságát elősegítette a karbantartás oldaláról. Az új anyagok alkalmazása, az új javítási módszerek...

A pillanatnyi szünetet kihasználva közbekérdezek:

— Hogyan sikerült beilleszkedni a gyárrészleg, a vállalat nagy • kollektívájába?

Mosolyogva mpndja:

— Nem azt akartad inkább kérdezni, hogy miként fogadtak? Ezt is benne érzem a kérdésben. Nagyon örültem, hogy bizalommal fogadtak — perspektívát állítottak elém. Nyíltan beszéltek velem, s én ezt .másként nem is viszonozhattam. Különben sem szeretem a vagylagos dolgokat, meg az allegóriát. A beilleszkedés pedig olyan dolog, amit úgy jellemezhetnénk: ahogyan köszönsz, úgy válaszolnak.

Ebben az időszakban „nehéz helyzet” elé állították a fiatal mérnököt. Megüresedett egy üzemmérnöki beosztás és a gyárrészieg vezetői őt szemelték ki az utódnak.

— Rövid ideig töprengtem, hogy mit tegvek — mondja. A megbízatás megtisztelő volt számomra, hiszen egyúttal üzemvezető-helyettes is lettem, de mérlegelnem kellett a felelősség nagyságát is. Azért mérlegeltem alaposan a döntésemet, mert én azt vallom, hogy ha elvállalok egy ilyen fontos munkakört, azt csak jól szabad csinálni.

Puffá Sándor öt éve dolgozik a kohászati üzemekben, az üzemfenntartási gyárrészlegben. Jelenleg üzemgazdasági osztályvezető.

— Nem tartod ezt „papírmunkának” — kérdezem. Hiszen te alapvetően műszaki érdeklődésű ember vagy. Gépészmérnök. aki gépgyártás- technológiai szakon végzett.

Tiltakozik, magyaráz.

— Sok előnnyel jár az indítás: az elmélet, a gyakorlattal párosulhatott. Közvetlen emberi kapcsolatok kialakf* tárára, kollektívák, vezetési módszerek megismerésére nyílt lehetőség, s ha mindezekből sikerül a legjobbat kiszűrni, az csak előnyei’® válhat egy pályakezdőnek.

Puffá Sándorról azt mondják, hogy olyan szakember, aki következetesen törekszik a problémák és hibák tudatos feltárására. Ugyanakkor szívós és kitartó. Amikor ^az új sósav-regeneráló berendezés üzemelését ' egyre több hiba akadályozta, akkor egyike volt azoknak, akik éjt nappallá téve kutatták a zavartalan üzemelés megoldásának lehetőségeit.

Az alig harmincéves fiatalember ugyancsak felelősségteljes feladatkört kapott az üzemgazdasági osztály irányításával. Ez a személyével kapcsolatos értékítélet és - á bizalom kifejeződése. így érzi ő is.

Folytatnánk .a beszélgetést, de csörren a telefon. A nagyüzemi KISZ-bizottságra hívatják. ő a bizottság termelési felelőse. Pádár András

NGGRÁD - 1978. januái 11., szerda