Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

Mumien út a klubhoz vezet Vannak holtpontok a me­chanikus ritmjkusságban, amiket egy pillanatnyi meg­torpanás jelez. Törvényszerű jelenség ez? Alighanem igen. Az emberi élet, a természet, a világ számos jelensége pél­dázza. S ha már itt a képer­nyő előtt fejléce alatt konk­rétan a televízióról szokás be­szélgetni, miért ne lehetne ér­vényes a megállapítás a tö­megkommunikáció e legnép­szerűbb eszközére is. A televízió műsorszolgálta­tásának holtpontja minden valószínűség szerint az új esztendő legelső hete volt. Az év végi hajrában érthe­tően alaposan megcsappan­tak a műsorszerkesztőségek forrásai, a tévések „apait­anyait beleadtak”, hogy igé­nyeinket a tőlük telhető leg­teljesebben betöltsék, s a ter­mészetes feltöltődés, az akku­muláció még nem történt meg. Az elmúlt műsorhét legalábbis erre mutat. Bizonyára ennek tudható be. hogy kedden, a 2. műsor­ban helyet kaphatott például A fehér fal című, kiábrándí­tóan eseménytelen, álmosítón érdektelen svéd filmtörté­net, melyen az sem változtat, hogy rendezője, Stig Björk- man korábban Indrig Berg- manról, az egykori világhírű svéd színésznőről kitűnő do­kumentumfilmet készített, s e filmjének női főszereplője 'A ZIM salgótarjáni gyárá­nak szakszervezeti bizottsága a közelmúltban elkészítette az üdültetések 1977. évi mérle­gét. Az összesítések alapján kiderült: a gyár történetében még soha ennyi dolgozónak nem sikerült szervezett kere­tek között nyári és őszi pihe­nést biztosítani. Tavaly ösz- szesen hétszáztizenheten — az 1975-ös moszkvai fesztivá­lon elnyerte a legjobb női alakítás díját. Bizonyára mél­tán történt így, de a film érdektelenségén e tény mit sem segít. száznegyven gyermek és öt­százhetvenhét felnőtt tölthet­te szabadságát a gyár Heves községi és siófoki üdülőjében. Különösen örvendetes, hogy jelentősen növekedett a cseh­szlovákiai csereüdültetésben részt vettek száma is. Az ötszázhetvenhét felnőtt közül kétszázhetvenhárman nyaral­tak Hlatkyban és Vörös ko­lostorban. sem. S még kevésbé az ez­úttal a 2. műsorba utalt Kis- filmek a nagyvilágból összeál­lítás, amely most e csatorná­nak jóformán teljes adásidejét eluralta. Az amerikai álomgyárak tipikus termékét láttuk szom­baton és vasárnap a kétrészes Cleopátrában, Joseph I. Man- kiewicz rendezésében, a fő­szerepekben Elizabeth Tay- lorral és Richard Burtonnal, a Kosztolányi-regény alapján készült tévéjáték után immár a másodikat e történelmi té­makörben. Káprázatosán lát­ványos, bizonyára rendkívül költséges kommersz film volt, de semmi több. íb. t.) A „holtpont”-igazolás to­vábbi adalékául szolgált szer­dán, szintén a 2. műsorban az Egymásnak teremtve című amerikai film, a maga szok­ványos vonalvezetésével. E napon egyébként műsorválto­zás is történt. Erdős István: Cigánykerék című tévéfilmje helyett, a karácsonykor el­hunyt Charlie Chaplin emlé­kének tisztelegve, a világhírű művész egyik filmjét, a Cir­kuszt kaptuk. Nézetem szerint az eredeti műsorrend meg- bolygatása ilyen formában szükségtelen volt, s ha már igy történt, a nagy halottra egyénibben jellemző filmet is kaphattunk volna, mint az egész vonulatában meglehető­sen szentimentális Cirkuszt. De lépjünk tovább: csü­törtökön az 1. adó főműsorát a Hadüzenet nélküli háború Afrika „szarván” című doku­mentumriport adta, mely ugyan a Chrudinák Alajostól immár megszokott szinten tá­jékoztatott az észak-afrikai aggasztó valóságról, ám még­sem pótolhatta azt az igényt, amit a tévénézők szélesebb tábora táplál a 20 órától kez­dődő műsoridőszak iránt. Sőt: Verdi Otellójának közvetítése Üdültetési rekord a ZIM-bcií Sokat ígérő műsorjelzés volt pénteken Gribodejov vígjá­tékának tévéváltozata, Az ész bajjal jár. Az az érzésem vi­szont, hogy a mű, ahogy kilé­pett természetes színpadi ke­retéből. valahogy légüres kö­zegbe került: a játék, a törté­nés atmoszférája nem érkezett el hozzánk a képernyőről. Ebben alighanem közreját­szott a rendező Lengyel György nem túl szerencsés színészválogatása is, minde­nekelőtt a Famuszovot for­máló Vajda Lászlóra gondol­va, de több más jellemfigura esetében is. A tévéjátékban leginkább Balázsovits Lajost, Egri Mártát, Esztergályos Ce­cíliát éreztem helyén valónak a népes együttesből. Érdekes témát vitt filmre a 2. műsoron az Életünk leg­szebb napja című, J972-es amerikai film. Egy keresztény vallásos csoport — többségé­ben pap, ápolónővér, volt apá­ca — napalmmal leöntötte és 'elgyújtotta egy amerikai vá­roskában a katonai behívókat, s perbefogták őket. A film a tárgyalást, a per lefolyását, a védő- és vádbeszédet, vala­mint a vádlottak vallomását idézte fel. Véleményem sze­rint — hasonló műfajban, té­mában — e filmnél izgalma­sabbat. erőteljesebbet is lát­tunk már. Mátraszőllősi változások Az biztos, nem sokkal ma­radna le Mátraszőllős Szurdok- püspöki mögött, ha meghirdet­nék a „leghosszabb nógrádi falu” versenyt. Az ide érke­zőnek — főleg, ha gyalogosan közlekedik a községben — ez az első benyomása. És az, hogy a több kilométeresnek tűnő főutca milyen szép há­zak sorából áll. A művelődési ház a harma­dik buszmegálló közelében van. De hamarosan kiderül: még zárva, hiszen csak dél­után, este népesedik be mind a könyvtár, mind a klub. A ház függetlenített vezetője, Hu­ber Pálné az első buszmegál­ló környékén lakik. Bognár Erika tiszteletdíjas könyvtáros és a klub vezetőség aktív tagja pedig az utolsó megállótól ér­hető el legkönnyebben: az óvodában dolgozik. Éljen a ko­cogómozgalom! tőként a fiatalok — Edit? Biztosan otthon ta­lálta, azt hiszem, „maród”.. ­Igaza volt az útbaigazítónak. Huberné megfázással küszköd­ve készül a vizsgáira. De azért estefelé csak elmegy a művelődési házba is. Nincsenek sokan a „törzs­vendégeink”, de nagyon lel­kesek, nem szívesen hagyom cserben őket. Szakembereim nincsenek, a csoportok vezetését vagy magam, vagy az ifjúsági klub vezetőségi tagjai látjuk el. Tóth Izabella — avagy Zsu* zsa, ahogy a faluban ismerik — pásztói bölcsődei gondozó­nő a klubtitkár, az ifjúsági tánccsoport vezetője és még sok másban is szívesen segít. Bognár Erika a könyvtári köl­csönzés mellett a nyolcadiko­sok klubját vállalta. Főleg a fiatalok kapcsolódnak be a köz­ség kulturális életébe. — És minden út a klubhoz vezet? — Igen is, meg nem is. Az tény, hogy a legaktívabb klub­tagokra szinte mindenben szá­míthatok, de lassacskán több területen a felnőttek, a KISZ- korosztályon túliak is segítő­társak, érdeklődők- A legjobb példa erre a Vöröskereszttel kialakult kapcsolatunk. Ge­deon Miklósné védőnővel kö­zösen indítottuk a kisma­mák klubját. Először a mű­velődési házban székelt, majd átköltözött a jól felszerelt, mo­dern gondozóba. A faluban élő Kocka Lajos gyermek­pszichológus és az orvosunk, Langmayer Balázs is vállal előadásokat. Nem tudom, ez máshol hogyan van, de ná­lunk az orvos lelkes „népmű­velő” is egyben — feljár a fiatalok közé a klubba, a csa­ládi élet iskolája sorozat hat előadását Ingyen tartotta meg és mindig örömmel segít az is­meretterjesztésben, egészség- nevelésben. Less-e családi klub? — És a faluban élő • többi értelmiségi? A pedagógusok? — Az tény, hogy az iskolá­val kevés a közös munkánk, de ennek több oka van. Én is hibás lehetek ebben — valószínűleg mindkét oldalról lépni kellene egymás felé, kér­ni, javasolni dolgokat. De... az iskolában többen képesítés nélküliek, nem könnyű a hely­zetük, a művelődési házban pedig eléggé rosszak a körül­mények, kevés a helyiség. Biz- 1osan vállalkoznának egy-két dologra a pedagógusok is, tar­tanának előadást, vezetnének valamilyen csoportot, de a mostani helyzetben új szak­körre nem nagyon gondolha­tunk- Dédelgetett tervünk az ifjú házasok klubjának, avagy családi klubnak a megvalósítá­sa. Ügy szeretnénk — hallottunk hasonlóról egy-két helyen — — hogy a gyerekek felügye­letét, foglalkoztatását is meg­oldva jöhetnének el a csalá­dos fiatalok is szórakozni, mű­velődni. Nem túlzás, hogy ma már faluhelyen is elidegened­nek egymástól az emberek, a régi barátok csak ritka al­kalmakkor találkoznak. Ez jó lehetőség lenne ennek oldásá­ra — Erika foglalkozna _a ki­csikkel, amíg a szülők 'Kötet­len formában, időnkénti prog­ramokkal tölthetnék az időt. De hol, hogyan oldjuk meg? A honismereti körünk a párt­helyiségben kapott egy kis szobát, oda gyűjtik a népi eszközöket, a helytörténet em­lékeit. Készül — egy régi anyag kibővítésével a falu tör­ténete, a népi hagyományok megismertetését a klub is tervébe iktatta. Ez nem igé­nyel külön helyet... Az idős emberek örömmel mondják el, amit a régi dolgokról tud­nak. — Mit tud nyújtani a fel­nőtt lakosoknak és mit vár tőlük a művelődési ház? — Két évvel ezelőtt még volt egy hatvan fős népi cso­portunk. Nagy sikerrel több­ször is előadták a háromfel­vonásos lakodalmas játékot; ma már nem megy. Ezen be­lül — ma is működik — egy kis menyecske tánccsoport. A színjátszók a táncosokkal kö­zösen az ősszel sikeres mű­soros estet adtak. Ezek na­gyon mennek — más úgyne­vezett nagyrendezvényre in­kább Pásztóra szervezünk, de a gyerekeiket, ismerőseiket szívesen megnézik a falube­liek. Szeretnénk, ha a köz­ség tömegszervezeti vezetői, akik segíthetnének az igények felmérésében, megfelelő prog­ramok szervezésében, havonta összejönnének, tanácsokat, vé­leményeket mondanának. Ez eddig csak részben sikerült — •pedig lenne jövője. férjhesmenés után is? Bognár Erika szinte minden estéjét a művelődési házban tölti, Hetente négyszer köl­csönöz a könyvtárban (1977-* ben még 300 alatt volt az ol­vasók száma, idén ezt szeret­né túllépni). Mellette ott a klub... — Nemrégiben tartottunk klubgyűlést, ahol a terveket beszéltük meg. A játékos, szói rakoztató dolgok mellett faj-- súlyosabb, tartalmasabb progn ramokat is szeretnénk. Vala­hogyan úgy, ahogy Pintér Nándor pásztói gimnáziumi tanár Ady-estje sikerült — le­mezhallgatás, vitaest, előadás volt egyszerre. Kéthavonként meghívott előadóval, kétha- vönként a klubtagok sze­replésével tervezünk előadáso­kat, mindenkit érintő, érdeklő témákból. Felvesszük a kap­csolatot a váci művelődési pa­lota ifjúsági klubjával és esz- perantistáival, meglátogatjuk őket. Kirándulást szeretnénk egy-két alkalommal, játékos vetélkedőket, készülünk egy járási klubos módszervásár­ra. Sok jó játékot hozott Iza­bella a klubos továbbképzés­ről, de még tovább akarjuk gyarapítani. — És ha férjhez mennek a mostani lelkes tagok, illetve megnősülnek? — Volt egy ilyen kérdés egy tesztlápon. Szinte min­denki azt írta, hogy nem fpg, nem akar elszakadni a klub­tól. De azért kell az utánpót­lás —. ezért is vezetem szíve­sen a nyolcadikosok klubját — leendő aktív tagok, a szőllő- si művelődési élet erősítői le­hetnek. G. Kiss Magdolna Gerencsér Miklós; A holnap elébe Adv Endre J élettörténete 36. Nérhi megnyugvást keresve 1914 márciusában kisebb ha- jóutat tett az Adrián Abbázia és Velence érintésével. De ez sem használt sokat. Visszatér­ve Budapestre, mitsem javult közérzettel múltak heti’mun­kával és éjszakázással. Egyre érett benne az elhatározás, hogy mégis el kellene már lá­togatnia Csúcsára. Boncza Berta újabb sürgető levelére az utazás mellett döntött áp­rilis utolsó hetében­Csúcsa félúton van Nagyvá­rad és Kolozsvár között, vad­regényes természeti környe­zetben. Köröskörül merész bércek, lent a sziklás völgy­ben örök morajlásai, habzó iramban hömpölyög a Sebes- Körös. A lélegzetelállítóan szép panoráma leghangsúlyo­sabb pontjára építette kasté­lyát Boncza Miklós, Berta ap­4 NÓGRÁD - 1978. ja, a bizarrságában is okos, kevély, jótakarásában is ke­gyetlen politikus, aki a szá­zadforduló Magyarországának egyik regényes tehetsége, de életfelfogásában erősen idejét múlt alakja volt. Ide, a csúcsai kastélyba kel­lett volna megérkezni? Ady Endrének 1914 április végén, de jó szokásához híven Nagy­váradon leszállt a vonatról, s barátaival éjszakázott a Bo- degában, a vak Gyula hege­dűszava mellett- Hajnalban szállt fel ismét a Kolozsvár felé igyekvő gyorsvonatra, de rögtön elnyomta az álom, s csak Csúcsán túl, Bánffyhu- nyadon ébredt fel. Itt meg kellett várnia az ellenvonatot, így csak késő este, fáradtan, gyűrötten, borostásan érke­zett meg a romantikus haja- donhoz, akit eléggé elkedvet­lenített a késés és az azzal együtt járó valamennyi mel­lékkörülmény. így aztán elég januát 10., kedd [ balul sikerült a várva várt első találkozás. Körültekintőbben készült fel Ady a második látogatás­ra. 1914 pünkösdjén azzal a szándékkal érkezett meg Ér- mindszentről Csúcsára, hogy megkéri Boncza Berta kezét. Ezúttal tökéletesen sikerült minden. A Csúcsa közelében levő híres tájegységre, Kalo- taszegre is ellátogattak. En­nek hatására született A Ka- lota partján című gyönyörű költemény. Kós Károly ké­sőbb így idézte fel a kirán­dulást az Erdélyi Helikonban: ..Délelőtt1 érkeztek és Szént- király meg Zentelke kálvinis­ta népe éppen a templomból igyekezett kifelé. És. aki va­laha látta Kalotaszeg magyar népét tamp’omba vonuláskor avagy templomból széledés- kor, aki tudja, hogy Szentki- rálv-Zentelke magyarsága egyike a gyönyörű Kalotasze­gi nép leggyönyörűbbjének és ez a falu maga a legszebbek közül való, aki elképzeli a szentkirályi kálvinista temp­lomot, ahogyan a dombon, a lombok között áll, a domb alatt a kanyargó Kalota vizét, a nagy út hiújával, azon túl a lombos-virágos, színesen- ékes falut, melynek népe pá­ratlan ősi viseletében, mél Új­ságosán, lassan jön ki a cin­teremből és kanyarodik le a templomdomb útján a hídra, az elhiszi nekem, hogy ennél csudálatosabb kép alig-alig lehetséges. A temlomdomb oldalából, a Kiszely-féle öreg kertből fog­ta meg ezt a képet Ady End­re lelke. És elvonulva a tár­saságtól megszületett a vers: A Kalota partján... A szentkirályi Visky-porta a Marótlakára vezető út men­tén van. Tágas, lombos telek ez és a két öreg fenyő is arra figyelmeztet, hogy itt urak laknak. Virágos kis kert megett terpeszkedik a fátor- nácos öreg kúria, mögötte, mellette az udvar, és azon túl a gyümölcskert csupa- csupa nemes almafáival. Kug­lipálya is van a kertben. És akkor délután kuglizást csa­pott a vidám társaság. Kri- egspartl járta és „szegény” Ady Endre aggódva fohászko­dott neki a dobásnak: — Nimbuszom felét adnám oda egyetlen egyenes dobá­sért... Nagyon-nagyon vidám nap­ja volt az a nap Ady Endré­nek. Pihentnek, nyugodtnak érezte magát és mindenről beszélt, csak Irodalomról nem. öreg Kata nénje (Kiszely Kálmán vénkisasszony lánya) különösképpen megszerette az ő először látott öccsét. Boncza Bertuka pedig egész napon által Ady Endre után járt, udvarolt, hízelgett, dorombolt úgy, hogy nagyanyja meg nem állhatta és rászólt: — Hagyd békén már, foly­ton a sarkában vagy, nem tud szabadulni tőled. öreg Kata néni vén szemei is megáttak akkor sok min­dent és Töröknének megje­gyezte : — „Meglátod, ez a Bandi elveszi Bertukát." Jól látta Kata néni, Ady Endre távoli rokona. Eljegy­zésnek számított ez a pün­kösdi látogatás. De a házas­ságkötés egyáltalán nem bizo­nyult könnyűnek. VILÁGHÁBORÜ A pünkösdhétfőt követő kedden Ady már Budapesten volt. Ha új életkedvet is ön­tött belé a menyasszonya iránti vonzódás és a közeli házasság reménye, alapvető nyugtalanságtól szenvedett. Rossz előérzetek gyötörték a politikai viszonyok miatt. Pesten nem érezte jól magát, némi nyugalmat keresve ha­zautazott Érmindszentre. Köz­ben élénk levelezést folytatott menyasszonyával. Június 17- én értesítette Berta, hogy Boncza Miklós nem egyezik bele a házasságba. De a je­gyesek eltökéltségén ez mit sem változtatott. Pedig Boncza Miklós igen konok, amellett nagy befo­lyású ember volt. Budapesten lakott, s politikai konzerva­tivizmusa és feudális világ­felfogása ellenére teljesen modern életet élt. Csak ritkán látogatott el csúcsai birtoká­ra. Kép visel ősködött, közigaz­gatási lapot szerkesztett, ügyesen tőzsdézett és közeli barátság fűzte Tisza Tstv-'n. m'niszterelnökhöz. Vérroko­nát, éöostestvérének lányát, kényszerítette, hogy hozzá­menjen feleségül. A huszon­hat évvel fiatalabb szeren­csétlen teremtés meghalt gyermekágyi lázban, s az új­szülött leánykát, Bertát a nagyanyja, Boncza Miklós nő­vére vette gondjaiba. Csúcsán és Kolozsváron nevelte igen körültekintő odaadással az ár­vát a nagymama-nagynéni a harmadik testvér, Malvina néni segítségével, mígnem Berta egy svájci leánynevelő intézetbe került. Onnan ha­zatérve, érettségizett, felnőtt­ként voltaképpen az ő szava számított Csúcsán, ízlése és hajlama szerint rendezte be életét. De a férjhezmenetel dolgában az apa fenntartotta magának a döntés jogát. Vé­lekedése szerint Ady Endre, aki az övével homlokegyenest ellenkező politikai és világ­nézeti ügyet vallott magáé­nak, szóba sem jöhetett. Lá­nyát keményen eltiltotta a házasság tervétől. Parancsa nem okozott ije-' delmet. Ady Csúcsára uta­zott, ezzel is hangsúlyozva, hogy a lányhoz tartozik. In­nen keltezte 1914. június 26- án Boncza Miklósnak szóló levelét, amelyben belátást kért, egyúttal közölte, hogy házassági szándékáról semmi­képp nem hajlandó lemonda­ni. Másnap, június 27-én a lány küldött ugyanilyen tar­talmú levelet apjának. Bon- cza Miklós természetesen haj- líthatatlan maradt. Akármilyen fontos volt Adynak a nősülés, a köz­ügyekről egy pillanatra sem fordította el a fiigyeimét. Köl­tői és publicisztikai munkás­sága mellett aktív politikai szereplésre szánta el magát. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom