Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

Milyen a rugalmas munkaidő­rendszer ? Tizenkétmiíííóvaí több Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a mun­kaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellem­zi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgazda­ság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkaerő, hiány jelentkezik. Demográ­fiai okokból a következő évek­ben tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes fog­lalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerő-kíná­lat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett terü­leteiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő-gazdálkodással enyhítheti. Ennek egyik for­mája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgynevezett ru­galmas munkaidő-rendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő-kihasználás hatásá­ra — nő a termelékenység, csökken a munkaerőigény és csökken az alkalmazotti lét­szám Is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidő-rendszeren? Napon­ta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rá­kényszerülnek magánügyeik, vagy munkahelyen kívüli hi­vatalos ügyeik munkaidőben való intézésére- Az „ügylet­nek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldől­nie. Hogy az esetek többségé­ben hogyan dől el, most ne firtassuk. A rugalmas munka­idő-rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgo­zó állapítja meg a munkaidő­kezdés és -befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden munkanap egy meg­határozott — a szakirodalom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahelyén kell tartózkodnia, hogy munkatár­saival, feletteseivel együtt tudjon működni. A navonta kötelezően ledolgozandó mun­kaórák számát és a napi leg­hosszabb, illetve legrövidebb munkaidőmértéket a kollek­tív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidő-rend­szert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyu­gat-európai országokban, Ka­nadában, az USA"ban, -Japán­ban, még Dél-Amerikában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban és Csehszlová­kiában is megtalálható. Hát­ránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rend­szertelenül jelentkeznem Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos pél­dák szerint, fizikai munkate­rületeken is jól beválik. Gya­korlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló mun­kát végezzen, hiszen szalag­rendszer esetében például aligha valósítható meg. Hazánkban jelenleg a ru­galmas munkaidő-rendszert 60—70 vállalatnál és intéz­ménynél alkalmazzák. Ebben az évben a Munkaügyi Mi­nisztérium további 26 válla­latnál segíti bevezetését, mely­re programot dolgozott ki­Bíró Zoltán JVlun kása rcok Csak úgy ismernek, hogy a Nagy hasábfát tesz a szuny- nyadó tűzre Kiss Cs. Miklós, s a füstöt sem bánva tart­juk fölé melegedni kezünket. Ugye, fázik — kérdi, s rábó- íintok. Hát maga? Mi meg­szoktuk már. Tudja ez is szokás dolga. És a napi hosz- szú munka is? Az is — vá­laszolja. Mert Kiss Cs. Miklós ko­rám kel útra Mátramind- szentről, a csörlős MTZ-trak- torral és este öt-hat óra, mi­re hazaér. Most „csak” ti­zenhat kilométert gurul a munkahelyére, _ az erdőköves- di erdészet Mátranovákon is , túli kerületébe, de vágták már Mindszenttől távolabb is a fát. — No, persze, a gurulás — mosolyodik el. — Olyan is­tentelen utak vannak itt a hegyek között, hogy még nyá­ron, mikor porzik, is nagyon kell figyelni a kormány mö­gött. Most meg? Látja, egé­szen a műútig ezen a jég­páncélon csúszkálok. — Amire kiér, el is fárad? — Nem mondhatnám, hogy frissen kezdem a munkát. .. De a figyelemnek itt sem szabad lankadni egyetlen má­sodpercre sem. — Csörlős! — kiabálnak ne­ki onnan lentről, a meredély aljából — mehet! Kiss Cs. Miklós beugrik a traktor vezetőfülkéjébe és felbőgeti a motort. A három hatalmas rönk súlya alatt megfeszül, szinte pattanni látszik a fényesen csillogó acélsodrony. Erőlködik, meg- megugrik az MTZ, s bukna is le a patak felé, ha nem tar­taná vastag fatörzshöz kötöt­ten egy másik acélkötél. Villanásnyi idő alatt ott fekszik mellettünk, a dózer túrta úton a három szép szál bükk. — Ügyesen ment — mon­dom Kiss Cs.-nek. — Hiába, okos jószág ez a gép. Tudja, mennyit szenve­dett régebben ember is, von­tató ló is, ilyen meredek ol­dalban? És hány favágó keze, lába bánta egy-egy rossz mozdulat után? Mert csak rö­vid megcsúszás kell a jégen, s már tör-zúz, horzsol a fa. Nem mondom, vigyázni most is nagyon kell, de azért még­is másabb már ez az élet. Gép csinál szinte mindent. — De a nagy gyaloglások megmaradtak... — Hogyisne! Terepjárón hordozzák már az embereket mindenfelé. — Ha az út engedi. — Egy jó erdészeti sofőr a legvadabb viszonyok között is kihajt a területre. Megszomjazik, leveszi a bádogkanna tetejét és tele­csurgatja vízzel. — Zsíros volt a reggeli? — Milyen lenne disznóölés után? A kolbász, a szalonna itatja magát. Lentről megint kiáltanak, s feldübörög a traktor hetven­öt lóereje. — Látja, így megy ez min­dennap, megállás nélkül. — Nem ónja meg? — Miért? Maga unja, amit csinál? Különben is lassan a tizenötödik esztendeje dol­gozom már az erdőn. Meg­szoktam. — Az erdészetnél kezdte a munkát? — Dehogy! A ballai téesz- ben voltam traktoros. Onnan jöttem át. — Mert többet fizetnek? — Ide figyeljen! Ezt a munkát nemigen lehet ren­desen megfizetni. — De nem is kétezer fo­rintot keres... — Ügy két és féllel többet. Persze ez sok mindentől függ: milyen a terep, hajtó­sok-e az emberek, meg per­sze a fától is. Mert ugye, van az órabér, s arra jön még rá a köbméterek után egy kis pénz. Fagyos szél süvít végig az erdőn, s a csörlős —, mert mint említette: engem csak így hívnak, ismernek — újabb hasáb fát tesz a tűzre. — Látja, hogy izzad? — nézi. — Nyers — mondom. Lentről megint kiáltanak, s kezet szorítunk. A földút jég­páncélján csúszkálva hallom hátam mögött a traktor mo­torjának erőlködését. — karácsony — ## Nováki'' Vencel tér, új profil Sikerrel zárla az évet a Ganz-MÁVSG mátranováki gyáregysége |'!% , |i f Impozáns látvány a mátranovákiak által gyártott győri víz­torony A Ganz-MÁVAG mátrano­váki gyáregysége — amely ebben az évben lesz tízéves — sikerrel teljesítette 1977. évi terveit. 153 helyett 165.2 millió forint értékű készter­méket szállítottak a megren­delőknek. s a szervezett mun­ka eredményeként biztossá és zökkenőmentessé tették az új évre való átmenetet. 1977- ben több, nagyfontosságú munkát végeitek. Teljes egészében a mátra­nováki gyáregységben ké­szültek a prágai metro Ven­cel téri főállomásának szer­kezeti részei. Az építkezéshez nagy mennyiségű acél tartó­oszlopot vízelzáró-légtelerítő táblát szállítottak. S bár fel­adataiknak javarészt már ele­get tettek, mág ebben az év­ben is számottevő részt jelent terveikben a metroszerkeze- tek gyártása. A múlt évben több hazai, kiemelt beruházás építésében részt vettek a mátranová­kiak. A dunaújvárosi acél­mű új konvertercsarnoká­hoz a gyáregységben készül­tek a tartóoszlopok, s emel­lett jelentős mennyiségű da­rupályát — amelynek gyár­tását az idén folytatják — is szállítottak. Nagy feladatot jelentett az M—3-as autópá­lya első szakasza hídjainak kivitelezése és összeszerelé­se. 1977-ben öt hídegységet, közöttük egy úgynevezett „öszvérhidat” adtak át az építőknek. Az idén, s még 1979-ben is további tíz egy­ség gyártása vár rájuk. Az anyagmozgatást köny- nyítendő, tavaly közel kilenc­ven különböző fesztávolsá­gú csarnoki futódarut szál­lítottak hazai üzemek — kö­zöttük az Ózdi Kohászati Üzemek, a dunaújvárosi acél­mű, a debreceni házgyár — részére. A darugyártás eb­ben az évben is egyik főpro­filja a gyáregységnek, s kö­rülbelül annyit adnak át a megrendelőknek, mint 1977- ben. Új gyártmányként szerepelt a múlt évben a víztartályok gyártása. A magyar szabada­lom alapián készült, vasszer- kezetekből álló két- és négyezer köbméteres profil • gazdája várhatóan a mátra­nováki gyáregység lesz. hi­szen a győri, új városnegyed: víztorony után a tervek sze­rint. itt készülnek Mosonma­gyaróvár és más városok ré­szére is az ivóvízellátást ja­vító berendezések. 1978-ban — az egyéb mun­kák mellett — nagy feladatot jelent a gyáregység dolgozói­nak a kazincbarcikai iker vas­úti híd, a tunyo.gmatolcsi Tisza-híd, az Egvesült Izzó bővítéséhez szükséges épület­szerkezetek gyártása, a du­naújvárosi konvertercsar­nok, valamint a veszprémi házgyár darupálváinak határ­időre történő szállítása. Az idei. megnövekedett terv teljesítéséhez jelentős se­gítséget nyűit. fokozva a munka hatékonyságát és a korszerű technológiai folya­matok kialakítását az ebben az évben átadásra kerü’ő új előkészítő- és kikészítr~sar- nok. Az úi üzemrész ideális feltételeket biztosít a szerve­zett. minőségi munka végzé­séhez. 300 millió utast szállított eddig a prágai metro. A cseh­szlovák főváros első föld alat­ti metróvonala 1974 máiusá- ban kezdte meg működését. Azóta egyre növekszik a vá­rosi közlekedésben betöltött szerepe. A jelenlegi ötéves tervben a metróvonalak há­lózatát gyors ütemben bőví­tik. l°80-ra összhosszuk eléri a 20 kilométert. Láncban az egyik szem a másikat húzza — véli a köz­mondás. Magyarázni se kell: a jó közösségben — légyen az kicsi vagy éppenséggel nagy közösség — a jobbító, előbbre vivő kezdeményezést hama- rabb-később mindegyik tag magáénak érzi. Ha másképp nem, a többiek „húzóerejé­Bizalmiak továbbképzése A HVDSZ Nógrád megyei bizottsága négynapos tovább­képzési tanfolyamot rendez a hatáskörébe tartozó kisüze­mek szakszervezeti bizalmiai- nak részvételével. A tisztség- viselők Salgótarjánban, az SZMT székházában január 10—13, Balassagyarmaton. a városgazdálkodási vállalat klubjában január 24—27. kö­zött vesznek részt az oktatás­ban. Felkészítésükben a HVDSZ központ munkatársai, valamint a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezetői és dolgozói segédkez­nek. A továbbképzés célja, hogy a szakszervezeti bizal­miak olyan elméleti és gya­korlati ismeretekre tegyenek szert, amelyek hozzájárulnak megnövekedett jog- és hatás­köreik mind sikeresebb és eredményesebb gyakorlásához. Ércknfafás új módon Az érclelőhelyek felkutatá­sának új módszereit dolgoz­zák ki a Szovjetunióban a Kóla-félszigeten tevékenyke­dő 'geológusok adatai alap­ján. Az ország északi részén fekvő félszigeten geológusok a földkéreg szerkezetének vizsgálata céljából 15 kilo­méter mélv lyukat fúrnak. Az eddigi munkálatok során 8000 méteres mélységig jutot­tak el. A rendkívüli mélység­ben. ahová eddig még egyet­len ország tudósai sem nyer­tek bepillantást, a geológusok mikroorganizmusok megköve­sedett maradványaira buk­kantak. Ez arról tanúskodik, hogy eb^en a körzetben már jóval korábban volt élet, mint ahogy eddig gondolták. A Budapesti Finomkötöttárugyár balas=agyarmati üzemében 17 éve dolgozik Póni Józsefné. A szálazóblokknál végzi munkáját, ahol az összevarrt ruhákat ellenőrzik és a szük­séges kisebb javításokat végzik. A képen: szovjet exporira kerülő női ruhát ellenőrzi — b — nek” hatására. Ez világlik ki a brigádmozgalom eredmé­nyeiből is, akár országos, akár vállalati, de kivált ha brigád- szinten vizsgáljuk azokat. A nagyobb közösséghez, a hazához — mondta egyszer valaki — kisebb közössége­ken át vezet az út- Ebből ki­indulva: aligha érezheti ma­gát igazán gazdának az or­szágban az olyan munkás, aki csak az egyéni normájával, saját teljesítményévei törő­dik, s elhatárolja magát a közösség sikereitől vagy fias­kóitól. Megint egy- népi böl­csességhez folyamodva: tgy ko­csikerék nem juthat messzi­re. Természetesen — már csak az eredményekből is követke­zik — a jó példák, az előre­húzódó „láncszemek” vannak többségben. Pár hónapja az SKÜ egyik hengeré-ze el­mondta, miképpen mutatko­zik meg kollektívájukban úgy­szólván mindennap a közös­ségi mivolt. Mint me ;tudtuk korántsem a látványos fel­ajánlások, a technológiát for­radalmasító újítások _ jellem­zik őket — habár amíg mód volt rá,^ ilyesfélékből is kivet­ték részüket —, hanem a na­pi feladatok egymást kérés nélkül segítő megoldása a fő erényük. Ha valami soron kívüli teendő akad — mond­ta —. „senkinek nem kell kétszer szólni.” Merthogy mindőjük inkább saját maga keresi a javítandó hibákat, semmint „majd úgyis meg­csinálja más!” jelszóval sze­met hunyjon felettük- És — jószerivel igazolva, hogy a ki­sebb közösség tényleg út a nagyobbhoz — ennél a bri­gádnál remekül lehetett ta­pasztalni: szívükön viselik a vállalat hellyel-közzel adódó gondjait, jól ismerik az ered­ményeket meg a gondokat is. A VEGYÉPSZER egvik fia­tal brigádvezetője a közös nyelvtanulást nevezte meg a brigád egyik „összeko»'ácsoló’.’ tényezőjeként. A nehézségek együttes leküzdése — mégha azok „szellemiek” Is — jól ismert, sőt helyenként — pél­dának okáért a katonaságnál — alkalmazott módja is a kol­lektívaformálásnak. Ügv vél­jük nem véletlen, hogy ezzel a brigáddal, mint az egyik legsikeresebbel találkozhat­tunk a gyárban­A gondok leküzdése már si­kert jelent. S ez is egyik út- ja-módja — méghozzá a ja­vából — a közösséggé válás­nak. A síküveggyár verseny, felelőse számolt be egy ré­gebbi alkalommal arrű. mek­kora örömet okoz, s milyen büszkeségre ad alapot egy brigádnak, ha a mu.ikaver* senyben a közzétett táblázat­ból láthatóan éppen vezetnek a műhely vagy a csarnok többi brigádja előtt Mennyi­vel gondosabban vigyáznák a maguk és egymás munkájára, hogy a megszerzett elsőséget — vagy jó helyezést — tart­sák, sőt tovább növeljék az előnyt. Mert éppen az egész­ségesen szított versenyszellem képes a brigádokat 'eginkább lendületre sarkallni. Kimagas­ló eredményekre képes kol­lektívákká alakítani. A tava­lyi — csepeliek felhívása nyo­mán elindult — verseny, an­nak sok kézzelfogható ered­ménye minden bizonny al nem­csak lendületet, de önbizal­mat is adott a kollektívák zö­mének. Erre vall. hogy a Láng Gépgyár munkásainak kezdeményezéséhez magától értetődő természetességgel csatlakoztak a nógrádi nagy­üzemek munkásai is így azután aligha alaptala­nul véljük, hogy a címben és a közmondásban említett „láncszemek” többsége ezután se visszafelé húzza a többit, hanem az egész .lánccal” egyetemben jó iránvba — elő­re — tart ezután is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom