Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

Radies István Székely Bertalan-emlékérmes festőművész zománcfala a nógrádmegyeri kör­zeti általános iskola számára készült, társadalmi munkában. Tavasszal avatják. Ez Nóg- rád megye első zománctechnikával készült összefüggő murális alkotása, (részlet) NY¥ vei és illusztrációival. A Ké­pes történelem sorozatban lá­tott napvilágot az Európa szü A Gondolat Könyvkiadó új- Az Európa Könyvkiadónál donságai közül említsük meg jelent meg Ilja flf és i Jevge- a világhírű zeneszerző és ze- nyij Petrov közös kötete, A netudós, Hans Eisler váloga- szórakoztató egyed; írásai írói letése, amely kontinensünk tott írásainak kötetét, amely tehetségük — és humoruk — IV—XIII. századi életét, fej- A zene értelméről és értei- teljében mutatják be a ná- lődését mutatja be érdeke- metlenségéről címmel látott lünk is oly népszerű szatiri- sen, sok illusztrációval. Var­napvilágot. A válogatás és kusokat, akiknek Aranyborjú ga Domokos és Vekerdi szerkesztés munkáját Maróthy és Tizenkét szék című regé- László hozzáértő kalauzolásá- János és Zoltai Dénes végez- nyei újabb és újabb kiadás- vaL József Attila verseiből te. A világjárók népszerű so- ban jelennek meg. Ladislav ad kitűnő válogatást a rozatában látott napvilágot Fuks csehszlovák író humo- Gyöngy a csillag című kis Maurice Bailey és Maralyn reszkjeit tartalmazza a Bol- kötet, Würtz Ádám illusztrá- Bailey testvérpár tengeri uta- dogultak bálja című kötet, cióival. A gumiemberke és zásának hiteles krónikája, amely a magyar—csehszlovák Maki Muki története bolgár 117 nap a hullámok hátán közös kiadás keretében látott meséket tartalmaz. Ismeret­eimmel, sok érdekes képdo- napvilágot. Venyijamin Ka- terjesztő képeskönyv Jánosi kumentációval. Újabb kiadás- verin regénye a Tükör előtt. Sándor és Görög Júlia közös ban látott napvilágot a Ma- A Móra Könyvkiadó újdon- munkája, a Jó játék a hang, ságai közt is sok érdekes ki­advány szerepel. A Kolibri­könyvek sorozatában jelent meg a Léghajók, repülőgé­pek, Kondor Lajos szövegé­gyarország története képek­ben; a sok száz képet tartal­mazó kötetet Kosáry Domo­kos szerkesztette. A Műszaki Könyvkiadó megjelentette Gert Hinters- dorf Műanyag tartószerkeze­tek című fontos szakkönyvét. Az Elektronika sorozatban került a könyvesboltokba Hubert Meluzin Rádiótechni­ka amatőröknek című nép­szerű munkája, amely kérdé­sek és feleletek formájában dolgozza fel a legfontosabb ismereteket. Újabb kiadásban jelent meg Csanádi—Nagyvá­radi—Winkler A magyar re­pülés története című. sok ér­dekes képpel is illusztrált kö­tete, amely kitűnő áttekintést ad a magyar repülés törté­neti emlékeiről, kezdetéről, repülőink két háborús szerep­léséről, s arról a fejlődésről, amely az utóbbi évtizedek­ben következett be. A Magvető Kiadónál je­lent meg Thurzó Gábor Bel­város és vidéke című életraj­zi jellegű könyve, amely a hajdani belvárosról vall, a lokálpatrióta líraiságával, s a régi pesti lakos tárgyismere­tével. Itt jelent meg — a Magvető zsebkönyvtár köte­teként — újab.b kiadásban Vadász Ferenci Karolina, negyvenkilenc szeptember című érdekes regénye, amely az 1940-es évek végének ne­héz politikai atmoszféráját érzékelteti reálisan. Vizhelyi, Gábor dokumentumregénye az Édentől Nyugatra; szerző­je, egy visszatért disszidens, őszintén megírja amerikai él­ményeit, mindazt, amit ott tapasztalt, s azokat az oko­kat is, amelyek miatt — vál­lalva a felelősségre vonás ódiumát is — végül hazatért. Erdélyi, széki tréfákból és elbeszélésekből tartalmaz tarka összeállítást a Paraszt- dekameron, Nagy Olga köny­ve. a csend. Karjaiai finn nép­mesék kötete A kék rén­szarvas; Ellen Niit gyermek­verseit tartalmazza a Mese­ország. Művelődés az üzemekben A fPMIPSfci sitiim fejlődése, a gyárak, iGIIIIGiGwl munkahelyek korszerűsítése, a mindennapi termelés révén kialakult együttélés és közélet a munkahelyi nevelő munkával szemben új, fokozott igényeket, követelményeket támaszt. Ezért is jelölte meg az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága 1977. november 18-i állásfoglalásá­ban, hogy a szakszervezetek tegyenek töb­bet a munkahelyi művelődés hatékonyságá­ért. Munkahelyi művelődés alatt eddig a mun­kahelyen, az üzemi tanácstermekben, ebéd­lőkben, irodákban, üzemi klubszobákban, a vörössarkokban folyó tevékenységet értettük. Elsősorban azt a tevékenységet, amely rész­ben munkaidőben, illetve a munkaközi szü­netekben zajlik. Ezek a formák, lehetőségek, eszközök továbbra is fontos szerepet tölte­nek be a munkahelyi művelődésben. Szük­séges viszont az üzemi szakszervezeti bizott­ságok ez irányú tevékenységét pontosabban körülhatárolni. Ezzel természetesen együtt­jár az is, hogy a munkahelyi művelődéshez soroljuk azokat a tevékenységi formákat is, amelyek a gyárkapukon kívül, a szakszerve­zeti művelődési intézményekben, illetve a lakóhelyi, tanácsi intézményekben folynak. Munkahelyi művelődésen tehát a szakszer­vezeti bizottságok által irányított össztevé- kenységet értjük. Azt a tevékenységet, amely a politikai és a világnézeti nevelésre, a közéleti aktivitás kibontakoztatására, a kö­zösségi élet fejlődésére, a szocialista szemé­lyiség formálására az általános és szakmű­veltség emelésére, a szocialista brigádok, be­járó dolgozók, nők, ifjúmunkások művelődé­si igényeinek kielégítésére irányul. A munkahelyi művelődés szerepének növe­kedését bizonyítja a vállalati közművelődési bizottságok létrehozásáról szóló rendelkezés is. A közművelődési bizottságoknak elsődle­gesen az a feladatuk, hogy a dolgozók mű­velődésében érdekelt szervek, szervezetek, in­tézmények munkáját összehangolják, koordi­nálják, segítsék. Annál inkább, mert a mun­kahelyi művelődésnek a megyében hagyo­mányai vannak. Ezért különösen fontos, hogy a szakszervezetek kulturális nevelő munkájukkal az eddigieknél hatékonyabban, tervszerűbben segítsék a munkásöntudat fej­lődését, a szocialista életmód térhódítását, az új üzemekben a munkássá válás folyamatát. E tevékenységben kiemelkedő szerepe van a szocialista brigádoknak. Felvetődik a kérdés, hogy Nógrád megye üzemeiben milyen lehetőségei vannak a munkahelyi művelődésnek, nevelésnek? Csak töredékeit lehet felsorolni azoknak a for­máknak, amelyekkel üzemeink többségében eddig is jól éltek. Ilyen (többek között) a szakszervezeti politikai oktatás. A tanfolya­mokon, amelyeket a szakszervezeti bizottsá­gok szerveznek és irányítanak, több mint 15 ezer munkás tanul. Emellett az üzemek igen sokat tettek azért is, hogy a munkások pó­tolják hiányzó ismereteiket, elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. Jó módszere az üzemekbe kihelyezett általános iskola. A rokon szakma, a második, vagy további szak­mák elsajátítására az üzemek ösztönözhetnek és az üzemekben kell megteremteni az el­végzéséhez szükséges feltételeket. Az üzemi szakszervezeti bizottságok feladata az is, hogy az ismeretterjesztő előadássorozatokat munkásakadémiai rendszerekké fejlesszék. S ott is megszervezzék ezeket az előadássoro­zatokat, ahol eddig nem volt. A szocialista demokrácia fórumai, a szak- szervezeti üzemi rendezvények, szakszerve­zeti napok, taggyűlések, termelési tanácsko­zások, szocialista brigádvezetők és brigádta­gok értekezései, vitái ugyancsak a nevelést szolgálják. A kisebb kollektívák összejöve­telei — új brigádtag avatása, a nyugdíjba készülő vagy katonának bevonuló dolgozó búcsúztatása, a szocialista brigád névadó ünnepsége, a munkasikerek elismerése, — a közéleti tevékenység és a közösségi élet fej­lődésének, egyben a szocialista ember szemé­lyiségjegyeinek kifejlődését is segítik. A szakszervezetek önálló és letéti könyv­tárhálózata az utóbbi években ugyancsak szélesedett. A legtöbb üzemben a munkahe­lyi művelődés részeként tarják számon, így is gondozzák. Azonban az is igaz, hogy sok helyen még kihasználatlan lehetősége a nevelő munkának, az ismeretek gyarapításá­nak. A könyvtárak további fejlesztése törté­netesen az olvasómozgalom propagandáját is igényli. Azért, hogy a könyv valóban eljus­son a széles munkástömegekhez. Mint ahogy a színház, a mozi, a múzeum, a képtárak látogatására is ösztönözni kell a munkáso­kat. A jó propagandamunka sokak számára elérhető közelségbe hozza a művelődés e fontos intézményeit, lehetőségeit. A bejáró dolgozók több tízezres tömegét is az igénye­sebb, tartalmasabb életre, művelődésre ser­kenti. A munkahelyen felkeltett érdeklődés a lakóhelyen sem hal el. A munkahelyi művelődés összetett felada­tot jelent. Ebből adódik, hogy szervezése, irányítása sok szervnek, "szervezetnek ad munkát. Közülük csak egyik az üzemi szak- szervezeti bizottság. A szakszervezet azonban csak akkor segítheti hatékonyan a munkás­művelődést, ha jól összehangolják a munkát, ha helyesen értelmezik a szakszervezetek szerepét, ha rendszeresen igénylik a pártszer­vek koordináló, irányító munkáját. A munkahelyi művelődés helyzetét, to­vábbfejlesztésének lehetőségeit a szakszerve­zeti politikai oktatás több tanfolyamán meg­tárgyalják. Ügy gondolom, akkor érik el cél­jukat ezek a beszélgetések, ha a munkahelyi művelődés kérdéseiről nemcsak általában, ha­nem konkrétan is szó esik. Kinek mi a fel­adata ebben, s egy-egy üzemben milyen mű­velődési lehetőségek vannak a munkások számára: A jó propagandista sokat segíthet, hogy szoros, jó tanácskozás legyen minden tanfolyam. Oly módon, hogy megismeri s továbbadja a munkahely művelődési lehető­ségeit. Számon tartja és a hallgatókkal is megismerteti a vállalat szociális és kulturális tervét, a munkás- és középfokú szakember­képzés V. ötéves tervidőszakra szóló terveit, az üzemi és a területi művelődési intézmé­nyek kínálta lehetőségeket. 1/Ü Ifit! ftsyelmet érdemel a szocialista bri- HUIUII gádok művelődési tevékenysége az üzemben. Nemcsak azért, mert 1978-tól a brigádvállalás új formáit alkalmazzák a kol­lektívák. A szocialista brigádok eddig is a munkásművelődés, a szakmai képzés, a köz- művelődés fontos bázisai voltak az üzemek­ben. Tevékenységük javítása további ered­mények forrása lehet minden kollektívában, közösségben. Kálovits Géza játsszunk egy kicsit a szá- Európai ifjúsági leszerelési konferencia ’78 mokkái! Az ENSZ statiszti- r ' ° kája szerint az emberiség na­ponként egymilliárd dollárt költ fegyverkezésre. Egy év alatt ez olyan összeget ér el, amelyből negyven Budapest nagyságú várost lehetne fel­építeni, vagy harmincezer korszerűen felszerelt kórház­A béke több, mint egysze­rűen a háború hiánya, olvas­hatjuk ezt az aforizmaízű megállapítást a záródoku­mentumban. A fegyverkezési verseny, amely egyre több és több országot foglal magában, a gyanakvás és félelem mag­nehéz sági Közösség (DEMYC) el- francia fiatalok megfelelő vi- közötí'YLm^z^L^Xn­Nem csak a fegyverek kérdése Még fölsorolni is _____ _ . köznontot Más- né^eí^k azon ifjúsági szervezetek név- nöke példáid, elfeledve a szonyulása is. sorát, amelyek képviseltették konferencia célkitűzéseit, a fa . , " magukat a konferencián. Vol- fegyverkezés szükségességé- hov, a lenini Komszomol-bi­rw-vntr»ssm JSKSf ** kommunisták, szociális- ről tett említést majd alap- zottság első titkára: ták, szociáldemokraták, radi- tálán vadakkal illette a szó- — A neutronbomba vesze­kálisok, katolikusok, liberáli- cialista országokat. A fölösle- lyezteti az egész világ béké- tek ennek megakadályozására sok, nemzeti és nemzetközi ges elragadtatásra Raymund jét. Az európai ifjúsági szer- közös akciót hirdetnek meg. szervezetek, sőt természetba- Siedelmann, a Szocialista If- vezetéknek össze kell fogniuk S a béke és leszerelés kérdé- rátok, eszperantisták, fiú- és júság Nemzetközi Szövetségé- e veszély megszüntetéséért. A sei tükröződni fognak a XI. lánycserkészek is. Ebben kü- nek (IUSY) képviselője talá- szovjet fiatalok mindent meg- VIT programjaiban is. Az if­volna — pontosan százötven ötször pusztíthatnák el az emberiséget. Szintén puszta statisztikai adat: napjainkban 900 millió ember éhezik, 800 millióan Borisz Nyikolajevics Pasztu- ^ jelenlegl problémáinak ... „ imegoldásához szükséges erő­források egy részét. Az ifjúsági és diákszerve­analfabéták- éc ndvanpnnv'pn ictiiy t-ocri duuch hu- uldí/ ivcjj v iocíujc hetid- * j ^ t,iv0vv....JUiUaii m. íxc u­«J V? lönböztek egymástól. Amiben lóan jegyezte meg: a hideg- tesznek azért, hogy ne ismét- júság képviselői megállapod­nélkulozik az alapvető egesz- ____________________u:,___________________________________ mir = a lapvető egész ségügyi ellátást Irtózatosan nagy ellent­mondás feszül a számok kö­egyetértettek: együtt kell háborús magatartás eleve le- lődjön meg a második világ- tak a további együttműkö­működni a leszerelésért. hetetlenné tette volna Európa háború vérzivatara. désben, ennek bővítését szol­Az ülésezés első napján ké- maf biztonságát, a politikai és zott, amelyek feloldása —1 ső éjszakába nyúltak a ta- katonai enyhülési folyama- megoldása — korunk fő kér- nácskozások, amelyeknek jó tot- dése. Nevezetesen: a fegyver- néhány momentuma emléke- kezési hajsza megszüntetése, zetes maradt. Ilyen volt Lá- \ parlamenti az általános és teljes leszere- zár György megnyitó beszé- r lés. Nem járunk messze az de, Pasztuhov szenvedélyesés f0lvosókon igazságtól, ha úgy fogalma- temperamentumos felszóla- J zunk: ez most mindennapja- lása. Rajtuk kívül még sokan ^ tanácskozások ink legégetőbb gondja. Korra tettek hitet az enyhülés fon- szünetekben történtek és nemre, nemzetre és párt- tossaga mellett. mélyes ismerkedések, állgsra való tekintet nélküL A második nap egyik szín Pietro Lapiccirello, a De- gálják majd a különböző mokratikus Ifjúsági Világszö- nemzetközi táborok, fesztivá- vetség elnöke: lók, a más-más szintű dele­— A békés egymás mellett gációcserék és a tudományos élés kialakításában a szocia- tevékenység. Szó esett az eu- lista országok javaslatainak rópai ifjúsági leszerelési ak- mindig nap' jelentőségük ciónap megtartásáról is. volt_ Kontinensünk kedvező Több egyéb javasiat ia va-at+i ^ 1^ hányba haladó politikai megfogalmazódott, s bizonyá­ul enyhülését követnie kell a ra ezek belátható időn belül kaf°na*na!l£ testet is öltenek. Nem utópi­, , , , .. Stephan Miroslav, a Nem- kus gondolat, hogy a konfe­f on ja Maróthv László beszé- . csevegések-beszél- zetközi Diákszövetség elnöke: rencián részt vevő fiatalok jó de volf Egy pilSra eléT “ mterJukeszlté- ~ “ lzb^n képes az em- része évek múltán olyan jJ_ .. V Pmaaatra eier- Sek. benség arra, hogy sajat múlt- lentős állásokba kerülnek STS gaatóságnagre3or « - A- & rádióriporterek, ját és jövőjét .lerombolja. Ez- ahol fontos - orszáSt fi eSő ütkár St mon^tte- “ ™lrok, .. .... ért nincs napjainkban fonto- nemzeteket érintő - dönté­si?0 tttKar azt mondotta ... gyakran korulfont egy-egy is- sabb feladat, mint a tartós ,eket hozhatnak Netán katn­E gondolatok jegyében ült Mi nem hősi halottak aka- mert személyt, felszólalót, béke biztosítása. noznatnaK. JNetan Kato­össze január húszadikán Bu- runk lenni, ránk egy szebb, (me közülük néhánynak a dapesten, a Parlament kong- gazdagabb jövő megteremtése véleménye. Záródokumentum volt a budapesti tanácskozás resszusi termében mintegy var!... A leszerelés nemcsak a stark Patrick, a Francia a ouaapesu tanácskozás, háromszáz fiatal, csaknem fegyverek kérdése Sokkal Kommunista Ifjúság Szerve- Az utolsó napi, plenáris Stt mindannyian “eTkfteíe harminc országból. Három főbbről van szó. Az eleiről, zetének titkára: ülésen fogadták el a záródó­napon át beszélték-vitatták a minden ember jogaro 1, egy _ Kezdettől részt vállal- kumentumot, amelyben az if- £ JrS? a SS' nemzetközi és nemzeti ifjúsá- igazságosabb, ^ ^ biztonsago- tünk a leszerelésért folytatott júsági szervezetek konkrét ^ gi szervezetek lehetőségeit, és sabb, jólétet ígérő holnapról.” küzdelemből. Ügy érezzük, a feladatai körvonalazódtak. Tanka László teendőit, s feladatokat hatá- Az ülés nem volt mentes konferencia elérte célját, de roztak meg a leszerelést ille— az éles vitáktól sem. Tony eredményeit tovább kell nő- | -----------------------------------------­t őén. Kerpel, a Demokratikus Ifjú- vélnünk. Ehhez szükséges a | NÓGRÁD — 1978. január 29., vasárnap 7 A kommunistáktól a cserkészekig nai dolgokban. E szempont­ból is lényeges és hasznos I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom