Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

■ '";rf7f‘ ■ -A ­4 dolgozó emberek támogatják elképzeléseinket írta: Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára Az esztendő fordulóján az emberek, ki­sebb és nagyobb közösségek, családok és munkakollektívák, a pártszervek és -alapszer­vezetek számot vetnek a munkával, amelyet végeznek, s amelynek eredménye személyes értékeink, a megye, az ország anyagi és szel­lemi javainak szüntelen gyarapodása. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. decem­ber 1-i határozatának megfelelően, a me­gyei pártbizottság 1977. december 14-i ülé­sén vizsgálta az 1977. évi gazdasági építő­munka tapasztalatait. Értékelte az V. ötéves terv teljesítését és ennek alapján meghatá­rozta az 1978-as esztendő legfontosabb fel- adktait. Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? Mindenekelőtt azt, hogy munkánk, tevé­kenységünk középpontjába minden szinten a gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munka került. A pártszervek, az -alapszer­vezetek, de a széles közvélemény számára is egyre világosabbá válik, hogy az eredmé­nyes, a hatékony gazdasági munka jelenti az alapját a népgazdaság, a megye további di­namikus fejlődésének, az életszínvonal egyenletes, tartós emelésének. Gazdálkodásunk éves mérlege alapvetően kedvező képet mutat. Az V. ötéves terv el­ső két évében, gazdasági fejlődésünk összes­ségében megfelel a népgazdasági terv cél­kitűzéseinek. Munkánk tervszerűbbé, haté­konyabbá vált. Igaz megyénk ipari és me­zőgazdasági üzemeit sem kerülték el a nép­gazdaságot érintő kedvezőtlen külső hatások. Ám a vizsgálódás során az is bebizonyoso­dott, hogy még következetesebb, szervezet­tebb és fegyelmezettebb munkával közülük valamennyi megszüntethető, vagy enyhíthető. IN ott a termelés üteme Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a megyei pártbizottság cselekvési programjá­ban helyesen határozta meg az alapvető fel­adatokat. Gyorsabba^ nőtt a termelés, mint 1976-ban és gazdálkodásunk hatékonyabbá vált. Az ipari termelés 6—6,5 százalékos emelkedését — hosszú évek mérsékelt fej­lődése után — kedvezőnek értékeljük. A IV. ötéves terv időszakában mindössze 13,3 szá­zalékkal, az utóbbi két év alatt pedig több mint 11 százalékkal nőtt a termelés. S az emelkedés tartósnak ígérkezik. Kedvező ta­pasztalataink közé tartozik az is, hogy 1975- ben a termelés növekedésének csupán 57 százaléka származott a termelékenységből. Az utóbbi két évben pedig a termelés emel­kedésének forrása teljes egészében a munka termelékenysége volt. Az üzemek nagy több­ségében tervszerűbben, szervezettebben dol­goztak, jobban kihasználták a nagy értékű gépeket, eszközöket. Igaz, a fejlődés üteme így is elmaradt va­lamelyest az országostól. Ennek egyik oka iparunk ágazati szerkezetében keresendő. A szénbányászat megyénkben még mindig je­lentős, s a termelés növekedése csupán 1—2 százalék. Az élelmiszeripar viszont — ahol a termelés növekedése viszonylag gyors volt — csak szerény része iparinknak. Néhány más ágazatokhoz tartozó üzemünk — többek között a salgótarjáni öblösüveggyár, a ruha­gyár, és a bányagépgyár — termelése ugyan­csak gyorsabb ütemben fejlődött. De azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a termelés növekedési üteme nem volt mindenütt kielégítő. Az elmúlt esztendők tapasztalatainak bir­tokában azt tervezzük, hogy 1978-ban az ipari termelés emelkedése eléri a megyében az 5,5—6 százalékot. Ez eleve feltételezi, hogy néhány üzemünkben — így a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben, a salgótarjá­ni síküveggyárban és a balassagyarmati ká­belgyárban, jelentős műszaki fejlesztések eredményeként az átlagosnál dinamikusabb lesz a fejlődés. Szükségesnek látszik, hogy néhány üzem, többek között az EDZETT, a VEGYÉPSZER, korszerűsítse gyártmányszer­kezetét. Máshol — így a ZIM salgótarjáni gyárában, az Ipoly Bútorgyárban, az ötvö­zetgyárban és a nógrádköves^i kőbányában — a termelőberendezések hatékonyabb ki­használása a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a minőség javítása a legfon­tosabb feladat. A Romhányi Építési Kerá­miagyárban, a salgótarjáni síküveggyárban, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben pedig ar­ra kell törekedni, hogy a beruházások befe­jeztével a lehető leggyorsabban, leghatéko­nyabban lássanak munkához a nagy értékű, a korszerű gépek, berendezések. Általános követelmény a megye gazdaságában is, hogy csak ott emelkedjen számottevően a terme­lés, ahol hatékonyabb a munka és a termé­kek hazai, vagy exportszükségleteket elégír tenek ki. Az elmúlt években több alkalommal is megvizsgáltuk a megye mezőgazdaságának helyzetét, a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek gazdálkodását. Ismeretes, hogy az 1976. évi eredmények megyénkben is el­maradtak a tervezettől. Ez nagyobb köve­telményeket jelentett 1977-ben valamennyi mezőgazdasági üzemben. Az mintegy 7 szá­zalékos termelésnövekedés végül is megfelel a megye V. ötéves tervében meghatározott 3—3,4 százalékos éves növekedési ütemnek. Mezőgazdasági üzemeink számottevő ered­ményeket értek el a gabona, a burgonya, a zöldség és a bogyós gyümölcsök termelésé­ben. őszi búzából hektáronként átlagosan 35,4 mázsát takarítottak be. Fellendülőben van a szarvasmarha- és juhtenyésztés. Az egy tehénre jutó tejtermelés két év alatt csaknem 400 literrel emelkedett Jelentős mértékben javult a zöldség- és gyümölcsel­látás. Ügy látjuk, hogy az eredményekben, a kedvező időjárás mellett jelentős szerepe van a hatékony központi intézkedéseknek és a hozzáértőbb, szervezettebb munkának. Igaz ugyan, hogy néhány területen a ter­melési eredmények — a megye kedvezőtlen adottságai miatt — nem érhetik el az or- szágos_ átlagot. Tavaly az ország termelő- szövetkezeteinek 26,5 százaléka állami támo­gatással gazdálkodott. Nálunk, a megye ked­vezőtlen adottságai miatt a mezőgazdasági üzemek 61,6 százaléka kapott állami támoga­tást. S az elmúlt két évben nem volt ugyan veszteséges termelőszövetkezetünk, a gazda­ságok egy részében ma is pénzügyi gondok jelentkeznek. Emiatt összezsugorodtak a fej­lesztési alapok, a szükségesnél lassabban ala­kul ki az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet. Természetesen a gazdaságok még így is igen sok belső tartalékkal rendelkez­nek. Az azonos körülmények között dolgozó üzemek között indokolatlanul nagy különb­ségek is adódnak a gazdálkodásban, a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés hoza­maiban. Az új esztendő legfontosabb feladatai kö­zé tartozik a kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek helyzetének javítása. Ugyanis a mezőgazdasági termelés további növekedését — a termelőszövetkezetekben 3—3,2, az ál­lami gazdaságokban pedig 4—4,5 százalékos a tervezett növekedési ütem — csak úgy érhetjük el, ha üzemeink a mostaninál job­ban kihasználják lehetőségeiket Szigorúbb intézkedések, következetesebb munka szük­séges a gazdálkodás, a technológiai fegye­lem erősítésében. A növénytermesztésben a korszerűbb fajták meghonosítása, az állat- tenyésztésben pedig a rendelkezésre álló ta­karmány hatékony felhasználása jelenti a hozamok növelésének útját. Ügy látjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, a termelőszövetkezeti tagoknak hasznosítaniok kell azokat a lehetőségeket is, amelyek a gazdálkodási társulásokban rejlenek. Biz­tató, hogy ezt az évet kedvező előjelekkel, jó reményekkel kezdik a gazdaságok. Az őszi munkákat általában időben és jó mi­nőségben végezték el. A megyei pártbizottság 1977-ben kiemelt figyelmet fordított az építőipar fejlesztésé­re. Az intézkedések hatására a korábbi bi­zonytalanság után most 8—8,5 százalékos a termelésnövekedés, amelynek alapja a ter­melékenyebb munka. Figyelemreméltó, hogy a két állami vállalat együttesen, várhatóan 16—17 százalékkal növelte teljesítményét. Ugyanakkor a szövetkezeti építőipar munká­ja elmaradt a várakozástól. Feladataink, lehetőségeink az építőipari termelés további dinamikus növelését indokolják 1978-ban is. A tervezett 6—7 százalékos termelésnöveke­désnek a folyamatos és eredményes munka, a szervezettség, a technikai-technológiai fej­lesztés gyorsítása a feltétele. Export és beruházás A népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vításában fontos szerepe van az exportter­vek teljesítésének, illetve túlteljesítésének. Az esztendő egyik legfontosabb feladata volt a tőkésexport növelése. A gyártmányszerke­zet korszerűsítése a jobb minőségű munka, a korszerűbb, a piacképesebb termékek azt eredményezték, hogy a tőkésországok lénye­gesen több termékünket vásárolták meg, mint a korábbi években. Egy évvel ezelőtt csupán 18,2, most pedig 40 százalékkal nőtt a megye üzemeinek tőkésexportja. Elérte az exportált termékek kétharmadát. Mindennek nyilván az a magyarázata, hogy a vállalatok az elmúlt években elsősorban olyan' fejleszté­si elképzeléseket valósítottak meg amelyek a korszerűbb, jobb termékek gyártását, az exportlehetőségek szélesítését szolgálták. Munkánk azért 1978-ban is lesz. Maradék­talanul pontosan, a korábbinál jobb minőség­ben kell eleget tennünk a szocialista orszá­gokkal vállalt kötelezettségeinknek, a gazda­ságos tőkésexport további növelése mellett. Az exportfeladatok teljesítése mellett a beruházási munka javítása volt a másik, ugyancsak fontos tennivalóink. A megye gaz­daságának további töretlen fejlődése, a ha­tékonyság, az életszínvonal növelése egyaránt szükségessé tette ezt a döntést. Az V. ötéves terv első két évében 3,6 müliárd forint ér­tékű beruházást valósítottunk meg. A terme­lést fejlesztő beruházásaink tervszerűbbé váltak és alapvetően a műszaki feljesztést szolgálták. Az idén üzembe helyezték töb­bek között a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a C02-es hegesztő-huzalgyártó gép­sort és a süllyesztékes kovácsoló gyárát, az Ipoly Bútorgyár új telepét, az AGROFÁ-t Folyamatosan halad a kohászati üzemek, a síküveggyár rekonstrukciója, épül a Romhá­nyi Építési Kerámiagyár, a. Magyarnándori Állami Gazdaság tehenészeti telepe, a pász­tói gabonatároló. Az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt az anyagi erőforrások koncentrálása megy végbe. A IV. ötéves tervben 1,2 mil­liárd forintot fordítottunk a 14 új ipari üzem építésére. Az V. ötéves tervben mintegy 6 milliárd forint az ipari beruházások értéke, s ennek 50—55 százalékából négy nagyüzem korszerűsítését valósítjuk meg. A mezőgaz­daságban az állattenyésztés fejlesztése' az elsődleges. Az elmúlt két évben viiszoiít az üzemek gépekre költötték a fejlesztésre szánt összeg 60—65 százalékát. Ily módon az új beruházások a korszerűbb technika alkalma­zásút, a munkaerő ésszerűbb felhasználását segítik. Olyan termékek gyártását teszik le­hetővé, amelyek' állják a versenyt a hazai és a külföldi piacom, is. A kommunális beruházásoknál a lakás és gyermekintézmények, a lakótelepek komplex kialakítására törekszünk. Emellett a két év alatt közel 900 kollégiumi hellyel lettünk gazdagabbak. Tovább folytatjuk Salgótarján városközpontjának átépítését. Korábban azt a módszert követtük, hogy épületről épület­re haladtak az építők. Most koncentráltabbá tettük a munkát. Egy egész városrész el­avult épületeit bontjuk le Salgótarján nyu­gati részén és újakat építünk a helyükbe a következő években. A vizsgálódásaink kedvező tapasztalatai mellett a beruházási munkának vannak nem kívánatos jelenségei is. Ilyen többek között, hogy az előkészítő tevékenységű nk gyakran hiányos, s emiatt a beruházások befejezésé­nek ideje csúszik. Viszonylag magas a befe­jezetlen beruházások száma. Ezért jövőre és a következő években nagyobb figyelmet kell fordítanunk a munkálatok tervszerűségére, a határidők pontos betartására. A követke­ző évben csak azokat az építkezéseket sza­bad elkezdeni, amelyek kellően előkészítet­tek. Nagyobb erőfeszítést igényel a folya­matban levő munkák befejezése is. Még 1978-ban elkészül a kohászati üzemek kis- terenyei görgőspálya- és csőgyártó üzeme és töbB mezőgazdasági beruházás. Tervszerűb­bé és folyamatosabbá kell tenni a kommu­nális beruházásokat is. A gazdasági munka hatékonyságával pár­huzamosan növekszik az ipari és a mező- gazdasági dolgozók, megyénk lakosságának életszínvonala. A központi és helyi intézke­dések hatására a megye lakosságának pénz­bevételei az esztendő első háromnegyedévé­ben 9,4 százalékkal emelkedtek. A megye települései több mint 600 telepszerűen épí­tett többszintes lakással, 23 általános iskolai tanteremmel, 31)0 óvodai férőhellyel gyara­podtak. Javult az áruellátás, a kiskereske­delmi forgalom mintegy 9—9,5 százalékkal meghaladja az előző évit. Ami az idei el­képzeléseket illeti, gazdasági terveink folya­matos megvalósítása kiegyensúlyozott, tartós életszínvonal-növekedést biztosít. Célkitűzé­seinket azonban, mint mindenütt, itt is terv­szerűbb, hatékonyabb munkával érhetjük eL' Az új esztendőben a megyében mintegy 800 —850 telepszerű, többszintes lakás épül, Nagybátonyban általános iskola és újabb 200 óvodai hellyel gyarapodnak a megye tele­pülései. Mindezek mellett nagyobb figyel­met kell fordítanunk a kereskedelmi, a szol­gáltatási hálózat, az egészségügyi és a kul­turális létesítmények fejlesztésére is. t Szervezettebb, hatékonyabb munkával Az elmúlt esztendő terveinek, elképzelései­nek sikeres teljesítésében nagy része volt a pártszervek, a pártszervezetek rendszeres, gazdaságirányító, szervező és ellenőrző mun­kájának, a cselekvési programok következe­tes végrehajtásának. Az állami szervekkel; a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt hasznosan segítették a megyei pártbizottság — a beruházásról, az állattenyésztés és az exporttevékenység fejlesztéséről, a termelés belső tartalékainak feltárásáról — állásfog­lalásának hatékony megvalósítását. Ipari és mezőgazdasági üzemeinkben a munkásöntu­dat és helytállás sok szép példájával talál­kozunk. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki a me­gyében is, amelyben több mint 3200 kol­lektíva, mintegy 35 ezer ipari, mezőgazda-; sági dolgozó vett részt. A vállalásokban, a feladatok teljesítésében a párttagok, a kom­munisták jártak az élen. S a verseny ebben az esztendőben tovább folyik. Megyénk üze­mei közül már eddig többen követték a nagybátonyi FÜTÖBER példáját. Csatlakoz-; tak a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívásá­hoz. A dolgozók felajánlásai, a kollektívák vállalásai a termelés hatékonyságának, a munka minőségének további javítását szol-j gálják. Ügy ítéljük meg, hogy jó politikai légkörJ ben, megfelelő központi és helyi határoza­tok, döntések birtokában kezdjük az új esztendőt. A helyi feladatok kialakítása, a konkrét tennivalók meghatározása a járási; a városi, a nagyüzemi pártbizottságoknál, a pártalapszervezeteknél egyaránt megkezdő­dött A pártbizottsági ülések, az évet záró értékelő párttaggyűlések nemcsak az elmúlt esztendő tapasztalatait értékelik, hanem ön­állóan és felelősséggel meghatározzák aa 1978-as esztendő legfontosabb teendőit is.1 Az állami szervek, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a termelőszövetkezetek területi szövetsége ugyancsak kialakítják terveiket; elképzeléseiket arra vonatkozóan: hogyan tudják legjobban, leghatékonyabban segíteni gazdaságépítő munkánkat. Az már most egészen világos, hogy az új esztendő feladatainak sikeres végrehajtása azon múlik, mennyire tudjuk szervezettebbé, hatékonyabbá tenni munkánkat, hogyan tud­juk javítani a minőséget, a munkafegyelmet; hogyan tudjuk kibontakoztatni a dolgozók aktivitását, kezdeményezését. Gazdálkodá­sunk mai színvonala ugyanis még jelentős; eddig ki nem használt lehetőséget rejt magá­ban. Az elmúlt években nyert tapasztalata­ink arról győznek meg bennünket', hogy munkaerőforrásaink kimerültek. A tervsze­rűbben irányított munkaerőmozgás mellett központi és helyi intézkedések egész sora se­gítette az elmúlt évben és kell, hogy segít­se áz idén is a nagy értékű termelőberende­zések, a munkaidőalap egyenletesebb kihasz­nálását. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mek több gondot fordítanak a minőség ja­vítására, a selejt csökkentésére. A vállala­tok, szövetkezetek pénzügyi helyzete összes­ségében kiegyensúlyozottabbá vált. A gaz­dálkodás hatékonysága azonban ma még igen eltérő képet mutat. A nyereségtervek teljesítésében, a munka termelékenységében, a munkaidő kihasználásában, a meglevő gé­pek hasznosításában meglehetősen nagy kü- lömbségek vannak az üzemek között. Terveink, elképzelésein^ összhangban van­nak a XI. pártkongresszus, a megyei pártér­tekezlet határozataival. Gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkánk középpont­jába a hatékonyság, a minőség javítását ál­lítottuk. Ezért különös figyelmet fordítunk a gyártmányszerkezet korszerűsítésére, az export gazdaságos lehetőségeinek kihaszná­lására, az ésszerűbb és takarékosabb gazdál­kodásra, a beruházások tervszerűbb, folya­matos megvalósítására, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztésére. Várha­tóan erre ösztönzik vállalatainkat azok a módosítások is, amelyek a közgazdasági sza­bályozó rendszerünkben ebben az esztendő­ben bekövetkeznek. Megyénk párttagsága, a lakosság széles ré­tegei jól látják, hogy a munka, amely 1978- ban vár ránk, nem kevés. De bíznak a párt kiegyensúlyozott, következetes politikájában, amely eddig is egyetértésre, elismerésre és cselekvő aktivistára talált a becsületesen dol­gozó emberek körében. A dolgozók aktív tá­mogatása. a munkaverseny-mozgalom továb­bi lendülete a legfontosabb biztosítékaink arra, hogy megoldjuk az előttünk álló fel­adatokat. Balassagyarmaton, az új IPOLY Bútorgyárban már kor*«® aépek segítségével készülnek a közkedvelt bútorok. (kép: — bábéi —) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom