Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

Mennyi baleseti kártérítést fizessen az üzem? kantnak J TU00CI P! Súlyos baleset ért egy gyári baleseti munkást. A magasból palló kantság esett a fejére. A zúzódásos sérüléseken kívül, agyrázkó eredetű és a rok- f okának megfelelő munkaképesség-csökkenés mértékével. Ebben az eset­dást is szenvedett, majdnem ben, a dolgozó keresetcsök- egy évig táppénzes állomány- kenése 30 százalékának meg­bán volt. Az alsófokú bírósá­gok a gyárat a dolgozó átlag- kereset és táppénze közötti különbözet megtérítésére kö­telezte. Vita támadt azonban: térítésére tarthat igényt. A járadékot általában ha­a balesettel össze­függő egészségromlásában ja­vulás nem várható. Egyéb­ként, ha ilyen vagy más jel­legű, a járadék összegére is kiható Változás mégis bekö­vetkezne, nincs akadálya, hogy a felek bármelyike, a már megállapított járadék össze­gének módosítását kérje. Ezért ezúttal a járadékot az tározatlar időre kell meg- öregségi nyugdíjra jogosító ítélni. Ettől csak akkor lehet életkor betöltéséig kell meg­milyen összeg illeti meg? Az eltérni, ha a jogosultságot, állapítani. Mindezekre tekin­vagy annak összegét befolyó- tettel az alsófokú ítéleteket soló valamely tény — mégha- hatályon kívül kellett helyez- tározott időben történő — be- ni és a munkaügyi bíróságot, következésével teljes bizo- az összegszerűség megállapí- nyossággal számolni lehet, tására és új határozat hoza- Ezúttal a már 57 éves rok- talára utasítani. Jogos-e a művezető fegyelmije? Nagy mennyiségű nyers- és évi prémiumát, valamint Elmaradt jövedelemként anyagot kellett feldolgoztat- a nyereségrészesedési jogát azt a kárt kell megtéríteni, nia egy élelmiszeripari vál- megvonták, ami a dolgozót azáltal éri, lalat művezetőjének, ami a A fegyelmi büntetés hatá- hogy a balesetből származó szokottnál nagyobb feladatot lyon kívül helyezéséért az il­rótt az üzemre és reá is. A lető a munkaügyi döntőbi- munkát akadályozta, hogy az zottsághoz fordult, amely orvosszakértő szerint ugyan­is a baleset miatt munkaké­pessége két évig 20 százalék­kal, más betegsége következ­tében pedig 40 ' százalékkal csökkent. Az alsófokú bírósá­gok ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra, a Leg­felsőbb Bíróság a következő­képpen döntött: munkaképtelensége, illetve munkaképesség-csökkenése miatt keresetétől elesik, vagy üzemvezető egy készüléket úgy határozott, hogy az át­korábbi jövedelmét nem éri el. Az összeg kiszámításánál leszereltetett és kellő időben helyezés két évre szól. Ezek nem állíttatta vissza. A mű­a baleset előtti átlagkereset- vezető attól tartott, hogy en­nek hiánya a termelés zavar­talanságát veszélyezteti, a bői kell kiindulni. Ebből azonban le kell vonni azt, »mit után a volt művezető a mun­kaügyi bíróságon pert indí­tott. Arra hivatkozott: több mint húsz éve dolgozik a vál­társadalombiztosítási nyersanyag megromlik és sú- lalatnál, soha fegyelmi bün­szolgáltatásként kap. Amennyiben a dolgozó munkaképesség-csökkenése lyos kár keletkezik. Emiatt tetést nem kapott. A békö­parázs vitája támadt az ép- vetkezhető kár nyugtalaní­pen arra járó főművezetővel, tóttá, emiatt szólalkozott csak részben baleseti erede- majd hirtelen munkahelyét össze a főművezetővel és az tű, a vállalat a keresetveszte- otthagyta és nyolc napig be ennek hevében bekövetkezett sógnek olyan arányú részét sem ment. Igazolatlan távol- feszült idegállapotában távo­-----.íí-.-í—; hang- léte miatt fegyelmile" kisebb zott meggondolatlanul az j övedelemmel járó szakmun- üzemből. A munkaügyi bí­kóteles megtéríteni zik tovább a határozat ami arányban van a dolgozó kási munkakörbe helyezték róság a fegyelmi büntetést annyiban mérsékelte, hogy az áthelyezést hatálytalanította, de a prémiummegvonást helyben hagyta. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely határozatában a kö­vetkezőket mondta ki: A fegyelmi büntetés nemé­nek és mértékének megálla­pításánál, ebben az esetben, értékelni kell, hogy az elkö­vető középvezetői beosztás­ban dolgozik. Az ilyen felelős beosztású dolgozóval szemben fokozottak a követelmények, munkaköri kötelezettségei teljesítésénél személyes pél­damutatással élen kell jár­nia. A fegyelmi vétség elbí­rálásánál különös figyelem­mel kell lenni arra, hogy a büntetés a vállalat többi dol­gozójának nevelésére, az ál­talános és az egyéni megelő­zés szempontjainak érvényre juttatására alkalmas legyen. A munkaügyi bíróság ezt fi­gyelmen kívül hagyta. A művezető arra hivatko­zott, hogy súlyos aggályai és az összeszólalkozás váltotta ki meggondolatlan távozását. Ennek a védekezésnek tisztá­zása a fegyelmi büntetés mér­tékének kiszabásánál nem közömbös. Ha ez igaz, ak­kor a büntetés csökkenthető, ha nem, a munkaügyi bíró­ság által kiszabott büntetés­nél súlyosabb marasztalás al­kalmazása indokolt. Mindezek tisztázására a munkaügyi bí­róságnak új eljárást kell le­folytatnia. Hajdú Endre Tanulják a házimunkát Főzni, mosogatni, teríteni, egyszerűbb villanyszerelési munkát elvégezni, reszelni, szerszámokkal bánni tanulnak a mátramindszenti gyerekek. Gyakorlati foglalkozás ke­retében főleg olyan teendőkkel ismertetik meg őket, amelyek a háztartásban, a ház körül hasznosak. Az is­kola és a gyakorlati foglalkozásokat tartó pedagógus há­zaspár — Erney Attila és felesége — nem titkolja szán­dékát: már általános iskolában a családi életre kell a lányokat, fiúkat nevelni. És ehhez hozzátartozik a mun­ka is. Mi változott? Az új gyógyszerszolgáltatás egyéves tapasztalatai Egy éve — 1977. január elsején -— lépett életbe a Minisztertanács 38/1976. (X. 2») számú rendelete a gyógy­szerek térítési díjáról, amely megkönnyítette, egyszerűb­bé tette az . egyes gyógysze­rekhez való hozzájutást. A gyári készítmények száma nyolcszázon felül van, ezek közül körülbelül száznyolc­van adható ki recept nélkül. Közöttük két csoportot kell elkülöníteni; az egyikbe tar­tozik például a C-vitamin, h.- á!>u vn, amiből szabadon adható annyi, amennyit a beteg kér. A másik csoportba tartozik —, ami szintén sza­badon adható, de csak egyet­len egy csomag — a Bnagit, Panangim, Eri"on szirup, hogy néhányat említsek. A receptre felírt dátumtól számított három hónapon be­lül négyszer lehet kiadni azt a gyógyszert, ahol a vényen az orvos" magyarul feltünte­ti : „háromszor ismételhető”. Végül vannak az antibioti- kui ’ —. amit csak egyszer vált­hatnak ki a betegek és a gyógyszertár a receptet is visszatartja. A visszaadott, lejárt vényt „érvénytelen” jelzéssel látják el, vagy áthúzással érvényte­lenítik a gyógyszerészek. — Milyenek a tapasztala­taik, mi változott az elmúlt egy év alatt? — tettük fel a kérdést Pósvai Ferencnének, aki huszadik éve vezeti Ba­lassagyarmaton az 1-es szá­mú gyógyszertárat, mely az 1963-as felújításkor a Wink­ler Lajos nevet kapta. — Az orvosoknak jelentős mértékben csökkent az ad­minisztrációja, így több ide­jük jut a betegekkel való foglalkozásra, a személyes kapcsolat kialakítására. A betegeknek pedig nem kell órákat várni, azért, hogy fel­írassák a gyógyszereiket. Te­hát a renuehtezeseK mind az orvosok, mind a betegek szempontjából előnyösnek bizonyultak. — És a gyógyszerészek munkája mennyiben válto­zott? — Időigényesebbé, nehe­zebbé vált, nagyobb figyel­met kíván. Az expedíciós tevékenység — a beteg ki­szolgálása — lelassult, hiszen a tételenként felsorolt és a receptre felírt gyógyszerek árazása, kiadása plusz időt. igényel. Ezért, ahol ezelőtt egy ember dolgozott, ott most ketten tevékenykednek. A rengeteg • adminisztrációnk csökkent, hiszen a rendelet életbe lépése előtt minden egyes vényt egyenként kellett ellenőrizni, megszámolni és elküldeni a központba, de "most még nagyobb lett a felelősségünk, mert az expe­díciós munka kontrolja bi­zonytalanná vált. Nálunk öt­ven százalékban vidéki bete­gek fordulnak meg, akik si­etnek és ez tovább fokozza felelősségünket. — Ha az a gyógyszer, amit kérnek, nincs a patikában mi a teendőjük? — A gyógyszerészeknek több lett a döntési joguk, mert, ha nincs olyan orvos­ság, amit a beteg keres, ak­kor helyettesíthetjük hasonló hatóanyagot tartalmazó ké­szítménnyel, például tablettát porral vagy labdaccsal. Ezen­kívül még egy óriási jelentő­sége van a rendelkezésnek: kibővítette azoknak a kór­formáknak a számát, ame­lyeknél ingyen adhatóak a gyógyszerek. — Megkérem, soroljon fel néhányat. — Reumás láz, cukorbeteg­ség, szürkehályog, epilepszia. Tíznél több azoknak az el­húzódó betegségeknek a szá­ma, amelyek fennállása ese­tén körülbelül nyolcvan gyógyszer adható ki térítés- mentesen. A szabályosan ki­töltött térítésmentes vényen fel kell tüntetni a beteg igényjogosultságát is, mert ha ez véletlenül lemarad, akkor nem adhatjuk ki a felírt készítményt. — A receptek külleme nem változott? — Ügy volt, hogy 1978. január elsejével megszűnnek a régi vények, de valószínű­leg sok van még belőlük, ezért a forgalomból történő kivonásuk határidejét meg­hosszabbították. — Hogyan alakult a beteg- forgalom a rendelet életbe­lépése óta? — Csökkent, mindenképpen csökkent. — Melyek a divatos gyógy­szerek? — kérdezem búcsú­zóul Pósvai Ferencnétől. — A Maripen, a Vegacillin és az altatók. Ezeket csak receptre adjuk ki, és a vényt visszatartjuk, hiszen az anti­biotikumok, altatók össze­vissza szedése súlyos követ­kezményekkel járhat! Mégis sokszor halljuk az emberek­től: — Mit akarnak?! Azt a kis vacak gyógyszert igazán kiadhatnák! Tőcsér Julianna Lakóterületi Isäromezägek A népfrontmunkában a napi feladatok, összejövetelek, kerekasztal-beszélgetések, előadások, viták, várospolitikai fórumok színhelye a lakóterület. így van az egészen apró községekben, de hasonló a helyzet a városokban is. Jól szol­gálják a célt a városkörzeti népfrontbizottságok. Salgótarjánban húsz körzeti „népfront” tevékenykedik. A megyeszékhely gyarapodó lakosságát, egyre növekvő te­rületét tekintve szükség is van ennyire. Más jellegű gondok jelentkeznek Rónafaluban, mint a belvárosban, vagy Zagy- vapálfalván. Tartalmukban azonos a tennivaló. A lakosság mozgósí­tása. bevonása a közéletbe, a várospolitika közös formálása. A megoldás módjában már lehetnek — vannak is — kü­lönbségek. Más cél érdekében kell társadalmi munkát szer­vezni a Pécskő vagy az Arany János utcában, és gyökeresen más feladatok előtt áll a rónabányai vagy Somoskőújfalui népfrontbizottság. A megyeszékhely városkörzeti bizottságai a körzeti pártszervezetekkel azonos lakóterületen dolgoznak. Ugyan­csak ezeken a területeken — már korábban — megalakul­tak a tanácstagi csoportok. Szinte magától adódott a meg­oldás. Minden esetben hangolják össze a tennivalókat, mi­előtt kialakítják a közös álláspontot. A kezdeményezés élet­revalóságát mutatja, hogy a városkörzetekben létrejött az úgynevezett „lakóterületi háromszög”, a lakóterületek poli­tikai vezetése adja. A párttitkár, a népfrontelnök, vagy tit­kár és a tanácstagi csoport elnöke képviseli a lakókat a la­kóterületi háromszög tanácskozásain. Különösen fokozódik a jelentősége azokban a városré­szekben, amelyek néhány évvel ezelőtt még önálló tanács­csal rendelkeztek. Példának vehetjük Somoskőújfalut, Zagy- vapálfalvát, Rónafalut. Az emberek kihez fordulhatnak? A párttjtkárhoz, a népfrontvezetőhöz, vagy a tanácstaghoz. Az nem jó, ha minden szerv mást mond. amikor valamiről szó esik. Új,de máris látható, hogy hasznos kezdeményezés a „há- • romszög” létrehozása A Béke-telepen nemrégiben tanács­kozást tartottak és közösen javasolták a tanácsnak, hogy a Sebaj-lakótelep nevét változtassák Besztercére. A város szí­vében közös munkával „hozták össze” az egyik lépcsőház üres helyiségében a gyermekmegőrzőt, amely egyedülálló kezdeményezés. Az is jó, hogy a döntések — legalábbis az eddigi gya­korlat szerint — mindig közösek. Ilyenformán elérhető, hogy a várospolitikában, az emberek közéleti érdeklődésének fel­keltésében, az összejövetelek szervezésében egységes állás­pontot alakítsanak ki. Erre nagy szükség van és az emberek igénylik is. Első­sorban a most épülő új lakótelepeken. A házak egymás után nőnek ki a földből. Vándorolnak a város minden területéről. Ha bejáró dolgozó faluról, vagy korszerűtlen lakásból ké­nyelmesbe.. De a komfortos körülmények még nem jelentik, hogy az egy lakótelepen élők ismerik is egymás gondjait, örömeit, azonosak-e elképzeléseik társadalmi munkáról, összejövete­lekről. Itt jelentkezik a körzeti népfrontbizottság, a lakóte­rületi háromszög kezdeményező szerepe. összefogni, közös tennivalókra serkenteni a családokat, kismamaklubot szervezni, értelmes és jó előadásokat tarta­ni —, hogy csak néhányat említsünk —, az új lakótelepeken állandóan megújuló feladat. Egyúttal záloga, hogy a lakóte­rületi háromszög mindenütt a közéleti demokrácia egyik fó­rumává válik. Csatai Erzsébet A fiúk a tanműhelyben a szerszámok használatát sajá­títják el. Fával és fémmel egyformán jól bánnak a hete­dik osztályosok. Végh Gyula és Menczel Gábor csavarhúzót készít egy fémlapból. Később talán egy vasaló, vagy kávéfőző ja­vítása sem okoz nekik gondot. A pályaválasztásban is segíthet a szakmai gyakorlati oktatás. Talán éppen az iskolai foglalkozásokon megked­velt konyhai szorgoskodás miatt kerül valaki a vendég­látóiparba. A varrás, kötés pedig a ruhaipari vállalato­kat teszi vonzóvá. Molnár Mária és Kun Zsuzsa töiölge- tés közben talán erről beszélget? (Kulcsár József képriportja) NÓGRAD - 1978. januái 27., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom