Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

Alapos ax SIC Villáminterjú Toldi Miklóssal r Ä tavaszi idényre január elején kezdte meg az alapo­zást a Salgótarjáni TC NB Il-es labdarúgócsapata. Hol tartanak a felkészülésben és mi lesz a program a formá­ba hozási időszakban — ezt kérdeztük szerdán Toldi Mik­lóstól, a csapat technikai ve­zetőjétől. — A kötelező alapozás ja­nuár 31-én befejeződik. Te­hát már a végefelé járunk. A játékosok jól bírják a terhe­lést. A hangulat is kifogásta­lan. Csupán két gyengélkedőnk van: Kegye és Básti. — Hányán és merrefelé alapoznak? — A keretnek jelenleg 25 tagja van. Délelőttönként 9— 11 óráig a Tóstrand környé­kén, az országúton és a he­gyekben alapozunk. Délután 2—4 óráig a városi sportcsar­nokban végezzük az erőfej­lesztő gyakorlatokat. — Az alapozás után miként alakul a csapat programja? — Az első előkészületi mér­kőzést február 1-én Nagybá- tonyban játszuk. Valószínűleg február 3-án az St. Síküveg­gyár ellen lépünk pályára. Február 4-én lebonyolítjuk a kötelező futóversenyt. — Lesz-e külföldi portya? — A tárgyalások folynak, 90 százalék, hogy lesz. Vár­hatólag február 7-én Szege­den a SZEOL AK ellen ját­szunk. Február 9-én Újvidék­re utazunk és a Vrbas csapa­ta ellen mérkőzünk. Február 11-én a Backa Palanka, a kö­vetkező nap a Vojvodina lesz az ellenfelünk. Előreláthatólag február 14-én érkezünk haza. Másnap bajnoki főpróbán fo­gadjuk a Nagybátonyi Bá­nyászt. Február 19-én pedig kezdődik a bajnokság: rang­adón fogadjuk az Eger SE együttesét! — R — Bemutat juk a sportágakat Sportág korhatár nélkül Neve: tenisz, liietkora: 71 év. Versenyzők száma: 3500. Kiemelkedő eredményei: 3 lCurópa-bajnoki győzelem, el­ső hely a Király Kupában. Különös ismertetőjele: korha­tár nélküli sport. Már az első újkori olimpián (Athén, 1896) is műsorban sze­repelt a tenisz, később azon­ban — különböző megfonto­lások alapján — más verseny­ágakat vettek fel a helyére. De rövid „olimpiai élete” is bizonyítja, hogy igen tekinté­lyes a múltia érnék a játék­nak, egyesek szerint már az ősi Rómában is űztek hason­lót, igaz, akkor még trigon volt a neve. Következő „állo­mása” Párizs volt, de nem­csak szabályai, hanem a lab­da ütése is nagyon eltért a maitól. Akkor ugyanis puszta kézzel, tenyérrel ütötték meg a labdát, s csak évszázadok­kal később kezdték az ütő alkalmazását. Az „újkori te­nisznek” a brit szigetország­ban „ringott a bölcsője”, s nem véletlen tehát, hogy Wimbledonban rendezték meg 1877. július 9-én első nagy világversenyét, a nem hiva­talos világbajnokságot. En­nek a versenynek lett aztán „kistestvére” az egész világot átfogó Davis Kupa csapat- viadal, amelynek népszerűsé­gét évről évre újabb országok bekapcsolódása bizonyította. Magyarországon sem kellett sokáig várni arra, hogy a te­nisz elinduljon hódító útjára, már a múlt század végén a Margitszigeten, s több budai pályán megrendezték az első vérsenyeket. S érdekes, hogy míg a magyar szövetség már 1907-ben megalakult, a nem­zetközi szövetséget csali 1913- ban hívták életre. A „fehír sportnak”, ahogy ezt a játékot sokan nevezik, 1894-ben megrendezték első egyéni magyar bajnokságát, később újabb számok kerül­tek a műsorba, s a húszas évektől már csapatelsőségért is küzdöttek a legjobbak. Itt­hon, ha nem is tömege, de mindig volt megfelelő játé­kosállománya, s köztük ki­magasló egyénisége. Kehrling Béla például a húszas évek­ben a világ egyik legjobbja volt, a férfipárosban az olasz Morpurgo oldalán wimbledo­ni harmadik helyet is szerzett (1925); 1948-ban Asbóth Jó­zsef és 1958-ban' Körmöczy Zsuzsa ugyanilyen helyezés­hez jutott az angol főváros­ban. A különböző nemzetközi csapatversenyekben is voltak a magyaroknak szép sikerei. Elsőként 1941-ben megnyer­ték a Közép-Európa Kupát; 1929-ben és 1949-ben a Davis Kupa európai zónájában har- , . madikok lettek, s bizonyára sokan emlékeznek, hogy 1976- ban a férfiválogatott Euró­pa legjobbjai előtt győzött a rangos Király Kupában. Évekig sorra aratták sike­reiket a magyarok az 1969- ben először kiírt Európá­ba jnokságon, amelyen a kon­tinens legjobb amatőrjei ta­I­Kár lenne nélkülünk egy pillanat alatt... f" \ *>­jTn\ \.y.— N U •-yv *) O *•* •*fy y} f f i ...baj történhet! EZÉifT VAN SZÜKSÉGE ÖNNEK IS AZ lálkoznak. Baranyi Szabolcs például kétszer, Taróczy Ba­lázs pedig egyszer nyerte meg a férfiegyest, ezen kí­vül 10 második és 19 harma­dik hely is bekerült a sport­ág mérlegének pozitív jelet viselő serpenyőjébe. A foly­tatás a közelmúlt éveiben vi­szont elmaradt, várat magá­ra... És mi a helyzet 1978 ele­jén? A szövetséget két egykori kitűnő játékos, Gulyás István örökös bajnok és Zentai Fe­renc sokszoros válogatott ve­zeti mint elnök, illetve főtit­kár. — Játékos koromban is mindig optimista voltam, most sem vagyok más — mondta Zentai Ferenc főtit­kár. — Igaz, voltak nagyon sanyarú évek, s ez nemcsak a játékosok eredményességé­ben, hanem a felszereltségben is megmutatkozott. Sorra szűntek meg pályák, elvesz­tettünk bázisokat, gondot oko­zott az ütők, labdák beszer­zése is. Ezen a téren feltét­lenül előbbre léptünk, bár az igazsághoz tartozik, hogy a sportszerei]» tása igen sokba kerül. Reméljük viszont, hogy hamarosan nép­szerű lesz a magyar ütő és megfelelő mennyiségű labdát tudunk behozni a baráti or­szágokból. Gulyás Istvánnal többfelé jártunk vidéken, örömmel tapasztaltuk, hogy van kedv, akarás, feltétel újabb pályák építéséhez, hi­szen enélkül nem lehet szé­lesebb alapot teremteni. Meg­győződésem, hogy öt éven belül jelentősen előbbre lé­pünk — mind a versenyzők szamaban, mind az eredmé­nyességben. A tenisz szerte a világon népszerű, sőt évről évre többen kedvelik, űzik. Egyik legnagyobb erénye, hogy korhatár nélküli sport, a gyerekektől az idősekig mindenki játszhatja. S ma, amikor annyi szj esik a moz­gásról, a kikapcsolódásról, a felüdülésről, a tenisz mind­ezt szolgáltatja. K. m. Tájfutás Országos bajnoki cína után Nógrád az ország egyik legjobb terepadottságú vidé­ke. Ezért is meglepő, hogy tájékozódási futóik nincsenek az ország élvonalában. Ha szóba kerül a sportág, a járatosaknak rögtön egy név jut -eszébe a nógrádiak közül: Zentai László. Ez ugyan mély bírálat, ugyanakkora 18 éves fiatalembernek nem kis el­ismerés. Joggal! Három éve mindig teljesíti az aranyjelvényes szintet. Sőt, csak egy kis plusz kellene, hogy ennél több Is lehessen. Ez a több pedig a válogatott kerettag- ság. Ez ideig nem sikerült el­érni. A legnagyobb elismerés az volt, amikor 1976 végén őt is meghívták a K. Lombik 10 km-es futóversenyére, ahol a válogatott kerettag tájfu­tókkal kellett felvennie a versenyt. Megállta a helyét. Csakúgy, mint az 1977-es év versenyein. Tavaly megnyerte az or­szágos középiskolás bajnok­ságot, minden különösebb készülés nélkül. Nem is volt rá ideje, mert tíz nappal a verseny kezdete előtt értesült róla. Olyanok előtt lett kö­zépiskolás bajnok, mint a későbbi egyéni országos baj­nok Molnár, a 3. helyezett Kuron, és a szintén váloga­tott kerettag Kele és Hrenkó. Az Eötvös Lóránd-versenyen harmadik lett, másodikként a magyarok között. Könnyen tehát a rivalizálás. Az Idén győzhetett volna, de a befe- még nem tudom, de jövőre jező küzdelmek már esőben szeretném elérni az I. osztá- zajlottak, és ez nagyon za- lyú szintet. Két év múlva varta. Második lett Balaton- pedig már felnőtt leszek, földváron a Május 1, Zamár- Abhan a korosztályban pedig diban 5. a Vasutas Kupán. A már nagyon nehéz ctt lenni Hungária Kupa A kategóriás a „spiccen”. Rengeteg időt versenyén is csak öt magyar igényel. Nem beszélve a ki­versenyző győzte le. Ezeken a tartásról, a sok lemondással rangsorversenyeken elért járó fáradságos munkáról.'A teljesítménye alapján az or- figyelmemet másra is összpon­szágos ranglista hatodik he­lyére került az F—17-es ka­tegóriában. Sok ez, vagy kevés — kér­deztük a Nagybátonyi Bá­nyász tájfutójától. — Életem legelőkelőbb he­lyezése — mondta. — Ahhoz viszont nagyon kevés, hogy magasabb célokat tűzhessek magam elé. ' Ha tavaly jött volna így össze, elértem vol­na nagy álmomat, a váloga­tott kerettagságot. Így viszont csak a hiúságomat legyezge- ti. Az idén ugyanis már az F—19-es mezőnyben indulok. Az utolsó év meghozta, hogy a válogatott kerettagok közül legalább egyszer min­denkit „elkaptam'. Ezzel el is érkeztünk a jelenhez, amiből következik a jövő. — A juniorok között nem táplálhatok vérmes reménye­ket. — folytatta Zentai Lász­ló. — A régiek közül ott lesz a tavalyi ranglista második Kuron, és a 4. Posta. Nagy tosítani kell. Az idén érett­ségizem a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban. Szeretnék to­vább tanulni. Az' Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem ter­mészettudományi kar föld* tudományi szakára készülök. Térképész szeretnék lenni. Az ország két A kategóriás szakosztályainak egyike a BEAC. Tehát oda készül? — Ha felvesznek az egye­temre, ott kellene sportol­nom. De a Tipográfiában szeretnék. Több, volt nógrádi .versenyző. náluk fut. Úgy érzem, ott megtalálnám a helyem. Tudom, a BEAC- ban csak „másodhegedűs” le­hetnék. Ha befejezem a ta­nulmányaimat, visszajövök a Stécébe. Örökifjúk A Távol-Keleten, a Szovjetunió északkeleti csücskében fek­vő Magadan város lakói a közelmúltban kenyérrel cs sóval fogadták a 64 éves Andrej Ivanyenko és az 52 éves Alek. szandr Omelcsenko maratoni futókat, akik tavaly május 2-án indultak cl a messze nyugaton fekvő Leningrádból és 260 nap alatt futották végig a sok ezer kilométeres utat. Feth vás ! i Építsünk jégpályát! Most köszönt be az igazi tél. A decemberi hideg fagyos napok csupán a tél kezdetet jelentették. Januárban és feb­ruárban mindig számítani lehet 40—50 fagyos napra. Ezt ki kell használnunk! építsünk jégpályát: Építsünk jégpályát együtt! Legyen a jégpálya a közös­ségé, az iskoláé, az úttörő- vagy a KISZ-szervezeté. Le­gyünk mindannyian a jégpálya gazdái. Szervezzünk a jég­pálya építéséhez támogatókat. Nyerjük meg a pedagóguso-;. kát, a szülőket, azoknak a gyáraknak és intézményeknek a vezetőit, ahol szüléitek dolgoznak. Biztosan segítenek! Segítenek a társadalmi munkában, de bizonyára meg­találják a módját annak is, hogy különféle eszközökkel, esetleg anyagilag is támogassák a pályaépítést. Kedves korcsolyázni, korongozni vágyó fiatalok! KÉSZÍTSÜNK JÉGPÁLYÁT! A Magyar Jégsport Szövetség támogatja a jégpálya­építési munkálatokat. Az építéshez kazánsalakot biztosít. A szövetség műszaki bizottsága minden hétfőn 14—17 óráig szívesen ad tanácsot az épülő jégpályákkal kapcsolatos bár­mely kérdésben. Ezenkívül szívesen segítenek a műszaki szakemberek más időpontban is, néhány napos előzetes be­jelentés esetén. ÉPÍTSÜNK MINÉL TÖBB JÉGPÁLYÁT NÖGRÄDBAN IS! Magyar Jégsport Szövetség Budapest XIV., Istvánmezei út 3—5. Telefon: 833-901. Közgyűlési mencíresiil A hét végén Nógrádban az alábbi sportköri közgyűléseket bonyolítják le. • SZOMBAT Cserháthaláp 17 óra, Cser- hátsurány 16 óra, Herencsény 18 óra, Erdőtarcsa klubkönyv­tár 18 óra, Hasznos KISZ- klub 18 óra, Kálló művelődé­si ház 18 óra, Szarvasgede klubkönyvtár 18 óra, Nógrád­szakál tanácsház 18 óra, End- refalva művelődési ház 18 óra, Nagylóc párthelyiség 18 óra, Nógrádmegyer művelődési ház 19 óra. VASÁRNAP ICarancsság művelődési ház 10 óra, Karancsberény 14 óra, Karancslapujtő 15 óra, Luciái­vá 10 óra, Ménkesi Bányász 9.30 óra, Tarnavölgye SE 14 óra, Mátraszele 14 óra. NÓGRÁD — 1978. január 26., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom