Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

^*0MÍÍÍl/Á Karancssági kérés nyomán: Segíthet az összefogás is! A NÓGRÁD január 19-én az Olvasók fórumában rövid cikket közölt a karancssági Mikszáth út egy szakaszának rossz állapotáról. A Mikszáth út panaszolt szakaszán hét család lakik 17 fővel. Az utca említett része a felszabadulás előtt a báró Prónay uradalomhoz tartozott. Az ott levő uradalmi épülete­ket a volt cselédeknek jut­tatták. A volt cselédek, majd termelőszövetkezeti tagok kö­zül már ezekben az épületek­ben senki nem lakik. Nagyobb részük elhalálozott, néhányan új lakásaikba költöztek. A volt major kihalóba lett. A levélírók között vannak olya­nok, akik 1977-ben a község központjában kiépített, por- talanított utak mellett, bolt­hálózathoz, minden közintéz­ményhez közeli, modern laká­saikat 170—130 ezer forintért eladták. Ugyanakkor ezek a panaszosok a volt cselédlaká­sokat a volt gazdáik örökösei­től potom pénzért megvásá­rolták. Egy-egy lakrész ára 20—30 ezer forintba került. Erre a harácsolás ízű lakás­cserére nem volt tanácsi rá­beszélés. ! Az út valóban régen, még a Prónayak idejében épült meg kikövezve. Az útnak ezen a szakaszán — a községben elsőként — járda épült a 60-as évek elején. A járda megfe­lelt az ott lakók igényeinek. Ha a panaszosok csekély tár­sadalmi munka ráfordításával a járdalapokat vízszintesre igazítanák, megint sok éven keresztül biztosított volna a használható állapot. Erre már több esetben kértük az ott lakókat, - eredménytelenül. Az úttest használhatóbbá tételére azt sem teszik meg, hogy há­rom-négy, egy méter hosszú folyókát csináljanak a csapa­dékvíz levezetése érdekében. Tanácsunk részéről a pa­naszt jogosnak tartjuk, de anyagi helyzetünk az út tel­jes felújítását nem teszi le­hetővé. Közös tanácsunkhoz három munkáslakta település tartozik: Karancsság, Ságújfa- lu és Szalmatercs. Mind a há­rom községben a felszabadu­lás óta szebbnél szebb utcák, házsorok épültek. Harminc éve ezekben az utcákban lakó munkások még mindig föld- utakon közlekednek. A régeb­bi belterületi, sűrűn lakott A fürdőszoba Zötyögött velünk a vonat. Fáradt testek álmosító párá­ja úszott a levegőben. Az öreg a semmibe révedt, hallgatott. Talán újra élte az emléke­ket? Amikor felszálltunk már ott ült a szokott helyén. Alig várta, hogy elhelyezkedjék. Rögtön elkezdte az aznapi történetét. Arcára kiült si­vár, magányos napjainak szo­morúsága. — Tudja, nem laknék itt — fejével a torony házak felé intett. — Pedig a lányom, meg a vöm is itt él. Hívtak, nem is egyszer hívtak. Azt mondták: Adjunk el mindent, vegyünk itt lakást magának. Közelebb lesz hozzánk. Egy hónapra be is jöttem. Próbaidőre. Ez akkor volt, amikor a tyúkjaim megdög- löttek. Bejöttem. Itt voltam, nem volt jó. Este még csak hagyján. Beszélgettünk a vő- vel, az unokákkal —. de nap­közben... . Egy ideig lejártam a térre. Néztem a sakkozókat. Ha kellett, bevásároltam. Szombatonként beültünk a kocsiba, s hazajöttünk. A vő- nek van egy Zsigulija. Tiszta^ új. Fél óra alatt megtettük' az utat. Hétfőn aztán vissza, s kezdődött elölről minden. Jött a sakk meg a bevásárlás. Április végén aztán végleg meguntam, s hazaköltöztem. Vettem húsz jércét, meg két tyúkot. A tyúkokat el is ül­tettem. Hát képzelje az egyik majdnem cserben hagyott. Ott akarta hagyni a tojáso­kat! Fogtam aztán, beitattam pálinkával. Erre megmaradt. Most van ötven tyúko-r- meg két kakas. Nagyon szépen tojnak. Egy részét a gyere­kek viszilc el. a másikat meg a szomszédasszony. Azt fize­ti, mintha boltban venné. Ren­des asszony, özvegy... Minden héten átjön egyszer. Néha még főz is. Túrós csuszát. Tudja sok mindent megfőzök, de tésztát gyúrni, nem tudok. A boltit meg ki nem állom. Hát ezért főz. Olyankor az­tán beszélgetünk. Van úgy, hogy egy délutánt is ott van. A múltkor meg is gyanúsí­tottak vele. Pedig hát lejárt már annak az ideje... Aztán lehet, hogy meg se tenném, Éppen öt éve halt meg az asszony. Néha a másik szomszédból is átjönnek. Főleg az ember. Van egy kis pálinkám. A szomszéd meg csuda egy po­tyaleső. Nem sajnálom tőle. Csak ne lenne olyan büdös. Olyan- a szaga mint annak, aki soha nem mosakszik. Rá­férne egy kis tanítás. Igaz, én se voltam különb. Akkor változtam meg, amikor öt­venegyben Pestre kerültem. Először fűtő voltam egy is­kolában. Később meg kül­dönc, meg mindenes egy la­boratóriumban. Hát azt nem felejtem el! De sokszor meg­mosatták a kezemet. Aztán ez annyira belém ivódott, hogy valósággal rosszul va­gyok, ha munka után nem moshatok kezet... Amikor het­venkettőben nyugdíjba jöt­tem, bevezettettem a vizet. Minden héten kétszer fürdők. A múlt héten a vő szerzett egy villanybojlert. Szombaton teszik fel. — Akartam már kérdezni: holnap is ezzel jön? — Ezzel. — Hétfőn is? — Igen. — No. akkor elmondom, ho­gyan szuperál. Amikor megállt a vonat, az öreg még egyszer megszólalt: — Majdnem elfelejtettem. A szomszéd embernek is van kocsija. De fürdőszobája, az nincs. — No, jó éjszakát' Nógrády Andor utcákra is nagyon ráférne a felújítás. Ilyen feladatra ta­nácsunknak évi — 1978-ra is — 106.000 forint áll rendelke­zésre. Az utak esetében is sor­rendiséget állítottunk fel öt évre. A panaszolt útszakasz felújítása sem az ötéves ter­vünkben, sem a tanácsunk ál­tal elfogadott ciklusprogram­ban nem szerepel. Elsőbbséget kaptak azok az utcák, ahol 100, vagy éppen 50—60 család lakik. Amikor ezek a felada­tok megvalósulnak és újból sor kerül a járdák, utak épí­tésére. a majdani sorrendisé­get megállapító testületi dön­tésre, ezt az útszakaszt is sze­repeltetjük javaslatunkban. A jelenlegi tanácstagi be­számolók alkalmával a pana­szosok a NÖGRÁD-hoz írt le­velüktől függetlenül elmondták igényüket, kérelmüket. Ott is a fenti választ tudtuk ad­ni részükre. Kértem türelmü­ket és összefogásukat, mely­nek eredményeként enyhíteni lehet a jelenlegi állapoton. Báli András, községi tanácselnök, Karancsság • • Öregek Mapia a Ki&’Zagyva völgy ék cm Délután két óra volt, ami­kor utolsó fordulóját is meg­tette a „Kis-Zagyva Völgye.” Mg. Termelőszövetkezet új, ké­nyelmes autóbusza, hogy a tsz központi majorjának ünnepi díszbe öltöztetett gyűléster­mébe szállítsa a völgy hét településének idős, 65 éven felüli lakóit. Az összesereglett több száz idős embert először Mucsina János tanácselnök köszöntötte. Ezután dr. Var­ga László körorvos, a Vörös- kereszt csúcsvezetősége kép­viseletében köszöntötte az öregeket és hosszú, nyugal­mas öregkort kívánt az egy­begyűlteknek. A termelőszö­vetkezet nevében Tolmácsi Ferenc tsz-elnök szólt. Meg­ígérte, hogy a jövőben a ter­melőszövetkezet is jobban odafigyel megöregedett nyug­díjas tagjaira. Az úttörők Egymilliós társadalmi munka Á rimóci óvodában Á rimóciak dicséretére vál­jék, hogy két kezük munkájá­val, közös összefogással, több, mint egymillió forint értékű társadalmi munkával megte­remtették a község óvodáját. Kobela András tanácsel­nök örömmel mondta, hogy hatvan gyereket tudnak elhe­lyezni a külsőre is nagyon tetszetős épületben. Valóban nagyon szép az óvoda. Ha­sonló kevés van a megyében. Bútorait, belső berendezését úgy válogatták össze, hogy kényelmes, esztétikus és cél­szerű legyen. Halasi Antalné vezető óvónő érthető büsz­keséggel mutatta a játékokat, könyveket, függönyöket, pety- tyes bögréket, kézimunkákat. A sok társadalmi munka nélkül a rimóci óvoda tervé­ből nem lenne valóság. Több mint négyszáznegyvenen te­vékenykedtek az építésnél, mi­kor, milyen szakemberekre volt szükség. Emléklapot kapott Virág János, aki az erdőgazdaság dolgozója, Jusztin Péter vil­lanyszerelő. Mocsár Béla épí­tőmunkás. Még, nyolcán része­sültek elismerő oklevélben, dicsérő szavakban példamutá- tó társadalmi tevékenységük­ért. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a szécsényí járásban — valamennyi köz­séget számba véve — Rimócon a legmagasabb az egy főre jutó társadalmi munka érté­ke. Pontosan háromszázhu­szonöt forint, amely jóval meghaladja a megyei átla­got. A rimóci óvodában jól érzik magukat a gyerekek, kicsik és nagyobbak egyformán. Is­pán Anikó óvónő a rajzolás és festés tudományába avatja be a gyerekeket. Asszonyok a termelőszövetkezetben munka­nagy aratott műsorral köszöntötték az egybegyűlteket, majd uzsonna következett és a Ka- rancs Szálló népi zenekara szó­laltatta meg a talpalávalót. Nem sok időre volt szükség. A közelmúltban értékelték kívül az építőanyagok fuva- len-nyáron állandó a helyi párt- és gazdasági rozását is megoldják, amikor lehetőséget teremt, vezetők Endrefalván az szükség lesz rá. A javaslatok elhangzása és Aranykalász Mg. Tsz-ben . »ndrefalvi Aranvka a már meSoldott va§y meä­dolgozó nők helyzetét. Ez endrefalvi Aranyka- oldásra váró kérdések ig­azért nagyon aktuális, mert a lasz tsz-ben egesz evben biz- vitatása is azt bizonyítja, tagok több mint ötven száza- tosított a nők folyamatos hogy a tsz vezetősége min­tetszést léka __ a 198 munkás közül foglalkoztatása, mivel az 570 dent megtesz a nők élet- és n o. hektáros erdőterületen —, munkakörülményeinek javí- választott testületekben amit évente ^kilenc-tíz' hek- tása és a nőpolitikái határo- tarral fejlesztenek — telepi- zatok megvalositasa erdeké- tett csemeték gondozása té- ben. 101 A és a vezető tisztségekben 27 asszony tevékenykedik. A tanulás területén van még javítanivaló — többen nem V,--1.1 .• javuanivaiu —— tuu^eii nem ünnepeltek tancra végezték el az általános isko­perdüljenek. Beszélgetéseik' ben megelevenedtek a fiatal kori emlékek. Szikora László Válaszol az illetékes: la hetedik, nyolcadik osztá­lyát —, hiszen a mezőgazda­ságban is egyre nagyobb szükség van a széles látókör­rel rendelkező emberekre. Tíz nő középiskolai, egy pedig főiskolai végzettséggel rendelkezik és hárman „ a marxista esti tanfolyamot is elvégezték. Jelenleg három 18-i számában. Salgótarján fejőnő, szakmai tanfolyamra gejzírjeiről szólott. A cikk jár és negyven asszony foly- hangneme felkeltette az ér- tatott növénytermesztési ta- deklődést, ezért szükséges tá- nulmányokat. amelyek ered- jékoztatni a város lakóit a ményességét a káposzta és a csatornahálózatból távozó gőz­OcrekasaM helytálltak a tMMMkáhaM 090 Az elmúlt év szeptemberé­ben Kisterenye állomásfőnök­ségén harminc nyugdíjas vas­utas vállalkozott arra, hogy a cukorrépakampány idején a selvpi vasútállomás mun­kájában részt vegyen. Az elő­ző évekhez hasonlóan Csécsei Ernő, Kisterenye állomásfő­nöke örömmel fogadta a je­lentkezőket, akik szeptember­től január 16-ig, a kampány befejezéséig, derekasan helyt­álltak a munkában. Selyp vasútállomás főnöke távirat­ban is kifejezte köszönetét a kisterenyei állomásfőröksé- gen keresztül nyugdíjasaink­nak a balesetmentesen vég­zett munkáért. Kisterenye állomáson több nyugdíjas dolgozó hajlandó lenne a megengedett 840, il­letve a 1260 órától többet is dolgozni a nyugdíí mellett, ha a rendelkezések ezt megen­gednék. Ismeretes azonban, hogy korlátlan munkát azon nyugdíjasok végezhetnek, akiknek havi nyugdíja 1400 forint alatt van. Az ezen tör­ténő változtatás is enyhítene az oly sokat emlegetett mun­kaerőgondokon. KoSZÖMCt Ezúttal is köszönetét mon­dok a Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat balassagyarmati 141-es ABC-áruháza dolgozóinak, fő­leg Szilágyi Istvár.nénak, aki emberségből és becsületből kitűnőre vizsgázott. A múlt év decemberében vásárlás közben az üzletben hagytam a 2000 forintot levő állatállományt — a 2000 tartalmazó kézitáskámat, ira- anyajuh helyett 3000-rel ki­lóimmal együtt. vánnak foglalkozni — íej­Amikor odahaza észrevettem, leszteni akarja és a 320 tehén hogy nincs nálam a retikiil, gondozásához is több asszony- kétségbeesve visszamentem közre lenne szükség, ezért oz üzletbe, o,hol Szilágyiné — igyekeznek a nőket az állat- amint az ajtón beléptem — tenyésztés felé Irányítani. jött felém a táskámmal és Feladatul tűzték az 1978-as benne hiánytalanul a 2000 fo- évben a szocialista brigád- rinttal és iratokkal. Szívessé- mozgalom szélesítését és női mák növekvő terméseredmé­nyei is bizonyítják. Mivel á vezetőség a gét viszonozni szerettem vol­na, de tiltakozva azt vála­szolta: „Ez csak természetes!" Hálámat nem tudom máskép­pen kifejezni, minthogy fel­hívjam a vállalat vezetőségé­nek figyelmét erre a gesztus­ra. Bíró Károlync brigádok megalakítását. Felmérést végeznek arról is, hogy a termelőszövetkezet tagsága igényli-e az étkezte­tés megszervezését, a meleg étel biztosítását. A termelőszövetkezet szak­em inrei segíiséret . ":ak majd a Pilinyben épülő óvo­Vezctékh/1#kodás okozta a gözpáráf Különös természeti tüne- létnél nem volt megengedhe- menyről beszámoló cikk je- tő. A város folyamatos hő­lent meg a NÓGRÁD január szolgáltatása érdekében vál­lalni kellett a vízveszteséget, aminek költsége a fűtési há­lózat egyszeri leürítési, feltöl­tési, felfűtési költségének ti- zedrésze, és nincs arányban a város lakosságát, gyermekin­tézményeket, közületeket érin­tő kellemetlenségekkel sem. A külső hőmérséklet emel­kedésekor a vezetékhálózat cseréjének előkészítése után a távfűtési üzem dolgozói 1978. január 16-án a szükséges munkát rövid idő alatt elvé­gezték. A vezetékcsere idő­pontjának (+3 °C volt) helyes megválasztása, a dolgozók szervezett munkája tette lehe­tővé, hogy a város hőszolgál­tatásában fennakadás nem volt. Lengyel József, IKV-igazgató pára megjelenéséről. Salgótarján távhőellátását 150/80 "C-os forró víz biztosít­ja. Természeti törvény, hogy a 150 °C-os víz légköri nyomá­sa gőzzé alakul át, ez különö­sen fagypont alatti hőmérsék­letnél jól látható. Feltehető a kérdés, egy zárt csőhálózatból hogy kerülhet a forró víz a csatornába? Fő oka a szerel­vények tömítetlensége és a ve- zetéklyukadások. A közelmúltban a városban két helyen jelentkezett veze- téklyukadás, a Malinovszkij úti gerincvezetéken és a Na­rancs Szálloda lekötő vezeté­kén. A hiba elhárítása mindkét esetben a város hőszolgáltatá­sának üzemszünetét jelentette volna, ami —8 °C hőmérsék­Összeállilotla: Tóth Jolán — szües — B.-gyármat, Lenin-lakótelep 4. da munkálatainál és ezen­j NÓGRÁD - 1978. január 26., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom