Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

„ÍÜB T'JV/ZbB V*

Kassaiakról a iesztivál után

A kassai Szép Szó ifjúsági fellép a csehszlovákiai ma- zőt, hogy a megértett gondo. Irodalmi színpad harmadik gyár amatőrmozgalom or- latokat tényleg vigye tovább, alkalommal vett részt a ba- szágos fesztiválján, a komáro- előbb hagyja el a játékteret, lassagyarmati Madách Imre mi Jókai-napokon, ahol ed- mint mi'

irodalmi színpadi napokon. Ez- dig valamennyi összeállítású- — Ehhez hasonló irritáló ha- úttal már mint a verseny- kát bemutatták és hat fődíjat tásokra előző előadásaikban is program egyik résztvevője, nyertek. Emlékezetes műsoruk van példa. Gondolom, ez tu- minthogy a kiírás — a cseh, volt Nagy László Mennyegző datos törekvés, szlovák és a csehszlovákiai című versének színpadi fel- — Pontosan így van. EIő- magyar irodalom megismerte- dolgozása, a Kassai Munkás adásainkkal gondolkodtatni tése és népszerűsítése — lehe- című szerkesztett dokumen- szeretnénk. Ezért politikus, tővé tette külföldi együttes tumjáték. Mindkettő ’elentős társadalmilag elkötelezett, szereplését is. A kassai fiata- szakmai és közönségsikert amit csinálunk. Játékunkkal a lók éltek ezzel a lehetőséggel, aratott a korábbi balassa- haladást, a fejlődést, az értel- s mint később kiderült, érdé- gyarmati irodalmi színpadi mes emberi életet kívánjuk mes volt- Elnyerték a XIII. fesztiválokon. Fábry Zoltán szolgálni.

balassagyarmati irodai ni szín- Ady példája című szerkesztett — Milyen közönség előtt padi napok födiját, a Nógrád irodalmi összeállításukkal pe- szoktak szerepelni? megyei Tanács vándorserle- dig legutóbb „lekörözték” va- — Sajnos, rendszerint csak gét. lamennyi versenytársukat, s fesztiválokon lépünk fel— Kik alkotják a Szép Szó méltán érdemelték ki a l-vt- Egyébként pedig elmegyünk

Ifjúsági színpadot? — kérdez- magasabb elismerést. A mű- mindenhová, ahova hívnak: tűk Gágyor Pétertől, a szín- sort Fábry Zoltán valameny- üzemekbe, klubokba, művelő- pad harminc-egynéhány éves, nyi hozzáférhető művének át- dési házakba. Csak azt sze- rendkívül energikus és hatá- tanulmányozásával Gágyor reinénk. ha több helyre hív- rozott rendezőjétől. Péter és Gecse Jolán, a szín- nának.

— Elsősorban dolgozó fiata- pad egyik legtehetségesebb — Hogyan gondol az együt?ok és diákok. Három közép- szereplője állította össze- tes a balassagyarmati felíéiskolásunk, két műszaki egye- — Hogyan esett a választás pésekre?

temistánk van. a további ti- Fábrvra és Adyra, hiszen az — Mindig nagyon nagy sze- zenöt fiatal gyárakban, üze- előadás voltaképpen egyszer- retettel és örömmel. Még ak- mekben, hivatalokban dolgo- re szól mindkettőjükről? kor is. ha azért, amit csinázik. — Számunkra ez a válasz- lünk, itt korholnak mec ben— Mikor alakult az együt- tás mutatkozott a legkézen- nünket a legerősebben. Balastes? fekvőbbnek — kezdi válaszát sagyarmat és a fesztivál nem— Négy évvel ezelőtt. Hogy Gecse Jolán, aki egyébként csak izgalmas élmény a számiért? Arra egy mottónkul érettségi előtt álló gimnazista, munkra, hanem olvan fórum választott Ady-idézettel tud- — Egy esztendővel korábban is. amely szembesít önmagunk- nék válaszolni: „De nem tu- közölték, hogy legközelebb a kai és fegyelmezettebb, jobb dók így maradni,/ Szeretném csehszlovákiai irodalom feldől- munkára serkent.

magam megmutatni, / Hogy gozásáról lesz szó. Fábry Zol- A XIII. balassagyarmati látva lássanak.” , tán és lakóhelye, Stósz föld- fesztivál díjkiosztó ünnepsé— Nehéz bekerülni a cső- rajzi értelemben is közel áll gét szokás szerint nagy váraportba? hozzánk, Kassához. Aztán itt kozás, találgatás előzte meg— Egyáltalán nem- Aki volt az Adv-évforduló. A mű- Az eredmények ismertetése

akar, az jön közénk, de tér- sor tehát egyrészt dőszerű, után voltak, akik vitatkoztak mészetesen utána alá kell másrészt rendkívül gazdag a zsűri döntésével. Egy dologvetnie magát a közösség, a mondanivalóban. ban azonban mindenki egvetkomolvan végzett munka fe- — Add tovább! — Ezzel zá- értett: a fesztivál első díját

gyeimének. Hiszen csak így rul az előadás, és szereplőink igazságosan és joggal kaota tudunk sikeresen dolgozni és megmerevedve, percekig áll- meg a felelősségteljes munkát eredményeket elérni nak a színpadon —' mondja végző kassai Szép Szó ifjúsági

Az irodalmi színpad meg- Gágyor Péter. — Ezzel kíván- színpad, alakulása óta rendszeresen juk felrázni, provokálni a ne- Sulyok László

Mai tévéajáulatunk

20.55: Színházi album. Vega Valencia bolondjai cf- látogat a kamera: a szolnoki

A színházi közéletet felka- mű komédiájáról, amelynek Szigligeti Színház Az öreg

varó siker a Pesti Színház- főszerepében Lukács Sán- hölgy látogatásának bemuban O’Neill Utazás az éj- dort látják. tatójára. Beszámol az alszakába című drámája, Rutt- Dr. Váradi György ezút- bum Gorkij’ A nap gyermek&i Évával, Várkonyi Zoltán- tál Feleki Kamillái beszél, kei című drámájának színre- nal a főszerepben. A Színházi életéről, pályájáról. A stúdió viteléről, valamint a Tháliá- album beszámol a bemutató- vendége Almási Miklós észté- ban folyó készülődésről, Orról, valamint a másik, víg- ta, a Színháztudományi In- kény Tóték című drámájá- gzínházi premierről: Lope de tézet vezetője. Vidékre is el- nak felújításáról.

Gerencsér Miklós:

A holnap elébe

Ady Endre élettörténete

30.

A NYUGHATATLAN UTAZÖ

Léda ismételten sürgette, utazzon hozzá Párizsba. 1911. január 24-én el is indult — ezúttal hatodszor — a francia fővárosba. Mo6t sem tudtak zöldágra vergődni. Hiába bé- kültek ki Pesten annyi huzavona után az előző év őszén, Ady túlzott önállósága és Léda sebzett érzékenysége napirenden tartotta a veszekedéseket. Anyagilag sem állt a legjobban a költő. Levertsége, állandó idegessége mellett szegénységére panaszkodott a legtöbbet. Február 19-én így írt hozzá Brüll Berta: „Miért iszol öregem? vigyázz magadra, úgyis elég hamar elpusztulunk. .A napokban írok neked — a másik címre. Előttem látom kis pofidat három arcképen és csókollak itt is, ott is, sokszor és várok tőled híreket. Szeretettel ölel híved, Berta.”

A „másik cím” Lédáék lakása volt a rue de Levisen. Brüll Berta a bizalmasabb

leveleket Inkább a hotelbe küldte a rue de Constanti- nople-ra, hogy ezzel is csökkentse a vitalehetőséget. Nem tudni, megkapta-e Ady az üzleti kéréseket, mert viszonylag gyorsan elhagyta Párizst. Február végére megint Budapesten kellett lennie. 28-án szerepelt a Vígszínházban megtartott Csokonai irodalmi matinén, amelyet Hatvány Lajos rendezett.

S az is biztos, hogy a matinén rossz egészségi állapotban szavalta verseit. Sovány volt, arcbőre szürkés, hangja rekedtesen suttogó. Ami nem is csoda. Párizsból teljesen leromlott fizikai állapotban érkezett meg. Ha egészséges volt, büntetésnek érezte maga körül a polgári-kispolgári rendezettséget. Most viszont úgy tűrte, mint a beteg gyermek. Öccsénél lakott a Visegrádi utcában. Ady Lajos- né ápolgatta, s mihelyt megerősödött kissé, szabadult a pihepárnás rabságból. Azzal az elhatározással sietett rendbejönni, hogy mihamarább

megint Párizsba utazzon. Ne is próbáljuk fürkészni az okát ennek a logikátlanságnak. Februárban még borzolták egymás idegeit, április végén meg alig győzte kivárni Ady a viszontlátás napját.

Május 10-én robogott el vele a párizsi gyors. Hetedszer és utoljára. Két nap múlva beszámolt Lajos öccsének és Anna sógornőjének: „Bécsben váratlanul át kellett szállni. Rengeteg volt az utas, borzasztó éjszakám volt. Meg- fürödtem, pár órát aludtam és ma délután nagyszerűen szánkáztam a hegyek között. Reggel valószínűleg utazom tovább. Mindnyájatokat csókol Endre."

Száguldott vele az expressz Párizsba, de mire odaért, Léda már útra kelt a déli tájak felé. Lehet, ezzel jelképesen kívánta a költő tudtára adni, elvárja, hogy kövessék, de Adyra aligha lehetett hatni ilyen didaktikával. Vágyott az asszony után, hiszen miatta követelt pénzt, miatta sietett rendbejönni, ám a Léda előre utazása okozta csalódás elrontotta a kedvét- Azért mégis kapkodó sietséggel utazott toNÚGRÁD - 1978. január 3., kedd

Szilveszter 77

Elmúltak már azok az idők, amikor a szilveszteri tévéműsor szabályszerű nemzeti ügy volt nálunk. Olyan, akár a futball. Hosszú hónapok propagandamunkája készítette elő, csigázta fel fogékony fantáziánkat, s ha túlfűtött igényeinkben természetszerűen megcsalatkoztunk, „feszítsd meg”-et kiáltottunk a műsor minden rendű és rangú szerkesztőjére.

Azóta a tévészilveszter körül sok minden megszelídült. Csöndesebbé, óvatosabbá vált az előzetes hírverés; kevesebb a támpont, amihez igényeinket méretezhetjük (vagy túlméretezhetjük), így megnyugvással, csöndes belenyugvással fogadjuk el azt, amit kapunk.

Így voltunk az idei szilveszterrel is. Volt. Némelyütt kacagtunk, szórakoztunk, némelyütt enyhén unatkoztunk is. A 20.50-től éjfélig tartó műsortömbben nagyobbára olyan programok követték egymást, melyek az év bármely hónapjának bármely adásnapján képernyőt kaphattak volna, ami sejtésem szerint azt jelenti, hogy a szerkesztők az egész év terméséből válogattak és tartalékoltak a év végi alkalomra. Sajnos viszont, hogy a Szilveszter ’77 összessége az egész 77-es műsorátlagának közép- szerűségéről is árulkodott — ha azt vesszük, hogy ez időpontra bizonyára a vidám, szórakoztató művek szine-ia- vát igyekezett tárolni az illetékes szerkesztői stáb.

Egy időtartamig jól szórakoztatott A háremhölgy című, műsornyitó társadalmi komédia, mely egy különös légiküldemény körül kavarog előbb egy szűkebb, családi közösségben, majd vállalati, sőt társadalmi méretűvé fu- valkodik. Elképzelhetetlen tévériport Kállai István és Szálkái Sándor közös munkájának alcíme, mely óhatatlanul emlékezetünkbe idézte

vább Léda után Montecarlóba. Ahelyett, hogy szelídebb örömökkel mulattatták volna magukat, belefeledkeztek a játékkaszinó izgalmaiba. Léda óvatosabban játszott, ezért kevésbé fizetett rá, néha nyert is, Ady viszont meggondolatlanul rulettezett, s így köny- nyelműen kiforgatta magát a garasokból is. Egyik táviratot a másik után menesztette Budapestre, pénzt sürgetve minden lehetséges helyről. Főképp az öccsének adott te- legramm-utasításokat, hogy honnan és mennyi összeget lehet minél hamarabb behajtani. Május 20-án kelt levelében ez olvasható: „Gatyámat is elvesztettem volna, ha nem a kofferben tartom.. • robogok Firenze felé”.

Akként is cselekedett. Sehogy nem akart sikerülni ez a mohón várt utazás, Lédával sem tudott igazán szót érteni. Ahelyett, hogy az együttlét közelebb hozta volna őket, torzsalkodásaik kiújultak, s Ady részéről fokozódott az el- hidegülés- Hangulati kellemetlenségeihez járult a balszerencsés véletlen okozta bosz- szúság. Firenzében kelt, öcs- cséhez írt június 4-i levele közli: „Nagy csapás ért, elvesztettem ügyetlenül a nagy tárcámat. Kerestettem rendőrségen, lapokban, de nem került meg mostanáig. Pénz nem volt benne, persze, de magyar vasúti jegy, Adél francia jegye, régi zsurnaliszta-igazolvány, keresztlevél, osztálysorsjegy (valószínűleg érvénytelen) — s kis följegyzések. Siettesd új jegyem kiállítását és elküldését. Ügyszintén várom az útlevelemet is, az sem érkezik. Rómában szeretnék vagy tíz napot tö'teni, ha pénzügyileg sikerül- Nyugtassatok meg, írjatok az otthoniakról is.”,

(Folytatjuk.)

egy jóval korábbi, hasonló alcímű tévékomédia, A gomba rendkívül szellemes tórcéne- tét, s az egybevetés mindenképp ennek javára szól. A háremhölgy a kezdeti frappáns ötletekből kifogyva egyre inkább érdektelenségbe szürkült, s végül is az írók nem tudtak mit kezdeni elnyújtott. végsőkig kizsigerelt történetükkel.

A kutatjuk a közvéleményt... című második műsortömb vidám zenés esztrád- jában mondandójuknak megfelelő arányban kaptak helyet operettparódiák, vidám monológok, villámtréfák, jelenetek, filmpamflettek, s mondhatni üdítő turmixot kaptunk az elsőrangú és nagyszámú közreműködőktől: hivatásos művészektől, és olyan

tekintélyes politikai közírótól e környezetben, mint Pálfy József, a Magyarország fő- szerkesztője, aki nem tartotta tekintélyrontásnak derűs oldaláról is megmutatkozni.

A szilveszteri program befejező harmadát Hofi Géza töltötte ki a korábbiaknál mérsékeltebb, így talán rokonszenvesebb hangütésű társadalompolitikai konferan- szával, tévé- és filmelemzésekkel, illetve ezekhez csatlakozó találó kommentárokkal. Élveztük sokban elgondolkodtató vállalkozását.

S amikor éjfélt ütött az óra, halkabbra fogva tévékészülékünket, megilletődve hallhattuk végig a rádióból Gobbi Hilda emberi léptékű tolmácsolásában Vörösmarty Szózatát. (b. t.)

Húsz év tükre — prózában

Sokféle könyv van és szeretni sokféle könyvet lehet: méregdrága díszes albumot éppen úgy, mint szerényebb kötésű köteteket. Szerencsére könyvkiadásunk szolgál is a legkülönfélébb külsejű, kiállítású könyvekkel, s a kínálat, a választék egyre gyarapszik.

Szándékosan szólunk most először a formáról —, mert vitathatatlan, hogy napjainkban kivételesen pépszerű a kézbe simuló, puha fedelű zsebkönyv, az ún. paperback: alig néhány forintba kerül, szerényen meghúzódik a táska kisrekeszében,, vagy a belsőzsebben. ha kell, hűséges útitárs, s egyszerűségében ízléses külsejével a könyvespolcon sem kell szégyenkeznie „előkelőbb”, cifrább társai mellett.

Természetesen a praktikusság és a szinte csak jelképes ár még nem határozza meg egy-egy könyv valóságos értékét. A döntő az: milyen tartalmat rejt a forma, mit bocsát közre a kiadó zseb- könyvalakban ?

A hazai könyvkiadás műhelyei közül a Magvető Kiadó ismerte föl leginkább a paper - backben rejlő lehetőségeket.

A Magvető Zsebkönyvtár a kiadó jelentős vállalkozásai közé tartozik. 1972-ben indult, 1977-ben tehát már hatodik „évadjához” érkezett el, bizonyítva életképességét A sorozat kizárólag utánköz- lésre alapozott: korábban sikert aratott művek második, ötödik, sokadik kiadásai látnak napvilágot. Részleges kivételt csupán egy-egy novel- láskötet jelent: Mándy Iváné, Örkény Istváné — az elbeszélések válogatása — itt a korábbiaktól eltérő szempontok szerint történik.

A sorozat utánközlő jellege esetleg azt mondhatná valakivel: könnyű egyszer már

„bizonyított” prózai alkotásokkal újra sikert aratni, nem nagy „művészet” a sorozat szerkesztése. (Prózai alkotásokkal, írtuk: mert a Magvető Zsebkönyvtárban csak kis- és nagyepikai művek jelennek meg. Az egyetlen kivétel 1976-ban Sütő András két drámája volt: a Csillag a máglyán és az Egy lócsiszár virágvasárnapja.) A siker valóban ott rejlik a sorozat jellegében —, de az arculat kirajzolása, a válogatás már korántsem olyan könnyű munka.

A Magvető Zsebkönyvtár karakteres sorozat: elsőrendűen a félmúlt irodalmát ápolja — lényegében az utóbbi húsz esztendő kiemelkedő prózai művei látnak itt újra napvilágot. Azok a regények, novellák, amelyeknek nem kis része már: irodalomtörténeti érték. A Rozsdatemető, és a

Húsz óra, a Próféta voltál' szivem és a Saulus, Az idegen bajnok, és a Freskó, az Iskola a határon, és a Requiem egy hadseregért itt jelent meg ismételten.

A töredékes, e jellemzőnek szánt fölsorolás máris jelezheti: a kiadó az esetek döntő többségében élő irodalmunk derékhadának, a ma negyven- ötven év körüli prózaíróknak a műveiből válogat. A leggyakrabban Fejes Endre, Szabó Magda és Moldova György nevével találkozunk: szinte minden évre jut egy-két újra megjelentetett alkotásuk, E három jeles író neve bizonyság arra is: a Zsebkönyvtárban érték és népszerűség, olvasottság összefonódik.

Utánközlő sorozatnak nem föltétlenül kell kockáztatnia —, s a Magvető Zsebkönyvtár nem is kockáztat: „biztosra megy”.

A példónyszám-megjelölés évek óta hiányzik néhány kiadó könyveinek kolofonjáról, így a Magvetőéről is. Aligha tévedünk azonban, amikor a Zsebkönyvtár köteteinek példányszámát több tízezerre tesszük —, s könyvtári statisztikákon, többször ellenőrzött adatokon nyugszik a megfigyelés: a könyvek nagyobb része a diákokban talál gazdát, vagy olvasót. Ez a sorozat mintegy a kötelező olvasmányok értékes gyűjteménye is: segítség az iskolának. S, diákon itt azokat is értjük, akik felnőtt fejjel ülnek a padba, s kapják esetleg a dolgozók gimnáziumának érettségijén tételként a mai magyar irodalmat.

Innen nézve különös felelősség hárul a sorozat szerkesztőire — munkájukat dicséri, hogy a Magvető Zsebkönyvtár az utolsó húsz év magyar irodalmának pontos, hiteles, időtálló képét rajzolja ki a legkiemelkedőbb alkotások és a színvonalas sikerkönyvek újrakiadásával. Megingásnak csupán egy Berkesi-bestseller (Akik nyáron is fáznak) 1974-es publikálása és Robotos Imre Az igazi Csinszka című könyvének közzététele tekinthető.

Ez utóbbival el is érkeztünk az 1977-es évhez, hiszen Robotos nagy port fölvert, szenzácíóhajhász és hamis irodalomtörténeti munkája az Ady-centenárium küszöbén jelent meg —, miként Dénes Zsófia szép önéletrajzi visz- szaemlékezése, az Elet helyett órák is. A Nagy Október 60. évfordulója előtt tisztelegve Lukács György Lenin című értékes művét adta közre a Zsebkönyvtár. íme, tágul a kép: a sorozat ugyan elsőrendűen szépirodalmi profilú, de alkalmanként esszé, tanulmány, történelmi mű is jól megfér benne.