Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
A Fonográf helyett a Beton Nagybátonyi tanácskozás Találkozás Koncz Zsuzsával Az első „Ki mit tud” tánc- idal-kategóriájában győztes Koncz Zsuzsa neve — sok, akkori első helyezettével ellentétben — nem merült feledésbe. Éppen ellenkezőleg. Biztosan haladt mind feljebb, s ma már a magyar köny- nyűzenei élet egyik állócsillagának is nevezhetjük. Egy igen érdekes kérdéssel kezdtük beszélgetésünket. — Minek tulajdoníts karrierje egyenesvonalú fejlődését. amíg közben több. hasonlóan tehetséges pályatárs már rég eltűnt a süllyesztőben? — Nem voltak nehézségeim az érvényesülés útján, ez tény. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy nem akartam mindenáron népszerű lenni. Néhány, ismeretlenségben töltött év után bátran visszautasítottam az olyan szereplési lehetőségeket, amelyek nem illeszkedtek be a távlati koncepcióimba. Ezért nem jutottam el' például jóval előbb a televízióba sem... — Azon emlékezetes „Ki mit tud” fellépés előtt milyen kapcsolata volt az énekléssel? — Már általános iskolás koromban nagyon szívesen vettem részt az iskolai karének munkájában. Később a KISZ központi énekkarának tagjaként különösen a többszólamú énekléseket kedveltem. Ekkoriban Bárdostól Kodályig nagyon sok szerző műveit előadtuk fellépéseink során. — Az első nagylemezét 1969-ben adták ki... — Nehéz körülmények között nevelkedtem, ezért nem hajtottam sosem különösebben a pénzt. Mindig csak annyit dolgoztam és dolgozom, amennyinek szükségét érzem. Talán ezért is fog el bizonyos kétség lemezfelvéte9HUUI1 lek idején, mert ekkor végképp nem vagyok a magam ura. Az időt ekkor nem én osztom be. Igaz, manapság már a koncertkörutak is nagy igénybevételt jelentenek, de ilyenkor az ember legalább azonnal érzi a munkája sikerét, annak milyenségét. Ha egy fellépés nem a legjobban sikerül, rendszerint másnap ott a lehetőség a korrigálásra. A hanglemeznél viszont több hónap múlva dől el munkánk — amely végül is alkotótevékenység — sikere vagy kudarca. — Koncz Zsuzsa mindenképpen a sikeres előadóművészek közé tartozik. Tíz nagylemeze került idáig a lemezboltokba, valamennyi aranylemez lett. Közöttük olyan is — ezzel is átütő sikert aratott —, amelyen valamennyi dal klasszikus költők verseire íródot. Vajon e kezdeményezésnek várható e folytatása? — Az első nagylemeztől kezdve, valamennyin legalább egy vers szerepelt, amelyhez barátaim zenét komponáltak. Tartalmas szórakozás Rimócott r Háromezer-négyszáz . kötettel és számos folyóirattal rendelkezik Rimócon a községi klubkönyvtár, amelyben hetente tíz órát fordítanak könyvek kölcsönzésére. Ezenkívül működik a klubban néptánc- és pávakör, az épületben helyet kapnak a magnósok és az asztaliteniszezők is. A legutóbbi járási vetélkedő az Ismerd meg a Szovjetuniót címet viselte és az első helyezést a község KISZ- fiataljai érték el. A klubkönyvtárban különböző egészségügyi előadásokat is tartanait. A közelmúltban dr. Dér Márta beszélt a véradás jelentőségéről. A szándék jelenleg is megvan, bár az anyaggyűjtés rendkívül nehéz, hiszen csak olyan versek jöhetnek szóba, amelyek tartalmilag és formailag is összeegyeztethetők a zenével. — Hanglemezein rendszeresen a Fonográf együttes muzsikál, színpadon azonban már jó ideje nem lépnek fel együtt. Mi ennek az oka? — Átlagosan évente ' egy nagylemezt csinálunk. Az ennek az elkészítéséhez szükséges kb. egy hónapot is nagyon nehezen tudjuk összehozni. A hangversenyek időpontjainak egyeztetése csak fokozza nehézségeinket. — Tehát kényszerűségből, nem pedig harag miatt váltak el útjaik? — így igaz. Ezért dolgozom immár egy éve a Beton együttessel, amelynek tagjai nagyon megbízható zenészek, komoly, rendes emberek. Márpedig ezek a jelzők a szakma középrétegében ugyancsak nem általánosíthatók. — Az utóbbi időben többet van külföldön, mint idehaza. — Európában jószerivel csak Skandináviában. valamint Görög- és Törökországban nem szerepeltem. Viszont jártam már Észak- és Dél-Amerikában, Japánban és a Szovjetunióban is. Különösen sok fellépésem volt az NDK-ban, az NSZK-ban és Lengyelországban. Legközelebb is ez utóbbi országba utazunk, a februárt és a márciust ott töltjük el — munkával. Egyébként szakszempontból különösen kedvezőek a külföldi szereplések, mivel az új közönség megnyerése izgalmas feladat, a kockázat pedig jóval kisebb, mint bármely magyarországi műsoron.- — Tévében, rádióban éppúgy fellép, mint nyilvános koncerteken. .“Melyik változatot kedveli leginkább? — Legszívesebben koncertezem, ott közvetlen kontaktusban vagyok a hallgatósággal. A legnehezebb feladatot pedig a tévéfelvételek jelentik. Ha például elromlik egy kamera, és elveszítünk akár 2—3 órát is, a rendelkezésre álló idő ennyivel csökken. A felvételeket persze kevesebb idő alatt is meg kell csinálni. J. k. Kommunista nevelők a tankötelezettségi törvény végrehajtásáért A nagybátonyi Bartók Béla általános iskolai pártalap- szervezet a napokban taggyűlésen tárgyalta a tankötelezettségi törvény végrehajtásának eredményeit, a további tennivalókról feladattervet fogadtak el. Meghívták az üzemi párt- szervezetek képviselőit, a 209. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját is. Ez a taggyűlés azért is jelentős. mert megyénk egyik legnagyobb általános iskolájának kommunista pedagóguskollektívája ült össze, hogy a tankötelezettségi törvény végrehajtását áttekintse és a további helyi tennivalók kidolgozásában állást foglaljon. Nemes Lászlóné alapszervezeti párttitkár az előterjesztésben őszinte szóval mutatott rá, hogy országos vonatkozásban is komoly problémák mutatkoznak a törvény végrehajtásánál. Példaként hozta fel, hogy az 1967/88-as tanévben indult első osztályosok közül 9 százalék csak 16 éves koráig végezte el a nyolcadik osztályt, mert — bukás miatt — évfolyamot ismételt. 10 százalék pedig lemorzsolódott, gmi azt jelenti, hogy ezek a fiatalok, nemcsak nem fejezték be az általános iskolai tanulmányukat. hanem szakmát sem tanulhatnak. Ez mind egyéni, mind társadalmi szempontból igen nagy veszteség. NÓGRÁDI HELYZETKÉP Megyei viszonylatban még kedvezőtlenebb a helyzetkép. A tanulók 76 százaléka 14 évesj, 6—8 százaléka 16 éves koráig végzi el a nyolc osztályt. Nem tesz eleget a tankötelezettségnek az általános iskolás korosztály 16—18 százaléka. A 8 általánost nem végzett társadalmi réteg újratermelődése akadálya a szakmunkás- képzésnek, a felnőttoktatás elé állít további feladatokat, ugyanakkor a társadalom számára nem kívánatos magatartásformák kifejlődésének gyökere lehet ez. A megoldás csak komplex módon lehetséges; társadalmi összefogás nélkül nem lehet eredményt elérni. A nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskolában is — hangsúlyozta Nemes Lászlóné, — a tankötelezettségi törvény eredményes végrehajtása a A nagybátonyi általános iskolában az 5 ezer kötetes könyvtárhelyiségben sokszor tartanak irodalomórát a nevelők nevelő-oktató munka színvonalának egyidejű fejlesztését teszi szükségessé. Az alapszervezet kezdeményez és segít minden olyan elgondolást, ami a pedagógusok öntevékenységét növeli. Örömmel számoltak be a taggyűlésen arról, hogy a tanulók napközi otthoni elhelyezését — a nagyközségi tanács segítségével — teljesen megoldották a megye egyik legnagyobb munkáslakta településén. Itt minden ötéves gyermek már óvodába jár, s megfelelő iskolaelőkészítőn vesz részt. KÖRÜLTEKINTŐBB ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGALATOKAT Az óvodában a 6 éves gyermekek iskolaérettségi vizsgálaton vesznek részt. Miután Nagybátonyban lehetőség van mind korrekciós, mind kisegítő osztályban történő képzésre, lényeges dolog, hogy a szakbizottság teljes felelősséggel vizsgálja a gyermekeket. A kommunista pedagógusok szóvá tették, hogy nem mindig döntenek helyesen, s iskolaéretlen gyermekek is bekerülnek az első osztályokba, akikre minden körülmény között kudarc vár, s szinte biztos, hogy 16 éves korig nem végzik el a nyolcadik osztályt. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Adv Endre élettörténete 45. Még három hétig reménykedtek állapota javulásában, hasztalan. Orvosa ragaszkodott hozzá, hogy szállítsák szanatóriumba. Ady erről hallani sem akart. Végül soványka öncsalással nyugodott bele az orvos akaratába. Látszólag elhitte, hogy csak ko- csikázni viszik, s látva, hogy a kocsikázáshoz egyáltalán nem szükséges személyi holmijait is összecsomagolja Csinszka, hallgatólagosan elfogadta a szanatóriumot. Mielőtt megvált volna szobájától, hosszasan körülnézett benne, egyenként végigpillantva a bútorokon, a képeken, a könyveken, használati tárgyain. — Semmi nem fordítható meg... — mondta és önként elindult. Török néni. Csinszka nagyanyja szeretettel, féltéssel segédkezett körülötte. A kocsinál ezzel búcsúzott tőle: — Édes fiam, tavasszal megyünk Csúcsára! Ady Endrének jólesett a vigasztaló ígéret, de szó nélkül, csak egy lemondó mosollyal fejezte ki, hogy az a csúcsai tavasz számára már nem lehetséges. Fiákeren szállították be a Városliget szomszédságában levő Liget szanatóriumba, 1919. január 12-én, vasárnap délután. Csinszka és Pfeiffer doktor felesége kísérte el. A földszinten levő 30-as számú szoba várt rá, kezelését dr. Schaffer Károly ideggyógyász professzor és dr. Engel Károly belgyógyász professzor vállalták. A költség naponta kilencvenkét koronába került, a külön ápolónak napi harminc koronát fizettek. 4 NÓGRÁD - 1978. januái 20., péntek Csodákra még a tudomány sem képes. A legtöbb, amit elérhettek, hogy megkímélték Ady Endrét a testi kínoktól. Panaszmentesen, nyugodtan viselkedett egyforma állapotban. A látogatók nem nagyon érdekelték, alig szólt hozzájuk, mint ahogy az ápolójával sem beszélgetett. Barátai és felesége január 26-án, vasárnap látták életben utoljára. Hatvány Lajos, Ady a kortársak között című könyvében így örökítette meg e napi látogatását: „ .. .vasárnap fél tizenkettőkor mentem hozzá a városligeti szanatóriumba, de Ady mélységesen aludt. Csak a harmincas szoba küszöbén, álltunk és néztük, hogy Ady gyorsan, sűrűn, de egyenletesen s látszólag nyugodtan lélegzik. Nem tudtuk, hogy az ilyesfajta légzés már az agóniát jelenti. Csak álltunk ott. csak néztük a költőt a takaros szanatóriumi szobában, ahogy bezárt pillái mögül is kigömbölyödött szemének nagyszerűen. domború golyója, és, ahogy a párnán magasztosan fölravatalozva nyugodott. Hajának se. híja, se hója, keze a mellén nyugodtan öszekulcsolva. S ezt mondtuk e''vmásnak: Milyen szép! — Fölkeltsem? — szólt az ápolónő. — Nem, ne! — feleltem ijedten. — Mondja neki, hogy itt voltunk, ha fölébred. Ezzel aztán behúztam magam mögött az ajtót. S gondtalanul, az élet gondtalanságával, névjegyre fölírtam: »Drága Bandi! Itt voltunk. Jövünk legközelebb, ölellek.« Azt hittem, hogy majd jövő vasárnap jöhetek megint...” Kora estétől másnap reggelig mély álomban, teljesen nyugodtan aludt. Az ápolónőnek semmi munkája nem akadt, éjszaka hol bóbiskolt, hol varrogatott az ablak melletti karosszékben, onnan vigyázva Adv F.ndre ImlálközéM álmát. Hétfőn reggel nyolc órakor föl kellett ébresztenie a beteget, hogy orvosságot adjon neki. A szokásos vizit ideje még nem érkezett el. Ady Endre türelmesen, engedelmesen lenyelte a gyógyszert, egv szót sem szólt, csak az arckifej ezesével mondott köszönetét ápolójának. Megkönnyebbülten a párnáiéra hanyatlott és máris aludt tovább. Tiszta, világos betegszobáját 'a legszelídebb béke hangulata uralta. Kevéssel kilenc óra előtt alig észrevehetően nyöszörögni kezdett. Az ápo'ó- nő éberen fölfigyelt erre is, megkérdezte, miben segíthet. Ady félálomból válaszolva legyintett, hogy köszöni, nincs szüksége semmire. Majd sóhajtott és úgy viselkedett, mintha aludna tovább. Az ápolónő mégis hozzálépett, meggyőződni, valóban álom-e az, amibe elmerült a költő. Ady ekkor már hatott volt. A zseni, aki költészeteben oly sokat viaskodott’a rettenetes halállal, aki oly komor víziókkal élte-érezte al az elmúlás tragédiáját, most egy alig észlelhető sóhajjal bízta magát a Stix hajós-Ta. Költői, gondolkodói jelentőségéhez méltó búcsút vett tőle az ország. A forradalom, a nemzet halottjaként helyezték kataíalkra a Nemzeti Múzeum előcsarnokában. Ezrek kísérték utolsó útjára a januári fagyos, havas délutánon, ki a Kerepesi úti temetőbe, ahol a fő alléba, Jókai Mór mellé helyezték örök nyugalomra. Híres, mi több, legendás személyiség volt már életében, de gondolkodói nagyságával, költészetének igazi értékeivel viszonylag kevesen voltak tisztában. Ma is nagyobb a híre, mint az életművéről szerzett ismeretünk. Hiába telt el a halála óta idestova hat évtized, még mindig az a feladatunk, hogy utolérjük. Ady Endre életműve nem egyszerűen halhatatlan, hanem időszerűen monumentális. Az is marad még sokáig, jó néhány nemzedék számára. önmagát Musz < j-Herkulesnek nevezve, az emberség titánja volt. Ebben — az emberség harcos vállalásában, az ezért való erkölcsi bátorságban és gondolkodói hősiességben mindörökre időszerű marad. (VÉGE) A lemorzsolódás oka — többek között a mulasztásokban is kereshető. E területen jelentős segítséget nyújt a községi tanács szakigazgatási szerve. A hanyag, nemtörődöm szülőket — ha szükséges — bírságolja. A? iskola igazgatósága csak rendkívül indokolt esetben ad felmentést az iskolába járás alól, de ilyen esetben is kötelezi a gyermeket, hogy dolgozók iskolájában folytassa tanulmányait. SOK JÓ JAVASLAT A beszámolót élénk vita követte. Gyenes Lászlóné igazgatónő a színvonalasabb pedagógiai munkáról, a tanárok, tanítók felelősségéről szólt. Domonkos Alajosné, az óvodai igazgatóság vezetője az első osztályos gyermekek előkészítésének fontosságát hangsúlyozta, s példákkal igazolta, hogy az óvodában az új tanterv .szerint milyen eredményesen folyik az iskolaelőkészítés. Tarnócz István, a gépüzem képviselője a dolgozók általános iskolai oktatásának fejlesztéséről szólt, s kiemelte, hogy az üzemen belül 200 olyan dolgozó van, aki nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Pozsonyi Tiborné. Mengyi János tanár a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók segítésének formáira tett javaslatot, s ehhez a munkához az üzemi párt- és tömegszervezetek segítségét kérték. Nemes Lászlóné párttitkár az összefoglalóban hangsúlyozta: semmiféle intézkedés nem pótolja a pedagógus jó munkáját a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. A nagybátonyi iskolában is a gyermekek egyre jobban érzik, hogy személyük és személyes sikerük érdekében sokat tesznek a pedagógusok. Ez is biztosíték arra, hogy egyre kevesebb lesz a lemorzsolódás, a gyermekek nem hiányoznak az iskolából, sikerrel fejezik be tanulmányaikat a nagy munkástelepülésen levő általános iskolában. gy. i. Mai févéajj én latunk 20.25: A bosszú. Szerb Antal azt írja Dosztojevszkij olvasásáról: „Dosztojevszkij nem való mindenkinek. Az olvasók kiválasztódása nem műveltség szerint történik. Dosztojevszkij olvasójának nem kell a szellemi elithez tartoznia és az elithez tartozás még nem jelenti, hogy az ember szívesen olvassa Dosztojevszkijt. Bizonyos lelki alkat kell hozzá”. Fehér György rendező tévéfilmje a „Feljegyzések az egérlyukból” című Dosztojevszkij-írás alapján készült, amelynek hőse egy nagy gondolatokat hordozó kisember, Dobronranov (Hau- mann Péter). Nagyszerű gondolatainak megvalósításában, az eszelősen végigvinni akart bosz- szúban tragikomikussá válik. Ez az írás fordulópontot jelentett Dosztojevszkij életében. a nagy müvei előfutárának tekinthető, amolyan műhelytanulmánynak; a néző számára bevezető Dosztojevszkij világába.
