Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Jogi fia BUCH OSO dő FOGLALÓ VISSZAKÖVETELÉSE N. Vilmos salgótarjáni olvasónk hízott ser» tést szándékozott vásárolni. Vásárlási szán­déka komolyságának bizonyítására foglalót is adott. Később a vásárlási szándékától el­állt és kérte vissza a foglalót is.« Az eladó a sertést levágta, de a foglaló visszafizetésétől elzárkózott. Van-e lehetőség a foglaló visz- szaszerzésére ? — kérdezi olvasónk. A foglaló a szerződést biztosító mellékkö­telezettségek egyik formája, szabályait a polgári törvénykönyv határozza meg. E sza­bályok szerint a szerződés megkötésekor át­adott pénzösszeget, vagy más dolgot akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendelte­tés a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Meg kell jegyezni, hogy a jogszabály nem min-, den szerződésnél írja elő az írásbeliséget. Szerződés köthető szóban, sőt ráutaló maga­tartással is. Olvasónk megállapodása tehát szabályszerű szerződésnek tekinthető. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe — jelen esetben a vételárba — bele keli számítani. Visszajár e foglaló akkor, ha a szerződés megszűnésé­ért egyik felet sem terheli felelősség. Ha azonban a szerződés meghiúsításáért a fog­lalót adó felelős, a foglalót nem kell vissza­adni. Ha viszont a felelősség a foglalót ka­pottat terheli, a foglaló kétszeresét köteles visszaadni. Minthogy olvasónk saját maga is elismerte felelősségét, így a foglaló visz- szaadására igényt nem tarthat. ÖZVEGYI NYUGDÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG B. Györgyné salgótarjáni olvasónk kérde­zi; igaz-e az a szóbeszéd, hogy, aki 1938. után született és nem dolgozik, plhalt fér­je után csak ötvenötödik' életévének betöl­tése után lesz jogosult özvegyi nyugdíjra? Hatályos jogszabályaink az özvegyi nyug­díjra való jogosultság kérdésében nem tesz különbséget az 1938 után és előtt született személyek között. A társadalombiztosítási törvény 58—60. §-aiban foglaltak értelmében ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíj kü­lönböztethető meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy korától és munkaviszo­nyától függetlenül a haláltól számított egy évig minden özvegyet megillet, ha az el­halt megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, vagy nyugdíjasként halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult viszont az özvegy akkor, ha ötvenötödik életévét be­töltötte —, kivéve a termelőszövetkezetben tagként szerzett szolgálati idő beszámításá­val szerzett szolgálati időt'—, vágy megrok­kant, vagy a férj jogán árvaellátásban ré­szesülő, illetve jogosult két, vagy több gyer­mek eltartásáról gondoskodik. Ha az özvegy a férj halálakor ezen feltételek egyikével sem rendelkezik, de a haláltól számított ti­zenöt éven belül valamelyik feltétel bekö­vetkezik, az özvegyi nyugdíjra való joga fel­éled. Tizenöt év elteltével özvegyi nyugdíj­ra igényt tartani nem lehet. Olvasónk másik kérdésére egy későbbi időben visszatérünk. ÁSOTT KUTAK VÉDŐTÁVOLSÁGA K. István mátranováki olvasónk telekszom­szédjával régebbi idő óta vitában van, mert olvasónk kűtjához olyan közel épített sertés­ólat. hogy annak vizét állandóan szennyezi. Van-e valamilyen szabály arra, hogy milyen távolságra lehet az ásott kúttól ilyen létesít­ményt építeni,, kérdezi olvasónk. A város- és községrendezési előírásokat — közöttük az ivóvízkút és más építmények közötti távolságot vagyis az úgynevezett vé­dőtávolságot — az Országos Építésügyi Sza­bályzat határozza meg. E szabály 44. § (8.) bekezdésében foglaltak értelmében az épít­ményeket és melléképítményeket úgy kell elhelyezni, hogy gzok a szomszédos lakó- és üdülőtelket, épületeket és egyéb építménye­ket rendeltetésszerű használatukban ne za­varják, illetve állagát ne veszélyeztesssék. A 45. § az ásott kutak más építményektől való távolságát is megállapítja, elsősorban, hogy azok az ivóvizet ne fertőzzék, másrészt, hogy a kút állagát ne veszélyeztesse. E szabály értelmében az ásott kúttól; fé­szert, színt, húsíüstölőt, jégvermet, pincét öt méter távolságon belül, kisállat, úgymint, baromfi, nyúl, nutria, galamb elhelyezésére szolgáló ketrecet, ólat, továbbá, kifutót, trá- gyatárolót tíz méteren belül juh, kecske, ser­tés, ló, öszvér, szamár, szarvasmarha istálló­ját, kifutóját és trágyatelepét, továbbá pöce- gödröt, komposztáló telepet, szemétgyűjtő te­lepet, ürgödrös árnyékszéket, házi szenny­víztisztítót és -derítőt tizenöt méteren belül nem lehet építeni. Természetesen minden védőtávolságot a szabályzat nem sorolhat fel. Ezért mondja ki 13. §-ában, hogy amennyiben az egyes létesítmények kérdésében a szabályzat nem rendelkezik, akkor az illetékes tanácsi sza­bályrendelet, amennyiben pedig erre szar bályrendelet nincs, az illetékes szakhatóság — építésügyi hatóság — egyedi elbírálás alapján meghozott döntése a kötelező. Javaslom tehát, hogy vitatkozás helyett forduljon bizalommal az illetékes építés­ügyi hatósághoz, amely határozatban dönt a sertésól lebontásáról, vagy távolabb helye­Dr. J. S. Afrika állatvilága - Buáapesien A magasíüves szavannás térségeket gyét nö- vénytakarójú tüskés törpecserjés foltok tar­kítják. A Kel*t-Afrika középső részén ho­nos széles, fekete-fehér csíkoz ású Grand- zebra, valamint a kecses anti lop csak sze­gényesen „terített asztalra” lel ezen a tájon A rovarvilág herkulesei a góliátbagarak, ame­lyeknek a földrajzi elterjedéstől függő mé­retvariációit láthatjuk ezen a tablóképen A fajok további fennmaradása megnyugtató módon még ma sem megoldott. Aligha akad olyan ember skatulyába szorítva mutatja része egy szavanna! életképet hazánkban, akinek ifjúkori be a fajokat, hanem megkö- vetít elénk: a hegyen pihenő olvasmányai ne keltették vol- zelítően természetes környe- oroszlánnal, a leopárddal, a na fel kíváncsiságát Afrika sokszor titokzatosnak tűnő élővilága iránt. A televízió jó­voltából pedig a remek rövid­zetben, az ottani állattársulá­sok tagjaiként vehetjük szem- ügyre az állatokat. E bemu­tató alapjául zömmel Széche­filmek egész sora b.izonyítot- nyi Zsigmond és a közelmúlt­tá, hogy a jelentős földrajzi felfedezések korszaka után is van még csodálnivaló az itte­ni egyedülállóan gazdag nö­vény- és állatvilágban. A ter­mészetvédelmi szemlélet erő­södésével, minden bizonnyal az izgalmas vadászkalandok­ba is beavató irodalom sze­ban elhunyt dr. Szunyoghy János illetve Dénes István gyűjtései szolgáltak. A kiállí­tás első termében levő Kitten- berger Kálmán-relikviák — a gepárddal, a jellegzetes anti­lopfajokkal, így a hosszú szar­vú oryxokkal, a zsiráfnyakú gazellákkal. Mindezeket jól egészíti ki a szavannákon és sztyeppéken élő nagyobb afri­kai fauna bemutatója- Az Arfika állatvilágát felvil­lantó kiállítás csupán bemu­tatója egy készülő nagyobb* legjelentősebb Afrika-kutató- szabású faunatárlatnak. Sokan inkra vonatkozó dokumentu­mokkal — arra emlékeztet­nek, Hogy a gyökerek sokkal gényebb lesz, ám a pusztuló mélyebbre nyúlnak, természeti értékek megmen- A kiállítás hosszú folyosó- tése legalább annyi izgalmat, in először az ősi hagyomá- kitartást, leleményességet ki- nyokat őrző néprajzi tárgyak ván az embertől, mint hajdan tűnnek szemünkbe, majd a a nagyvadak becserkészése... falakon függő trófeák alatt a A Természettudományi Mú- tárlók szinpompás rovarvilá- zeum közelmúltban megnyílt ga köti le figyelmünket. A kiállítása, a „fekete konti­nens” állatvilágába nyújt be­pillantást. Noha szerényen csupán ezt a címet viseli: Be­mutató Afrika állatvilágából, ám ennél mégis többet kap a vannak akik még többet is szeretnének látni, hiszen a látogatók között vannak akik még élénken emlékeznek a ré­gi Afrika-kiállításra. Az idő­közben elpusztult gyűjtemény pótlása egyáltalán nem köny- nyű feladat, hiszen a konti­nens élővilága sajnos pusztu­lóbán van, s így afrikai or­szág még tudományos célú gyűjtést sem engedélyez. Ez a helyes intézkedés a kiállítási Tíí a fiilcirMpábaM Nem valami kellemes do­log rágondolni, hogy valaki­nek a fülcimpáját egy ezüst­tűvel átszúrják és azt időn­ként még meg is forgatják. Mégis sokan alávetik magu­kat ilyen kezelésnek a kana­dai Vancouver egyik klini­káján, abban reménykedve, hogy leszokhatnak a dohány­zásról. Egy ott dolgozó japán orvos ugyanis már hosszabb ideje meglepően jó ered­ménnyel alkalmazza a tűszú- rásos kezelést — az akupunk­túrát — a nikotin élvezete ellen. A hozzá forduló dohá­nyosok 70 százalékát sikerült megszabadítania egészségte­len szenvedélyétől, így ez a módszer minden eddig ismert elszoktató kúránál hatáso­sabbnak tűnik. Az akupunk- turás kezelés leszoktató ha­tását azzal magyarázzák, hogy a test helyesen kiválasztott pontjainak (idegtörzseinek) ingerlése megszünteti — vagy legalábbis mérsékeli — a ki­alakult szokástünetek jelen­tőségét, márpedig éppen ezeknek az erőssége játszik szerepet a leszoktató kúra első heteiben. Ezen az alapon alkoholistákat, kábítószerek rabjait, falánkságtól elhízott embereket is sikerült jó ered­ménnyel kezelnie a japán or­vosnak. Érdeklődésre tarthat szá­mot az a hír is, hogy egy taskenti kutató olyan anya­got fedezett fel, ami segít azokon, akik szabadulni sze­retnének káros szenvedélyük­től, a dohányzástól. A szer­ves anyag — a neve anaba- zin — a szamárkenyér nevű közép-ázsiai gyomnövényből vonható ki. Egyébként nem ismeretlen ez az anyag a tu­dósok előtt, már régóta tud­ják róla, hogy serkenti a lég­zést és gyorsítja a gyapot növekedését. Az azonban csak most derült ki, hogy azok a krónikus dohányosok, akik alávetik magukat a néhány napos anabazinkúrának, többségükben lemondanak a további dohányzásról. Az anabazin pontosan olyan ér­zést vált ki a szájüregben, amilyent a dohányzás köz­ben érzünk, s azt a benyo­mást kelti, hogy a szervezet telítve van nikotinnal. Képünkön: akupunkturás kezelés elvégzésére szolgáló eszközök. NOGRÁD - 1978. január 18., szerda Apróhirdetések hatalmas és egyre ritkuló gó- liátbogarak öt fajának bemu­tatott példányai, a földrajzi el* anyag gondosabb konzerválá­terjedéstől függő méretvariá* sával, az értékek nagyobb ciókat szemléltetik. Valóságos megbecsülésével jár együtt, ékszerdoboznak tűnnek a szi- Az Eöry Miklós főpreparátor látogató. Ugyanis a kiállítás várvány minden színében ját- által rendezett kiállítás a Ma­nem egyszerűen rendszertani szó trópusi pillangók, melyek gyár Nemzeti Múzeum épüle­közül az őserdők „lepkeki- tében — hétfő kivételével — rálynője” a Papilio zalmoxis naponta 10 és 18 óra között nevű faj viszi el a pálmát. tekinthető meg. A kiállítás talán legszebb Garancsy Mihály ELADÓ kétszobás, összkomfortos, gázfű­téses öröklakás. Ér­deklődni a 22-94 te­lefonszámon. „GIORDANF* iker sportkocsi eladó. Cím: Solymár And­rás, Salgótarján, Rá­kóczi út 10. VII. em. 4. Pályázatot hir­detünk gépken velő vagv köny ve íő, gép- é. gyorsíró, takarító irattáros munka­körök betöltésére. Pályázatokat a munkakörök be­töltésére az eddigi munkakör megje­lölésével és élet­rajzi leírással „Azonnali lehető­ség” jeligére kér­jük a hirdetőbe. NAPOSCSIBE elő­nevelt, sárga ham- pshire kapható. Ko­csis keltetőnél, Gyön­gyös, Bajcsy-Zsilinsz- ky út 16. ELADÓ Budapes­ten, a XII. kerület (Rákoscsaba) Prém u. 5. szám alatt egy 210 négyszögöl nagyságú telken levő 140 négy­zetméter alapterületű 3 szobás teljes kom­fortos családi ház, amelyből 2 szoba el­különített rész be­költözhető. Érdeklőd­ni lehet: Böszörmé­nyi Gábor, Buda­pest, XII.. kér. Kék­golyó- u. 20. fsz. MŰSZAKI vizsgá­zott S 100 Skoda el­adó. Nagybátony, Al­kotmány ut 24. GARÁZS eladó Nagybátonyban. Cím: a kiadóban. GARÁZS kiadó Zagyvarakodón. Ér­deklődni : 14-75 tele­fonon. Péterné. 587 négyszögöles be­építhető gyümölcsös es építőanyag ár.on alul eladó. Érdeklőd­ni mindennap Zagy- vapaifalván, Hősök út 51. (sportöltöző) KÜLÖN bejáratú komfortos, bútorozott szoba, leinformálható, egy műszakos dolgo­zó nő részére kiadó. Érdeklődni 24-24 te­lefonon. Az avarok lovai A VII. és VIII. század lo­vasnépei között igen elterjedt volt az a szokás, hogy az elhalt lovas mellé temették lószerszámait és lovát. A ku­tatókat már régóta foglalkoz­tatja az a kérdés; hogy mi­lyen lovat használtak ezek a lovasnépek —, s közöttük a legismertebbek, az avarok. Szlovákiában az utóbbi idő­ben számos avar lovassírt találtak. E sírok lócsontváz- maradványai szerint a lovak általában erős növésűek vol­tak, marmagasságuk 121—150 centiméter között volt. A szlovákiai avar lovak homlo­ka keskenyebb volt, mint a magyarországi avar iovaké, koponyájuk és fogsoruk hosz- szabb. A leletek megcáfolták azt a feltevést, hogy a halottak mellé értéktelenebb és beteg állatokat temettek. A Szlová­kiában kiásott lovak 75 szá­zaléka 9 évesnél fiatalabb, tehát használatra a legalkal­masabb korban volt. Csupán 10 százalékuk lehetett beteg. Az a tény, hogy ezeket a be­teg állatokat a lovas haláláig életben tartották, arra mu­tat; nagyra becsülték a lovat. Lovagláskor azonban nem kí­mélték őket! Számos állat csigolyáin olyan elváltozáso­kat, csontképződményeket, csigolyaösszenövéseket fi­gyeltek meg a kutatók, ame­lyek rossz nyergelésre, vala­mint a lovak túl korai igény- bevételére utalnak. A sírok­ban csak kevés kancát talál­tak, a lovak többsége mén volt. Az Ön érdeke az érdekes! Az Ön érdeke, hogy részletesén megismerkedjék azzal: mit nyújt tagjainak a Életbiztosítást Balesetbiztosítást Ápolási térítést I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom