Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

Kedvezőtlen adoítságűak Lehetőségek és feladatok a műszaki fejlesztésben Napjainkban sok szó esik a műszaki fejlesztésről. Min- rJen szempontból jogos ezzel az átfogó kifejezéssel, illetni a mezőgazdaságban végzett és célul tűzött fejlesztéseket is. Több tényező összhangja A mezőgazdaságban a mű­szaki fejlesztést az ipari ere­detű álló- és forgóeszközök fokozott felhasználása, a bio­lógiai tudományok legújabb vívmányainak alkalmazása, agro- és zootechnika fejlesz­tése együtt jelentik. Ezen be­sabb fajlagos költségük el­lenére is növekednek, vagy legalábbis nem csökkennek a területi nettó jövedelmek. Nógrád megyében a kedve­zőtlen adottságú területek magas aránya miatt, a nö­vénytermesztési lehetőségek rosszabbak az országos átlag­nál. Ésszerű meliorációs be­avatkozások ellenére, vagy Az ártámogatás, a kedvez­mények, tehát közvetlenül a termelést segítő állami tá­mogatás számottevő növeke­désére reális remények alig­ha lehetnek. Így hosszú tá­von egyetlen lehetőség ma­rad, a termelési szerkezet megváltoztatása, átalakítása. Ez pedig azt jelenti, hogy az adottságoknak legjobban megfelelő termelési ágazato- éppen a talajvédő gazdálko- kát kell fejleszteni és a mű­dás következtében kicsik az átlagos táblaméretek és az át­lagon belül is nagy a szóró­dás. A kedvezőtlen dombor­zati adottságú mezőgazda- sági üzemeinkben az orszá­szaki fejlesztés lehetőségeit ezekre koncentrálni. Az ága­zatok számának csökkenésé­vel növekszik az ágazati kon­centráció is, és közelebb ke­rülünk a tömegtermelés elő­a fe^lesfes r?a. gosnál lényegesen kisebb ha- nyeinek kihasználásához. elsődlegesen technikai vo­natkozású. A legtöbb iparág­ban a gépek számának növe­lésével általában a termékki­bocsátás is arányosan növel­hető. A mezőgazdaságban a több gép önmagában még nem jelent több terméket, a növeke­déshez több termelési tényező tékonysággal alkalmazhatok a nagy teljesítményű gépek. A szántóföldi . növényter­mesztés lehetőségei a szab­dalt, dombos területeken mind szűkebbek lesznek, az ökológiai adottságokból szár­mazó hátrányok az újabb, mind nagyobb teljesítményű tásával csak fokozódnak. Miért? A domborzati és egyéb adottságok leszűkítik a gépek teljesítménynövelé­sének lehetőségét. Az ilyen területek bességet, növelését és jelentősen meg­növelik a vonóerőigényt is. (így az új gépekre a „nagy teljesítményű” jelző helyett inkább illik a „nagy értékű”.) összhangja szükséges. A mező- technikai eszközök térhódi- gazdasági termelés jellegéből fakad, hogy a műszaki fej­lesztés hatékonysága a ter­mőhelyi természeti adottságok függvényében is differenciált még akkor is, ha a műszaki fejlesztés elemeinek alkal­mazása harmonikus, mértéke, módja, időpontja megfelel a termékelőállítás biológiai követelményeinek. Oka az alapvető termelési eszközök, a föld minősége, a dombor­zati, vízrajzi és éghajlati adottságok különbözőségében található. Nógrád megye valamennyi mezőgazdasági üzeme termel — kisebb, vagy nagyobb arányban — kedvezőtlen adottságú területeken és ré­szesül a műszaki fejlesztés differenciált hatékonyságá­nak hátrányos elemeiből. Az dlmúlt években kialakult ésszerű területi koncentráció eredményeként a mezőgazda- sági üzemek száma jelentősen csökkent. (1.961-ben 148 tsz, 8 állami gazdaság, 1977-ben 40 tsz, 3 állami gazdaság mű­ködött a megyében.) Az egye­sülések előtt a,z aranykorona­érték és egyéb természeti adottságok folytán kedvezőt­len adottságúnak nyilvání­tott tsz-ek száma nagyobb volt, mint napjainkban. Pél­dául 1970-ben a tsz-ek 72,7 százaléka (77 tsz-ből 56), 1976-ban 62,7 százaléka (43- ból 27) kapott kedvezőtlen adottságú besorolást. így az­tán az egyesülések révén a termelőszövetkezetek tulaj­donában levő össztermőterü- letnek mind kisebb hányada tartozik a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek­hez. (1970-ben a termelőszö­vetkezetek összterületének 75,3 százaléka, 1976-ban 63,6 százaléka tartozott a kedve­zőtlen adottságú gazdaságok­hoz). Az elmúlt hat évben 11912 hektárral csökkent a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek területe, illetve ilyen nagyságú terület került át, ártámogatásban nem részesülő tsz-ek tulaj­donába. A szóban forgó - te­rületen termelt termékek után körülbelül 6—8 millió forint állami _támogatás illetné meg a koraobi besorolások alap­ján a megye mezőgazdaságát. Az előbbi számokkal csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy voltaképpen a nyilván­tartottnál lényegesen na­gyobb a kedvezőtlen termő­helyi adottságú területek ará- njm és ezeken a mezőgazda- sági termelés hátrányos öko­lógia^ következményei az egyesülések révé*n nem tűn­tek el. A kedvezőtlen adottságú területeken gazdaságosan ter­melhető termékek választé­ka sokkal szűkebb, mint másutt. Nógrád megyében a természeti és domborzati adottságok az évelő takarmá­nyok termesztésének, fő­ként a gyepgazdálkodásnak jól megfelelnek. Gyepgazdál­kodási adottságaink sok te­kintetben jobbak, mint egyes magas aranykorona értékű alföldi területeké. A tömeg- takarmány-termesztés foko- korlátozzák a se- zása nem lehet öncél, szoro- a munkaszélesség san kapcsolódik az állatte­nyésztési ágazátok, szarvas- marha- és juhtenyésztés fej­lesztéséhez. Köztudottan mindkét ágazat rendkívül eszközigényes, és a jelenlegi A dombos, hegyes, kötött ta- támogatási rendszer mellett lajon a vonóerő szükséglet mintegy 80 százalékkal halad­ja rreg a sík, középkötött ta­lajon a vonóerő-szükséglet igényt. Ezzel szemben a sík területeken a teljesítmények növelésének valamennyi szo­kásos módja (munkagépek összekapcsolása, gépaggregá­tumok _ alkalmazása, műve­lési sebesség növelése) meg­valósítható. Az elaprózott táblák nem yam " --j teszik lehetővé a veszteség- nCm UiiGBI idő szükséges csökkentését. A gyengébb talajadottságok mi­att a termésátlagoknál gyor­sabban növekednek a költsé­gek, következésképpen a kor­szerű _ technika lehetőségek­hez képest szakszerű alkal­az eszközszegény mezőgaz­dasági üzemek nem képesek az indokolt ütemű fejlesztés saját erő részét finanszírozni, így az ésszerű fejlesztéseket megvalósítani. A megoldást a kedvezőtlen adottságú esz­közszegény üzemek célirá­nyos fejlesztési támogatás­nak számottevő növelése je­lentheti. A műszaki fejlesztés min­den esetben ráfordítás révén valósul meg, s a mezőgaz­daságban — éppúgy, mint más ágazatokban — nem ön­cél, hanem eszköze a megha- mazása ellenére is csökken- tározott gazdasági előnyök el­A technikai fejlesztés, amely átszövi a mezőgazdasági ter­melés minden területét, a legtöbb újszerűséget a szán­tóföldi növénytermesztésben hozza. A nagy teljesítményű gépek — 'a mezőgazdaság egészét tekintve — a jobb minőségben, optimális idő­ben végzett munkával szá­mottevően növelik a termelé­si eredményeket, így a maga­nek az üzemi jövedelmek. (A megye kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetei 1970- ben 105.6 millió, 1976-ban 46 millió, forint mérleg szerinti eredményt realizáltak.) A gépesítéshez hasonlóan degresszív hatékonyság ta­pasztalható a kémiai anyagok felhasználása sprán is, és a biológiai potenciál kihaszná­lását is akadályozzák a gyen­ge ökológiai adottságok. Te­hát nemcsak a gépesítés, ha­nem a műszaki fejlesztés ké­miai és biológiai tényezői is kisebb hatékonysággal hasz­nosulnak. A kedvezőtlen adottságok­ból származó hátrányokat azok az üzemek is vise­lik, amelyek aranykorona-át­laguk alapján nem kaptak ilyen besorolást, de kisebb, vagy nagyobb mértékben foly­tatnak termelést ilyen terü­leteken. Az előbbiekből következik, hogy a szántóföldi növény- termesztésben változatlan termelési szerkezet mellett, a kedvezőtlen adottságokból származó hátrányok a műsza­ki fejlődéssel párhuzamosan nőttön növekednek. Ügy vélem, hogy hosszabb tavon sem vetődhet fel az a kérdés, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemekben (vagy ilyen terü­leten) folyó munkát társa­dalmilag szükségesnek kell-e tekinteni. így meg kellene kapni az ott végzett munká­ért is a társadalmilag szük­séges munka ellenértékét. Vagy olyan termékeket kell termelni, amelyeket az át­lagos társadalmi ráfordítás szintjén tudunk előállítani? Mi a teendő? Recept adásá­ról szó sem lehet. A termé­szeti adottságok — noha ész­szerű beavatkozással javít­hatók — alapvetően ma még nem változtathatók meg. érésének. Az adottságokhoz igazodó struktúraváltásnak központi intézkedésekkel tör­ténő elősegítése és megvaló­sítása hosszú távra szóló gaz­dasági előnyöket Ígér, nem­csak a mezőgazdasági üze­meknek, hanem a népgazda­ság egészének. dr. Hütter Csaba Több — mé§*se főbb A TÖBB NEM MINDIG jobb! 1977-ben a tervezettnél lényegesen több, körülbelül 180 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra a szocialista szektorban. Hogyan értékeljük ezt, örüljünk neki, vagy károsnak tartsuk? , A népgazdasági terv tavaly nem véletlenül, mintegy 164 milliárd forint értékű beruhá­zást irányzott elő. A tervszámításokból az derült ki, hogy lényegében ekkora a lehe­tőség, a népgazdaság egyensúlya, a külke­reskedelmi mérleg javításának feladata sza­bott ugyanis határt. A magyar népgazdaság már évek óta több nemzeti jövedelmet hasz­nált fel, mint amennyit ténylegesen megter­melt. A felhasználás egyik fő területe a fo­gyasztás, a másik a beruházás (felhalmozás). Ebből is látszik, hogy a beruházásoknál nem lehet örülni a többnek. A beruházási terv túlteljesítése azt jelentette, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása és a kül­kereskedelmi mérleg hiánya nagyobb lett a tervezettnél, a fogyasztás-felhalmozás ará­nya némileg az utóbbi javára tolódott el. Ezek pedig negatív jelenségek. Közbevethető: az előirányzatot meghala­dó beruházás ma ugyan negatív hatással van a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, de a jövőben, amikor a beruházás eredményeként termelni kezdenek az úi kapacitások, akkor a kár kamatostul megtérül. Ez csak elvben igaz. A beruházási terv túlteljesítése csak-' nem mindig növeli a folyamatban levő épít­kezések számát, lassítja a kivitelezés tempó­ját, drágítja a beruházásokat. A beruházási tevékenység minőségét alap­vetően az mutatja, hogy az egyes létesítmé­nyeket mekkora ráfordítással és mennyi idő alatt tudjuk megvalósítani. Mércéül pedig — mint általában — azokat az országokat kell venni, amelyek a legjobb eredményeket ér­ték el ezen a téren. Azonos fejlesztések a fejlett tőkésországokhoz képest nálunk két- haromszor annyi ideig folynak. Ennyi idő alatt a felhasználandó technika és technoló­gia korszerűsége is megkopik, gyakran meg­változik a termék iránti kereslet — s mind­ezek jelentős veszteségét okozhatnak. Úgy­szintén közismert, hogy fejlesztéseink több­ségénél a lassú kivitelezés miatt költségtúl­lépés következik be. A beruházási tevékenység rossz minőségé­ért, vagyis az elhúzódásokéi t és a többlet- költségekért általában az építőipart szokták okolni. Ez gyakran jogos is. de azért nem minden múlik az építőkön. Például — és va­lószínűleg elsősorban — abbó! származik a hibák nagy része, hogy egyidpben annyi fej­lesztésen, építkezésen kell dolgozni, ami meghaladja az építőipa- kapacitását, ezért majdnem midenhol a szükségesnél kevesebb a munkáskéz. Márpedig az nem az építők hibája, hogy egyszerre túl sok beruházás van folyamatban­A MÜLT ESZTENDŐBEN a beruházási túlteljesítés nem hozott változást a kivitele­zési időkben. A fejlesztések egv része a ter­vezettnél lényegesen többe került, gyakoriak voltak a határidő-elcsúszáson. Ennek egye­nes következménye, hogy a beruházási elő­irányzat túlteljesítése sem javította (sőt, ese­tenként rontotta) a beruházási folyamat mi­nőségét. Ezért kell ebben az évben megállí­tani a beruházások számának növekedését, lassítani a fejlesztési kiadások emelkedését, a már megkezdett beruházások minél gyor­sabb befejezésére koncentrálni pénzügyi és kivitelezői forrásainkat. Idén nem több kell, a beruházási tevékenységet kell jobban vé­gezni Nógrádban is. V. A. Ötvözetgyárban az év elején Mindennap becsületes munka ' MOZGALMASAK a napok pes, ha nagyobb felelősséggel A brigádvezetők tudják leg- az ötvözetgyárban. A közel- végezzük a munkánkat. Ha jobban, hogy ezen kötelezett­múltban a gyár dolgozói né- meghonosodik gondolatunkban séget teljesíteni csak abban az esetben lehetséges, ha mindenki, aki a gyárban dol­gozik, maradéktalanul elvégzi feladatát. Ez az igazság a fel­szólalásaikból is visszatükrö­ződött. Vágó Géza mondta el pes gyűlésen csatlakoztak a a munka jobb megszervezése, Láng Gépgyár 1978-' évi mun- a takarékosság, a gépekkel va- kayerseny-felhívásához, amit ló gondos bánásmód és így a Jurj Gagarin Szocialista tovább... Brigád kezdeményezett Szoó Az ötvözetgyárban az el- Barnabás brigádvezetővel az múlt néhány év alatt egészen élen. Most pedig a szocialista jelentős változások történtek többek között, hogy miután brigádvezetők tanácskozására a munka megjavítása érdeké- ismerik az éves feladatot, került sor, ahol áttekintették ben. Egymást követték a mű- munkájukat ehhez igazíthat- az elmúlt évi munkájukat és szaki megoldások, munkafo- ják. És ehhez kapcsolódott Ko- megjelölték az idei feladató- lyamatok gépesítése. hogy vács István kívánalma, amely kát. Ezen mozgalmi teendők megkönnyítsék az ember itt úgy szólt, hogy év közben mellett természetesen a tér- végzett nagyon kemény mun- rendszeres időközönként tu- melési munka zökkenőmente- kájác és emeljék a gyár tér- dassák a dolgozókkal, hol tár­sén folyik éjjel-nappal. Tu- mékének mennyiségét és mi- tanak feladataik teljesítésé­lajdonképpen minden, ami nőségét. Ebben a szocialista ben, hogy ha szükséges megmozdulás most a gyárban brigádok töltik be a legfonto- tani tudják a munkát, van, a termelési munka szín- sabb szerepet. Kovács János vonalának, mennyiségének főmérnök, a gyár műszaki emelése érdekében történik, igazgatója — aki a brigád ve­A brigádvezetők legutóbbi ta- zetők tanácskozásának előadó- nácskozásán dr. Tamáskovics ja volt, — hangsúlyozta:-Nándor a gyár igazgatója így — AZ IDÉN AZ ÉVI ter- fogalmazott: melési értékünket az elmúlt — Az elmúlt évben szép évi ‘374 millió forintról közel munkasikereket értünk el, de 500 millió forintra kell emel- legyünk magunkhoz nagyon nünk, amelynek az a feltéte- őszinték, és valljuk meg; le, hogy termelési tervünk az munkás és műszaki dolgozóink elmúlt évi 14 ezer 143 tonná- tehetsége ennél nagyobb ról legalább 16 ezer 140 ton- eredmények elérésére is ké- nára emelkedjen... javu Az erő- és munkagépek nagyjavítására főleg a teli hónapok az aikaimasak. Mire tavasz- szal a földekre kell indulniuk, már megújul va végezhetik velük a munkát- Szécsényben, a termelőszövetkezet műhelyeiben is tervek szerint haladnak a karbantartással. Külön csarnokban javítják a traktorokat, míg a másik helyen a munkagépek felújítása folyik. Képünkön: Sárközi Béla ét Gáspár Dezső fiatal szakmunkások az egyik vetőgép meg­hibásodott alkatrészeit cserélik ki — kj = Ezen a tanácskozáson a munkáskollektívák Vezetői, műszaki vezetők vettek részt. Számuk nem volt nagy, még­is ott volt a tanácsteremben a gyár minden gondja, amely- nek megoldása eredményezi a. legfőbb feladatót, a gyár ter­mékének zavartalan előállítá­sát. Tehát feladatokat kaptak a brigádvezetők, de ők is ad­tak feladatokat azoknak, kik­nek a termelés , elősegítését kell szolgálniuk. Sámson Lász­ló a baleseti veszélyek elhárí­tásának fontosságára, Tács István a munka jó koordiná­lására, Szabó János, a tanu­lásra, Hudák Lajos, a mun­kaidő jobb kihasználására, Kiss András, a munka egyen-’ letességének biztosítására, Varga Jenő pedig az energia­takarékosságra hívta fel a figyelmet. Jó gazda módjára a termeléssel összefüggő leg­fontosabb dolgokról beszéltek, miközben saját feladataikat önmaguk számára kötelező ér­vényűnek tekintették, aho­gyan a tulajdonosnak kell te­kintenie ezt. Nagyon igaznak hangzott az igazgató vélemé­nye; hogy a termelési kötele­zettségekért folytatott felelős­ségteljes munka minden del- r gozó ember érdeke, mert ez határozza meg az ember éle­tét, a családi boldogságot, a népgazdaság erejét. És így fejezte be: — A munkában, ahogyan eddig is, a szocialista brigá­dokra számítunk... EZEN A TANÁCSKOZÁ­SON foglalták össze a gyár vezetői a szocialista brigádok elmúlt évi munkáját is, és osztották ki a legjobb ered­ményt elérlek között szocia­lista brigádjelvényeket, pénz­jutalmakat és elismerő ok­mányokat. Most a szocialista brigádokon a sor: következik a feladatok emberre való le­bontása, és a legszebb: a mindennapi . becsületes mun-, ka. Bobál Gyula •A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom