Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

Ül KIVIRÁGZÓIT A DIÓFA... SKá.bck, követek, ii < 1 kalmárok: :■ as tornán J biitxtabmió! A Gondolat Könyvkiadó a című kötetet, amelynek szőve- zat is új kötettel gazdago- Nemzeti könyvtár művelődés- gét Farkas Márton és Józsa dott Defoe világa címmel történeti sorozatában megje- Antal írta; ők válogatták a Földényi F. László mutatja be ientette a Rabok, követek, könyv rendkívül gazdag, do- a világirodalom klasszikusa i- kalmárok az oszmán biroda- kumentum jellegű képanya- nak életét, életművét, lomról című antológiát. A kö- gát is. Az Európa zsebköny- A Szépirodalmi Könyvki tét a XV—XVI. századi török vek sorozatban látott napvi- adónál jelent meg Juhász Fe- világba kalauzolja el az olva- lágot á nálunk is jól ismert renc Szerelmes hazatántorgás sót, azoknak a hiteles valló- Bohumil Hrabal csehszlovák című kötete, a költő esszéi- másával, akik az akkori Ma- író elbeszéléseinek kötete, a vei, verseivel, interjúival. A gyarors&ágból kerültek török Tükrök árulása címmel. Az Szépirodalmi zsebkönyvtár földre — ki rabszolgaként, ki alapításának 400. évforduló- sorozatban .került a könyves- a követjárások során, vagy ját ünneplő EgyetemiN Nyom- boltokba Galgóczi Erzsébet pusztán a kíváncsiságtól hajt- da történetét mutatja be gaz- három kisregényével — A ko­va, ki egész fiatalon, ki éret- dag illusztrációs 'anyag kísé- zös bűn, Ott is csak hó van, tebb korban. De a kötet vala- rétében Kaffer István könyve, A főügyész felesége — egy mennyi írása megegyezik ab- amelyet a Magyar Helikon- tartalmas kis kötet, ban, hogy a helyszínen szer- nal közös gondozásban jelen A Móra Ferenc Ifjúsági zett tapasztalatok, élmények tetett meg az Európa Könyv- Könyvkiadó a Diákkönyvtár alapján rajzolnak színes, hi- kiadó. Elgondolkoztató ripor- kötetei között jelentette meg teles képet a törökök min- tokát, interjúkat, visszaemlé- Arany Toldi trilógiáját. Ér- dennapi életéről, szokásairól, kezéseket tartalmaz Annie dekes, fordulatos történelmi vallásáról, társadalmáról, hó- Lauran riportkönyve, amely regény Dávid Antalé, amely dításairól. Hitler sapkája, vagy a felej- Erdély nagy romlása címmel A Kossuth Könyvkiadó tés kora címmel jelent meg. látott napvilágot. Sokadik ki­megjelentette — a Nemzeközi A '-önvv hiteles tájékoztatás adásban jelent meg Hollós zsebkönyvtár sorozatban — arról, mit tudnak, hogyan vé- Korvin Lajos egyik legnép- Az ENSZ és a világproblémák lekednek Hitlerről és a fa- szerűbb történelmi regénye, a című kötetet, Simái Mihály sizmusról a mai francia, nyu- témáját a kuruckorból merí- szerkesztésében. A kötet írásai gatnémet, izraeli gyerekek, is tő. A Vöröstorony kincse, összefoglaló képet adnak az kolások. A Századok—embe- Móra Ferenc válogatott elbe- ENSZ tevékenységéről, helyé- rek népszerű sorozatában Iá- széléseit tartalmazza az Úri ről, szerepéről a mai világ- tott napvilágot A Pero-láza- kalap című kötet, amelynek ban. A Napjaink kérdései so- dás regénye, Marosmenti ének anyagát Vargha Kálmán vá- rozatban látott napvilágot G. címmel; a történelmi regény lógatta. Sok szép és érdekes Glezerman Osztályok és nem- szerzője Milorad Jankovic. Az népi gyerekjáték ‘ kottáját, zetek című munkája; Füleki ókori irodalom kiskönvvtára szövegét ismerteti — kedves József és Herczeg Ferenc sorozatban jelent meg Seneca illusztrációk kíséretében — a szerkesztésében a Közművelő- tragédiáinak kötete. Szilágyi Kivirágzott a diófa... című kö- dési kézikönyv, továbbá egy János Gvörgy utószavával, tét, énekes körjátékokkal. Ady Endre-mappa, Láng Jó- Zsolt Angéla jegyzeteivel, dallamos kiolvasókkal, ügyes- zsef szerkesztésében. Újabb kiadásban látott napvi- ségi játékokkal stb. A kötet Az Európa Könyvkiadó je_ lágot Stefan Hevm remek anyagát Kovács Ágnes nép- lentette meg Kt. első világhá- könyve, a Dávid király kró- rajztudós és munkatársai ború és a forradalmak képei nikája. Az Írók világa soro- gyűjtötték össze. Ihász-Kováes Éva :ÚG Y Ügy mondom ki a hűséget, olyan áhítattal, mint ahogy a tél mormolja fehér imáit a barna-bozótú gyülekezetben; ahogyan a decemberi föld félti és óvja magzatait: a rügyeket és a magokat, öntudatlanul, magától-értetődő anyasággal... Ügy rajzoltalak belső egem kéktitkú látóterére. ahogyan a vak mondja önmagának a fényt.„ Azonképpen ahogy a sugár mondja a ragyogást a ragyogás a Világosságot (ujjaiddal-befogott két szememen is áttör a Tűz: Tőled fényesedik) ahogy sejtjeid zarándokot testem búcsúhelyére érnek azonképpen sarjad föl éled vérköreimben az Új Eszmélet a fák tudatában barázdáinkban az áldásos búza. A művelődés p az üzemekben z üzemi Pártszervek alapszervezetet számoltatná- is akadályozza a művelődési és pártszervezetek kö- nak be művelődéspolitikai aktivitás kibontakozását. vetelménytámasztó, kérdésekben. A munkatervek Néhány jó kezdeménye- irányítö és ellenőrző munká- előírt és ajánlott témái között zés — üzemi népművelő a jának döntő szerepe van a is csak ritkán — főleg me- síküveggyárban és a ZIM- határozatok következetes vég- gyei, városi ösztönzésre — ben, főfoglalkozású igazgató rehajtásában a művelődés találni művelődési témákat, az Ady Endre Művelődési területén is. Ezért vizsgálta Minden bizonnyal e ielensé- Ház élén — ellenére az üze- meg önálló napirend kereté- geknek is szerepük van ab- mi pártszerveknek ez ideig ben az üzemi művelődés ban, hogy az alapszervezeti kevésbé sikerült végrehajtani- pártirányításának helyzetét kultúrális irányításban egye- ok az alaphatározatokban a városi végrehajtó bízott- lőre szerényebb eredmények megfogalmazott feladatokat a ság. Az elemzés és feladat- mutatkoznak. Ugyancsak túl- művelődés személyi feltételei- meghatározás során f őként a zott óvatosság tapasztalható a nek javítása terén. További a kiemelt nagy- és középüze- pártszervek részéről az üze- is kevés az üzemi népművelő, mekben szerzett tapasztalato- mekben működő tömegsVerve- Nem használják ki megiele- kat összegezte. Az értékelés zetek művelődéspolitikai őri- lően az üzemek, hogy a vá- hatóköre ezek szerint pártbi- entácíóját illetően. Jelentős rosban működik az érettségi- zottságokra — SKÜ, ZIM, szerepet vállaltak viszont a vei nem rendelkező szakmun- öblosüveggyár, síküveggyár, párt helyi szervei — SKÜ, kások egyetemi, főiskolai ta- NÁÉV, Volán —, pártvezető- ZIM, öblösüveggyár — a nulmányait előkészítő tanfo- ségekre — bányagépgyár, TIT-alapszervezetek létreho- lyam — többek között — ép- BRG, VEGYÉPSZER, ötvö- zásában, tartalmi irányításé- pen népművelési irányultság- zetgyár és a ruhagyár eseté- ban. gal. Kevés kezdeményezés szü­k®n eST a 1 apszervezet te- Az üzemi pártszervek nagy lfitik üzemi ösztöndíjak alaní­vekenységére terjed ki. hangsúlyt helyezték az el- fására. A személyzeti osztályok A testület állásfoglalása múlt időszakban a párt műve- munkájában nem kap elég szerint az üzemi pártszervek lődéspolitikájának megismer- hangsúlyt a közművelődés, a művelődéspolitikai határo- tetésére, a párttagság művelő- A közművelődés-oolitikai zatok végrehajtásában is élen déspolitikájának szemléletének határozat helyi végrehajtásá- jamak. Munkájukban, felfo- formálására. Ezt legszemléie- ban jelentkező bizonytalan- gasukban jól érzékelhető tesebben a „Kulturális kér- Ságok egyik oka a szakmai, szemléletváltozás következett dések” című tömegpropagan- módszertani ismeretek hiá- be a közművelődés politikai da-tanfolyam iránt megnőve- nyosságaiban keresendő. Ez- jellegének, módosult funkciói- kedett érdeklődés bizonyítja, ért is feltűnő, hogy az üzemi jíy?; a munkásművelődés in- a közművelődés-politikai ha- Pártszervezetek nem használ- aitékainak, a műveltség társa- tározat megjelenése előtt az fák M eléggé az alapszerveze- dalnu szerepének, rangjának egész városban két-három ti kulturális felelősi hálózat értelmezése térén. A művelő- ilyen tanfolyam működött megszervezésének lehetőségét, des partiranyítása az üzemek- egy-egy tanévben és általános a kulturális felelősök munká- ben tervszerűbbe, tudatosadba volt az a felfogás, hogy ezek- iához kevés szervezett segít- valt a politikai, ideológiai re az üzemekben nincs szűk- séget adnak. Több helyen munka ranaiara emelkedett, ség. Az utóbbi években átla- egyáltalán nem is működnek Lényegesen csökkent a végre- gosan húsz kulturális tanfo- i,ven tisztségviselők. Szűk kö- hajtas ellenőrzésének _ kam- lyam működött, s mintegy a kulturális munka aktí- panyjellege, esetlegessége. hetven százalékuk üzemekben vahálózata. Kevéssé sikerült Mindez jól tükröződik a szerveződött. Elismerésre mél- eúdig kihasználni konkrét tervezőmunka fejlődésében is. tó az üzemi pártszerveknek Pártmegbízatások formájában Legtöbb helyen sikerült szink- az a törekvése, hogy a válasz- a „Kulturális kérdések” tan­ront teremteni ^ a középtávú tási ciklus folyamán lehetőleg folyamán kiemelkedően sze- vállalati tervek és a művelő- valamennyi párttisztségviselő rePlő hallgatók ismereteit, dési koncepciók között. A ismerje meg a rsűvelődéspo- készségeit. A vállalati műve- pártszervek éves munkatér- litikai alapelveit a pártpropa- [Mési bizottságok egyelőre az veiben két-három esetben — ganda kereteiben Kevésbé útkeresés stádiumában van- szerepeí önálló napirendként használták viszont ki az okta- aak: alakítgatják szeméi-rt művelődési jellegű téma. A tási igazgatóság művelődéspo- összetételüket. formálgatják témák azonban alapvetően két litikai speciális tanfolyamának munkastílusukat. ......................................................................... káderek, A Pártszervek eredményes v ej munkájának is része van abban, hogy a művelődés he­típusra oszlanak: vagy okta-' lehetőségeit üzemi tás-, képzéscentrikusak, vagy párt- és tömegszervezeti pedig átfogóan tekintik át a zetők továbbképzésére művelődéspolitikai határoza­tok végrehajtását. Nem. vagy csak nagyon ritkán elemzik a részterületeket, a politika és kultúra, az üzemi demok­iiuiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiUiiiiiiiiiiuiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiuitiiiiiiniiiuiiiiiiiiiiaiiiifiMiuifiiiiiiiiiiuuuiiiuimumiiiumHimuiiiiiimiiiuimjkiiiiiimiiiiuimiiiiiHiiiiiiiiiiiHiuiiiiiiiiiiuim.iimiiiiiiiiiuii'ii lyi feladatainak végrehajtásá­4 z üzemi pártszervek hoz, a közművelődés fejleszté- és szervezetek ösztön- séhez általában megfelelő ző szerepe is tükröző- an vagi eszközök állnak ren­dik a munkásművelődés helyi delkezésre az üzemekben, rácia a szocialista közgondol- eredményeiben, a párttagság Nem megnyugtatóan megol- kodás, életmód és a művelő- általános, szakmai és politikai dott azonban a pénzeszkö- dés összefüggéseit Kevés pél- műveltségének emelkedésé- zök, kulturális alapok tervsze- dát találni arra, hogy a tes- sében. Sokat és eredményesen rű felhasználása, koncentrálá- tületek egyéb gazdaságpoliti- foglalkoztak — főleg a ZIM- sa, az új kezdeményezések kai, pártpolitikai témák kap- ben — a szocialista brigádok felkarolása, anyagi támogatá- csán foglalkoznának azok mű- kulturális tevékenységével, a sa. Több üzemben — főleg a velődési vetületeivel is. E vállalási rendszer korszerűsí- művelődési intézményekkel, probléma másik oldala, hogy tésével, sablonos, formális kulturális hagyományokkal a kulturális nevelő munkára mozzanatainak csökkentésé- nem rendelkező új gyárak- vonatkozó feladatok elég vei. Mindebben — főként az ban — megoldatlan az alap- gyakran elkülönülnek más első számú — gazdaságveze- ellátás: sem klubhelyiség, társadalompolitikai teendőik- tők megváltozott szemléleté- sem könyvtár nem áll a dói­tól. nek is jelentős szerepe van. gozók rendelkezésére. Es ke­A beszámoltatások köre Általánosnak tekinthető prob- vés erőfeszítést is lehet ta- még mindig főleg a művelő- lémát okoz viszont a közép- pasztalni e helyzet megvál- désiintézmény-vezetőkre, a szintű vezetők sokszor merev, toztatására. A tárgyi feltéte- reszortfelelősökre terjed ki és rosszul értelmezett termelés- lek fejleszésétben jó példa- kévés példa van arra, hogy az centrikus felfogása, amely ként lehet említeni a Volánt, üzemi pártszervek egy-egy esetenként fékezi, vagy meg ahol üzemi könyvtárat hoztak létre, a ZIM-et az üzemi ga­léria működtetéséért és ako­Az ország egyik távoli hely­őrségében a - közelmúltban megismerkedett egy fiú és egy lány. A lány a Gábor Áron laktanya könyvtárosa volt, itt találkozott a katonai szolgálatát teljesítő nógrádi íiaiaiemoerrei. Az ismeret­ség elmélyült, házasság lett belőle. S a fiatalasszony új, addig ismeretlen vidékre, a nógrádi lankákra indult. Élni és dolgozni. ★ Kabácsné Horváth Magdol­na függetlenített népművelő­vel Alsótoldon, a klubkönyv­tárban beszélgettünk. Miről is eshetne először szó, ha nem az első benyomásokról, az ismeretlen vidék felfedezé­séről. — Nagyon szép a környe­zet, s ez örömmel tölt el. Mégis nehéz volt itt megszok­ni, hiszen minden új volt. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, , hogy egyéni éle­temben némi visszaesés tör­tént, hiszen a nagyváros kí­nálta lehetőségek után igé­nyeimet vissza kell fogni. Ami viszont a munkámat illeti, abszolút nincs időm unatkoz­ni. Ezer és egy a tennivaló, hiszen nem egy „bevezetett üzletet” vettem át. A kereskedelmi nyelvből kölcsönzött hasonlat igen ta­láló. Az egykori kölcsönző könyvtárra építve ugyanis egy klubkönyvtárat kellett létre­hoznia a munkába lépő fiatal- asszonynak. S, ami még en­nél is több, mint független!-. „Ha tele van a ház... 99 Sikerek és remények Alsótoldon tett népművelőtől azt várják, hogy hat község életébe vi­gyen színt, pezsgést. Nem volt és nincs ma sem könnyű dolga. Egy épület, néhány könyvszekrény, s ko­rántsem a legnagyobb szak­mai gonddal kezelt könyvál­lomány fogadta ez év április I-én Kabácsné Horváth Mag­dolnát. —Ezt némiképp pótolta a segítókészség, a tanács és a tsz vezetőitől kapott támoga­tás, — emlékezik örömmel. — Milyen célkitűzéssel lá­tott a könnyűnek éppen nem nevezhető munkához? — A könyvekkel kezdem. Azt akarom, hogy ne csak a könyvtár állománya legyen nagyobb, de egyre több könyv jusson el az otthonokba is. Ügy érzem, hogy a körzetesí­téssel, a letéti cserékkel mind­ez jó úton halad. Ennél még nagyobb feladat hat falu népművelőjének len­ni. — Úgy terveztem, hogy a munkámban a kisebb, köny- nyebben aktivizálható cso­portokra építek. Egy-egy ösz- szejövetelen, előadáson 16— 40-en jelennek meg, s ez elég figyelemreméltó ered­mény. Az eseménynaplő és a ter­vek tanúsága szerint a ren­dezvények jellege igen sok­rétű, számol a fiatalok és az idősebbek érdeklődésével egyaránt. — Sok a fiatal házas, biz­tosan népszerűek lesznek a nekik tartott klubszerű fog­lalkozások. A kisfilmek vetí­tése mellett szó esik itt a családról, a nevelésről, a sza­bad idő eltöltéséről. Nem egy­szer játékos formában, vetél­kedővel. Sokan látogatják a TIT-előadásokat. A program­ban szerepelt már a közleke­dés, a szalimai témák között szó volt a szarvasmarha-te­nyésztésről. Különösen nagy sikere volt a Hogyan éljen az idős ember? című beszélge­tésnek, valamint a rákkuta­tásról tartott előadásnak. Talán furcsának tűnik, hogy a népművelői tevékenységről van szó, s elsőként a szakmai rendezvényeket emlegetjük. Erről így vélekedik Kabácsné Horváth Magdolna: — Olyan igény van erre, amit kár lenne ki nem hasz­nálni. Ugyanakkor az is fon­tos szempont, hogy ezek az események az idősebbeket is ide szoktatják a házba, előbb- utóbb más jellegű rendezvé­nyeknek is aktív részeseivé válnak. Ennek már több jelét is tapaszaltam. Hosszabb ideig beszélget­tünk a fiatalokról, s a kör­nyéken már híressé vált dis- coról. — Ez már igazán nemcsak alsótoldi rendezvény, talán még a tizedik faluból is jön­nek az érdeklődők. Bercsényi Béla, az ÜM, pásztói szer­szám- és készülékgyárának géplakatosa mutatja be a számokat, egy-egy alkalommal 100—120 fiatal előtt. A tanács segítségének köszönhető, hogy a felszerelésünk is re­mek. A rendszeres discot sze­retnénk most kibővíteni egy disco-presszóval, ehhez is meg van már a berendezésünk. Több száz fiatalnak kultu­rált szórakozási lehetőséget teremteni, már önmagában sem kis dolog. Ennél azonban tovább szeretnénk lépni: — A következő discot már kiegészítjük egy játékos ver­sennyel. Nem egy erőltetett ötlet miatt, inkább az igé­nyek kielégítése érdekében. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy nem elég egy „jót lö­työgni”, ennél többet akarnak. A kezdeti sikeres próbálko­zások után még szebb rendez­vényekre jogosítanak a ter­vek. Erről is megkérdeztük a népművelő-könyvtárost. — Az ifjúsági klub műkö­dését mind a hat falura sze­retnénk kiterjeszteni. Itt, a klubkönyvtárban pedig rend­szeres foglalkozásokat tar­tunk majd az iskolás gyere­keknek. Havonta egyszer olyan programról szeretnénk gondoskodni, amelyen játszva tanulhatnak, fejleszthetik ügyességüket, rajz- és egyéb készségüket. És egy közeli feladat: a zárszámadás idejé­re egy nagyobb műsort sze­retnénk hozatni. Utazásokat is tervezünk, arról van szó, hogy a tsz segítségével pásztói és budapesti színházi előadá­sokat látogatunk meg. A program tehát szinte va­lamennyi korosztállyal szá­mol. A legkisebbek és a fia­talok öszefogását jelezte a Télapó-ünnepség is, amelyen az iskolás gyerekek együtt sze­repeltek a községből eljáró KISZ-es fiatalokkal. A legsikeresebbek közül va­ló ez a rendezvény, s ez igen sokat jelent az idegen kör­nyezetbe cseppent népműve­lőnek is: — Ha hiányzik is a vá­ros —, mert hiányzik — nagy kedvem van ehhez a munkához, — mondja búcsú­zóul Kabácsné Horváth Mag­dolna. — A siker feledteti a nosz­talgiát is. S nincs annál jobb érzés, mint amikor tele van a ház. K. G. hászati üzemeket, ahol közös összefogással kialakították az ifjúsági klub minden igé.ívt kielégítő helyiségét és felújí­tották a művelődési központ egészét. A reális, főleg a továbblé­pést ösztönző számvetésből úiabb feladatok következnek az üzemi pártszervek számá­ra. A művelődéspolitikai ha­tározatok végrehajtásában ed­dig elért eredményekre épít­ve. a társadalmi méretű ér­deklődért és segíteni aksv-ct kihasználva, irányító és elle­nőrző munkájuk tudatosságát kell elsősorban továbbfejlesz- teniök. A kulturális nevelő­munka képezze a pártmunka szerves részét, szorosan kap­csolódjon az üzem politikai, gazdasági feladataihoz. A lö­vőben nagyobb figyelmet kell fordítani az irányítás hogyan­jának, módszertanának fej­lesztésére. a közművelődés személyi feltételeinek javítá­sára, az alapellátás biztosítá­sára. 4 közművelődés-politika feladatai folyamatos, ki­tartó munkát igényel­nek. A határozatok végrehaj­tásának további szakaszaiban is a pártszervekre, szerveze­tekre vár a kezdeményező, mozgósító szerep. Eddigi mun­kájuk a biztosítéka az újabb eredményeknek. Csongrádi Béla MSZMP Salgótarján városi Bizottság csoportvezetője NÓGRÁD — 1978. január 15., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom