Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

Hétköznapok művészete ILYENKOR, TÉL IDEJÉN nem nehéz elképzelni egy teljesein behavazott teret. Bár­milyen lehet ez a tér —, ha teljesen behavazott — ak­kor formálni az emberi lép­tek kee/dik! Összekötik a fon­tosabb utcákat, amelyek a szélén találhatók, elvezetnek az üzletekhez vagy a kúthoz- Az emberi léptek hamarosan kis hóutakat rajzolnak a tér­re. Ezek az utak a legrövi­debbek, a leginkább cél felé igyekvők. Ha elolvad a hó, előtűn­nek a tér igazi útjai, ame­lyek gyakran nem egyeznek meg a hóba rajzolt utakkal. Ezek az utak lehet, hogy rajzasztalon születtek, lehet, hogy régebbi célszerűségnek meg is feleltek, lehet, hogy va­lamilyen kastély udvarán na­gyon is szépek lennének, lehet, hogy a repülőgép számára, felülről igen szép látványt nyújtanak, mégsem célsze­rűek. A tér szüséglete, hasz­nálata szerint a hóba rajzolt utak mutatják az igazi erő­vonalakat. A hétköznapok művésze­tének, amelynek része lehet egy tér is, elsődleges mércé­je a használat, a célszerű­ség, megfelelés annak a cél­nak, amelynek érdekében készült. A kanál leves evésé­re való. És bármilyen szép külföldi kanalakat, bármilyen kecses szárral, áramvonallal ékesített darabokat is látunk, előfordul — s a tapasztalat ezt is mutatja — hogy enni, jóízűen levest enni mégsem lehet velük. Hiszen az az or­szág, az a nép, amely számá­ra ezt a formát létrehozták, kevesebb lével fogyaszt, sű­rűbb, inkább mártásszerű „levest”, a kanál az ő igé­nyeinek kiválóan alkalmas, míg a magyar ember számá­ra a jó izek elveszését, el- aprózását jelenti. A hétköznapok művészeté­be beletartozik, beletartozhat minden használati tárgy, amelyet az ember hozott lét­re, de beletartozhat még a természet is —, mint az előbb említett tér esetében — an­nak az ember által felhasz­nált, gyakran természetes voltában meghagyott része. Használati tárgy a lakóépü­let épp úgy, mint a ruha, az asztalnemű, ágynemű, vagy a gép, a könyv, a kasza­A használati tárgyat jól használhatósága, célszerűsé­ge és szépsége együttesen emeli művészi színre, csak e tulajdonságoknak való meg­felelésié alapján tarthat igényt a művészet elnevezés­re. AZ A GYÖNYÖRŰSÉGES, modern formájú óra, amely mellé egy másikat is kell venni, olyant, amely csúnya ugyan, de a pontos időt mu­tatja, nem részesülhet a mű­vészetnek kijáró jogokból. De művészetnek, hétköznapi mű­vészetnek minősülhet az a lakberendezési forma, amely a lakód számára nemcsak a szép berendezés élményét adja, hanem jól használható mindabban a funkcióban, amelyekre használni akarják. (Ha például a nappaliban nem kell a tévézéshez külön bú­tortologatással helyet terem­teni, ha ugyanitt nem kell átrendezni a szobát, ha a csa­lád vacsorázni akar, ha a kisgyerek álma zavartalan akkor is, ha szülők tévézni akarnak stb.) A célnak meg nem felelő, másfajta célú dolgok után­zata a gyakorlati élet mér­legére tévgiccsnek minősül. Ilyen az a lakóház, amely tornyos kastélyt vagy éppen városi bérházat utánoz, holott a vidéki élet viszonyaihoz, foglalkozásaihoz kellene al­kalmazkodnia. Azok a régi parasztházak, amelyek a föld­munkához, nagy állattartás­hoz szükséges épületeket is magukba foglalták, sőt a fej­lődő igényeknek megfelelően nagyobbíthatók, hosszabbítha­tok, bővíthetők voltak; (a kezdő, kétablakos épülethez kapcsolódva olykor ugyan­azon tető alá hozva, felépült a végében a nyári konyha, kamra, szerszámoskamra, ba­romfiól) ma már nem korsze­rűek. Nemcsak a benne la­kók komfortigénye változott, hanem munkájuk jellege is. Mégis meg kell találni a mó­dot a városi bérház metsze­tének minősülő kockaház helyett a falusi, vidéki lakó­ház legmegfelelőbb formá­jára. Ugyanúgy, ahogyan má­ig is népviseletben járó asz- szonyok, lányok találják meg csalhatatlan érzékkel a kor­szerű anyagok felhasználása és a régi formák megőrzése közt az egyensúlyt. Külön elemzést érdemelne a díszítés, amely nem egyen­lő a szépséggel- Szép ugyan­is a célszerű, hibátlan for­májú tárgy ás lehet, anél­kül, hogy egyetlen vonásnyi díszítés lenne rajta. A díszí­tés fogalma a világ különbö­ző néped számára igen eltérő fogalom. A franciáknál az iparművészet helyett a díszí­tőművészetet használják. A skafidináv népeknél szinte egyáltalán nem díszítenek, náluk a formai egyszerűség a dísz — még ruhaanyagaik nagy része is kockás, csíkos. A mi népünk díszítőkedve is országrészenként változó. Az Alföld szegiényebb gazdasági alapjára szegényebb, tehát kevésbé díszes népművészet épült. De ragyogó, pompás a Matyóföld, a Kalocsa vidék, vagy Boldog környékének né­pi hagyománya. A díszítés itt, alapvető követelménye az öl­tözéknek. A népművészet mostani divatja mind a hasz­nálati tárgyak, mind az öl­tözködés esetében szívesen nyúl a hagyományokhoz. Az alkalmazás, a felhasználás módja azonban akkor nevez­hető művészinek, ha nem la­kásra, ruhára rátett, felületi díszként, hanem hasznos ki­egészítőként jelenik meg. MINT AHOGYAN — a be­havazott tér példájára visz- szatérve — a tér kiképzésé­nél, figyelembe véve az em­beri szükséglet lépteit, úgy helyezzük el az utakat és az utat szegélyező növényeket, virágokat — ha úgy tetszik: a díszítményeket —, hogy azok a használat által kita­posott áramvonalas utat te­gyék szebbé, kellemesebbé- Így teremtődhet meg a hét­köznapok művészete. Torday Aliz Mai tévéajánlatunk 22 40: Vörös rekviem. juk, s a kegyelmi kérelmet is De végiggondolja a kommu­Hemádi Gyula irta, Grun- elutasították. nista mozgalomban végzett walsky Ferenc rendezte ezt Sallai Imre cellájában gon- munkáját is; amikor Korvin az 1975-ben készült magyar dől vissza életének megható- Ottóval együtt helytelenítet- filmet, amely 1932-ben ját- rázó mozzanataira: amikor ték. hogy a kormányzótanács szódik. 12 évesen a jehovisták köré- megkegyelmezett az ellenfor­Ekkor tartóztatták le és ál- be került, s azok istenfélői- radalmár tiszteknek, s azo- lították rögitönítélő bíróság elé mében is csalódnia kellett, kát a konspirációs hibákat. Sallai Imrét és Fürst Sán- hiszen egy szökött katonát lel- amelyeket elkövettek. Mások dort. Amint az várható volt, kiismeretfurdalás nélkül szol- megmentésére gondol a halál halálbüntetést szabtak ki rá- gáltattak ki a csendőröknek, előtt-. X magyar tudomány arcTcápcsarnokábdl BEMUTATJUK Antoni Ferenc akadémikust A kívülálló elismerően ve­szi tudomásul, ogy alaptudo­mánnyal foglalkozó kutató az alkalmazott kutatást is magá­énak érzi és szinte a kettőt nem is tudja szétválasztani. Dr. Antoni Ferenc életútját követve kaphatunk erre vá­laszt. hogy a biokémia-mód­szer, amelyet alkalmazott a sugárbiológiában és most az immunológiában. 1928-ban született Buda­pesten. Itt is tanult, orvosi diplomáját 1953-ban szerezte meg. Még egyetemi tanulmá­nyai idején „jegyezte el ma­gát” a biokémiával: a bioké­miai intézetben folytatott tu­dományos munkát, ott lett tanársegéd is. 1953-ban jelen- kezett aspirantúrára, aspiráns vezetője a nemzetközileg elis­mert kiváló biokémikus, fe­hér jekémikus Szörényi Imre, aki korábban a kijevi bioló­giai intézet professzor^ volt. 1960-ban védte meg kandidá­tusi értekezését. 1961-ben került az Orszá­gos Sugárbiológiai Intézetbe, megszervezte a sugárbiokémi­ai osztályt, melynek feladató a sugárhatás és a nukleinsav tanulmányozása volt. 1956-ban Kölnben radioizotópok alkal­mazásával foglalkozott. Ezt követően a kormány jelölte Bécsbe a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (TAEA) biológiai osztályára, ahol ké­sőbb osztályvezető lett. 1969- ben a tudományok doktora fokozatot nyerte el. értekezé­sének témája az „Ionizációs sugárzás biológiai hatásának ipari alkalmazása” volt. Ez az eljárás hőhatás nélkül pusztítja el a mikroorganiz­musokat, baktériumokat, víru­sokat. Antoni Ferenc közéleti em­ber is, 1969-től a sugárbioló­giai intézet megbízott igazga­tóhelyettese és egyidejűleg az Országos Atomenergia Bizott­ság külügyi osztályán is dol­gozott. 1970-ben pályázta meg a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem, mai I- sz. ké­miai—biokémiai intézete igazgatói állását. Egyetemi ta­nári kinevezést kapott, igaz­gatói megbízásával közvetlen elődjétől Dr. Straub F. Brúnó akadémikustól ..nem kis örök­séget” vett át 1972-ben az egyetem oktatási rektorhe­lyettese, 1973-tól az egyetem rektora. Több más területen is társadalmi tevékenységet folytat, többek között tagja az államdíj-bizottságnak 1976- baa választotta a Maigyar Tu­dományos Akadémia levelező tagjává, székfoglaló előadása az immunrendszer biokémiá­jával foglalkozott. Miről is van szó? A szerve­zet „vigyázó” sejtjei, amelyek a saját és az idegen anyago­kat elkülönítik, az úgyneve­zett limfociták. Ezek a sejtek a tudományos kutatás sztár­jaivá váltak. Üvegben képe­sek osztódni, védik a szerve­zetet a külső környezettől a behatoló idegen anyagokkal szemben és ami még több? memóriával rendelkeznek. Emlékeznek arra, ha egy adott anyaggal már találkoz­tak. Ekkor „izgatottabb” vá­laszt adnak. ’ Az immunrend­szer a szervezetben minde­nütt jelen van. de különösen koncentrálódik azokon a he­lyeken, ahol a külső .u . n zettel közvetlen érintkezés van (szájüreg. tápcsatorna, szem, légutak, stb.) Az egyik közismert gyűjtőhelyük a min­dennapi nyelvben „mandula­ként” ismert szerv, amely a szájüregbe kerülő idegen anyagok elsődleges szűrőrend­szere. Ez a szerv nem élet- fontosságú, gyakran távolítják el. Antoni Ferenc ezt az em­beri szervet használta fel kí­sérleti állatok,- helyett vizsgá­lataiban. Ez a szerv kitűnő, nagy mennyiségű sejtforrást jelent, emberi sejtek forrását. A sejtek üvegben élnek, élet­ben tarthatóak, fontos diag­nosztikai eszközök és ugyan­akkor a környezetükbe érté­kes ayagokat juttatnak, köz­tük az úgynevezett ellen­anyagokat, amelyeket a szer­vezet védelmére termelnek. Korábban ilyen vizsgálatokra emberivér-készítményeket használtak. Ez az eljárás megkíméli az emberi vér fel- használását. A sejtek milliárd- jai —, amelyeket kinyernek — alkalmasak kísérleti körülmé­nyek között ellenanyag-ter­melésre az ellenanyag-terme­lés szabályozásának tanulmá­nyozására, a sejtek által ter­melt anyag pedig diagnoszti­kai célra is felhasználható. Felmerült egy másik kér­dés is: a limfociták „szelídít­hetek”. megtaníthatok más sejtek elpusztítására. Ez kém­csőben is elvégezhető. A rák­sejt elpusztítására megtanít­hatják a limfocitát. és visz- szajuttatják a betegbe. Ilyen vizsgálatok folynak már a világon, többek között az Egyesült Államokból kaptunk híreket, hogy csontdaganatok esetében végeztek eredmé­nyes beavatkozásokat. Egy másik izgalmas kér­dés az anyatej-limfociták sze­repe és sorsa, amelyet Antoni professzor tanulmányoz. Az anyai tejből limfocitákat kü­lönítettek el, amelyekről kide­rült, hogy élő sejtek. De va­jon mi ezeknek a sejteknek a szerepe, mi történik ezekkel a sejtekkel, amikor az anyai tejjel az újszülöttbe jutnak? Az anyatejről már rég is­mert, hogv baktériumölő ha­tású enzimet is tartalmaz, az úgynevezett liyozimet. Az anyatej ellenanyagokban gaz­dag, amely a csecsemő szer­vezetének védelmét szolgálja, de ez a védelem az ember esetében sok jel szerint csak lokális. A tápcsatornában ér­vényesül, nem engedi, hogy a külvilág baktériumai a táp­csatornán keresztül az újszü­lött szervezetébe hatoljanak. Antoni professzor feltételezi, hogy nemcsak ezek az ellen­anyagok, hanem az előbbiek­ben említett ..őrsejtek”, lim­fociták. az anyatejben szere­pet játszanak az újszülött el­ső néhány napjában az im­munvédekezésben. Ezek a sej­tek, miután bizonyított, hogy élnek, feltételezhető, hogy a bélfalban levő immunrend­szerbe betelepednek. Ez lenne az úgynevezett „természetes” anyag termelő sejt települ be a bélfalba. A tápcsatornát óriási hálózat szövi át, töb­bek között az immunrendszer hálózata. A megállapítás elvi­leg és gyakorlatilag új. az immunátvivés lehetőségéről van szó. Ezt a szerepet sem­milyen tóprendszer nem ve­heti / át, ezért bukott meg a svájci Nestlé, cég afrikai tán- szerkampánya. Á csecsemők minden tápanyagot megkap­tak, csak éppen az anyatej­ben levő enzimeket és az élő sejteket nem, egy olyan kör­nyezetben. ahol a fertőzés ve­szélye az újszülött esetében nagyobb, mint a föld más területén. , Jelenleg kocákon és kisma-í lacokon végzik a vizsgálato­kat. A kismalacok tejet kap­nak. előzőén immunizált ko­cáktól. és ezeknek a tejéből szeparált sejteket adják a malackáknak. Mit várnak ezektől a vizsgálatoktól? Azt, hogy az elsőnapos malacok védettebbek lesznek a kör­nyezet idegen anyagaival és a baktériumokkal szemben. A malackák tápcsatornái­ban települnek meg az anyai sejtek. Ha mindez sikerül, a kísérletek igazolódnak, akkor a tömeges betegség elleni küzdelem a haszonállatok­nál sikeresebbé válik. Az emberi újszülött védelme is újabb ..természetes” utat ta­lálhat a sejtekkel gazdagí­tott anyatej adásával. Gerencsér Miklós: A holnap elébe P Ív Endre élettörténete 11. De mindezek csak apró ér­dekességek a váradi mozgal­mas három esztendőből- Im­már szűknek érezte a bihari megyeszékhelyet is. Többre, teljesebb önmegvalósításra vágyott- Éppen az újabb nagy lépés lehetőségeit fontolgatta amikor segítségére jött a sze­rencsés véletlen. LÉDA ÉRKEZÉSE A tevékeny évszakokban oly mozgalmas, lendületes Nagyvárad néhány nyári hét­re mindig unalmas fészekké 4 NÚGRAD - 1777. vacsora alkalmával a Korona kávéházban. A kölcsönös ro- konszenv gyors fejlemények­ben folytatódott. Másnap már kettesben mutatkoztak a város nyilvánossága előtt. Ady nem habozott. Nő­ügyekben különben sem szo­kott bizonytalankodni, Brüll Adél tökéletesen illett vá­gyaihoz. Igaz, hét évvel idő­sebb, de 34 éve ellenére friss szépség, előkelő jelenség, a vá­lasztékos ízlés hibátlan pom­pájában. Külsőre a legkénye­sebb párizsi divat megtestesí­tője, műveltségében, szellemi csiszoltságában, érdeklődési körében a megálmodott asz- szonyideál Ady számára. Kis­sé bizarr, de semmi esetre változott- Tehetősebb polgá- pétervár, Moszkva, de nem, sem visszatetszést keltő múlt rai, a közhivatólnokok éppúgy mégis Páris”. állt Adél mögött. Atyja, Brüll mint a kereskedők, orvosok, Ebbéli latolgatása közben, Samu vagyonos nagyváradi ügyvédek családostól nyaral- épp a nyaralási szezon idején kereskedő volt, szép hozo- ni utaztak Ostendétől Abbázá- érkezett meg Párizsból édes- mánnyal ment férjhez a szép ig, a Magas-Tátrától Tusnád- anyja látogatására a Nagyvá- Adél a szintén nagyváradi, fürdőig, Pőstyéntől a svájci radról elszármazott híres asz- szintén kereskedő Diósi Ödön- tavak partjáig. Ady ilyenkor szony, Diósi Ödönné, de akit hoz. Egy ideig Szófiában el- is Váradon maradt, legfeljebb inkább Brüll Adélként emle- tek, magas körökkel tartottak néhány napra haza-haza ruc- gettek. Fehér Dezsőné, a baráti és üzleti kapcsolatokat, cant a szülői környezetbe. A Nagyváradi Napló főszerkesz- de máig sem tisztázott ok mi- vakációs pangás idején különö- tőjének felesége gyermekkori att egyik percről a másikra el sen érezte, hogy tógabb moz- barátságot tartott vele. Brüll kellett hagyniok a bolgár fő- gástérre lenne szüksége. Ezt a Adél Párizsban is rendszeres várost. Párizsban telepedtek hangulatát fejezi ki alábbival- olvasója volt a Nagyváradi le, Diósi Ödön tehetséges, no- lomása: „...bár Budapestet sok Naplónak, Ady munkásságát ha mérsékelten sikeres vállal- affektálással lenéztem, a vidék minden részletében figyelem- kozásokkal állt talpra. Nagy sértett, nyomott, s a legfan- mel kísérte. Hazajöttének be- vagyonra sohasem tettek szert, tasztikusabb terveim voltak: vallott oka méltóit célja volt de jövedelmükből módos, csak- London vagy talán Szent* megismerkedni a nagyhatású nem nagypolgári háztartást költő-újságíróval. Fehér De- vezhettek. Adél az érdeklődés­I zsőné mutatta be egymásnak hez méltó hozzáértéssel von­ókét 1903 júliusában, közös zódott a muzsikához, a festé­szethez, az irodalomhoz. Külö­nösen a modern francia lírát tartotta sokra, és bizonyos volt abban, hogy a Nagyvára­di Napló hasábjairól megis­mert Ady Endréből, a legje­lentősebb magyar poétó vál­hat, ha sikerül átmenteni a világ akkori szellemi központ­jába a nagyváradi elszigetelt­ségből. Soha, egyetlen alkalommal sem csalták meg Ady Endrét az ösztönei. Most is határo.- zottan érzett rá esélyeire. Tudta, hallgatnia kell Diósiné Brüll Adélra. A legkisebb tc- tovaság nélkül fogadta hát el a Párizsba invitáló ajánlatot. Ideiglenes búcsúzásukkor azzal a megállapodásai kísérte Bu­dapestig az asszonyt, hogy rö­vid néhány hónapon belül kö­vetni fogja. Kapcsolatuk szo­rosságának igazolásaként rövi­desen megjelent a Nagyváradi Naplóban első Láda-verse A könnyek asszonya címmel. Ettől kezdve minden lépése szakadatlan, lázas készülődés volt Lédához. S itt jó elő :e el kell oszlatni mindenféle hamis mendemondát arról, hogy Ady Endrét anyagi függőség kötöt­te Párizsban Diósi ödönékhez. Készülődése legnagyobbrészt épp a kinti megélhetési felté­telek biztosításából állt. Anya­gi önállóságra mindig kínosan vigyázott. Segítségre ugyan gyakran szorult, de ez soha nem maradt viszonzatlanul. Egyáltalán, pénzügyi kicsi­nyességek szóba sem jöhettek. Gond nélkül költötte a pénzt, ha volt, s ha elfogyott, foggal körömmel, verejtékes munká­val iparkodott új összegeket szerezni. Párizsba készülődvén, mindenféle ábrándos hóborto­kat mellőzve, szinte nyárspol­gári józansággal próbálta meg­alapozni kinti egzisztenciáját. Ajánló leveleket szerzett be, egyességet kötött írásai elhelye­zésére a Budapesti Hírlappal és a Pesti Naplóval, támoga­tást kért Szilágy vármegyétől, amelynek őszi közgyűlése meg is szavazott számára 60C koro­na segélyt. Nem volt érzelgős. Józan érdekeit tartva szem eiőtt, audenciát kért gróf Tisza István miniszterelnöktől, akit pedig szívből utált és megve­tett. Gyakran mondogatta ró­la: a gróf apja, Tisza Kálmán még úgy kormányozta Ma­gyarországot, mint egy patri­archális alispán, a varme­gyét: Tisza István viszont úgy bánik az országgal, mint egy komisz főszolgabíró a járásá­val. Mégis eltökélte Ady. hogy ösztöndíjat kér párizsi tartóz­kodásához ettől a ,komisz fő­szolgabírótól”. Fogadta a mi­niszterelnök, de kérését eluta­sította. Udvarias hűvösséggel bánt vele. Ady önérzetét sú­lyos seb érte. Szomorúan je­gyezte fel újságírónoteszébe: „istenem, tudják-e ezek a ke­gyelmes urak, nogy az ajtaju­kon alázattal kopogtató kis firkászok hogv lenézik őket?...” (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom