Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
Hétköznapok művészete ILYENKOR, TÉL IDEJÉN nem nehéz elképzelni egy teljesein behavazott teret. Bármilyen lehet ez a tér —, ha teljesen behavazott — akkor formálni az emberi léptek kee/dik! Összekötik a fontosabb utcákat, amelyek a szélén találhatók, elvezetnek az üzletekhez vagy a kúthoz- Az emberi léptek hamarosan kis hóutakat rajzolnak a térre. Ezek az utak a legrövidebbek, a leginkább cél felé igyekvők. Ha elolvad a hó, előtűnnek a tér igazi útjai, amelyek gyakran nem egyeznek meg a hóba rajzolt utakkal. Ezek az utak lehet, hogy rajzasztalon születtek, lehet, hogy régebbi célszerűségnek meg is feleltek, lehet, hogy valamilyen kastély udvarán nagyon is szépek lennének, lehet, hogy a repülőgép számára, felülről igen szép látványt nyújtanak, mégsem célszerűek. A tér szüséglete, használata szerint a hóba rajzolt utak mutatják az igazi erővonalakat. A hétköznapok művészetének, amelynek része lehet egy tér is, elsődleges mércéje a használat, a célszerűség, megfelelés annak a célnak, amelynek érdekében készült. A kanál leves evésére való. És bármilyen szép külföldi kanalakat, bármilyen kecses szárral, áramvonallal ékesített darabokat is látunk, előfordul — s a tapasztalat ezt is mutatja — hogy enni, jóízűen levest enni mégsem lehet velük. Hiszen az az ország, az a nép, amely számára ezt a formát létrehozták, kevesebb lével fogyaszt, sűrűbb, inkább mártásszerű „levest”, a kanál az ő igényeinek kiválóan alkalmas, míg a magyar ember számára a jó izek elveszését, el- aprózását jelenti. A hétköznapok művészetébe beletartozik, beletartozhat minden használati tárgy, amelyet az ember hozott létre, de beletartozhat még a természet is —, mint az előbb említett tér esetében — annak az ember által felhasznált, gyakran természetes voltában meghagyott része. Használati tárgy a lakóépület épp úgy, mint a ruha, az asztalnemű, ágynemű, vagy a gép, a könyv, a kaszaA használati tárgyat jól használhatósága, célszerűsége és szépsége együttesen emeli művészi színre, csak e tulajdonságoknak való megfelelésié alapján tarthat igényt a művészet elnevezésre. AZ A GYÖNYÖRŰSÉGES, modern formájú óra, amely mellé egy másikat is kell venni, olyant, amely csúnya ugyan, de a pontos időt mutatja, nem részesülhet a művészetnek kijáró jogokból. De művészetnek, hétköznapi művészetnek minősülhet az a lakberendezési forma, amely a lakód számára nemcsak a szép berendezés élményét adja, hanem jól használható mindabban a funkcióban, amelyekre használni akarják. (Ha például a nappaliban nem kell a tévézéshez külön bútortologatással helyet teremteni, ha ugyanitt nem kell átrendezni a szobát, ha a család vacsorázni akar, ha a kisgyerek álma zavartalan akkor is, ha szülők tévézni akarnak stb.) A célnak meg nem felelő, másfajta célú dolgok utánzata a gyakorlati élet mérlegére tévgiccsnek minősül. Ilyen az a lakóház, amely tornyos kastélyt vagy éppen városi bérházat utánoz, holott a vidéki élet viszonyaihoz, foglalkozásaihoz kellene alkalmazkodnia. Azok a régi parasztházak, amelyek a földmunkához, nagy állattartáshoz szükséges épületeket is magukba foglalták, sőt a fejlődő igényeknek megfelelően nagyobbíthatók, hosszabbíthatok, bővíthetők voltak; (a kezdő, kétablakos épülethez kapcsolódva olykor ugyanazon tető alá hozva, felépült a végében a nyári konyha, kamra, szerszámoskamra, baromfiól) ma már nem korszerűek. Nemcsak a benne lakók komfortigénye változott, hanem munkájuk jellege is. Mégis meg kell találni a módot a városi bérház metszetének minősülő kockaház helyett a falusi, vidéki lakóház legmegfelelőbb formájára. Ugyanúgy, ahogyan máig is népviseletben járó asz- szonyok, lányok találják meg csalhatatlan érzékkel a korszerű anyagok felhasználása és a régi formák megőrzése közt az egyensúlyt. Külön elemzést érdemelne a díszítés, amely nem egyenlő a szépséggel- Szép ugyanis a célszerű, hibátlan formájú tárgy ás lehet, anélkül, hogy egyetlen vonásnyi díszítés lenne rajta. A díszítés fogalma a világ különböző néped számára igen eltérő fogalom. A franciáknál az iparművészet helyett a díszítőművészetet használják. A skafidináv népeknél szinte egyáltalán nem díszítenek, náluk a formai egyszerűség a dísz — még ruhaanyagaik nagy része is kockás, csíkos. A mi népünk díszítőkedve is országrészenként változó. Az Alföld szegiényebb gazdasági alapjára szegényebb, tehát kevésbé díszes népművészet épült. De ragyogó, pompás a Matyóföld, a Kalocsa vidék, vagy Boldog környékének népi hagyománya. A díszítés itt, alapvető követelménye az öltözéknek. A népművészet mostani divatja mind a használati tárgyak, mind az öltözködés esetében szívesen nyúl a hagyományokhoz. Az alkalmazás, a felhasználás módja azonban akkor nevezhető művészinek, ha nem lakásra, ruhára rátett, felületi díszként, hanem hasznos kiegészítőként jelenik meg. MINT AHOGYAN — a behavazott tér példájára visz- szatérve — a tér kiképzésénél, figyelembe véve az emberi szükséglet lépteit, úgy helyezzük el az utakat és az utat szegélyező növényeket, virágokat — ha úgy tetszik: a díszítményeket —, hogy azok a használat által kitaposott áramvonalas utat tegyék szebbé, kellemesebbé- Így teremtődhet meg a hétköznapok művészete. Torday Aliz Mai tévéajánlatunk 22 40: Vörös rekviem. juk, s a kegyelmi kérelmet is De végiggondolja a kommuHemádi Gyula irta, Grun- elutasították. nista mozgalomban végzett walsky Ferenc rendezte ezt Sallai Imre cellájában gon- munkáját is; amikor Korvin az 1975-ben készült magyar dől vissza életének megható- Ottóval együtt helytelenítet- filmet, amely 1932-ben ját- rázó mozzanataira: amikor ték. hogy a kormányzótanács szódik. 12 évesen a jehovisták köré- megkegyelmezett az ellenforEkkor tartóztatták le és ál- be került, s azok istenfélői- radalmár tiszteknek, s azo- lították rögitönítélő bíróság elé mében is csalódnia kellett, kát a konspirációs hibákat. Sallai Imrét és Fürst Sán- hiszen egy szökött katonát lel- amelyeket elkövettek. Mások dort. Amint az várható volt, kiismeretfurdalás nélkül szol- megmentésére gondol a halál halálbüntetést szabtak ki rá- gáltattak ki a csendőröknek, előtt-. X magyar tudomány arcTcápcsarnokábdl BEMUTATJUK Antoni Ferenc akadémikust A kívülálló elismerően veszi tudomásul, ogy alaptudománnyal foglalkozó kutató az alkalmazott kutatást is magáénak érzi és szinte a kettőt nem is tudja szétválasztani. Dr. Antoni Ferenc életútját követve kaphatunk erre választ. hogy a biokémia-módszer, amelyet alkalmazott a sugárbiológiában és most az immunológiában. 1928-ban született Budapesten. Itt is tanult, orvosi diplomáját 1953-ban szerezte meg. Még egyetemi tanulmányai idején „jegyezte el magát” a biokémiával: a biokémiai intézetben folytatott tudományos munkát, ott lett tanársegéd is. 1953-ban jelen- kezett aspirantúrára, aspiráns vezetője a nemzetközileg elismert kiváló biokémikus, fehér jekémikus Szörényi Imre, aki korábban a kijevi biológiai intézet professzor^ volt. 1960-ban védte meg kandidátusi értekezését. 1961-ben került az Országos Sugárbiológiai Intézetbe, megszervezte a sugárbiokémiai osztályt, melynek feladató a sugárhatás és a nukleinsav tanulmányozása volt. 1956-ban Kölnben radioizotópok alkalmazásával foglalkozott. Ezt követően a kormány jelölte Bécsbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (TAEA) biológiai osztályára, ahol később osztályvezető lett. 1969- ben a tudományok doktora fokozatot nyerte el. értekezésének témája az „Ionizációs sugárzás biológiai hatásának ipari alkalmazása” volt. Ez az eljárás hőhatás nélkül pusztítja el a mikroorganizmusokat, baktériumokat, vírusokat. Antoni Ferenc közéleti ember is, 1969-től a sugárbiológiai intézet megbízott igazgatóhelyettese és egyidejűleg az Országos Atomenergia Bizottság külügyi osztályán is dolgozott. 1970-ben pályázta meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, mai I- sz. kémiai—biokémiai intézete igazgatói állását. Egyetemi tanári kinevezést kapott, igazgatói megbízásával közvetlen elődjétől Dr. Straub F. Brúnó akadémikustól ..nem kis örökséget” vett át 1972-ben az egyetem oktatási rektorhelyettese, 1973-tól az egyetem rektora. Több más területen is társadalmi tevékenységet folytat, többek között tagja az államdíj-bizottságnak 1976- baa választotta a Maigyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, székfoglaló előadása az immunrendszer biokémiájával foglalkozott. Miről is van szó? A szervezet „vigyázó” sejtjei, amelyek a saját és az idegen anyagokat elkülönítik, az úgynevezett limfociták. Ezek a sejtek a tudományos kutatás sztárjaivá váltak. Üvegben képesek osztódni, védik a szervezetet a külső környezettől a behatoló idegen anyagokkal szemben és ami még több? memóriával rendelkeznek. Emlékeznek arra, ha egy adott anyaggal már találkoztak. Ekkor „izgatottabb” választ adnak. ’ Az immunrendszer a szervezetben mindenütt jelen van. de különösen koncentrálódik azokon a helyeken, ahol a külső .u . n zettel közvetlen érintkezés van (szájüreg. tápcsatorna, szem, légutak, stb.) Az egyik közismert gyűjtőhelyük a mindennapi nyelvben „mandulaként” ismert szerv, amely a szájüregbe kerülő idegen anyagok elsődleges szűrőrendszere. Ez a szerv nem élet- fontosságú, gyakran távolítják el. Antoni Ferenc ezt az emberi szervet használta fel kísérleti állatok,- helyett vizsgálataiban. Ez a szerv kitűnő, nagy mennyiségű sejtforrást jelent, emberi sejtek forrását. A sejtek üvegben élnek, életben tarthatóak, fontos diagnosztikai eszközök és ugyanakkor a környezetükbe értékes ayagokat juttatnak, köztük az úgynevezett ellenanyagokat, amelyeket a szervezet védelmére termelnek. Korábban ilyen vizsgálatokra emberivér-készítményeket használtak. Ez az eljárás megkíméli az emberi vér fel- használását. A sejtek milliárd- jai —, amelyeket kinyernek — alkalmasak kísérleti körülmények között ellenanyag-termelésre az ellenanyag-termelés szabályozásának tanulmányozására, a sejtek által termelt anyag pedig diagnosztikai célra is felhasználható. Felmerült egy másik kérdés is: a limfociták „szelídíthetek”. megtaníthatok más sejtek elpusztítására. Ez kémcsőben is elvégezhető. A ráksejt elpusztítására megtaníthatják a limfocitát. és visz- szajuttatják a betegbe. Ilyen vizsgálatok folynak már a világon, többek között az Egyesült Államokból kaptunk híreket, hogy csontdaganatok esetében végeztek eredményes beavatkozásokat. Egy másik izgalmas kérdés az anyatej-limfociták szerepe és sorsa, amelyet Antoni professzor tanulmányoz. Az anyai tejből limfocitákat különítettek el, amelyekről kiderült, hogy élő sejtek. De vajon mi ezeknek a sejteknek a szerepe, mi történik ezekkel a sejtekkel, amikor az anyai tejjel az újszülöttbe jutnak? Az anyatejről már rég ismert, hogv baktériumölő hatású enzimet is tartalmaz, az úgynevezett liyozimet. Az anyatej ellenanyagokban gazdag, amely a csecsemő szervezetének védelmét szolgálja, de ez a védelem az ember esetében sok jel szerint csak lokális. A tápcsatornában érvényesül, nem engedi, hogy a külvilág baktériumai a tápcsatornán keresztül az újszülött szervezetébe hatoljanak. Antoni professzor feltételezi, hogy nemcsak ezek az ellenanyagok, hanem az előbbiekben említett ..őrsejtek”, limfociták. az anyatejben szerepet játszanak az újszülött első néhány napjában az immunvédekezésben. Ezek a sejtek, miután bizonyított, hogy élnek, feltételezhető, hogy a bélfalban levő immunrendszerbe betelepednek. Ez lenne az úgynevezett „természetes” anyag termelő sejt települ be a bélfalba. A tápcsatornát óriási hálózat szövi át, többek között az immunrendszer hálózata. A megállapítás elvileg és gyakorlatilag új. az immunátvivés lehetőségéről van szó. Ezt a szerepet semmilyen tóprendszer nem veheti / át, ezért bukott meg a svájci Nestlé, cég afrikai tán- szerkampánya. Á csecsemők minden tápanyagot megkaptak, csak éppen az anyatejben levő enzimeket és az élő sejteket nem, egy olyan környezetben. ahol a fertőzés veszélye az újszülött esetében nagyobb, mint a föld más területén. , Jelenleg kocákon és kisma-í lacokon végzik a vizsgálatokat. A kismalacok tejet kapnak. előzőén immunizált kocáktól. és ezeknek a tejéből szeparált sejteket adják a malackáknak. Mit várnak ezektől a vizsgálatoktól? Azt, hogy az elsőnapos malacok védettebbek lesznek a környezet idegen anyagaival és a baktériumokkal szemben. A malackák tápcsatornáiban települnek meg az anyai sejtek. Ha mindez sikerül, a kísérletek igazolódnak, akkor a tömeges betegség elleni küzdelem a haszonállatoknál sikeresebbé válik. Az emberi újszülött védelme is újabb ..természetes” utat találhat a sejtekkel gazdagított anyatej adásával. Gerencsér Miklós: A holnap elébe P Ív Endre élettörténete 11. De mindezek csak apró érdekességek a váradi mozgalmas három esztendőből- Immár szűknek érezte a bihari megyeszékhelyet is. Többre, teljesebb önmegvalósításra vágyott- Éppen az újabb nagy lépés lehetőségeit fontolgatta amikor segítségére jött a szerencsés véletlen. LÉDA ÉRKEZÉSE A tevékeny évszakokban oly mozgalmas, lendületes Nagyvárad néhány nyári hétre mindig unalmas fészekké 4 NÚGRAD - 1777. vacsora alkalmával a Korona kávéházban. A kölcsönös ro- konszenv gyors fejleményekben folytatódott. Másnap már kettesben mutatkoztak a város nyilvánossága előtt. Ady nem habozott. Nőügyekben különben sem szokott bizonytalankodni, Brüll Adél tökéletesen illett vágyaihoz. Igaz, hét évvel idősebb, de 34 éve ellenére friss szépség, előkelő jelenség, a választékos ízlés hibátlan pompájában. Külsőre a legkényesebb párizsi divat megtestesítője, műveltségében, szellemi csiszoltságában, érdeklődési körében a megálmodott asz- szonyideál Ady számára. Kissé bizarr, de semmi esetre változott- Tehetősebb polgá- pétervár, Moszkva, de nem, sem visszatetszést keltő múlt rai, a közhivatólnokok éppúgy mégis Páris”. állt Adél mögött. Atyja, Brüll mint a kereskedők, orvosok, Ebbéli latolgatása közben, Samu vagyonos nagyváradi ügyvédek családostól nyaral- épp a nyaralási szezon idején kereskedő volt, szép hozo- ni utaztak Ostendétől Abbázá- érkezett meg Párizsból édes- mánnyal ment férjhez a szép ig, a Magas-Tátrától Tusnád- anyja látogatására a Nagyvá- Adél a szintén nagyváradi, fürdőig, Pőstyéntől a svájci radról elszármazott híres asz- szintén kereskedő Diósi Ödön- tavak partjáig. Ady ilyenkor szony, Diósi Ödönné, de akit hoz. Egy ideig Szófiában el- is Váradon maradt, legfeljebb inkább Brüll Adélként emle- tek, magas körökkel tartottak néhány napra haza-haza ruc- gettek. Fehér Dezsőné, a baráti és üzleti kapcsolatokat, cant a szülői környezetbe. A Nagyváradi Napló főszerkesz- de máig sem tisztázott ok mi- vakációs pangás idején különö- tőjének felesége gyermekkori att egyik percről a másikra el sen érezte, hogy tógabb moz- barátságot tartott vele. Brüll kellett hagyniok a bolgár fő- gástérre lenne szüksége. Ezt a Adél Párizsban is rendszeres várost. Párizsban telepedtek hangulatát fejezi ki alábbival- olvasója volt a Nagyváradi le, Diósi Ödön tehetséges, no- lomása: „...bár Budapestet sok Naplónak, Ady munkásságát ha mérsékelten sikeres vállal- affektálással lenéztem, a vidék minden részletében figyelem- kozásokkal állt talpra. Nagy sértett, nyomott, s a legfan- mel kísérte. Hazajöttének be- vagyonra sohasem tettek szert, tasztikusabb terveim voltak: vallott oka méltóit célja volt de jövedelmükből módos, csak- London vagy talán Szent* megismerkedni a nagyhatású nem nagypolgári háztartást költő-újságíróval. Fehér De- vezhettek. Adél az érdeklődésI zsőné mutatta be egymásnak hez méltó hozzáértéssel vonókét 1903 júliusában, közös zódott a muzsikához, a festészethez, az irodalomhoz. Különösen a modern francia lírát tartotta sokra, és bizonyos volt abban, hogy a Nagyváradi Napló hasábjairól megismert Ady Endréből, a legjelentősebb magyar poétó válhat, ha sikerül átmenteni a világ akkori szellemi központjába a nagyváradi elszigeteltségből. Soha, egyetlen alkalommal sem csalták meg Ady Endrét az ösztönei. Most is határo.- zottan érzett rá esélyeire. Tudta, hallgatnia kell Diósiné Brüll Adélra. A legkisebb tc- tovaság nélkül fogadta hát el a Párizsba invitáló ajánlatot. Ideiglenes búcsúzásukkor azzal a megállapodásai kísérte Budapestig az asszonyt, hogy rövid néhány hónapon belül követni fogja. Kapcsolatuk szorosságának igazolásaként rövidesen megjelent a Nagyváradi Naplóban első Láda-verse A könnyek asszonya címmel. Ettől kezdve minden lépése szakadatlan, lázas készülődés volt Lédához. S itt jó elő :e el kell oszlatni mindenféle hamis mendemondát arról, hogy Ady Endrét anyagi függőség kötötte Párizsban Diósi ödönékhez. Készülődése legnagyobbrészt épp a kinti megélhetési feltételek biztosításából állt. Anyagi önállóságra mindig kínosan vigyázott. Segítségre ugyan gyakran szorult, de ez soha nem maradt viszonzatlanul. Egyáltalán, pénzügyi kicsinyességek szóba sem jöhettek. Gond nélkül költötte a pénzt, ha volt, s ha elfogyott, foggal körömmel, verejtékes munkával iparkodott új összegeket szerezni. Párizsba készülődvén, mindenféle ábrándos hóbortokat mellőzve, szinte nyárspolgári józansággal próbálta megalapozni kinti egzisztenciáját. Ajánló leveleket szerzett be, egyességet kötött írásai elhelyezésére a Budapesti Hírlappal és a Pesti Naplóval, támogatást kért Szilágy vármegyétől, amelynek őszi közgyűlése meg is szavazott számára 60C korona segélyt. Nem volt érzelgős. Józan érdekeit tartva szem eiőtt, audenciát kért gróf Tisza István miniszterelnöktől, akit pedig szívből utált és megvetett. Gyakran mondogatta róla: a gróf apja, Tisza Kálmán még úgy kormányozta Magyarországot, mint egy patriarchális alispán, a varmegyét: Tisza István viszont úgy bánik az országgal, mint egy komisz főszolgabíró a járásával. Mégis eltökélte Ady. hogy ösztöndíjat kér párizsi tartózkodásához ettől a ,komisz főszolgabírótól”. Fogadta a miniszterelnök, de kérését elutasította. Udvarias hűvösséggel bánt vele. Ady önérzetét súlyos seb érte. Szomorúan jegyezte fel újságírónoteszébe: „istenem, tudják-e ezek a kegyelmes urak, nogy az ajtajukon alázattal kopogtató kis firkászok hogv lenézik őket?...” (Folytatjuk)