Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

Jubileum az óvodában Nagy családdá fonlak egybe 9 msrfa** Czudarné a picinyek között­Cím: Balassagyarmat Ferenc út. Színhely: óvoda. Alkalom: Deák lyosót, a szabadtól leválasztó zany, paradicsom ez a javá- üvegfalat. De a vízműnél, a ból! gabonaforgalmi vállalatnál . , dolgozók is sokat serényked­egy jubileum. tek bogy otthonosabbá tegyék — Ezt mind, mi csináltuk — újságolta a vezető óvónő, s ujja a polcokra mutat, ahol kartondobozok sorakoznak, benne közkedvelt mesék, filcből megszemélyesített fi­guráival. A másik ládika a Huszonötödik esztendje, hogy a környezetét, a varos harmadik ovodaja, ugyanazon épületben üzemel. — A mi intézményünk hu­szonöt esztendőn keresztül ★ korszerűsödött hangsúlyoz- £££iúban a" télről? vagy ... . , . za Czudarné- S ebben, sok az tavaszról, amott meg a mun­Ha valaki megírná az ovo- igazság, hiszen ma mar négy k- ö’2Űjtött fénvkénki- dák történetét, bizonyára nem csoportot foglalkoztatnak. Az feledkezne meg a balassagyar- előterekben parányi fogasok, tók MlAd_mmd az öletességet, mati Deák Fei-enc útiakról. szekrények, mintha egy mese- a kezdeményezőkészséget di­— a 7 i-es és a Szondi ut- be cseppent volna a látogató. é i cai már f&fi t ptoinyeket, « -Az óvodánk nagy szere­amikor hozzáláttunk az uj v a’ em];I pet tölt be a városban és óvoda szervezéséhez. Neze- ._kollektívák, járásban is- A környezeti gettük a lakásokat, kerestük a legmegfelelőbbet, míg végül J^ert a .Pirii .... „ rábukkantunk. A tanács segít- ,c a a többi kozott az a és Mert a Deák Ferenc úti ovo- ének- munkaközösség bázisául egyik szolgaiunk, ami egyben jelzi Bégével a lakóknak másutt legkedvesebbé vált. tapasztalatokatj ^”s^reEnf” ^ biztosítottunk helyet, igy 1952. Annak idején idejárt — a említi Czudarné. november 7-én megnyílt a ma is a városban élő — Suba _ T • t kívánok' legújnhlo ^^ekintéanény- Mihály Ecker Kálmán, Kai- harsogják kórusban a picik, Csak a legszuksegesebb felsze- már Pál, Kovács László, He- „h " kimvitink az aitót relésekkel rendelkeztünk: asz- gedüs Jánosné, most meg a p, J? r _ ő 23 ^éve tatokkal, székekkel. Ami még csemetéik, Stolcz Gábor gyér- RZOr2oskodik az óvodában _ a k ellett, a tanács pincéjében -ekei már búcsút i. vettek a* Sb^ ^éget ért fogtolko kutattunk utána. A város fia- óvodáktól, a lányok iskolába • 1OTalmas részleteiről mesé tál óvónői tisztogatták az ab lakokat, színes krepp-papír­mentek, de a szülők ma is a vezefá óvónőnek. A másik ... . ... . ... „ . szívesen gondolnak vissza a teremben már a tízóraihoz bol formaitok függönyt amo- negyedszazaddal ezelőtt tor- készülődnek. Szabó Andrásné lyan draperiafélet, hogy a téntekre. csupaszságot valamivel el­lensúlyozzák. Még egy új seprűnek is örültünk — emlék­szik vissza a kezdet-kezdeté­re Czudar Sándorné, vezető­óvónő. ö az első perctől kezd­ve a gyermekintézmény dolgo­zója. igazítja el a gyermekeket. S, ‘hogy mire emlékszik A Deák Ferenc úti óvodai vissza legszívesebben a veze- egy nagy családdá forrt egy- tő óvónő? Talán minden eltelt be. Sáliéi Lászlóné is bejár esztendő maradandó élménye- beszélgetni nap mint nap, pé­két hozott számára is. De a d;g a dajkai teendőket már a kezdet nehézségeit sohasem nyugdíj váltotta fel, s a volt tudja elfelejteni. Meg a mun- óvodások is felkeresik az in­kába fektetett mérhetetlen tézménvt. Hiába, a 25 év nem ^lllllinilllllllllllltlIIIIIIIIIIMilHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIillllllllllllHIHIIIIIilllllilllllllllllllllllUllUIIIIIIIUIIIIUIIIinilllllllUllllllillllllHIIIIIIIIIinillllllllllllllMIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllllllIinilllllHllllllllinilllllllllllllllllllllB Új szülészei, nőgyógyászai — A szülök segítségévéi ke- energiát, hogy a kies házból múlik el nyomtalanul! szítottunk babakat, labdákat, a koliégákkal együtt gyermek­viaszos vászonból — mondja, paradicsomot varázsoltak. Bi- S. G. Az udvaron derékig ért a ** fü. Akkor! Ma már árnyas li­getek, búvóhely céljául szolgá­ló bokrok, felcseperedett fák jelzik az elmúlt negyedszáza­dot. A kopasz fák között most is látni a gondosan készített babaházat, a kialakított ját­szóhelyeket. A csoportoknak külön-külön udvarrész ál! rendelkezésükre. A vezető­óvónő még mindig a kezdetről írlesél: — Akkoriban az óvodások zöme a délelőtti órák után hazatért — jegyzi meg- — Kevés édesanya dolgozott rendszeresen. Ma más a hely­zet. Az új munkahelyek ré­vén mind többen találtak a nők közül is elfoglaltságot — magyarázza. Ezért változások következtek be a Deák Ferenc úti óvodában is. A szűk ter­meket kinőtték, az épülethez csatolt szolgálati lakást tehát foglalkoztató termekké alakí­tották. Az épületet az eltelt huszonöt év alatt többször át­alakították. Legutóbb 1968- ban költött rá a városi tanács 300 ezer forintot, s a kiszol­gáló helyiségeket is bővítet­ték. — Óvodánkat sok szocialis­ta brigád is segíti, akikről mindig szívesen emlékezünk meg — sorolja az óvoda ve­zetője. Említi többek között a fémipari vállalat „Béke“ brpiádjót, Krajcsi János bri­gádvezetővel az élen ők ké­szítették péládul a nyitott fo­Ajándékok A decemberi hideg szél hó- felhöket görget a város felett. Nem az elsőket, hiszen az idén borította már fehér ta­karó a várost, nap mint nap nulla fok alá csúszik a hőmé­rő higanyszála is. Mégis, ez a reggel nem a hidegség, a fagy reggele, mintha a balas­sagyarmatiak tüzetesebben indulnának kora hajnalban a kábelgyár, fémipari vállalat, bútorgyár felé, s a diákok is vidámabban masírozriának az iskolába. Mintha ki lenne írva a homlokra, hogy Balassagyar­mat ismét a felszabadulás év­fordulóját ünnepli, s immá­ron a harmincharmadikat. A levegő megtelik a város téli zajaival. A közelmúltban tágasra alakított főutcán au­tóbuszok sorakoznak, hogy a környékbelieket úticéljukhoz röpítsék, a városi tanács előtt néhány suhanc friss újságot olvas. Az üzletek redőnyei tompa zörejjel húzódzkodnak fölfelé, hogy majd az ajtón át karácsonyi bevásárlásra ké­szülők áradjanak be. Mert a december az ajándékozás ha­vának is mondható. Az apu távirányíthatós játékot ke­res a csemetéknek, az anyu nyakkendőt a családfőnek, a gyerekek meg egész évben spórolt pénzükön vásárolnak meglepetésnek valót. S van­nak a jándékok, amelyek min­denkit egyformán érintenek. Vegyünk egy újonnan épült lakást, vagy egy korszerű ön- kiszolgáló boltot! Esetleg egy óvodát, ahol a lurkók ked­vükre tölthetik a napot, vagy egy szociális létesítményt az új gyárban, ahol a világ szinte valamennyi kontinen­sén használatos eszközöket készítenek. Balassagyarma­ton ma már szinte minden­nap „születik” valami aján­dék. A kismamajelöltek kor­szerű szülészeti pavilont kap­nak, az albérletben szoron­gok a postást várják, aki a lakáskiutalást nyomja ke­zükbe, a háziasszonyok új szolgáltató egységekben köny- nyíthetik a „második” mű­szakot, s lehetne sorolni to­vább. Ezek az ajándékok. nem kötődnek se a karácsonyhoz, se a mikuláshoz. Az építő­munkához kötődnek. A város­ban élők és dolgozók igye­kezetéhez, akik becsülettel látják el napi feladataikat, nem sajnálják erejüket, ener­giájukat s a napi tennivalók mellett még társadalmi mun­kájukkal is hozzájárulnak Balassagyarmat gyarapításá­hoz. S, amikor évről évre az ünnepi tanácsülésen számot vetnek az ünnepi beszédben az elmúlt időszak sikereiről, a legfrisebb eredményekről, egy pillanatra felötlik az ott ülőkben, mint ahogy az is­kolába, munkába indulókban is, hogy a város legszebb ajándékát már megkapta. Csehszlovákia művészetének jegyében (Folytatás az 1. oldalról.) együtteseknek átadják megér­demelt jutalmukat. Az esti Az irodalmi színpadok ver- gálaműsorban az idei irodalmi senyének zárónapján, szom- színpadi napok első és máso- baton, a hajdúböszörményi, a dik helyezettjei lépnek fel, va- szombathelyi Hekszisz, a ba- lamint a morvái Dolina együt- Iassagyarmati Ex Libris, a tes és kassai Szép Szó Iro- miskolci Pécsi Sándor, és a dalmi Színpad, kaposvári Fonómunkás iro- A fesztivál ideje alatt — ezt dalmi színpad mutatkozik be- js már a hagyományok szerint Az együttesek Smocek Labi- — a város és a járás külön- rintus, Fuks Mundstock úr, a böző üzemeiben, művelődési félelem ellen, Capek A róva- intézményeiben műsort ad- rok életéből (Zsákmányolok), nak a résztvevő együttesek. Stechlik—Kalinszki A bizalom Egy-egy csoport ellátogat töb- vonala című művét és A szó- bek között a balassagyarmati morú város című szerkesztett kábelgyárba, a fémipari vál- műsort viszik közönség elé. A lalathoz, a kötöttárugyárba és bemutatók után VIT-karnevál kerámiába, a kórházba, a vá- címmel diaporámás vetítést, rosgazdálkodási vállalathoz, a pol-beat bemutatót rendeznek, határőrséghez és az ipari sok-sok tánccal, zenével és szakmunkásképző intézetbe, játékka-l. valamint a vasutasok kultúr­A XIII. Madách Imre Irodai- otthonába- A járás községei mi Színpadi Napok vasárnapi közül Drégelypalánk, Örha- befejező napján filmvetítést lom, Szügy, Bércéi, Becske és rendeznek a Madách Imre Érsekvadkert közönsége lát- Filmszínházban. Az érdeklő- hat néhány produkciót. A dők a Lázroham című- filmet szécsényi művelődési központ­tekinthetik meg. Ezt követően ban a Itassalak és Dolina eredményt hirdetnek, s a leg- együttes mutotják be előadá- jobb teljesítményt nyújtó sukat. Balassagyarmat története „Régi adósságot törleszt..." A múlt tisztelete, a hagyó- szerkesztőbizottság — dr. Ba- mányok őrzése az utókor egyik logh Sándor egyetemi tanár legjelentősebb feladata, mi- vezetésével —azonban a régi ként a hagyatékok tovább fej- igény kielégítését szívügynek lesztése, korábbi évtizedek te- tekintette. Ehhez még páro- pasztalatainak hasznosítása. A sült, hogy a mindennapi mun- város, Balassagyarmat tör- kában is újat, változatosságot ténete feldolgozásához már kereső ember számára öröm többször hozzáláttak kutatók, egy ilyen alkotásban való közéleti személyiségek, de a részvétel, s az alkotók között feladat bonyolultsága, a* szer- ilyenek sorolhatók fel — em- teágazó szálak, s ki tudja még líti Kmetty Kálmán, a városi mi okból, a feldolgozás végül tanács elnökhelyettese, csupán elképzelés maradt- A Micsoda munka, szervezés, hú- azonban most már szárny- koordinálótevékenység, kel- ra kelhet: tizenkét tagú szer- lett ahhoz, hogy a több száz ol- keszbőbizottság munkája dalas monográfia végül is a eredményeként elkészült a nyomdában ölthessen testet? monográfia. „A fáradtságot elfelejtettük* „A jelen kötet egy régi amikor a célra gondoltunk. A. adósságot törleszt... Városunk megvalósítás reménye acé- több száz éves múltja — mint tozta akaratunkat...” __ — ezt a könyv lapai is bizonyít- nyilatkozta a szerkesztőbe jak, számtalan hősi küzdelmet zottság egyik tagja, takar, de nem kevesebb a bal- A mű elkészült- A város sors sem... Épülő-:szépülő vá- történetét 896-tól 1962-ig fog- rosunk gazdagabb lett történe- lalja csokorba, s egy-egy feje­iének megírásával” — áll a zet, mint díszes bokréta vi- kötst bevezetőjében. Ezt az elő- rágszála pontosan meghatároz szót Lombos Márton, a városi zó helyre illleszthető csupán, tanács közelmúltban nyuga- Ez az a kezdeményezés, ami- lomba vonult, köztiszteletben nek kapcsán nem szabad fu- álló elnöke fogalmazta eképp. karkodnia a dicsérő szavakkal, S, hogy az adósságot mennyi- hiszen a várost, Balassagyar- re sikerült törleszteni? Biao- matot legjobban ismerők, nyára történészek, . állhatatos fáradtságot és energiát nem kritikusok veszik bonckés alá kímélők, ragadtok tollat, s ön- a lapok tartalmát. Elöljáróban tötték végleges formába Ba- azonban bizonyos: a legújabb lassagyarmat történetét, kezdeményezést, siker koro- S az anyaggyűjtés, rendsze- názta, példázza ezt a díszes rezés közben mennyi élmény kivitelű kötet is- gyűlt össze, mennyi kedves — A múltban négy-öt alka- emlék sorakozott egymás mel- tommal, komoly elhatározással lé. amely talán már egy má- kezdtek hasonló vállalkozásba, sik mű alapjait is megvetette. Nem lett könyv belőle. A (Sz.) Aradi István­ná, a Balassa­gyarmati városi Ta­nács kórházának és rendelőintéze­tének beruházá­si főelőadója há­rom esztendeig, a tervek elké­szültétől az épü­let berendezéséig kísérte gondos figyelemmel a 141 ágyas szülésze­ti, nőgyógyászati pavilon létrejöt­tét. A minden te­kintetben kor­szerű létesít­mény terveit a debreceni terve- ző vállalat készí­tette, s a nézsai TÖVÁLL szak­emberei valósították meg. Ed­dig 33 millió forintot költöt­tek rá, s a jövő év eleji át­adásig még további százezre* két áldoznak. Jelenleg ugyan­is az alvállalkozók a hiány- pótlási munkálatokat végzik az építményen. Lesz benne központi fűtés és minden szo­bájában hideg-meleg víz. — Nagyon nagy szüksé­* i 1 »Ili günk van már az új szülé­szeti, nőgyógyászati pavilon­ra — mondja a törékeny al­katú, de erős, határozott ka­rakter benyomását keltő asz- szony. — Amióta szokássá vált, hogy kórházban szül­nek az asszonyok, s a népe­sedéspolitikai határozattal, a számos kedvezménnyel megnövekedett a szülési kedv, azóta nagyon zsúfoltakká vál­tak az osztályok. S egyúttal korszerűtlenekké is. De inkább előre tekint­sünk, nézzük meg mennyivel és miben ad többet az új lé­tesítmény a jelenleginél! A központi fűtést és a hideg­meleg vizet már említettük. Ezen előnyök mellett elmond­hatjuk, hogy a kórtermek lég­tere is növekszik, s több négyzetméternyi hely jut egy betegre, kismamára. Az eddiginél jóval több szociá­lis helyiség — például fürdő, zuhanyozó — áll az itt fek­vők rendelkezésére. A szo­bákban beépített szekrények vannak, minden ágy mellett négy, némelyik mellett öt csatlakozóhely. Külön az ol­vasólámpának, az éjszakai vi­lágításnak, a hírközlő beren­dezésnek. Sőt, egyes ágyak mellett oxigénvótelezésre Is lehetőség nyílik. Az új szülészet, nőgyógyá­szat beüzemelési. határideje január elseje. Ax hiánypótlá­sokkal egyidőben folyik az orvosi felszerelések beszer­zése, beépítési munkálata. Korszerű orvosi eszközökre, műszerekre 3 millió 600 ezer forintot költöttek, s elsősor­ban a sok előnyös tulajdon­sággal rendelkező, nagyon megbízható MEDICOR­gyártmányokat szerezték be. A felszereléseknek csak mi­nimális része lesz külföldi gyártmány, főként Angliában, a Német Demokratikus Köz­társaságban és Csehszlovákiá­ban készültek. Mint például a Boyle-altató, vagy a steri­lizátor. Az új szülészeti, nőgyógyá­szati pavilonról elkezdett be­szélgetést a két osztály alag­sorában, az orvosi ügyeletes szobában folytatjuk. Bizony csöppet sem irigylésre méltó helyszín ez, a poros kazánház szomszédságában. — Jelenleg 71 ágyunk van a két osztályon — mondja rövid fejszámolás után dr. Szabadkai György adjunktus. — Átlagban három szülés jut egyetlen napra, s évente kö­rülbelül 250 műtétet végzünk. — Munka tehát van bőven, és nyilvánvalóan lesz az új helyen is. Hogyan készülnek az átállásra? — Lényegesen javulnak anyagi, eszköz- és személyi ellátottságunk jellemzői. Négy fiatal, kezdő oqvos ér­kezett a közelmúltban hoz­zánk, s folyamatosan egé­szítjük ki a nővérek állomá­nyát is. Anyagi szempontból pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szinte teljesen új felszerelése­ket vásárolhattunk, s a régi eszközöket csak minimális számban visszük át az inté­zetbe. A háromszintes épület alag­sorában — a tervek szerint — a gazdasági helyiségeket helyezik el, egyik szintjén a gyermekágyas anyákat és a csecsemőket, másikán a nő­gyógyászatot és a műtőt. Az elhelyezés körülményei ösz- szehasonlíthatatlanul jobbak lesznek a korábbinál. Most a szülőszoba és a műtő telje­sen elkülönül egymástól, lég­kondicionáló berendezést működtetnek, ami korántsem gyakori Magyarországon. Je­lentős mértékben javulnak az itt dolgozók munkakörül­ményei. Szükség szerint pél­dául úgynevezett kisműtők felszerelése is megoldható. Érthető hát, hogy nagyon várják már Balassagyarma­ton, orvosolt, nővérek és a leendő anyák is a kényelmes feltételeket, az esztétikus, hi­giénikus környezetet biztosí­tó új létesítmény átadását. (ok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom