Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
Rendszeres lehetőségük nyílik a Nógrád megyei amatőr és hivatásos alkotóművészeknek arra, hogy bemutatkozzanak a nagyközönségnek, Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központban. Az előcsarnokban levő minigaléria legutóbb Gugi László nagyméretű képeinek adott otthont, aki a salgótarjáni futóklub tagjaként már több rangos kiállításon ért el megérdemelt sikert. A nagy technikai hozzáértéssel készült felvételek művészi igényességgel mutatják be a tehetséges fiatal alkotókészségét melynek Rétságon tanúi lehetnek az érdeklődők. — kj — Filmlevél Gyalog galopp A közhelyszótárban úgynevezett ,.jobb” és az vetkező filmjükben hasznosít- engednek társasé- hatnák az ebből az alkotásuk- nyoknak, gokban találkozhatunk ezzel ból levonható- többnyire a kijelentéssel: a humor nem- hátborzongató tanulságokat, zetközi, a nevetés nem is- Reméljük, akkor nyilvánvaló mer határokat. Ugyanezeken lesz előttük, hogy egy sikeres a helyeken hallhatjuk azt a vígjátékhoz szélesebb körben szintén sokat mondó állítást, ismert alapszituáció kellhagy nincsenek egyformán Mert Arthur király kelta gondolkodó emberek. Hogy az legendáját igazán nem illet- ilyesfajta alapigazságokkal hetjük ezzel a jelzővel. A be- nern sokra mehet az ember, avatott kevesek a legenda va- filmünk egyértelműen bízó- lamdféle „deheroizálását” nyitja^ láthatják, de a döntő többségnek csak egyenetlen színvona- A Gyalog galopp valószínű- jú kép- és ötletfolyam adatik, leg egy tudományos kísérlet Amit aztán fogadhat kacagva, eszköze, amely a vígjáték fii- vagy fintorogva. E sorok író- mes lehetőségeinek próbált a ja utóbbit választotta. No. maga módján új utakat nyit- nem éppen vérmérsékletének ni. Mintha annak próbálnának megfelelően. De riasztotta az utánajárni az alkotók, hogy a közönséges malackodás, amit egy-egy humoros szituációra. a f,nm készítői itt-ott megen- miként reagálnak különféle gedtek maguknak. Vannak nációk honpolgárai. Kérdés olyanok is akik azt állítják, persze, miféle módszerekkel hogy ez az angol humor sa- kísérhetik nyomon a „szer- játossága- amely részint még zők” művük visszhangját, ma jS a viktoriánus idők ál- lehetséges-e ez egyáltalán a szemérmével magyarázható. a rossz hagyomá- olcsó tartalommal töltik meg az amúgy is elkoptatott sablonokat. így aztán az a furcsa helyzet áll elő, hogy az alig ismert legendát hazai tucatviccek levében pácolva tálalják elénk- Nem a nevetéstől, ettől fájdul meg a hasunk! m. m. Egy esztendő új helyen Kudarcok és örömök Hóurádon Végignyitogatjuk valamennyi lehetséges bejárati ajtó kilincsét, de nem nyílik egyik sem. Délután kettőre jár. A művelődési ház előtti for- ráskútból vizet tölt egy idősebb asszony. Csodálkozik, hogy nincs nyitva a ház. majd tanácsolja, próbáljunk szerencsét a tanácson. Mert ha az igazgató itt nincs, akkor ott biztosan megtaláljuk. És igaza volt. A tanácsházán elmondják, hogy Surányi János, a nógrádi művelődési otthon huszonéves vezetője gyakran keresi fel őket megbeszélni a gondokat, tanácsokat, ötleteket s olykor-olykor nagyobb segítséget, támogatást kérni. A községnek ma egy éve van függetlenített népművelője, s azóta dolgozik itt Surányi János. — Hogyan fogadták Nóg- rádon? — A legnagyobb ' szeretettel és segítőkészséggel. Hívtak és úgy éreztem, hogy ide érdemes jönnöm, jobbak lesznek a munkakörülményeim, nagyobbak a lehetőségek. — Számítása beigazolódott? — Eddig igen. Bár kezdetben voltak apróbb nehézségek. Némelyik helyi vezetőhöz négyszer-ötször is el kellett mennem „udvarolni”, hogy elfogadják, amit akarok, és a szavaikat, ígéreteiket megtartsák. Ez átmenetileg kedvét szegi az embernek. De most már érzésem szerint jól állnak a dolgok. A termelőszövetkezet támogat, segít a szervezésben, belépőjegyeket vásárol a rendezvényekre. A tanácsiak is nagyon segítőkészek. Egészen másak, mint amilyenek az előző munkahelyemen, Nézsán voltak. A pedafilmforgatás labirintusaiban. , . ... , Mindenesetre jó lenne, ha si- Mondjuk inkább, hogy az átkerülne. Mert akkor talán kö- kotok felületességével. Mert Mai fv-ajánlafunk Az angol produkcióban ké20.55: Híres szürkék. Az iskolalovaglásban méA Kisfilmek a nagyvilágból neket használnak, s velük kiszokásos öszeállításában kerül aknázzák mindazokat a lehe- sor a bécsi spanyol lovasásko- tőségeket, amelyekre a ló és la díszbemutatójának közvetí- az ember együttesen képes, tésére — felvételről —, amelyet a négyszáz éves jubileum alkalmából rendeztek meg. szült film ama az ünnepélyes 1572-ben alapították Bécs- szertartásra vezet él, ame- ben a spanyol lovasiskolát, a jygj a négyszáz éves jubileum Hóta a klasszikus iskolalovag- világított schöbrunní kastély lás legendás bemutatói. parkjában rendeztek megGerencsér Miklós: Ady Endre élettörténete Az iskolában kapott tudással soha nem érte be. Miközben oktatgatták a „nagyon derék atyák”, valóságos olvasási düh kerítette hatalmába. Válogatás nélkül falta a keze- ügyébe került könyveket. Kétségtelen, nemcsak testi értelemben változtatták meg a korai érettség jegyei. Önértékelését éppen az különböztette meg a közönséges hiúságtól. hogy szellemi igények szerint is magas mércét parancsolt magára. Akár tudatosan. akár ösztönösen, de tisztába jött vele: nem állt mögötte kivételes tekintély sem rangban, sem vagyonban, így hát a kispolgáriasan úri külsőségek mellé meg kellett szereznie a tudásnak kijáró respsktet. Talán túlzottnak vélhetnénk ekkora valóságérzéket egy kamasztól, de tudni kell, hogy Ady Endre, soha, rövid nadrágos kisdiák korában sem volt naiv, szellemileg pedig a legkevésbé gyermekes- A társasághoz módfelett vonzódó fiú semmiképp nem érhette be az idétlen, felszínes fecsegésekkel. Lénye legmélyéről fakadóan, eredendő hajlammal viseltetett a tartalmi értékek iránt. Természetesen, oktalanság lenne bölcseleti magasröptűséget tulajdonítani az alsós gimnazistáknak, de életkorához méretezetten megszokott erénye lett a nívós társalkodás, ehhez pedig elengedhetetlen „volt az olvasottság, lévén azidőben a kisvárosi műveltség szinte kizárólagos forrása Sl z irodalom Mint láthattuk, mégsem vált belőle fakó könyvmoly, hanem túláradó életszeretettel vette ki részét a serdülőkor mulatságaiból. Akkoriban még a természetet is szerette, jóNOGRÁD - 1977. december 1., csütörtök fajta kirándulásokat rendeztek Nagykároly környékére. Negyedikes korában, február végén az Ecsedi lápra mentek csónakázni. Pórul ’jártak, a csónak felborult. Ady hetekig nyomta az ágyat hűlés miatt, ízületei súlyosan átfáztak. Azért érdemes megemlíteni ezt a majdnem végzetes epizódot, mert lábai sohasem heverték ki a károsodást. Megvékonyodtak, elgyengültek, nem bírták a gyaloglást. Innen az ok, miért volt örökké szüksége konflisra, fiákerre. Nagykárolyról szólván, sorsszerű jelentősége van annak, hogy itt ismerkedett meg és kötött barátságot a polgári radikalizmus későbbi hírneves alakjával, Jászi. Oszkárral, és a majdani kommunista mozgalom nagyszerű személyiségével, Madzsar Józseffel. Kellett tehát ott Nagykárolyban valami fontosnak történnie, valami mélyről fakadó összhangnak léteznie, hogy é’ppen ez a három fiú maradt meg az egymás Iránti töretlen, felhőtlen hűségben. Ady jó pajtás volt általában, szívélyes, szeretetre méltó tudott lenni valamennyi iskolatársához. Haragról, gyűlölködésről soha nem beszélt sem ő, sem más életének alaposabb ismerői közül. Nem véletlen tehát, hogy éppen Jászai és Madzsar emelkedtek ki Ady mellett a nagykárolyi népes diákrajból. Lírai véletlen viszont, hogy ugyanebben az időben veljik együtt nevelkedett a szatmári városban Kaffka Margit, a mindmáig legnagyobb magyar asszonyíró. Nem tudtak egymásról. Jóval később, már a befutottak szintjén köthettek fajlagos, irodalomtörténeti barátságot. ZILAH. A FELEJTHETETLEN „Talán — s ha igen. alaptalanul — katolikus hatásoktó- féltettek otthon, amikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegye ősi kálvinista kollégiumába. Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom, s magaviseletem pedig fogcsikorgató de gyak- rar megvaduló szelídség”. Zilah. a hepehupás Szilágyság székhelye maga is dombokra. lankákra épült város1 hátát a magasodó hegvekne' veti, s nyugati széle már egészen lapos. Kicsi város. Különösen a vármegye nagyságához képest. De ha körbe is lehetett sétálni egy rövid óra alatt, kurta utcáiban, dísztelen, jobbára földszintes házaiban élénk, vidám- felvih" gosult élet zajlott. (Folytatjuk) gógusokra sem mondhatok rosszat. Csupán annyit, hogy időnként kicsit több segítséget is adhatnának. A KISZ- esekkel pedig igazán nagyszerű együtt dolgozni. Szervezők, rendezők, propagandisták, szakköri tagok, nézők egy személyben. Velük tudtam elérni a legtöbb sikert. Legutóbb például a nógrádi községi KISZ-alapszervezet öttagú csapata második lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett Arany- híd megyei vetélkedőn. — Mi jelenti ma a legnagyobb gondját? — Az, hogy nem sikerült az éves munkatervemet százszázalékosan megvalósítani. — Miért? — A készítés idején még új ember voltam, nem ismertem a helyi viszonyokat, szokásokat, az embereket. S ezért a terv „erősebbre” sikeredett a kelleténél, ezért több mindent, amit terveztem, nem tudtam megcsinálni. — Például? — A falumúzeumot, több szakkör megszervezését, néhány kiscsoport élére megfelelő, hozzáértő vezető állítását. Több rendezvényre ráfizettem. — Milyen jellegűek voltak? — Nagytermi műsoros estek, színházi rendezvények. Több ezer forintba kerültek. Még a gyermekműsorok is, amelyeket mi nagyon olcsón adunk. Legnagyobb csalódásom pedig, talán mert álmomban sem mertem volna gondolni rá, a Kabos-est volt. Vasárnap délután ötre kötöttem le az előadást. Kifejezetten olyan időpontra, amikor az emberek többsége ráér. S mi történt? Hatvannyolcán jöttek el mindössze. Holott lehettek volna kétszázhúszan. A másik nagy gondomat, amit csak másokkal együttműködve tudok megvalósítani, éppen ez jelenti: hogyan lehetne a lakosság nagyobb részét becsalogatni a művelődési házba. it A nógrádi művelődési otthon jövőre lesz tízesztendős. De a tervezői akkor még nem gondoltak arra, hogy a kívülről nagyon pompás és tetszetős építmény néhány éven belül korszerűtlen lesz. Kiscsoportos foglalkozások céljaira mindössze két helyiséget építettek, egyikben a fotószakkör rendezkedett be. másikban az igazgató. Ilyen körülmények között bizony nem kevés fejtörést okoz a szakkörök, öntevékeny művészeti csoportok elhelyezése, az igények és a követelmények szerinti működtetése Ugyanis jelenleg nem kevesebb, mint hat ilyen kiscsoport — fotó-, báb-, hímző-, — és MHSZ modellezőszakkör működik a művelődési házban. Év végére szervezik meg a menyecskekórust. A község 2300 lakosának van tehát választási lehetősége, ami még — kitűnt a népművelő elégedetlenségéből is — tovább szélesítendő. — Mi elégedettek vagyunk a kultúrház igazgatójával — fogalmazza meg a hivatalos véleményt Garamvölgyi Erzsébet tanácstitkár. — Rengeteg a kijáró dolgozónk, sokat dolgoznak az emberek. A népművelőnek nincs könnyű dolga. De igyekszik, és ez tiszteletre méltó. Azt várjuk tőle, hogy jól és színvonalasan működtesse a szakköröket, az Ingázókat is nyerje meg a kulturált szórakozásnak, művelődésnek, erősítse nemzetiségi hagyományaink ápolását. Nógrádon részben a falumúzeummal és a menycske- kórus újbóli megszervezésével, részben társközségünkben, Berkenyén a német nyelvű énekkar megalakításával.' Sulyok László Apám néhány boldog éve Színes magyar film. Irta és rendezte: SIMÓ SÁNDOR Főszereplők: Lohinszky Lóránd, Szakács Eszter, Bujtor István, Madaras József, Patkós Irma, Meszléry Judit. „— Azután nem ment egészen simán, de elhelyezkedtem és csináltam egy-két érdekesebb dolgot. Csak azt nem értem, a fiam miért mindig ezeket az éveket firtatja. Hiszen ez csak néhány év volt az életemből.” (Részlet a forgatókönyvből) Megyei bemutatók: Salgótarján, december 1—4. Balassagyarmat, december 5—7.
