Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

Honnan származnak a kisbolygók? Ritka jelenségnek — egy üstökös kisbolygóvá alakulá­sának — voltak tanúi szovjet csillagászok. A tizenötös fény­erejű csillagosztályba sorolha­tó égi utas jelenleg a Jupi­ter és a kisbolygók övezeté­nek pályája között halad. A felfedezőiről Szmirnova- Csernih névre keresztelt üstö­köst ez év márciusában a krí­mi obszervatóriumban fedez­ték fel. Már az üstökös moz­gásáról kapott első adatok szá­mítógépes feldolgozása is nagy érdeklődést keltett a tudósok körében. Az üstökösnek a ha­gyományostól eltérően nem nyújtott, hanem a kisbolygók pályaelemeihez közelálló jel- lemzőjű körpályája volt Szakértők véleménye sze­rint az új üstökös mozgása az első tudományos tény, amely szemléletesen alátámasztja szovjet csillagászok hipotézi­sét. Eszerint az úgynevezett kisbolygóöv, amely egykori bolygók töredékeiből áll, üstökösökkel állandóan kiegé­szül. Az üstökösök a Naprendszer periférikus részeiből érkeznek. Gigantikus ellipsziseket leíró repülések során bekövetkező ütközés esetén jégmagjuk koz­mikus port, meteoritokat „fa­gyaszthat” magába és elég nagyméretű szilárd testeket képezhet. Csebotarjev professzor el­méleti számításai szerint egyes esetekben a Jupi­ter erős gfavitációs te­re befogja a közelében átha­ladó üstököst és pályáját mó­dosítva „belöki” a kisbolygók övébe. Minden bizonnyal ez történt a Szmirnova-Csernih üstökössel is. A Föld lakossága 1975. közepén a föld lakos­sága 4,147 milliárd fő volt, évi 2,2 százalék szaporulattal. Ázsia lakossága 2,407 milliárd és évente 2,5 százalékkal nö­vekedik. Afrika 480 milliós la­kossága 2,8 százalékkal, Dél- Amerika 328 millió lakosa pe­dig 2,9 százalékkal szaporodik évente. Európa 27 országában 474 millió ember él és csak évi 0,8 százalékkal szaporo­dik. A Szovjetunió és az USA lakossága 254, illetve 242 mil­lió. Növekedésük is közel áll egymáshoz: 0,9 illetve 1,0 szá­zalék. A föld lakosságának 37 szá­zaléka 15 évesnél fiatalabb. 15 év alatti életkorú Afrika la­kosságának 44, Ázsiáénak 40 és Európának 26 százaléka. A Szovjetunió lakosainak 29 szá­zaléka fiatalabb 15 évesnél, míg Észak-Amerika lakosai­nak 27 százaléka. Orvosság a tajgának Legveszélyesebb kártevőjétől — a szibériai selyemlepkétől — szabadítja meg a fajgát az , irkutszki egyetem mikrobioló­giai laboratóriumában kidol­gozott inszektin és a dendro- bacillin nevű készítmény. Kezdetben — még a negy­venes évek végén — a céd­ruserdők megóvása érdekében a selyemlepke kórokozóját te­nyésztették ki. Ez képezi a dendrobacillin alapját. A ké­szítmény ártalmatlan az em­ber; az állatok és a növény­zet számára és jól elviseli a kedvezőtlen külső feltételeket. Nem mossa le az eső, sőt a nedvesség megkönnyíti a fák koronájába való eljutását, ami növeli annak ,a valószínűségét, hogy a dendrobacillin bekerül a rovar szervezetébe. A Bajkálon túli területen még 1963-ban a készítmény­nyel kezelt kiterjedt erdőkben azóta sem bukkant fel ez a kártevő, de a dendrobacillin hasznos Üzbegisztán gyapot­termesztői számára is. Az új készítményt, mely sok ország mikrobiológusainak érdeklődé­sét felkeltette, már 'pari mé­retekben is gyártják. Fénykép a szem belsejéből A szem belsejéről készült fényképek fontosak számos sú­lyos betegség — agyvérzés, szív- és vesebáintalmak, cu­korbetegség — diagnosztizálá­sánál. A pupillát ilyenkor gyógyszerekkel mesterségesen tágítják ki. Ez az eljárás át­meneti kényelmetlenségeken kívül súlyos veszélyekkel is járt és olykor még vaksághoz is vezetett. A Canon cég új fényképező­gépe fölöslegessé teszi a pu­pilla kitágítását. A beteget félhomályos szobában helyezik el, ahol pupillája 1 ötre alatt magától kitágul. Ezután gyön­ge infravörös sugárral vilá­gítanak a szemébe és a visz- szavert sugarakkal egy feke­te-fehér tévéképernyőn ké­pet kapnak a szem belsejéről. Csak azután fényképezik le a szem belsejének beteg részét. A színes fényképet 45 fokos nagylátószögű lencsével, sztro- boszkópikus megvilágítás mel­lett készítik. Az új módszer nemcsak kíméli a beteget, ha­nem gyorsabb is, és elegendő egyetlen képet készíteni a ré­gi 3—4 fölvétellel szemben. A radioaktív kormeghatározás hibája Immár általánosan elterjedt módszer a különböző izotópok arányának alapján meghatá­rozni egyes anyagminták ko­rát. A régészetben, ahol vi­szonylag „fiatal” várgyakat vizsgálnak, leggyakrabban a szén 14-es és 12-es atomsúlyú izotópjának arányát veszik ala­pul. Ez azért is előnyös mert minden szerves anyag tartal­maz több-kevesebb szenet, s így e módszer univerzálisan alkalmazható. Eddig úgy gon­doltuk, hogy a megfigyelt ará­nyok alapján számított kor hibája szorosan összefügg a minta tényleges korával. A San Diego-i egyetem két mun­katársa most arra jött rá, hogy ezen az ún. relatív hi­bán kívül létezik egy + 50 éves abszolút hiba is (lega­lábbis a fák és a faszén ese­tében.) Ennek oka, hogy bár a növények néhány ezrelék pontossággal rögzítik az ak­tuális légkör színizotóp ará­nyát, gyakoriak az 1 százalé­kos hibák is. Éppen ezek ered­ményezik a nagy szórást. Saj­nos ez a hiba még hozzáadó­dik a mérések során fellépő egyéb hibákhoz. Hol tartanak Bel&rádban? Fogalmazni kellene A magyar küldöttség a Száva Palotában. Szép karácsonyi ajándékot letét és megszorozzuk har­kapna Európa, ha a belgrádi találkozó decemberben befe­jezné munkáját és odatenné a kontinens fenyőfája alá ja­vaslatait a nemzetközi együtt­működés fejlesztésére. Ez a lehetőség teljesen nem esett ugyan el, valószínűbb azon­ban, hogy a küldöttek az ün­nepekre hazautaznak és a jö­vő év elején tesznek majd pontot az ,,i”-re. MI VAN A KOSARAKBAN? mincöttel — valamennyi kül döttségnek lehet mondaniva­lója, panasza, javaslata mind­ehhez — nem is csoda, ha hetek óta tárgyalnak és gyor­san nem is érnek a végére. Október elején kezdték el a munkát, az első héten minden küldöttségvezető ismertette álláspontját az európai együtt­működésről — ez volt a ta­lálkozó udvarias, tapintatos szakasza, (s ha nem tévedek ilyen lesz majd az utolsó hét A harminchárom európai és ;s)_ ekkor azt fejtették ki, a két észak-amerikai ország hogy tisztelik a helsinki záró­küldöttei a helsinki záróok- okmányt és ennek szellemé- mányt vizsgálják a Száva Pa- ben akarnak haladni. Októ- lotában, immár hetedik hete: bér közepe óta azonban a mi valósult meg abból, amit hang élesedett, mert — mint két esztendővel ezelőtt a leg- azt egy német közmondás jól főbb vezetők Helsinkiben el- jellemzi — a részletekben határoztak és mi a teendő, rejlik az ördög. Sorra vették Alig van a nemzetközi, az a záróokmány pontjait, s itt államok közötti kapcsolatok- már eltértek a vélemények nak olyan része, amelyről^ itt attől, hogy ki. mennyire tett szó ne esne. A határok sért- eleget az előjpásoknak. hetetlensége. az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás, az emberi jogok elveinek érvényesülése épp úgy szere­pel a témák között, mint az ipari kooperáció, a kereske­delem föllendítése, a tudo­mányos tevékenység össze­hangolása; a nevezetes ..har­madik kosárban” pedig az emberi kapcsolatok, a kultu­rális és az oktatási tapaszta­EGYÜTTMÜKÖDÉSI KÉSZ­SÉGET VÁRUNK A múlt heteknek két fő jellemzője volt: nagyon gon­dosan vizsgálták a záróok­mányt, sok értékes gondolat került napfényre —, ugyan­akkor éles szóváltásoknak, a nézetek szikrázó összecsapá­sának is színhelye volt a Száva Palota. Megállapítot­latok cseréje található. Ha hogy mindenütt történt számba vesszük a felsorolt té­mák minden lehetséges rész­Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 1 6. Végül is a véletlen kínált megoldást a kétféle elképzelés kibékítésére. Valamely köze­li ismerősük küldött levelet Temesvárról, azt ajánlva, hogy Bandi vállaljon állást a bánáti nagyvárosban. Be­szerzi írnoknak a királyi íté­lőtáblához, ahol ellátást, szál­lást és napi 90 krajcár díja­zást fog kapni* Jártasságot szerez az igazságszolgáltatás gyakorlásában, s mint táv- hallgató. nyugodtan, biztosan készülhet vizsgáira, mígnem a jogászi diploma biirtoká'-- jut, Így már a szigorú apa sem ellenezte, hogy a debreceni akadémia helyett a Budapesti Jogtudományi Egyetemre iratkozzon be a második év­folyamra, hiszen úgyis csak vizsgákra kell majd jelentkez­nie temesvári munkahelyéről. Ady tehát 1897. szeptember első felében Budapesetre uta­zott leckekönyve láttamozta- tására és az esedékes tandíj befizetésére. De barátok és al­kalmi ismerősök társaságában megfeledkezett úticéljáről — szórakozott éjszakáról éjsza­kára. így a tandíjjal együtt a hirtelen kölcsönt is elverte, majd ugyanerre a sorsa ju­tott a hazulról kapott gyors­segély. A tandíj harmadszori összegét az Üllői út és a Jó­zsef körút sarkán levő Va­léria kávéházban kérte, s ez a szolidnak egyáltalán nem mondható cím mély megdöb­benést váltott ki az érmind­szenti atyából, aki maga is szeretett ugyan mulatozni, de csak otthon, házilag. A vá­rosi, vigalmi helyeken szo­kásos murik messze estek íz­lésétől, azokkal soha nem tu­dott megbarátkozni. Bandi fiát ennek megfelelően — a tandíj harmadszori törleszté­sével egyidőben — távirati paranccsal szigorúan Temes­várra irányította. Szerencsétlen lépés volt ez. Ady Endre élete végéig úgy emlegette temesvári hónap­jait, mint magánemberi sor­sának legzordabb periódusát- 1897. szeptemberétől 1898. ele­jéig élt a bánáti nagyváros­ban. A részleteket homály fedi. mert életrajzi adatait ségilag- Az otthoni jó bánás­mód, az egymást követő szi­lágysági disznótorok valóságos daliává javították, így erőtel­jes fizikummal utazott márci­usban Budapestre, hogy apja meghagyása szerint rendezze joghallgatói kötelességeit. Nem tudott szótfogadni. Megint elő­kerültek a tavaly szeptemberi cimborák, és a kiskocsmák látogatásával gyorsain fogyott a pénz. gyorsan múlott az idő. Szorult helyzetében újabb pénzeket kért hazulról, ismét és ismét megfogadva, hogy __________________________ jobb belátásra térül. Mintha — ■ - lemásolta volna a fiatal Tolsz­toj pétervári könnyelműsé­geit. 1898. március végén be- illetően mindig zárkózott volt látta, hogy ez így nem mehet a költő, emlékező szemtanú tovább. Utolsó 10 koronáján pedig nem akadt a temesvári vonatjegyet váltott, de nem időtöltéshez. Ínség, sivárság, haza, hanem Zilahra. Állha- magány volt az osztályrésze, tatlan viselkedése miatt egye- A karácsonyt fűtetlen szobá- lőre nem mert az apa szeme ban, elhagyatottan, lázas be- elé kerülni, tegen töltötte. Ráadásul bajt , , . szedett össze valami alkalmi Zilahon, az alma mater nőtől. Mindjárt újév után, pa- szeretett varosában. azonnal naszos hívására érte utazott magara talalt. Itt jól ismertek, az édesanyja, és zaklatott ag- képessegeit sokra tartottak, godalommal vitte haza fiát, társasági .tekintélyét szolidan­aki ugyan már elmúlott 20 san becs^tf*t-. Ef?ik baratja; éves, de „Ides” mindig akko- Végh Miklós otthont adott ra gyengédségben részesítet- ueki, Z. Kiss Ernő ügyvéd pe­te. mint csetlő-botló, fejlődé- dijnokkent alkalmazta sében visszamaradt kis púja korában. Dehogy tett volna szemre­hányást a könnyelmű, botcsi­nálta jogászbojtárnak. Sőt a szigorú apa is annyira meg­ijedt, hogy teljesen feledve neheztelését, serényen iparko­dott szeretettel, gondoskodás­NÓGRÁD - 1977. december A., vasárnap havi 30 forintért. Bohémsége mellett fegyelmezett szellemi munkásnak bizonyult az ügy­védi irodában, noha úgy visel­te el az írnoki robotot, mint akinek fát vágnak a hátán. Annál elszántabb lelkesedés­sel írt cikkeket, verseket a ,.Szilágyság”-nak, amely már sál segédkezni fia mielőbbi gin^nazista korában felkarolta gyógyulásában. Mert akárhogy próbálkozásait, s amely szive- volt, az Ady család legjellem- sen közölte _ Temesvárról kul- zőbb tulajdonságaként az dött alkalmi tudósításait is. E összetartás, az egymást segítő hírlapírói es költői munkalkq- ragaszkodás gyorsan elosz- dasnak koszonhetoen a helyi latta a múló neheztelést- tekintélyek során emelke­dett, önbecsülésének igen jol- VÉGLEGES DÖNTÉS esett a tollával kivívott hír név. Temesvári samyarúságából hamarosan talpra állt egész*; (Folytatjuk) egy. s más a helsinki záró­okmány megvalósításáért, hol több, hol kevesebb. A magyar küldöttek — diplomaták, szak­értők, — különböző bizottsá­gokban beszámoltak a mi eredményeinkről és kívánsá­gainkról. Elmondták egye­bek között, hogy a számítás- technika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az orvos- tudomány területén fejlődött leginkább együttműködésünk egy sor tőkésországgal; kul­turális megállapodást kötöt­tünk néhány olyan kormány­nyal, amellyel eddig nem volt ilyen szerződésünk; szá­mos gazdasági intézkedést tettünk, amelynek hatására könnyebbé vált a kooperáció más államokkal, külföldi cé­gekkel. közismertek az utazá­sokat könnyítő magyar ren­delkezések. Valamennyi föl­szólalónk hozzáfűzte, hogy egyes nyugati államoktól na­gyobb, a miénkhez hasonló együttműködési készséget várunk — legyen szó a keres­kedelemről vagy a vízum­könnyítésekről. Sok küldött­ség számolt be hasonló jó hí­rekről, a helsinki záróokmány tehát bevonult Európa éleié­be, s ez mindennél fontosabb. Belgrád nem tükrözné a való nemzetközi helyzetet, ha nem robbantak volna ki vi­ták. A szocialista, valamint a nem szocialista (tehát az at­lanti és a semleges) küldöt­tek között a fő nézeteltérés az emberi jogok elve, vala­mint a „harmadik * kosár” más szóval, a „humanitárius és egyéb kérdések” körül mutat­kozik. A nyugatiak álláspont­ja szerint a helsinki záróok­mány (az egész dokumentum!) végrehajtásának fő mércéje ez a fejezet, pontosabban en­nek a fejezetnek csak né­hány része, elsősorban a szo­cialista országok vízumkiadá­si, kivándorlási szabályzata. ■Nagyon sok időt szentelnek e témának a nyugati szónokok, megpróbálják felelősségre vonni egyes szocialista kor­mányokat, belemennek még az úgynevezett disszidensek kérdésének taglalásába is, voltaképpen kiállnak azok mellett, akik akár otthon, akár már emigrációban tá­madják szocialista hazájuk rendszerét. Számtalan alka­lommal csaptak már eddig is össze e témakörben Jurij Voroncov szovjet és Arthur Goldbetg amerikai küldött­ségvezető érvei, a szocialista országok is kifejtették a szov­jet küldöttséggel megegyező véleményüket. NE LEGYEN ÍTÉLÖSZÉK Talán nem eléggé köztu­dott — a belgrádi fórumon most szó esett erről is —, hogy az Egyesült Államok máig sem irta alá az emberi jogokról szóló két fontos nemzetközi okmányt, a faji megkülönböztetés felszámolá­sáról, valamint a munkához és a betegbiztosításhoz való jogról szóló konvenciót. Ez tény, de a szocialista orszá­gok nem kívánják ítélőszék­ké változtatni Belgrádot. Ä szovjet küldött egy sajtónyi­latkozatában kijelentette: valamennyi résztvevő állam­nak sokat kell még tennie, hogy a helsinki záróokmány hatékonnyá váljék és Európa valamennyi lakója élvezze gyümölcseit. Petrán János, a magyar delegáció vezetője, igen . higgadtan fogalmazott egy heves szópárbaj közepet­te: valamennyi államnak együtt kell működnie az em­beri jogok érvényesítésében, de ez csak úgy lehet haté­kony, ha tiszteletben tartják egymás alkotmányos rendjét; megengedhetetlen, hogy egyes kormányok, jogot formálja­nak arra, hogy felülbírálják más országok törvényes szerveinek eljárását. Még a nyáron, az előkészí­tő eszmecserén megállapod­tak abban, hogy a bizottságok december közepéig összefog­lalják munkájuk eredményét és előterjesztik javaslataikat a zárónyilatkozat szövegére. Ideje lenne elkezdeni e nyi­latkozat megfogalmazását; Beszélni kellett a múltról,’ igaz, enélkül nem lehetett volna levonni a tanulságokat, de fontosabb a jövő teendő­inek meghatározása, és ezt tartalmazza majd a nyilatko­zat, amelyet a találkozó vé­gén közösen, egyetértéssel kell elfogadniuk. HADGYAKORLATOK, VÍZI ÜT, NYELVTANULÁS Már eddig is több mint hetven előterjesztés fekszik a titkárság asztalán. A listán szerepel a szovjet javaslat, hogy ne tartsanak Európá­ban 50—60 ezer fősnél na­gyobb hadgyakorlatokat; a magyarok a kevéssé elterjedt nyelvek oktatásának, az e nyelven írt irodalom minél szélesebb körű lefordításá­nál^ előmozdítását szorgal­mazzák; Ausztria az egységes európai víziút-rendszer kiala­kítását kívánja; Svájc, a vi­tás kérdések békés rendezésé­re nemzetközi fórumot, dön­tőbíróságot hozna létre. E példák azt mutatják, hogy nemcsak viták dúlnak Belg- rádban, e szülési fájdalmak közepette hasznos tervek is körvonalazódnak. Igaz, olyan javaslatok is napirendre ke­rülnek majd, amelyek nem fogadhatók el vagy ebben a formában nem nyerhetik el az egységes jóváhagyást, s mi több, ' naponta nyújtanak be új és új papírokat. Amíg valamennyi sorra kerül és mindegyikkel kapcsolatban megegyezés jöhet létre, —• eltelik jó pár hét. Ezért föl­tételezne, hogy a belgrádi „diákok” téli szünetet kap­nak majd és tanácskozásuk belenyúlik a februárba. . Türelmetlenségre nincs oki A helsinki záróokmány év­tizedekre való tennivalókat ad. Néhány héten nem múl­hat, hogy jól megalapozzák a következő esztendőkre az európai együttműködést. Szí­vesen látnánk ugyan már karácsony előtt azt a bizonyos belgrádi nyilatkozatot, de egy tartalmas közös doku­mentum farsangi ajándék­nak sem megvetendő. Tatár Imre «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom