Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

Tanácstag as ófaluban ff Elismerés a bizalom" 1975. évi körzetesítés óta az 5—8. osztályosok. Nagylócba járnak iskolába. Addig is kicsi volt, most zsúfolt. A létszám már indokolná egy új iskola építését. Hosszú időre szóló prog­Csendes a hollókői iskola- bizalom megszerzése, a bizo- udvar. Bár lucskos és sáros a nyitás után újabb próbatétel decembervég most is esik az következett, eső —, élvezik a nebulók a — A nagylóci és a holló­téli vakációt. kői tanács Í973-ban egyesült. A pedagógusi szolgálati la- Meglepődtem, amikor meg- kásban annál zajosabb az tudtam, hogy engem is jelöl­őiét, két'apró gyermek „betol- nek a közös tanácsba. Ezt pe- ram ez, nemcsak a tanácstag- ti” a szobákat. „Gyerünk a dig csak tovább fokozta, nak, de az egész tanácsnak hajóra!” — adja ki a jelszót hogy a végrehajtó bizottság is. Idővel, az anyagi lehe- az ötéves Attila, s a párnák- tagjának is megválasztottak, tőségek szerint képzelhető el ból emelt mellvéden kérész- Az ófaluban van a körzetem, csak a megvalósítás, tül máris mászik utána a két- ez széppé és egyben nehéz- — „Hazabeszélek”, de nagy éves Anita. A gyermeki fan- zé is teszi munkám. Sok örömmel szólok az új óvo- tázia hangos megnyilatkozása, idős ember lakik ott: gyak- dáról. Nagyon rövid idő múl- egy „tengeri csata” zaja ki- ran támaszra, segítségre szó- va birtokba vehetik a kicsi­Akik a háttérben dolgoznak séri beszélgetésünket. Bélák Dezsőné történelem szakos magyar— tanárnőt rulnak. Ha azonban sikerül nyék, s ez azt jelenti, hogy valamit elérni, kétszeres az én is megszakíthatom a gyest, öröm. mehetek tanítani. A na­Belák Dezsőné úgy mond- gyobbik gyerekem. Attila is ja: a munka sikerét, a kö- Balassagyarmaton, a nagy- ezúttal nem szakmai mun- zösségi munkát végző tévé- mamától járt óvodába, csak kajáról kérdezzük. A még kenységének elismerését jel- a hét végére hoztuk haza. néhány hétig gyermekgon- zi a bizalom. Ebben pedig Megérezte ezt a család, jobb dozási segélyen levő peda- nincs hiány. együtt lenni, gógus egy másfajta, ugyan- — Nem lehet úgy a boltba — Ilyen látványos jele, csak nagy felelősséggel járó vagy a postára menni, hogy mint egy korszerű óvoda, rit- tevékenységéről, tanácstagi ne kerüljön sor egy beszél- kán van a tanácstagi-tanácsi megbízatásáról vall: getésre. Szó esik apróbb, munkának. — Balassagyarmatról jöt- egyéni ügyekről, de szinte — Igen. Nagyon sokat gon­tem Hollókőbe, 1965-ben. Kéz- mindennapos az egész falut dolkodtam már azon, s be- detben csak a pályám, az is- érintő dolgok megvitatása is. szeltem róla a férjemmel is, kola kötött le. Később érdé- A pedagógus tanácstag sza- kelni kezdett a falu. Tizenhá- va most jön meg igazán. Ön­rom év alatt nagyon meg- magáról nehezebben, unszo- szerettem, s úgy érzem, hogy lásra beszél; a köz ügveiről engem is megkedvelt Hol- hévvel szól. lókő lakossága. Minek kö- — Annyi a tennivalónk, emberekhez gondjukat és ba­szönhetem? Nem tudom. Ta- tervünk, hogy egyhamar mind jukat megismerni; tőlem tel­ién a szimpátia... — tűnő- nem is valósulhat meg, az bi- hetően segíteni; örömeikben dik egy pillanatig. zonyos. Csak a legnagyobb A hatvanas évek aztán mi- igényeket mondom. Azokat, nŐ6égi változást is hoztak eb- amelyekről mindig. minden­ben a kapcsolatban. Bélák hol szó esik. Gyógyszertár Dezsőné így emlékszik erre kellene Nagylócba, hogy ne az időszakra: „Sok helyen kelljen Szécsénybe járni. Hol­megfordultam akkor.” lókőbe a korábbi kettő he­— 1968-ban tiszteletdíjas lyett csak egy alkalommal ponta fordulnak hozzá ap- kultúrház-igazgató lettem, jár ki az orvos, a beteg gye- rónak tűnő, de az egyénnek Akkor alakítottuk meg a pá- rekeket és az idősebbeket ez mindig fontos ügyben taná- vakör magját, egy hatfős súlyosan érinti. Mondanom csért, segítségért. S nem- „csapattal” jártuk a környé- sem kell, hogy az én körze- cfak a régről maradt tekin­temben nagyon sokan fájlal- tély alapján a „tanító néni- ják. Naponta megkérdezik hez”, hanem a bizalomra rá- tőlem; mi lesz már az őre- szolgált közéleti munkáshoz, gek napközi otthonával? Az K. G. mi tulajdonképpen a mun­kám értelme? Semmiképpen sem a külsőségeket, az ünne­pélyes alkalmat tartom an­nak. Közelebb kerülni az osztozni — hétköznap. hét­köznapi módon. Ezt tartom a tanácstagi munka alapjának. Sikerű] megvalósítani? Ezernyi jel szól mellette. Na­Ha kilencvennégy éves nagymamám nevet, akkor mindig a szója elé teszi rán­cos, göcsörtös, erekkel összé- szabdalt; munkában megfá­radt kezét. Szégyelli unokái, dédunokái előtt üres, bar­langhoz hasonló száját, ami­ben alig maradt meg muta­tóba egy-két odvas fog. — Közös szórakozás? — Balogh Emillel, a salgó­tarjáni Bányász Művelődési Ház igazgatójával jó a kap­ás óvoda támogatását- Az a lényege, hogy az elromlott játékokat megjavítjuk. Egyéb­ként az én hároméves 'nagy­fiam is abba a létesítménybe csolatunk. Most is négy bér­jár. letet juttatott a brigádnak. — November 7-e tiszteleté- Ezen kívül gyakran megyünk re egyik szabad szombatun- író-olvasó találkozókra- kon társadalmi munkát vé* _ A Rákóczi úti Általános geztünk és az érte járó bé- Imolában bérelt tornater­— Lényegében milyen rünket a központ mdnk van — kapcsolódik a munkát végeznek a fogtech- számlázta és átutalta a váró- beszélgetésbe Izsó Imre, a nikusok? — kérdezem La'n- si tanácsra. laboratórium vezetőhelyette­ger Józsefet, aki a Salgótar- — Kifestettük a laborató- se _ 0tt szoktunk focizni.’ j áni Fogtechnikai Vállalatnál riumunkat, a tevékenységünk Lezajlott Mikulás-kupa — dolgozik és a Salgó brigád negyvenezer forint megtaka- én főztem a csülökpörköl* vezetője. rítást jelentett a vállalatnak, tet _ & most készülünk a — A mi feladatunk a ki- mert céljaink között szerepel Szilveszter-kupára. vehető és a rögzített fogpót- az önköltségeink csökkentése- _ J(yesik egy kis test. lásoknak az elkészítése- Bri — Tanulás, művelődés? mozgás, mert most van a gádunk ötvennégy darab fog- _ Részt veszünk politikai nyakunkon az év végi hajrá, . ... szemináriumokon, tovább- karácsonyra, újévre minden* a Nagy Októberi képzéseken és a félévenként ki szép akar lennl és elmegy megrendezésre kerülő foigor- megcsináltatni a fogait — , , vos-fogtechnikus találkozó- veszj át a szót a brigádvezető, toknak a segitsegevel választ- kon, bárhol is tartják az or- Ranger József, aki az idén ja ki az orvos a beteg fogszr Szágban. Októberben dr. Már- kaDta meg az Egészségügy nevel legjobban megyegyezo ton Tibor megyei stomatoló* Kiváló Dolgozója címet n—- gus főorvos színvonalas elő­adásán vettünk részt. Tőcsér Julianna színkulcsot állított össze sö­rein kívül Szocialista Forradalom tiszte­letére. Ezeknek a színsoroza­két. A kulturális munka még közelebb hozta egymáshoz a falut és pedagógusát. S Javuló életmód a bolgár termelőszövetkezetekben Bulgáriában a termelőszö­A termelőszövetkezeti gaz- nyék száma falun, s egyre vetkezeti parasztság sok te- daságokban — az üzemekhez több a termelőszövetkezeti ét- kiintetben azonos helyzetben hasonlóan — munkavédelmi kezde van, mint az ipari munkás- bizottságok ügyelnek a bal­ság- A parasztoknak is jár az esetek megelőzésére és a A termelőszövetkezeti dol- évi fizetett szabadság, a kár- munkakörülmények javításé- „ »zakkénzésére és to­tálam! tás munkaképtelenség ra. A balesetek száma a me- 0°®T7 . w esetére, szülési szabadság, szü- zőgazdasági üzemekben há- vabbképzésere 114 szakoktató lési segély, családi pótlék, rom év alatt egyötöddel csők- központ működik az ország- stb. Két éve — 1975 óta va- kent. A falusi dolgozók szó- ban. A jelenlegi tervidőszak- lamennyi tez-tag nyugdíjjo- ciális és kulturális körűimé- csakjlem hatszázezer tsz­gosult, s egyes kategóriákban nyernek javítására évi 126 . ------ — ------ --------------­a zóta emelték a nyugdíjak millió levát biztosít az állam, tagot kepeznek szakmunkás- októberben elvállaltuk az összegét is. Növekszik a gyermekintézmé- sá. lAranv János utcai bölcsőde pótlást, hogy az természetes­nek tűnjön. — Mikor alakult meg a Salgó brigád ? — 1961-ben. Arinak idején öt idősebb kolléga — köztük én is — alapította meg a bri­gádot — mondja Langer Jó­zsef, aki húsz éve dolgozik a vállalatnál. Amikor egyre erősebb lett a verseny, akkor kezdtük sorainkat fiatalokkal kiegészíteni-. Ezért van ti- zénegy tagú vegyes kollektí­vánkban húsz, harminc és ötven-ötvenöt év közötti bri* gádtag is. — Milyen eredményeke. értek el az utóbbi időben? — Tavaly kaptuk meg má­sodszor a Szakma kiváló bri­gádja címet és erre nagyon büszkék vagyunk. Idén el­nyertük az aranykoszorút is. Brigádnaplónkat fél­évenként, egyévenként fel- küldjük Budapestre a fog­technikai vállalatok központ­jába, ott értékelik a munkán­kat és kiválasztják a brigá­dok közül a legjobbakat­— Önökön kívül van még másik brigád is a Salgótarjá­ni Fogtechnilcai Vállalatnál? — Igen. A Palóc brigád már hatodik éve dolgozik együtt, és alakulóban van a Karancs brigád, ahol most kezdtek a nemes versengésbe a fiatalok. — A Salgó nevet viselő közösség milyen vállalásokat tett és teljesített a közel­múltban? — A szeintkúti szociális ott­honban lakó idős emberek fogait ingyén készítjük el és javítjuk ki. Ezen kívül idén Orosz tél B ővérű történetet igazán Palócföldön csak disznóölésről hallhat nz ember. Ilyen ez is, a négyszáz kilós csoda­sertésről, amelynek a minap csiklandozták meg a tokáját — jó vastag volt — egy he­gyes késsel. B. nekiveselkedik, hogy befogjon a mesélésbe, de előbb még mértéket keres, amihez fogható lenne a hatal­mas-szép állat, ö is segített a ledöntésében. Aztán legyint. A konyhában, ahol semmi nem hasonlít a más disznóra. A gazda szeme tiszta nyereséggel felnevel. Sokba kerül a kukorica, a táp, a végeredmény, mégis megéri! Egyet B. mesél, nekem meg eszem­be jut egy történet erről a hatalmas fajtáról. őshazájá­ban, Angliában esett meg, hogy egy nagy telepen ilyen hatalmas disznók a közéjük szédült gondozót megtámad­ták. Talán fel is falják, ha , ,, ........... . . , . . nem érkezik időben a segít­t udtam melyiktől tartsak job- ség Próbálnám csak elmonda ban, a négy körmén hegyesen hogy álló hústömegtől, vagy a csa- tartani holó kutyától, amelyik ko­ni — mondja rá B. a gazdá­nak, mit szólna rá! A gazda csak sóhajtozott, ülünkj is- AmíS az emb,er, m®gtudija’ m°lyra fordultával a disznót járt_kelt közöttük. lehajtót­hatal­s szereti is megkülönböztetni védte ellenünk, az üzleti sonkát, kolbászt, Nyolc meglett ember bi­életemben Fn"“ekknra disznót mész hurkát, miegymást a házitól, zony kapkodott egy-két pilla­nem láttam — addig amíg az egyéni ízesítés natig, amíg rendet teremtett, ta a fejét, nem nagyon tud ták jobb kedvre deríteni, pe­dig hát volt miért vidámnak lenni — ennyi jóféle hús, mondja és őszinte csodálat «**£!&.., gzáUÓ népi, s a kutyát is: elhajt otta-zárta Ionna, miegymás egyhalümJ csillog a neki. Salgótarján 5 őszinte csoaaiai ——;------- . .. . . r, r ., . . . s zemében. Elhiszem gasztronómiai tudomány, nem valahova, aztan lekapta a is­is kévés valóságos szakmai ti- barol a nagyra nőtt jószágot, egyik legjobb tokkal, s addig, amíg lesznek — Amikor kiterült, de a hírű böllére kapta kés alá emberek, aki a saját nevelést kést még nem ^pta meg csak ----------­e gy városkörnyéki ház udva- mindennél többre tar jak, jo- yisitozott, mind a nyolcán el- később a valóságban 07 voje van a öisznohizlalasnak. fértünk mellette. S meg ma- - 6 ban igazán ritka eredmény. Megteltek az edények, a faká­dak, de az ól az üres volt. Az ember néha előre megálmodja. rán, valamelyik hajnalban. Nyolcán mentek rá, s sem volt könnyű dolguk. emberj tevékenység, tartalma. — Nagy vita volt, erdemes-e ban mindig is benne volt a találkozik. Nincs ebben semmi így SzéP’ meg jmzű szokás soha radt szabad hely a végén. De különös A tél a disznóölések se vesszen ki kórunkból! Ősi a szúrás, az nagyon jól síké- ideje A mjnap azt álmodtam! rült. A gazda ___ _____= __ _____ __ __ „____ nem tudott meg­levágni, vagy várja meg az f,izfős jelen, jövő, a biztos maradni a böllér közelében, öreg — aki a sertést ilyen porfa> az egyhelyben élés, az B. is látta, más előtt sem s zép nagyra felnevelte — az embert gazdagító kötöttség, a maradt titokban, hogy amíg a ...... . . mP7nffa7.das;í0i vásárt._U11“* minaen nazna i. h ogy hajnali, téli időben fa­lusi utcán ballagtam, s az udvarokból füstcsíkok száll­tak az ólmos ég felé. Disznót Aztán találkoztam az új kocával, büszkén, kitömötten-gömbö- lyűen, rózsaszínűre mosda- ......... tottan járt-kelt mellettem az „ . ,'í úton. B. tovább mesélte a a masfajtajuaktól. Hosszú volt történetet: _ Esküszöm, hogy mint a kígyó, kétszázzal többe . , ,, „ , ’ 67 A hór» fohór csak akkor nyugodott meg az szúrás tartott, kiállt a kör­ből a ház sarkához és talán őszi mezőgazdasági vásárt, család. Mert ott ötvenezret is nyer- _ E'jő azzal a késsel — tü ­hetne vele. De meg keli relmetlenkedett valamelyik meg is könnyezte a kedven- hágyni, addig is sokat eszik hevesvérű segítő, de a gazda cet. Azt mondják, hogy már egy ilyen állat, s a kockázat valahogy nem sietett mielőbb kismalac korában is hónapról hónapra nagyobb, lebonyolítani a tortúrát a jó- hátha elhull időnek előtte. szággal, csapatnyi emberrel. Korán reggel, inkább hajnal- Vitatkozott volna még, a „mi is van egy ilyen. A bőre fehér, ban gyülekeztek a gazdánál lett volna, ha...” újabb vál- szőr rajta alig, angol hússer- az emberek. Mind markos le- tozatait eszelve ki. De aztán tésfajta, hatalmasra megnő, gény. s a készülődés, meg az nem volt mese. Disznóölésre ha jól tartják. Ezt jól tartót- malarnt ^Teffiiffonn'* ilyenkor szokásos néhány jöttek. Ki kellett hajtani az ták. Amikor a disznófő • & 8S ju korty szíverősítő-kortyolgatás állatot a karicsba. közben szó esett erről-arról, — Valaki, már meg nem hogy érdemes-e jószágot tar- mondom, hogy ki, azt kiáltot- kára állította a három tani, mennyit eszik havonta ta, a kutyát zárjátok ki az akasztót — a gazda az ilyen állat, s hogy az jár udvarból, mert baj lesz be- ^jól, aki nyolcra szerződik — lőle — mesél* B. — Végül is dúlt, a házba ment, kerülte a mondjuk —, s kettőt azon túl ott maradt, a *kkor már nem helyszínt mar lekerült a hatalmas testről, s a böllér a legmagasabb fo­lábú akkor sem látta senki. Elfor­öreg. akkor vigasztalódott meg igazán, amikor két nap múl­va kivittük neki a két új karicsban, vakargatta a fülük tövét. Nem szólt az semmit, de a szeme úgy sugárzott, ho"y sose felejtem el. Az ember emberként él, s úgy is álmodik. T. Pataki László Szikrázó, fehér hószőnyeg, rajtuk, s a Iegízletesebb orosz zúzmara díszítette fenyők, nemzeti csemegékkel — mé- kristálytiszta, csípős, levegő zeskaláccsal, forró palacsintá- — orosz tél... val, lepénnyel — kínálják a Szimbóluma Télapó. Észak vendéget. Az asztalok körül lakói telente lepényt és húst jelmezes fiatalok — vándor­dobáltak kunyhóik elé, borral komédiások és matrjoskaba- locsolták meg a földet, és bák táncolnak, kérlelték a Telet, ne hara- Az „Orosz tél” legnagysze- gudjon, ne zavarja a vadá- rűbb eseménye azonban or- szatot, és ne pusztítsa el a száigszerte a szilveszter, az vetést. újév ünnepe. Az újévi fenyő Azóta az emberek már kedves fényei egyszerre gyúl- „megszelídítették” a szigorú nak ki a sarkvidéki halászte- telet, sőt, szép számmal akad- lepüléseken, a Bajkál vidékén, nak, akik bátran dacolnak is vagy a déli városokban, ahol vele. Ilyenek a „rozmárok”, a hó csak ritka vendég. Egye- akiket a Moszkva folyó part- dűl Moszkvában milliónyi ján éppúgy megtalálhatunk, fenyőt állítanak fel. A legna- mint a Volga vidékén. Furcsa gyobb és legszebb példány a látvány, amikor csikorgó hi- Kreml kongresszusi Palotá- degben, térdig érő hóban, jában súrolja a mennyezetet, bundában ácsorgó emberek és mágnesként vonzza ágai mellett néhányan úszónadrág- alá a gyerekeket, ban egy ugrással a jeges víz- Szilveszter éjszakáján a ben teremnek: piros az ar- Szovjetunióban 11 órán átva- cuk, nagyokat nevetnek, lát- lahol mindig éjfélt üt az óra: hatóan jól érzik magukat... ennyi idő alatt ér el a Nap a A szabadtéri téli úszás ked- keleti országhatártól a nyuga- velőit a népnyelv nevezi ked- tiig. Az óév végét elsőnek a vesen rozmároknak. A jeges csukcs-félszigeti Uelen vá­fürdőzés eddigi legfiatalabb ros órái jelzik. Ezzel az új résztvevője, egy hatéves kis- év megkezdi útját az ország fiú volt, a legidősebb egy szíve felé. Ezután a Tévol-Ke- nyolcvanéves nagyapa. let népei köszöntik, s őket Nehéz elképzelni az orosz követik a szibériaiak — köz­telet sílécek, korcsolya és tűk Kemerovóban — és az szánkó nélkül. A népi játé- uráliak, maid Közép-Orosz- kok elmaradhatatlan része a ország lakosai, ukránok, be- vidám, ugyanakkor bátorsá- loruszok... Tizenegy időzó­got követelő szánkóverseny, nán végighaladva, csaknem Nagyszerűen felszerelt pá- félnap múltán köszönt be az lyák vannak az Urálban, a újév Moszkvában. Amikor a Kóla-félszigeten, a Távol-Ke- Kreml toronyórája éjfélt üt, létén és Moszkva mellett. az országban még egyszer Szovjetunó ó-szer te hagyó- mindenütt összecsendülnek a mányossá vált az „Orosz tél” poharak, s a Szovjetunió száz elnevezésű, vidám ünnepség- nemzetének és néocsoportjá- sorozat. Kinn a szabadban, a nak száz nvelvén elhangzik az behavazott földre asztalokat őszinte jókívánság: „Boldog, állítanak, szamovár csillog békés. mm esztendőt!”. ni NÓGRÁD — 1977. december 31., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom