Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
Naponta nem kevesebb, mint 2400 színváltoztató golyóstollat gyártanak az írószer Szövetkezet salgótarjáni telepén, nagyrészt a szocialista országok piacai számára. Laczkó Józseíné, Dózsa Józsefné és Koperla Béláné — kiváló dolgozók — a népszerű írónők szerelését végzik Döntött a Legfelsőbb Bíróság Felmondás — személyi ellentét mialt? Egy szövzetkezet bolti alkalmazottjának azon a címen mondtak fel, hogy összeférhetetlen, munkatársaival rossz viszonyban van, hangos szóváltások, veszekedések vannak napirenden, ami a bolt jó hírnevét veszélyezteti. Magatartása közvetlen munkatársai között békétlenséget szított, ezenkívül őket sértő, durva kifejezéseket használt. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét fórum elutasította. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Az indoklás szerint a felmondólevélből az oknak világosan ki kell derülnie. Vizsgálni kell, hogy a felmondás nem ütközik-e jogszabályi tilalomba, korlátozásba, a megjelölt okok megfelelnek-e a valóságnak és alapot adnak-e munkaviszony megszüntetésére. A vállalat azonban a felmondólevélben az előírt indoklási kötelezettségének nem tett eleget. Csak általánosságban hivatkozott a munkatársi viszony megromlására. Márpedig az indoklásnak világosnak és részletesnek kell lennie, hogy abból a dolgozó valóban megtudja, miért és milyen konkrét bizonyítékok alapján szüntették meg munkaviszonyát. A felmondás indokát, vagyis az összeférhetetlenséget, a rendelkezésre álló iratok aggálytalanul nem támasztják alá — hangzik tovább a határozat. A szövetkezet irodájában, illetve a munkaügyi döntőbizottsági eljárásban kihallgatott alkalmazottak nem tudtak említésre méltó nézet- eltérésekről. Egyikük kijelentette: elbocsátott munkatársával nem veszekedett, nincs tudomása olyan civakodásról, amely szélesebb körű nyilvánosság előtt zajlott volna le és az üzlet jó hírnevét veszélyeztette. Egy másik alkalmazott is azt vallotta: nem tud róla, hogy az illető az üzletvezető utasításait megtagadta vagy munkatársaival összetűzése lett volna. Csak az üzletvezető — aki saját kijelentése szerint nincs jó viszonyban az elbocsátott dolgozóval — tett említést arról, hogy az illető az utasításait többször nem teljesítette és őt kifejezetten megsértette. Viszont e vallomás mérlegelésekor figyelembe kell venni a személyi ellentétet. Tekintve, hogy ilyen körülmények között a tényállást egyértelműen megállapítani nem lehet, a munkaügyi bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia. Ivott — kizárták a törzsgárdából Egy vidéki építővállalat gépmunkása több mint húsz éve dolgozott ugyanazon a munkahelyen és törzsgárdatag volt. Egy nap munka közben szeszes italt fogyasztott, ezért az üzemvezető fegyelmi büntetésül alapbérét kéthónapi időtartámra csökkentette. A büntetés miatt a vállalat a törzsgárdatagság alapján járó jutalom kifizetését megtagadta. Az illető panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely elutasította. Ezek után a munkaügyi bíróságon a vállalat ellen pert indított. A bíróság a vállalatot a jutalom kifizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a gépmunkás törzs- gárdatagsága nem szünetelt, mert attól sem határozott időre, sem véglegesen nem fosztották meg. A legfőbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte és a gépmunkás keresetét elutasította. A határozat indoklása szerint a vállalat törzsgárda- szabályzata értelmében nem lehet annak tagja, illetve tagságától meghatározott időre meg kell fosztani azt, aki a Munka Törvénykönyvében felsorolt fegyelmi büntetésen kívül bármilyen büntetésben részesült. A törzsgárdatag- sági viszony a felelősségre vonó határozat jogerőre emelkedésének évében szünetel és csak az azt követő évben folytatódik. A szünetelés idején a tagsággal járó jogok és kedvezmények a dolgozót nem illetik meg. E rendelkezések egybevetéséből megállapítható — hangzik tovább a határozat —, hogy a megrovásnál és a szigorú megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása esetén a dolgozó a tözsgárda- tagságból kizárható. Erről a szabályzat értelmében a termelőegység vezetője az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben dönt. Ha pedig az illetőt nem zárják ki, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése évében törzsgárda- tagsága akkor is szünetel. Erről nem kell külön döntést hozni. A szünetelés idejére a dolgozót a tagoknak járó kedvezmények — adotc esetben az év végi részesedésnél a tagság alapján járó pótlék — nem illeti meg. Hajdú Endre Jobban politizálni a lehetőségekkel Beszélgetés a tanácsi ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről Az 1970-es ifjúságpolitikai párthatározatot követően a tanácsi szerveknél határozott törekvések irányultak arra, hogy az ifjúság szocialista nevelésében megtalálják az őket illető helyüket, szerepüket. Hogyan sikerült ez az eltelt időszakban, milyen gondok adódtak, és miilyen feladatok várnak megoldásra erről beszélgettünk Varga Györggyel, a Nógrád megyei Tanács ifjúsági titkárával. AZ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY SZELLEMÉBEN — Ifjúságpolitikai tevékenységünk alapja — válaszolta — az elmúlt években és a jövőben is az ifjúsági törvény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre jobban sikerül kialakítani azokat a szervezeti kereteket, amelyeken keresztül megvalósulhat az eredményesebb végrehajtása. E munkát, a feladatok összehangolását, ellenőrzését végzi a tanácsi ifjúsági titkár. A megyei szakigazgatási szervek mellett a járási hivataloknál is bíztak meg ifjúsági felelősöket. — Betöltik-e a nekik szánt szerepei? — A szervezeti keretek kialakítása korántsem jelenti, hogy ezek már tartalommal is megtöltődtek. Találkozni lehet még az ifjúságpolitikai munka rossz értelmezésével. — Mégpedig? — Sok helyen reszortfel- feladatként fogják fel. Egymásra várnak a végrehajtásban. Nem ismerik kellő szinten a határozatokat. Hiányzik a koordináltság. — A tanácsoknak milyen konkrét feladatok jutnak e területen? — Elősegítik a fiatalok továbbtanulását, a munkába állását. Figyelemmel kísérik és támogatják a fiatalok pályakezdésével, szociális helyzetük javításával kapcsolatos feladatok végrehajtását. Részt vesznek a tanulóifjúság közhasznú társadalmi munkájának szervezésében, valamint segítik a tanácsi ifjúsági létesítmények működtetését, fejlesztését. POLITIKAI SÚLY ÉS RANG — Mennyi pénzből és hogyan gozdálkodnak? — 1977-ben az ifjúsági alap több mint ötmillió forint volt. Ennek negyedrészét 541 középiskolás kapta ösztöndíj formájában. Az ifjúsági klubok technikai felszerelésére, berendezésére 315 ezer forint jutott, az úttörő-váltótáborok működtetésére pedig két és fél millió forint. Ezeken kívül anyagilag támogattuk az ifjúság turisztikai, kulturális programjait, akcióit. A lakások több mint ötven százalékát fiatal családosok kapják. Egyetemi, középiskolai előkészítőkön közel négyezer fiatal vett részt. — Ezek eredmények. De nem vonják-e el a figyelmet a feladatokról, nevezetesen: a tanács; ifjúságpolitikai munka lehetőségei optimálisak, kihasználtak? — Jóval nagyobb eredményeket is felmutathatnánk hasonló lehetőségekkel. Ehhez szükséges mindenekelőtt és mindenekfölött, hogy e tevékenység politikai súlya és rangja megfelelő helyet kapjon a tanácsi munkában. A mindennapos munka szerves részét kell, hogy képezze. — Mit kellene tenni ennek érdekében ? — A legfontosabb feladat, hogy a tanácsok, szakigazgatási szervek éves munkaterveiben kerüljenek megfogalmazásra az ifjúságpolitikai teendők. Tervezzék meg az irányítás, a segítés, az ellenőrzés konkrét feladatait. TÁVLATOK — Természetesein az ifjúsággal való törődés nem nélkülözheti a táraszervekkel történő együttműködést. — Lényeges szempont ez is.' 1978-ban szeretnénk elérni, hogy a különböző szerveknél, intézményeknél működő ’ ifjúsági bizottságok között megfelelően összehangolt kapcsolat alakuljon ki. Tervezzük, hogy folyamatos felkészítéssel a fiatal tanácstagokat az ifjúságpolitikai munka aktivistáivá neveljük. — Nehéz és rengeteg munka hárul a megye tanácsi szerveire. Szerteágazó és sokrétű adottságaik, helyi sajátosságaik nyilván más-más módozatokat szülnek. — Azzal, hogy az adott területet az illetékes szervek jól ismerik, természetesen a feladatok megoldására is a legmegfelelőbbek. Mi a munkájuk segítésével és ellenőrzésével szeretnénk elérni, hogy képesek legyenek az adott terület ifjúságpolitikai feladatainak áttekintésére, megszervezésére, végrehajtására. — Első lépés? — Az anyagi eszközök át-’ gondoltabb megtervezése, céltudatosabb felhasználása.’ Egyszóval: jobban politizáljanak a rendelkezésre álló lehetőségekkel. . — Melyek az ötödik ötéves terv hátralevő időszakának elvi célkitűzései? — .Csak tudatosan megtervezett. egységes szemlélettel bíró ifjúságpolitikai tevékenység árén tehetünk eleget a tervidőszak feladatainak. Ennek megfelelően a tanácsi munka eszközeivel is elő kell segíteni a fiatalok család- alapítását, pályakezdését, munkahelyi beilleszkedését. Javítani kell az ifjúság nevelését. a tartalmas szabad idő eltöltésére szolgáló feltételeket, fokozott támogatást nvújtva a felnövekvő generáció — elsősorban a munkásfiatalok — művelődéséhez, továbbtanulásához. Tanka László Moszkvai mozaik Moszkva lakosainak száma 1871-ben, az első népszámlálás adatai szerint 602 ezer volt, és 1897-ben „iratkozott fel” a „milliomos” városok sorába. A legutóbbi adatok szerint a moszkvaiak lélek- száma 1977-ben elérte a 7,8 milliót. A moszkvai lakások ösz- szes alapterülete 1913-ban 16,9 millió négyzetméter volt, 1977 elején pedig már elérte a 123,1 milliót. Hatvan év alatt — a forradalom után — összesen 125,6 millió négyzetméter új lakóterület épült. Idén kétszer annyi lakást adnak át az építők, mint a szovjethatalom első évtizedében együttvéve. Moszkva öt tenger kikötője: közvetlen vízi összeköttetésben áll a Kaszpd-, az Azo- vi-, a Fekete-, a Balti-, és a Fehér-tengerrel. Szójakísérletek Bár a bolgár mezőgazdaság elegendő árpát és kukoricát termel takarmányozásra, az utóbbi időben mégis nagy gondot fordítottak a szójabab elterjesztésére. A nagyüzemi termelés előkészítéséhez csak 5—6 évvel ezelőtt kezdtek hozzá. Ez idő alatt megháromszorozódott a szójababbal beültetett terület, a termésátlag pedig kétszerese a korábbinak. A tervek szerint 1980-ig 100 ezer, majd 150—200 ezer hektárra növelik a szójabab termőterületét. Üj, bőtermő fajták kikísérletezésével több kutatóintézet foglalkozik. A pavlikeni fajtakísérleti állomás kutatóinak sikerült olyan szójafa.itákat nemesíteniök, amelyek megfelelő művelés esetén a korábbi 2180 kilogrammos hektáronkénti átlaggal szemben 3700—4900 kilogramm termést hoznak. Száz évig nem felejteném... Belnsőséges ünnepség színhelye volt a minap a kozár- di pártház; ekkor tartották az immár hagyomáinyc«sá vált öregek napját. Az ecsegi Béke Termelőszövetkezet és a Hazafias Népfront rőbizott- ságának gondos előkészítő munkáját dicséri, hogy a mostani baráti találkozó az eddigi legsikeresebb rendezvények közé tartozik- A kis faluban több mint harminc idős, munkában megfáradt asszony és férfi fogadta el a meghívást. A terített asztal mellett Válóczi Mihályné, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Kazinczi János tsz-elnök köszöntötte kedves szavakkal a termelő- szövetkezet nyugdíjasait, járadékosait. a falu minden idős lakóját. Külön megemlékezett Kazárd legidősebb lakójáról, a 93 esztendős Ba- csa Istvá'nnéról. A megvendégelést különösen családiassá tette a főtt kolbász, édesség, narancs és ital mellett felszolgált fánk. Vincze Ferencné, a népfrönt nőbizottságának vezetője erre az alkalomra több mint 150 fánkot, az itteni nyelven „pampuskát” sütött. Az általános iskola tanulói tánccal, verssel köszöntötték az idős embereket. A hangulatot tovább fokozta özv. Kabács Urbá'nné, aki citera- zenéjével régen volt vasárnap délutánok hangulatát, egykori bálok ízét idézte fel. Hogy milyen sikerrel, ezt legjobban a táncra perdült ünnepeltek látványa jelezte. A jó hangulatú ünnepség után özv. Bagyinszki Istvánná meghatottan mutatta a fenyőággal az új évi jókívánságokkal díszített emléklapot: — E megható délutánnál szebb ajándékot nem is kaphattunk volna. Kimondhatatlanul jólesik, hogy gondolnak rá'nk, hogy számon tartanak bennünket. Éppen az ünnepségen beszélgettük, hogy hatvannyolc éves voltam, amikor abbahagytam a tsz-ben a münkát, de akkor is úgy kellett hazazavarni. Ennek pedig már tíz éve! Jó, hogy ezen az összejövetelen tájékoztattak is bennünket, régi munkásokat. Öröm volt hallgatni az eredményekről beszámoló elnököt. A hetvennyolc éves özv. Bagyinszki Istvánné még hozzátette: — A mai nap olyan szép volt, hogy mindannyian sokáig megemlegetjük. Ha még szá- évig élnék, akkor sem felejteném! el! k. g. Kopogtattak az ajtón Molnár néni a varrógép mellett egy kispárnahuzattal vesződött. Szerette volna sötétedésig befejezni, mert a lámpafény csak nem olyan, mint amelyik az ablakon keresztül világít. Feljebb tolta orrán a szemüveget, odaigazította a cérnát. Már éppen megindította a régi, kiszolgált masinát, amikor kopogtattak. — Nocsak! — lepődött meg a kis öregasszony. — Ki lehet ilyenkor? A lányom már volt itt. Mást meg nem várok... A kopogás megismétlődött. Felkelt hát, kinyitotta az ajtót. Két idegen, mosolygós asszony. — Mi járatban vannak leikeim? — özvegy Molnár István- nét keressük. — Én vagyok. Kerüljenek hát beljebb... A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat lelkes vöröskeresztes titkára Tolnainé említette az egyik tanácskozáson. „Él Salgótarjánban egy öreg néni. Nemrég töltöttebe a kilencvenötödik évét. Nem elhanyagolt, magára hagyott öreg. Vannak gyerekei, gondoskodnak tisztességgel, becsületesen az anyjukról. Csakhogy azok is dolgoznak egész nap. Családjuk van, kevés az idejük. Ha valaki kilencvenöt éves, keveset alszik. A kis öregasszonynak biztosan jólesne, ha valaki rányitná az ajtót, leülne beszélgetni, meglepné kis ajándékkal. ..” A Gagarin brigád asszonyai, akik a vásárcsarnoki bisztróban dolgoznak, összedugták a fejüket. Szocialista brigád lévén, mindig szívesen vállaltak társadalmi munkát. Segítik a salgótarjáni öregek napközijét is. Hát még ha egy kilencvenöt esztendői nénikéről van szó! ■ju A napokban a brigád és a Vöröskereszt nevében Holecs- ka Imréné és Mocsányi Ivánná felkerekedett, hogy ellátogasson Molnár nénihez a Salgó út 16-ba. A szíves invitálás után az asszonyok letelepedtek a kis szobában és inen élénk beszélgetésbe merültek Molnár nénivel. Vittek narancsot, almát, kávét, csokoládét. Amolyan kis karácsonyi meglepetésnek. Holecskáné szívesen emlékezik az ott töltött másfél órára. — Aranyos kis öreg néni,' vékonyka, madárarcú. Szellemileg teljesen friss. A világ dolgairól nagyszerűen el lehetett vele beszélgetni. Szemüveggel olvas újságot, rendszeresen hallgatja a rádiót. Még azt is tudja, hogy most szovjet űrhajósok keringenek a világűrben. Igaz, sopánkodott kicsit, „nem is tudom, gyerekem, higyjem-e vagy ne, még olyat, fölmenni a csillagok közé...” Aztán amolyan öregasszo-' nyos szokás szerint, mesélt a közel egy évszázadról, amit megélt. Négy gyereket szült, hármat fölnevelt. A férje az acélgyárban dolgozott. Molnár néninek csöppet sem volt könnyű élete. Két háború zúgott el a feje fölött, magára maradt a gyerekekkel. Soha sem dúskált a földi javakban. Búcsúzóul még azt mondtaj „Nagyon jó most a fiataloknak. Bár most lennék én iá fiatal, hogy újra kezdeném az életet...” <£> A szépen induló barátság Molnár néni és az asszonyok között továbbra sem szakad meg. A karácsonyi üdvözlő lapot az asszonyok postára adták. Megígérték, hogy januárban ismét kopogtatnak. Csatai Erzsébet NÓGRÁD - 1977. december 30., péntek 5
