Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

V/aUlhcim ú Yr* üzenete ÍJj korszakot nyithat 1978 Magyar vezetők üdvözlő távirata NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Komán Kommu­nista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság el­nökének. MANEA MANESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság első miniszterének- Kedves elvtársak! , A,Román Népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küld­jük önöknek és románia minden dolgozójának. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép nagy jelentőséget tulajdonít országaink együttműködése bővítésének, és barát­sága fejlesztésének az élet minden területén, szocializmust építő népeink, a szocialista közösség, a haladás és a béke javára. Ezúton is kívánjuk, hogy Románia népei további sikereket érjenek el a szocializmus építésében, a szocialista Románk felvirágoztatásában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. / (MTI) Nem feltételek nélkül... Nagy összegű amerikai hitel Olaszországnak Az 1978-as év új korszakot nyithat az emberiség történe­tében — jelentette ki Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a világ országaihoz intézett új­évi üzenetében. „Ritkán for­dul elő, hogy az újesztendő ilyen világos fordulópontot jelez, — hangzik az üzenet. Üj szellem alakult ki, egyre inkább felismerik, hogy az emberi lények sorsa a világ valamennyi részében elvá­laszthatatlanul összefonódott. Növekszik az a felismerés is, 'hogy a jobb világ megterem­tése felé, jobb együttműkö­déssel kell haladni, nem pe­dig a konfrontáció útján” — mondotta. A tavalyi év eseményeit és a továbbra is meglevő, világ­égéssel fenyegető problémá­kat elemezve Waldheim kife­jezte azt a reményét, hegy bár a közel-keleti térség változat­lanul robbanásveszélyes, még­is reméli, hogy az elmúlt drá­mai események nyomán az ér­dekeltek minden lehetséges erőfeszítést megtesznek majd az átfogó rendezés érdekében- A másik, robbanással fe­nyegető térség Afrika déli része, ahol a faji megkülön­böztetés, az alapvető emberi jogok megsértése és a gyar­mati uralom maradványai szenvedélyes ellenállást és harcot váltottak ki- E terület sorsát illetően is némi derű­látásról tett tanúbizolnyságot az ENSZ-főtitkár: véleménye szerint elképzelhető, hogy jö­jelenlegi szakaszában „semmi ok sincs csüggedésre”. Az elnök újból egyértelműen szembehelyezkedett egy füg­getlen palesztin állam létreho­zásával, s — mint mondotta — legszívesebben azt látná, ha palesztinai „haza” jönne létre, avagy valamiféle terü­letegység, amely „ilyen, vagy olyan formában Jordániához kapcsolódnék”. Hozzáfűzte azonban, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni min­den olyan „ésszerű” megol­dást, amelyet az érintett fe­lek kidolgoznak. Carter tévényilatkozatában lényegében áldását adta az izraeli „békejavaslatra”, amelynek keretében a palesz- tinaiak korlátozott közigazgatá­si önkormányzatot kapnának Ciszjordániában, de az izraeli katonai ellenőrzést továbbra is fenntartanák. Anvar Szá­dat egyiptomi államfő és Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök legutóbbi külön­Szerda este óta Mario Soa­res portugál ügyvezető mi­niszterelnök immár hivatalos felkérésre kísérelheti meg az új kormány megalakítását. Megfigyelők hozzáfűzik: a portugál belpolitikai életben bekövetkezett változás csupán az, hogy Eanes elnök kijelölte Soarest a jövendő kormányfő tisztségének betöltésére, to­vábbra sincs azonban túl sok remény a válság megoldásá­ra. Az ellenzéki politikusok úgy vélik, hogy hosszú időre lesz szükség, és az eddig si­kertelen tárgyalások folytatá­sa csak akkor lehet eredmé­nyes, ha Soares lemond arról az elhatározásáról, hogy csak­is — szocialista párti, illetve függetlenekből álló kormányt alakít. A három nagy ellenzéki párt változatlanul követeli e formula elvetését és más koalíciós elképzelések kidol­gozását. Bár Eanes elnök szer­dán késő este nyilvánosságra hozott bejelentésében azzal érvel Soares jelölése mellett, hogy a nemzetgyűlésben kép­viselt öt párt nagyjából bele­egyezett a döntésbe, a szo­ciáldemokrata párt szóvivője Merénylet * Nagyerejű robbanás rázta meg szerdán este Teheránban az iráni—amerikai társaság oktatási központját, amely irániak számára indít angol nyelvtanfolyamokat. Az in­tézmény mindössze hat ház- tömbnyire van az amerikai nagykövetségtől. A merény­letet, amely az iráni—ameri­kai központ őrei szerint há­rom sérülést okozott, a UPI az amerikaellenes tiltakozás­sorozat legújabb megnyilvá­nulásának tekinti. (MTI) vőre rendezik a rhodésiai és a namíbiai problémát­Mint üzenetében ■ leszögezd, a leszerelés területén is előre kell lép'ni: nemcsak a nem­zetiközi béke és biztonság ér­dekében, hanem azért is, hogy sikerüljön gátat vetni az anyagi és pénzügyi források féktelen pazarláséinak. Továbbra is megoldandó kérdések napirendjén szere­pel a szegénység, a gazdasá­ga javak hiánya, az élelmi­szerhiány, a te'nger kincseiért folyó versengés, az eladóso­dás, az infláció és a munka­nélküliség. E kérdéseiket a gazdag és szegény országok közötti tárgyalásokon kell megvitatni — ha'ngzik az üze­net. (MTI) kezdeményezéseit „bátor, sőt, merész” lépésként méltatta. Nyilatkozott az amerikai elnök a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások kilátásairól is. Ügy vélekedett, hogy 1978. a siker éve lesz, s megvalósul SALT—II. megállapodás. A ha­dászati fegyverrendszerek korlátozásáról és a nukleáris kísérletek teljes megszűnteté­séről a Szovjetunióval eddig folytatott tárgyalásokat ki­elégítőnek nevezte. Carter a továbbiakban az egyik legfontosabb jövő évi célnak a Panama-csatornára vonatkozólag kötött szerződés szenátusi ratifikálását nevez­te. Utalt arra is, hogy az Indiai-óceán problémájával kapcsolatban jó eredményeket értekei. Ezek — mondotta — alkalmasak arra, hogy e tér­ségben elejét vegyék a kato­nai eszkalációnak. (MTI) például közölte: velők senki sem konzultált. A szóvivő azt is hozzáfűzte, hogy Soares messze nem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges feltételekkel. A szociáldemok­raták — Soares legelkeseredet- tebb ellenfelei — azt is ne­hezményezik, hogy a jelölést maga Soares jelentette be, és a megerősítés csak később ér­kezett Eanes részéről. A de­mokrata szociális centrum párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „természetesnek” talál­ják Soares kinevezését. A kommunista párt is elfogadja a döntést, mindemellett a kommunista párt szóvivője szerint változatlanul a politi­kai platform kérdésében tör­ténő megegyezést tartják a legfontosabbnak. „A kormány kérdése csak ezután követ­kezhet” — mondotta a szóvi­vő. (MTI) Tokiói dilemma Tokióban nézetegyeztetési tanácskozások kezdődtek az uralmon levő liberális demok­rata párt különböző frakciói­nak képviselői között a japán —kínai béke- és barátsági szerződést illetően. Pontosab­ban arról kell egyetértésre jutniuk az uralkodó párt kori­feusainak, folytassák-e a Pe- kinggel másfél éve felfüggesz­tett tárgyalásokat a Két ország közötti béke- és barátsági szer­ződésről, valamint az aláírás feltételeiről. Mindenképp fogas kérdés ez, amiről többek közt az is ta­núskodik, hogy az uralmon le­vő párton belül megoszlanak a vélemények. A pekingi ve­zetés ugyanis a szerződéssel meg akarja kötni Japán kezét, s veszélyes vizekre taszítaná a szigetország hajóját- Kínai részről ragaszkodnak ahhoz, hogy a békeszerződésben helyt kapjon az úgynevezett „hege­móniaellenes” záradék. Látszó­lag ez utóbbi mindkét nagy­hatalom — a pekingi szóhasz­nálat szerint „szuperhatalom” —, az Egyesült Államok és a Szovjetunió ellen irányul. Ám a kínai vezetés szerint, miu* tán az amerikai imperializmus hanyatlóban van a Szovjet­unió a „második” (fejlett ipa­ri államok) és a „harmadik vi­lág (fejlődő országok) „első számú ellensége” (!) különben is elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államokkal szoros szövetségi viszonyban álló Ja­pán — e záradék elfogadása esetén — amerikaellenes tar­talommal töltené azt meg Nyilvánvaló, hogy Kína szov­jetellenes célzattal szorgalmaz­za a hírhedt tétel felvételét a békeszerződésbe. De nem kevésbé az is, hogy ez nem vág össze Japán álla­mi érdekeivel. Ezért is mon­dotta Szonoda Szunao külügy­miniszter az LDP külpolitikai bizottsága előtt, hogy „Japán nem ül le Kínával a tárgya­lóasztalhoz bármi áron”. A Peking által ez idő szerint mekövetelt ár ugyanis meg­lehetősen magas: szembeál­lítható Japán hatalmas nyu­gati szomszédjával, a Szov­jetunióval. Ez semmiképp sem erősítené az ország nem­zetközi pozícióját és veszélyez­tetné a Szovjetunióhoz fű­ződő jelentős gazdasági kap­csolatait. A vita Tokáéban nem zárul le egyhamar: azután is foly­tatódik majd, hogy Szonoda külügyminiszter visszatért január elejére tervezett moszkvai látogatásáról, ahol — saját szavai szerint — „megpróbálja megértésre han­golni a szovjet felet.” Ez azonban csak akikor sikerül­het, ha Szonoda megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy a japán—kínai békeszerződés nem vezet a japán—szovjet jószomszédi viszonv megrom­lására. Pálfi Viktor Váratlan fordulat állt be a Pinochet által elrendelt, és az egész világ által elítélt népszavazási színjátékban: szerdán Hector Humeres, a köztársasági főszámvevőszék vezetője törvényességi óvást emelt a népszavazást beje­lentő rendelet ellen, s azt Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Az olasz nagytőkéhez közel álló itáliai sajtó beszámol ar­ról, hogy amerikai bankok egy csoportja 450 millió dol­lár beruházási hitelt helyezett kilátásba Olaszországnak. Ér­tesülések szerint ebben Sta- matti olasz pénzügyminiszter állapodott meg amerikai pénzügyi körökkel novembe­ri washingtoni látogatásakor­Rómában egyben hivatalo­san bejelentették, hogy a ve­zető amerikai bankok decem­ber 23-án feloldották azt a „special mention” héven is­mert záradékot, amely az amerikai tőkeberuházások szempontjából „veszélyes te­repnek” minősítette Olaszor­szágot — főként politikai okok miatt. Mohammed Sziad Barre Szomáliái államfő csütörtökön befejezte hivatalos iráni láto­gatását és Bagdadba utazott. A Szomáliái elnök három nappal ezelőtt érkezett Tehe­ránba, hogy országának az etiópiai Ogaden megszerzésé­ért vívott háborújához újabb katonai és politikai támoga­tást szerezzen Irántól. - Sziad Barre elutazása előtt ala. A köztársasági főszám­vevőszék feladata egyfajta Római megfigyelők össze-' függést látnak egyrészt a ki* látásba helyezett 450 millió dolláros kölcsön és a záradék feloldása, másrészt az Andre­otti-kormány fokozódó belpo-1 litikai nehézségei között- Nemi tartják valószínűtlennek^ hogy Washington gazdaság- politikai eszközökkel könnyí­teni kívánna az olasz kérész* ténydemokrata kabinet hely­zetén, amelyet a baloldali pártok és szakszervezetek ré­széről ránehezedő nyomás ne* hezít meg. Baloldali körök­ben ugyanakkor zsarolást is sejtenek az Egyesült Államok részéről: úgy vélik, Washing­ton megígért, de még nem fo* lyósított kölcsönét ahhoz a feltételhez köti, hogy a kommunistákat továbbra is tá­vol tartsák a hatalom sáncai­tól. tartott sajtóértekezleten be­jelentette, hogy Reza Pahlavi iráni sahnak üzenetet adott át Carter amerikai elnöik szá­mára. (Carter december 31- én érkezik hivatalos látoga­tásra Teheránba).' Közölte azt is: szeretné, ha az Egyesült Államok és más tőkésorszá­gok felhagynának „várakozási álláspontjukkal és Szomália védelmére kelnének”. (MTI) Pinochet a maga részéről Humeres rebellis fellépése után hivatalosan bejelentet­te, hogy a „néhány nappal ezelőtt lemondott és a terv szerint január elsejével nyug­állományba vonuló” Humeres helyébe a főszámvevőszék élé­re Sergio Fernandez eddigi munkaügyi minisztert nevez­te ki. A törvényességi komé­dia végére így hamar pontot tehetnek, mivel az UPI hír- ügynökség szerint január 1, után Pinochet egyszerűen új­ból átküldi engedélyeztetés céljából a rendeletét — ez­úttal a főszámvevőszék új vezetőjéhez. Az AP hírügynökség santi* ágói tudósítója most közli,' hogy „megbízható forrásból’' a birtokálba került Leigh tá­bornok Pinochethez küldött levelének másolata- Ebben Leigh kijelenti, hogy a nép­szavazás nem fér össze azok­kal a törvényekkel, amelyek alapján a junta kormányoz, és elutasítja a népszavazás tervét. Újságírók kérdésére válaszolva Leigh csak annyit volt hajlandó elmondani, hogy „ez az időszak nem meg­felelő a népszavazás kérdésé­nek megvitatásához”, (MT1J Carter tévényilatkozata Jövőre megvalósulhat a SALT—II. * James Carter, az Egyesült 'Államok elnöke, csütörtökön kezdte meg 6 nyugat-európai, ázsiai, illetve közel-keleti or­szágot érintő kilencnapos körútját. Az országa energe­tikai politikája körüli véle­ménykülönbségek miatt egy­szer már elhalasztott, s ez­úttal megrövidített világkö­rüli útjának első állomása Varsó. A lengyel főváros után felkeresi Teheránt, Üj- Delhit, Rijadot, Párizst és Brüsszelt. Az amerikai elnök szerdán este, néhány órával külföldi utazásának megkezdése előtt, négy országos tévéhálózat tudósítóinak nyilatkozott a Fehér Házban. Carter egyórás nyilatkoza­tában részletesen foglalkozott a legfrissebb közel-keleti fej­leményekkel. Szerinte a vi­lágnak ebben a térségében „figyelemre méltó haladást” értek el, s a konzultációk | Soares nehéz kormányalakítása Vélemények a Begin-tervröl r 'Jordánia határozottan tá­mogatja az Izrellel való min­dennemű együttműködést az olyan békekezdeményezé­sekben, amelyek a Begin-ter- ven alapulnak — hangoztat­ja az ammani kormány szer­da esti üléséről kiadott hiva­talos közlemény. A kormány a legutóbbi közel-keleti fej­leményeket vizsgálta meg az iszmaiiláai találkozó fényében. Mohammed Hasszánéin Hejkal, az Al-Ahram egyko­ri nagyhatalmú főszerkesztő­je, az AP-nek adott interjú­jában borúlátóan nyilatkozott az egyiptomi—izraeli tárgya­lások Egyiptom számára vár­ható kilátásairól. Véleménye szerint az iz­raeliek előbb vagy utóbb, de belekényszerítik Egyiptomot a különbékébe. — Maga az a körülmény — mondotta —, hogy Egyiptom a jelenlegi rossz gazdasági helyzetében elszigeteli magát arab tá­mogatóitól, (s itt különösen a kőolajtermelő államokon van a hangsúly, amelyektől 1973 óta* összesen II milliárd dol­lárt kapott különböző formá­ban) a szeparatív kiegyezés felé sodorja Egyiptomot. Nemkülönben az a lény, hogy a Szadat ígéretei által felcsi­gázott és illúzióban ringatott egyiptomi nép is gyors, az ország gazdasági helyzetét fellendítő megoldást vár az Izraellel folytatott tárgyalá­soktól, arra kényszerítheti az elnököt, hogy látszatmegoldás­ként megkösse a különbékét, ami csak újabb bonyodalma­kat okoz majd. Heikal kijelentette: Egyip­tom képtelen megoldani belső és külső problémáit a többi arab ország segítsége nélkül „ha igaz az, hogy az arabok nem viselhetnek háborút Egyiptom nélkül, legalább annyira igaz, hogy Egyip­tom nem teremtheti meg a békét az arabok nélkül... a palesztinok nélkül” — véle­kedik Heikal. (MTI) 2 NÖGRÁD - 1977. december 30., péntek-i "It M* Mw Mi. W* li «im»,* •» mUn mmlmttf mhr Biko szelleme: Mondja Mister Vorster, nem nyomja valami a lelkét? Váratlan fordulat a chilei „népszavazás” ügyében visszaküldte a beiügyminisz- törvényességi felügyelet len- tériumba azzal, hogy a ren- ne egy olyan országban, ahol delet jogszerűségéhez a jun- az 1973-as katonai puccs óta ta négy tagjának aláírása a jogtiprás mindennapos gya- szüksóges. Az eredeti rende- korlattá vált. letet csupán Pinochet és Be­navides belügyminiszter írta Sziad Barra Bagdadba utazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom