Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

Ahol az új pesti villamos készül Prága Smichov kerületében a CKD Tatra üzem az el­múlt évtized során a világ egyik legnagyobb villamosko­csi-gyártója és -exportőre lett. Itt kezdik gyártani 1978-ban a Budapesti Közlekedési Vál­lalat részére a T5C5 típusú villamoskocsikat, amelyekét a budapesti igényeknek megfe­lelően kétoldali forgalomra terveztek és készítenek el. A T5C5 jelű villamoskocsi egy új generációhoz tartozik, új paraméterekkel. Az új típus a T3 jelű vil­lamoskocsik utóda. Ezeket már 1962 óta gyártják: gyor­sak, biztonságosak, kényel­mesek és üzemeltetésük gaz­daságos. A kocsikból három­részes szerelvényt is össze­állíthatnak, s ezek — ha egy­perces időközökben közleked­nek — óránként mintegy 25 ezer utast szállíthatnak. A prágai Tatra üzem ok­tóberben ünnepelte fennállá­sának 125. évfordulóját. Kö- zép-Európában itt készült először sínen futó jármű. Az alapítás óta több mint 160 ezer személy- és tehervagon, motoros- és pótkocsi, alváz és villamoskocsi hagyta el az üzemet. A villamoskocsi­gyártás a 100. évforduló óta a Tatra gyár legfőbb profram- ja. Mindig nagy súlyt helyez­tek a városi tömegközleke­dés technikájának fejleszté­sére, az új gyártmányok ki­alakításában az egész világ kutatási eredményeit és a nemzetközi konferenciák ta­pasztalatait hasznosítják. Ok­tóberben Prágában nemzet­közi konferenciát tartottak -,A korszerű villamoskocsik perspektívájáról”, s ezen megállapították, hogy a ti- risztoros szabályozású T5-ös kocsik az utazás komfortját és az üzemelés gazdaságos­ságát illetően a világ élenjá­ró termékei közé tartoznak. Megrójuk Poszpisel Gyula diósjenői lakost, aki a község belterü­letén úgy vett részt a közúti forgalomban motorkerékpár­ral, hogy vezetés előtt sze­szes italt fogyasztott. A sza­bálysértési hatóság egyezer­háromszáz forintra bírságolta és a vezetői engedélyét hat hónapra visszavonta. Ellenbach István rétsági la­kost, aki ugyancsak szeszes ital fogyasztása után „nyer- gelte meg” motorkerékpár­ját. ^ Igencsak meglepődött, miután a szabálysértési ható­ság kétezer forintra bírságol­ta és vezetői engedélyétől meg kellett válnia hat hóna­pig. Garamszegi Károly romhá" nyi lakost, alá nem sorolható a törvénytisztelő állampolgá­rok soraiba- Ö is szeszes italt fogyasztott, majd úgy vett részt a közúti forgalomban a személygépkocsijával és ezzel tetézte korábbi szabálysértő garázda magatartását. Az el­követett cselekményeihez il­lik az ötezer forint pénzbírság és a vezetői engedély hat hó­napra való visszavonása. Saliga László romhányi la­kost, aki a jármű világítására vonatkozó szabályt sértette meg. Személygépkocsijával közlekedve nem tompította a fényszórót és ezzel a szembe­jövő motorkerékpár vezetőjét elvakította. Figyelembe véve cselekményének balesetve­szélyességét, a szabálysértési hatóság kétezer forintra bír­ságolta és vezetői engedélyét hat hónapra visszavonta. Tóth József pásztói lakost, aki az általa vezetett nyer­gesvontatóval szegte meg az e’őzésre vonatkozó szabályt Gödöllő belterületén. Cselek­ményéért ezemégyszáz forin­tot fizetett és vezetői engedé­lyétől három hónapra kellett megválnia­Molnár László berceli la­kost, aki személygépkocsijá­val közlekedve a megenge­dett sebességet lépte túl. A jövőben bizonyosan vissza­tartó lesz számára, hogy cse* lekménvéért ezernégyszáz fo­rintot fizetett és vezetői en- gedélvét két hónapra vissza­vonták­Környezet és a vezető A közlekedés biztonsága számos személyi, tárgyi és egyéb tényezőktől függ. E té­nyezők között fontos szerep jut a járművezetőt ért kör­nyezeti hatásoknak. Az alábbiakban a környe­zeti tényezőknek a járműve­zetőkre gyakorolt hatásáról és e hatások alapfeltételeit képező fiziológiai és pszicho­lógiai jelenségről, illetve fo­lyamatról lesz szó. ALÁ-. VAGY TÚLBECSÜLÉS Szemben közeledő jármű sebességének megítélésében is általános tendencia a sebesség alábecsülése. A nagy sebes­ségeket különösen gyakran alábecsülik. Százharminc ki- lométer/órás sebességgel köz­lekedő járműnél a becslések átlaga — kísérletek tanúsága szerint — 89 kilométer/óra. A hiba több mint 30 százalékos. A becslésben mutatkozó hi­bák csökkennek, ha a távol­ság rövidül. A sebességek alá- becsülésé általában 50 kilo- méter/óránál nagyobb sebes­ségek esetében következik be. A távolság túlbecslése és a sebességek alábecslése általá­ban együttjár, ami például előzési szituációban rendkívü­li veszélyt rejt magában. A sebesség megítélésében segítséget jelentenek az út mentén levő támpontok: há­zak, telefonoszlopok, fák stb. Szűk, keskeny utcában haladva túlbecsüljük se­bességünket, míg széles, sík terepen kisebbnek gondoljuk a valóságosnál. Rossz látási viszonyok esetén is hasonló a helyzet. Az elmosódott kör­vonalak miatt a tárgyak tá­volabbinak tűnnek, és a se­bességet hajlamosak vagyunk alábecsülni. Előfordul, hogy a megen­gedett sebesség túllépésének oka a helytelen becslés. Eb­ből kiindulva egy kísérlet so­rán a vezetőket az útburko­latra festett keresztirányú vo­nalak alkalmazásával olyan sebességbenyomáshoz juttat­ták, amely megfelelt tényle­ges sebességüknek. A jelö­lést egy gyorsforgalmi út utolsó szakaszán alkalmazták, ahol a sebesség túllépése mi­att gyakran fordult elő bal­eset. A keresztirányú vona­lak alkalmazása után ezen a helyen a vezetők lényegesen lassabban közlekedtek és a balesetek száma jelentősen csökkent. A közlekedési térben való tájékozódásban és bizonyos veszélyhelyzetek felismerésé­ben a hallásnak fontos szere­pe van. Akusztikai ingerek­re a reakcióidő általában va­lamivel rövidebb, mint látási ingerekre. INFORMÁCIÓ­FELDOLGOZÁS Az érzékelési folyamatok — látás, hallás stb. — bizto­sítják a környezeti informá­ciók felvételét. Az úgyne­vezett szelektív figyelem gon­doskodik a feldolgozásra ke­rülő információk szűréséről. A környezet ingerei közül azokat a tárgyakat észleljük először, amelyek számunkra fontossági értékkel, „felszólí­tó jelleggel” rendelkeznek. Minden más a háttérben ma­rad. Azt, ami az adott hely­zetben számunkra' jelentős, hamarabb észleljük, mint a jelentéktelent. A „fontossági érték” aszerint a sziutáció szerint is változik, amelybe kerülünk, azon kívül aktuá­lis feladataink és érdeklődé­sünk szerint is. A KÖRNYEZETI HATÁSOK MÉRÉSE Az emberben vezetés köz­ben lejátszódó élettani, ideg- rendszeri folyamatok jellem­zésére mérhető a pulzusszám, a vérnyomás, felvetődő elekt- rokardiogram, vizsgálható a pszichogalvanikus bőrreflex. További felvilágosítással szol­gál az információfelvevő ké­pesség, a fáradság vizsgálata, a szemmozgás regisztrálása stb. A vizsgálatok eredményeit az utak kialakításában, illet­ve forgalomtechnikai intézke­dések megtételénél lehet hasz­nosítani. A KÖZLEKEDÉSI * KÖRNYEZET STRESS I LAT ÁS A A vezetési feladatnak való megfelelés a gépjárművezető környezethez való fokozott alkalmazkodásának eredmé­nye. Ez a folyamat a szív és a keringési rendszer számára megterhelést jelent. A fizio­lógiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a közlekedési környezet bonyolultabbá válása, a for­galom növekedése a gépjár­művezetőknél úgynevezett I stressállapotot idéz elő, I amely teljesítménycsökkenést eredményezhet, cselekvési hi­bákhoz vezethet. A vezetés folyamán stress- hatást idézhetnek elő a kö­vetkező csoportokba sorolha­tó tényezők: a) amelyek az út geomet­riai kialakításával kapcsola­tosak; b) amelyek a forgalom nö­vekedésével kapcsolatosak; c) minden olyan tényező, amely bizonytalanságot okoz, vagy váratlansága folytán fe­szültséget kelt. Nyilvánvaló, hogy a stiress- hatást előidéző forgalmi és útviszonyok a legbalesetve- szélyesebbek. tcsnuBssa^oScHccsI A csúszós utak, a korai sötétedés, a hó, a hideg fo. kozza a balesetveszélyt az utakon. A gépkocsivezetőket a téli hónapok általában fokozottabb óvotosságra késztetik. Te­gyük hozzá, nagyon hélyesen. Vannak azonban kivételek, akik azt gondolják, úgy lehet vezetni, mint nyáron. A megnövekedett balesetek száma tanulságul szolgálhat. :V MB! Autó az árokban. A 21-es fő közlekedési úton történt az itt látható baleset. Egy ZIL tehergépkocsi árokba lökte a sza­bályosan, az út szélén álló személygépkocsit. A baleset kö­vetkeztében egy ember súlyosan, hárman könnyebben sé­rültek. Mint a képen is megfigyelhető, az anyagi kár je­lentős. , v. .w C súszós, havas úton Salgótarjánban történt a baleset. A kocsi leszaladt az út menti területre, derékba törve egy vil­lanyoszlopot. Eredmény: egy súlyos és egy könnyebb sérü­lés. Az anyagi kár jelentős. az el­Jobban betartani a szabályokat! Egyre nő az autótulaj dono- betűnő az utak zsúfoltsága, a közlekedés feltételeinek ala- sok száma, mind többen is- személygépjárművek és egyéb pos ismeretét, merik meg a vezetés örömét, gépjárművek számárak gya- Az Állami Biztosító ada- de veszélyeit is. Évente mint- rapodása. A jelenlegi egymil- tai szerint az elmúlt évben egy 75—80 ezer új személy- lió 650 ezer gépjármű nagy 87 644 nem halálos közleke­gépkocsit hoznak be külföld- szakértelmet követel mind- dési baleset történt és 1908 ről, lakossági értékesítésre, annyiunktól: a közlekedési volt a halálos áldozatok szá­Mindannyiunk számára szem- szabályok és a balesetmentes ma. Ez a szám évről évre növekszik, ami tanúsítja, hogy a közlekedési ismerete­ink nem tartanak lépést a motorizáció fejlődésével. Megyénkben 1976-ban 1938 gépjárműkár-bejelentést tet­tek az ügyfelek a gép jármű­kár-rendezési fióknál. Ez év november végéig a gépjármű- kár-bejelentések száma 2616 volt. Csupán novemberben 204 gépjármű-balesetet jelen­tettek be. Átlagban napi 7 kár bekövetkezésének felel meg, de volt olyan nap is, amikor 14—16 kár történt egy nap alatt a megyében. A károk nagy része -azért következett be, mert a gép­járművek vezetői nem vették kellő mértékben figyelembe az időjárásváltozást, az út­viszonyokhoz nem alkalmaz­kodtak megfelelően. Emiatt számos gépjármű a síkos, je­ges úton megcsúszva, neki­ütközött más járműveknek, vagy felborult. Számos gép­jármű-baleset történt, mely­nek oka a követési távolság be nem tartása. Míg 1976. november végé­ig kötelező gépjárműfelelős- ség-biztosítási károkra négy­millió 695 ezer forint kárté­rítést fizettek ki megyénkben, addig ez év november végé­ig a kifizetett kártérítés ösz- szege ötmillió 307 ezer forint volt. CASCO-biztosítás alap­ján ebben az évben kétmil­lió 822 ezer forint kártérítést fizettek. A fenti adatok igazolják, hogy szükséges minden gép- járművezető ismereteinek ál­landó bővítése és a körülte­kintő, óvatos vezetés biztosí­tása a közelekedés biztonsá­gának növelése érdekében. Megdicsérjük Ez is megtörtént Agyonüt a feleségem! Ha közlekedési balesetről zett rendőr a motorkerékpár- a pohár fenekére nézett hall az ember, általában vezetőhöz intézte a már szó- italboltban. Mivel pénze csodálkozást, sajnálkozást kásos kérdéseket. A választ fogyott, s más nem kért ne­vált ki belőle. De vannak minden esetben megkapta, de ki italt, elindult a lakására esetek — persze ritkán —, eléggé furcsa hanghordozás- gyalogosan. A nagymértékben mikor mosolyt fakaszt még a ban. Mintha hasbeszélő lett ittas B. K.-t az ital leterítet- helyszínelő rendőr ajkán is a volna, ugyanis a balesetet te és az úttesten éppen olyan balesetet okozó félelme, illet- okozó a száját sohasem nyi- helyen, ahol hó nem volt. ve közömbössége. tóttá ki. A rendőrnek a fúr- Felkelni nem tudott, így el­csaság feltűnt. Ettől függet- aludt. L. M. autóbuszvezető Az egyik bányaüzemnél fi- lenül végezte munkáját, töb- ezen az útvonalon közleke- zetés volt. Az ügyben szerep- bek között a helyszín rajzban dett gépjárművével. Óvatosan lő férfi délelőtti munkaidejé- való rögzítését. A felborult kellő kivilágítás mellett, mé­nek lejárta után felvette a motorkerékpár környékét gís későn észlelte a fekete munkájáért járó bért. A vizsgálva a földön nyolc fog- foltdarabkán igazak álmát munkahelye és a lakása kö- darabot talált. Meg volt a alvó B. K. gyalogost, zötti nagy távolság miatt egy válasz a furcsa beszédre. És Fékezésre nem veit idő és újonnan vásárolt motorkerék- valóban a motoros alsó- és L. M. buszvezető megpróbál- párral közlekedett, hetente felső fogsorából töredeztek le ta az egyik lehetőséget. El­egy alkalommal. a fogak. A rendőr megkér- haladni a gyalogos fölött. A szeszes italt sohasem dezte: Mindkettőjüket kísérte a sze­vetette meg. Jelen, esetben is — Kérem, nem érez fájdal- rencse. fizetéssel a zsebében útja az mat? A válasz már szebben Hogy miért? Azért, mert az italboltba vezetett. Jócskán hangzott, mint korábban, első kerekekkel sikerült a felhajtott a garatra — nem Nyitott szájjal; gyalogos megközelítése. De a válogatott bor, sör, pálinka — Dehogyisnem biztos úr; hátsó rugótartó csavarba az között —, és ezután indult el De ezt kibírom, csak a fele- alvó gyalogos ruházatánál motorkerékpárjával lakásá- ségem meg ne tudja, hogy a fogva fennakadt és a busz ra. Kanyarokkal tűzdelt la- motorkerékpárt összetörtem, maga alatt vonszolta, miköz- kott területen haladva, asze- Mert engem menten agyon- ben a hátsó kerék a fejétől szes italtól vezetése bizonyta- üt... tízcentire'forgott, lanná vált, sőt másokra néz- + A helyszínelő rendőr meg­ve veszélyessé. Egy balra íve- , kérdezte a gyalogost: lő kanyarban az út vonalve- AZT HITTEM. KÖLTÖGET- — Mit érzett, mire gondolt, zetését követni nem tudta, NEK mikor a busz haladt felette? az egyik lakóház keritésének Március eleje, este havas A válasz: rohant. Mondanom sem kell, eső esett. Az úttest aszfalt- — Kérem, semmi különö­hogy a motorkerékpár meny- burkolatú volt. Helyenként a set. Csak annyit, hogy valaki nyíre megrongálódott. Ö vi- hó megmaradt. Az úton a költöget. De egy biztos, hoav szont a sérülését palástolni tehérjekete foltdarabok vál- a második születésnapomat igyekezett. tották egymást. Ezen az es- feljegyzem. .. A baleset helyszínére érke- tén B. K. téesztag ugyancsak Sávolyi Tivadar Klement István gépkocsi­vezető 1970 januárjától dol­gozik a síküveggyárban. Ez idő alatt kétszázötvenezer kilométert vezeiett baleset- mentesen- Szocialista brigád tagja. Jól végzett gazdasági és társadalmi munkájuk eredményéért 1976-ban ezüst­koszorút kaptak. A gyárban töltött ideje alatt több alka­lommal részesült jutalomban. Turcsányi Árpád gépko­csivezető 1966-tól a síküveg­gyár dolgozója. Közben két­százötvenezer kilométert ve­zetett balesetmentesen. Szo­cialista brigád tagja, amely ezüstkoszorús címet ért el. Á munkájáért többször része­sült jutalomban, elnverte a Kiváló Dolgozó címet. __________í__________________ NÓGRA D - 1977. december 20., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom