Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

Pályásait felírva» A magyar néphadsereg tiszthelyettes- iskoláira JELENTKEZÉSRE HÍVOM FEL mindazokat az ifjakat' akiket vonz a katonai pálya, akik népünk fegyveres szolgá­latát önként vállalják és a magyar néphadsereg hivatá­st •? tiszthelyettesei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételed: a. ) büntetlen és feddhetetlen előélet, b. ) erkölcsi-politikai meg­bízhatóság, c. ) magyar d. ) hivatásos szolgálatra va­ló egészségi és fizikai alkal­masság, e. ) általános iskolai vég­zettség, f. ) nőtlen családi állapot. te.) a betöltött 17., de 23. évnél nem magasasabb élet­kor. 2. A tiszthelyettes-iskolára pályázók a hivatásos tiszthe­A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: a. ) saját kezűleg írt részle- i önéletrajzot, b. ) erkölcsi bizonyítványt. c. ) legmagasabb iskolai vég­zettségről szóló bizonyítványt (szakmunkás-bizonyítványt.) Abban» hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, a felvételi vizsgán a pályázó elért eredményének, a tanult szakmájának, valamint ké­relmének figyelembevételével történik döntés. 4. A pályázók minden év A kitöltött jelentkezési la- májusában felvételi eljáráson pót és mellékleteket a tanu­lók az iskolaigazgató útján (a munkaviszonyban levők köz­vetlenül) a megyei hadkiegé­állampolgárság, fítés\ & terüietyédelmi (Bu- “ dapest Fővárosi Hadkiegészí­tő) parancsnokságnak, sorka­tonák alakulatuk személy­ügyi szervének adják át. 3. A jelentkezők pályázhat­nak: Parancsnoki képzés kereté­ben : gépesített lövész, harc­kocsizó, felderítő, rádiófelde­rítő, tüzér, légvédelmi, ráké tatüzér, híradó, műszaki hadtáp lyettesi pályával kapcsolatos ruházati, szállító, elhelyezési, felvilágosítást és jelentkezési üzemanyagos, egészségügyi) lapot a megyei hadkiegészíté- és ügyviteli szakokra, si és területvédelmi (Buda- Technikád képzés,keretében: pest Fővárosi Hadkiegészítő) harckocsizó, gépjármű híra- parancsnokságtól, a szakmun- dó, lokátor, fegyveivezeti, kástanulók az iskola igazgató- repülő-műszaki, vegyivédelmi iától, a sorkatonák alakulatuk és műszaki technikus szakok- személyügyi szervétől kapnak, ra. vesznek részt, melynek he­lyéről és időpontjáról értesí­tést kapnak. A felvételi eljárál kiter­jed: az egészségi alkalmas­ság megállapítására; az álta­lános iskola matematika-fizika és egyéb általános műveltsé­gi ismeretanyag, a napi poli­tikai eseményekben való tájé­kozottság felmérésére; vala­mint a szakoknak megfelelő műszeres képességvizsgálat­ra. Azok a pályázók, akiknek vegyivédelmí, szülei a Szocialista Hazáért (élelmezési' Érdemrend, a Szabadság Ér­demrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem ki­tüntetéssel rendelkeznek, to­vábbá a Magyar Partizán Szö­vetség tagjainak, a munkás­Condoskodás a nyugdíjasokról Munkát is vállalnak Mint országos méretekben, ügy megyénkben is tapasz­talható. hogy évről évre nö­vekszik a nyugdíjasok száma. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek 930, a Zománc- ipaiTí Műveknek 274, az Ötvö­A vállalatok gondoskodnak arról, hogy a felsőbb szak- szervezet tanácsára évről év re helyet kapjanak a nyug­díjas dolgozók is a vállalati üdülőkben, s a lehetőségekhez mérten kivehessék részüket a zetgyárnak 82, az Erőműnek SZOT üdültetési akcióiból is pedig 62 nyugdíjasa van. Emellett kirándulóbuszokat Rendszerünk humánus szó- bocsátanak a nyugdíjasok ren- ciálpolitikai tevékenységéből delkezésére. hogy felüdülésü- fakad, hogy az emberekről két, élményeiket gazdagítani való gondoskodás meghosszab- tudják. Az arra rászorultak bítja. kitolja az élet korhatá­rát, s lehetővé teszi, hogy az alkatómunka után minél töb­ben élvezhessék az öreg na­pok gondtalanságát. Igaz, e téren még csak a kezdeti lépéseknél tartunk, de már a jelenlegi adottságok is jól érzékeltetik, hogy a dol- zók öreg napjaikra nem ma­radnak magukra­A vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége célul tűzte, hogy a közel 75 ezer vasas­nyugdíjas életkörülményei­nek, szociális és egészségügyi helyzetének megismerésével a felsőbb szakszervezeti és álla­mi szervekhez javaslatokkal és ajánlásokkal él a nyugállo­mányban levő munkások hely­zetének további javítására. Ehhez azonban természetesen arra van szükség, hogy. a nyugdíjasokat itt. Salgótar­jánban is összefogják. A kohászati üzemek szék­helyével önálló szakszervezeti alapszervkont működik a nyugdíjasok salgótarjáni szakszervezeti bizottsága. Miután létszámuk az 1340 főt időnként szociális segélyt kap­nak, a szakszervezeti nőbi­zottság pedig évről évre meg­rendezi a már hagyományos­nak mondható nyugdíjasok fenyőünnepét. Ez évben is 20 ezer forint értékű élelmi­szer- és ajándékcsomagot osz­tana»? szét a kohászati üzemek nyugdíjasai között azoknak, akik erre legjobban rászorul­nak. A kormányzati szervek le­hetővé tették, hogy azok a nyugdíjasok, akik egészségileg alkalmasak, munkát is vál­lalhatnak. Ez a rendelkezés több célt és érdeket szolgál szerre, hiszen akadnak nyug­díjasok. akik annyira össze­nőttek évtizedes feladataikkal, hogy szinte életelemükké vált a munka. Akad, aki szociális meggondolásból, vagy egyéb személyes okból vállalkozik tovább foglalkoztatásra, ds mindez együtt a munkaerő­helyzet gondjainak enyhíté- tését is segíti. A nyugdíjasok munkájá­nak fokozott megbecsülése érdekében olyan bérezési is meghaladja, így az önálló rendszert alkalmaznak, amely­alapszervezet önálló költség- vetéssel rendelkezik, amely 1976-ban 108 ezer forint volt. míg ez évben 134 ezer forint költségvetéssel rendelkezik. Az operatív munkát 11 ta­gú választott bizottság végzi. Mivel létszámuk szinte az egész megye területét behá­lózza, ezért területfelelősi rendszert alakítottak ki. A nyugdíjasbizottság a megyét körzetekre osztotta, egy-egy területen köztiszteletben álló nyugdíjas munkatársakat kér­tek fel a területfelelősi tevé­kenység ellátására. Ezzel a megoldással, ha áttételesen is, de élővé és közvetlenné vált a szakszervezeti bizott­ság kapcsolata az egész tag­sággal. A nyugdíjasok gond­jainak és problémáinak meg­ismerése és a tagsággal való törődés végett hetenként két fogadónapot tartanak, ame­lyen a nyugdíjas bizottság titkára és tagjai is részt vesznek. lyel elismerik és méltányol­ják hűségüket, igyekezetüket és szorgalmukat. Egyedül a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1975- ben 148 ezer, míg 1976-ban 155 ezer, ez évben pedig várhatóan ennél is több munkaórát töltöttek és töl­tenek el nyugdíjasok az üzemben, hogy segítsék a vállalati célkitűzések megol­dását, miközben személyes igényeik kielégítését is szol­gálják. A nyugdíjasbizottsághoz tartozó kiöregedett munkáso’ körében a vasasszakszerveze központ által kiadott kérdő­íve'- alapján egyedül a kohá­szati üzemek nyugdíjasai kö­zül 783 fő adatai kerültek fel­dolgozásra a közelmúltban hogy szociálpolitikai megfon­tolásokból mérlegelni tudH’. helyzetüket és keressék a le hetőséget életkörülményeik tó- vábbi javítására. O. B. mozgalom mártírjainak, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hősi hallottainak gyermekei, valamint a nem­zeti gondozottak, az arról szó- ' ló igazolást a felvételi bizott­ságnak mutassák be. A tiszthelyettes-iskolák pa­rancsnokai döntésükről a pá­lyázókat július 15-ig írásban értesítik. A felvételt nem nyertek. — a tanulmányi és egészségi okok miatt elutasí tottak kivételével —, az érte­sítéstől számított 15 napon be­lül az MN Személyügyi Fő­csoportfőnökségre fellebbez­hetnek­A tiszthelyettes-iskolák. 1. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1* 5. A tiszthelyettes-iskolák hallgatói teljes ellátásában il­letményben, a második félév­től kezdődően — elért tanul­mányi eredményeiktől függő­en — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányok­hoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket az iskola parancsnoksága térí­tésmentesen biztosítja és gon­doskodik a hallgatók kultu­rális és sportigényeinek kielé­gítéséről. A tanulmányi évet eredmé­nyesen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár. 6. A tiszthelyettes iskolák tanulmányi ideje kettő év. 7. ív tanulmányaikat ered­ményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerül- ne.i, tiszthelyettesi rendfoko­zatot kapnak és ezzel egyide­jűleg a munkaügyi miniszter és a honvédelmi miniszter 20/1974- számú együttes ren­delkezésében meghatározott szakokon a katonai szakkép­zettség mellett polgári szak­munkás-képesítést, vagy szak­mai gyakorlatot szereznek. 8. A pályázati határidő: évenként március 31. Kálazi József vezérőrnagy s.k. a magyar néphadsereg személyügyi főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes Ferihegy hátországa Repülni nemcsak ... Ferihegy „szeme” az irányítótorony, innen segítik a gépek fel- és leszállását. Ferihegy hátországa különös világ. Az utas, akit az út végén Moszkva vagy Párizs vár, mit sem lát ebből a világból, ahol részleteire bomlik, órakész fel­adattá, teljesítendő tervvé vá­lik a repülés; javítandó mun­kadarabbá, ügyes kezek esz­közévé, radarszemek játékává maga a repülőgép. Az újságíró is ritkán pillant­hat be ide, akkor is csak kí­sérettel. Két napig egy repté­ri sárga Wartburg szolgál ne­kem, a kísérő tiszt, kezében az adó-vevővel, tisztes távolság­ból vigyáz rám. ★ Moys Péter, az irányítási osztály vezetője az „APPRO- ACH”-ba vezet. Angol szó, kö­zelítést jelent. Az „APPRO­ACH” tenyérnyi szoba, a fal mentén körben műszerek, az asztalon kapcsolótábla. Ketten épphogy elférnek itt. Moys Pé­ter egy termet mutat, éppen átalakítják. Reptéri látogatá­som során aztán még sokszor találkozom építkezéssel, újítás­sal vagy legalábbis azok ter­vével. Ferihegy a változás ko­rát éli. „Hamarosan elkészül az új radarszoba. Nagy szük­ségünk van rá!” mondja kísé­rőm Az „APPROACH”-ban fél­homály és csönd fogad. A ra­darernyő fölvillanó zöldje, a lámpák pirosa, a számok sza­bályos ugrása jelez időnként a szemnek; angol nyelvű rá­diózás, meg-megcsörrenő tele­fon riaszt bennünket. Moys Péter visszafogott hangon ma­gyaráz: ez a közelkörzeti irá­nyító, innen vezérlik a Feri­hegy körzetébe lépő gépeket a leszállás megkezdéséig. (A tá­volkörzeti irányító, hazánk új. legnagyobb polgári radarköz­pontja Kőrishegyen van és már 186 szakma a pályaválasztó fiataloknak Évenként ezer gyermek lános iskolai tanulmányait, s keres választ a kérdésre „ho­gyan tovább?” Hazánkban egyre kedvezőbben alakul a nyolcadik osztályt végzettek továbbtanulási aránya: nagy többségük —, mintegy 97 százalékuk — szakmunkás­képző-intézetben. szakközép- iskolában, vagy gimnázium­ban folytatja tanulmányait. — Hogyan készítik fel a tizennégy éveseket a pálya- választásra? — erről nyilat­kozott Brauer Károlv, az Or­szágos Pedagógiai Tanácsadó Intézet igazgatója az MTI munkatársának. Elmondotta: a fiatalok 186 szakma között száz-százhúsz- válogathatnak, képességeik- fejezi be álta- nek, igényeiknek megfelelő­en. Igyekszünk minél bővebb tájékoztatást nyújtani az ösz- szes szakmáról, hogy a gyer­mekek lehetőségeik ismerő­ben döntsenek életük további irányáról. Kiváltképpen fon­tos az úgynevezett „hiány­szakmák” benépesítése; hi­szen az öntő, a hengerész, a fonó-szövő munkája éppoly felelősségteljes és szép, társa­dalmilag éppoly hasznos, mint az autószerelőé. A köz- gondolkodást kell tehát át­formálnunk ahhoz, hogj minden szakma elfoglalja az őt megillető helyet az embe rek tudatában. készül a másik is, Püspökla­dánynál.) Osztott táblácskán számok ugrálnak: gépeket és magas­ságot jelölnek. A képernypre bekúszik egy háromszög, ta­pogatózva halad fölfelé. Ne­héz elhinni, hogy valahol egy gép több száz kilométeres se­bességgel rohan felénk. A rádióban pergő párbeszéd: an­gol vezényszavak koordniáták- ról, időjárásról, szélerősségről és szélirányról. A pilóta ada­tokat mond, a diszpécser jegy­zetel és a háromszög eltűnik a képernyőről. A gép megkez­di a leszállást. Ez már az irá­nyítótorony dolga. A diszpécserek: Sári Ottó és Fazekas András, hozzászoktak a csöndhöz, ha megszólalnak is inkább hajóznak: értékelik az időjárási helyzetet, a gép útját. De nincs sok idejük a beszélgetésre, ismét föltűnik a háromszög, megint jön egy re­pülőgép. Közben Moys Péter megjegyzi róluk: „Nehéz, fe­lelősségteljes a munkájuk, van­nak pillanatok, amikor a disz­pécser vállán nyugszik a re­pülés. Itt minden Kimondott szónak súlya van.’* Moys Péter a szakértő sze- retetével magyaráz, nem ál­lom meg a kérdést: „Repült?” „Soha, a szemem miatt. De mindenáron a repülésben akar­tam dolgozni. Tudja, úgy van ez nálunk, mint Moldova vas­utasainál a mozdony füstjével: akit a légcsavarszél egyszer megcsapott ...” Tudom. Éreztem már a lég­csavarszél ízét. *• A MALÉV szerelőhelyisége egyetlen hangár. A szemre ha­talmasnak tűnő csarnok ma Ferihegy legnagyobb gondja. 1 „Ezt már a háborúban is bom­bázták” mondta valaki a csar­nok korára utalva. Ami pedig á nagyságot illeti: az épületből minden gépnek kilóg a „svancza”... „A repülőtér átépítésének legfontosabb része, a kifutó­pályán kívül, az új hangár felépítése lesz — mondja Szu- kics Gyula, a MALÉV javítási és fejlesztési főmérnöke. — Ha elkészül, jut végre hely á gépeknek, műszaki eszközök­nek, szerelőink pedig megfele­lő környezetben, jó feltételek között dolgozhatnak.” Ferihegy fejlesztésének első üteme 1982-ig tart. Itt szerepel a hangárépítés terve is. Addig a szerelők dolgoznak, mint ed­dig: nyitott hangárajtőnál vagy kinn a szabadban. Télen a fagy, nyáron a hőség ragasztja kezüket az alumíniumhoz. „Az átlagfizetés nem több mint másutt, a munka nehe­zebb és ráadásul Ferihegy messze esik a várostól — mondja Tóth József osztályve- találkozások is. zető. — Itt csak az marad meg, aki kötődik a repüléshez. Szerencsére van néhány ilyen emberünk.” Jártak keservesebb idők is. Volt úgy, hogy napjában negy­ven ember lépett át az akkor újonnan alakult repülőszerv­hez, az RNÁ-hoz (ma a MÉM Repülőgépes Szolgálata) A MALÉV új vezérkara 1975-ben, többek között, a ré­gi, jó szakembergárda vissza­kozását tűzte célul, s tudato­san kezdett munkálkodni a fia­tal szakemberek nevelésében. Fazekas József vezérigazgató­helyettes szemyélyesen egyen­geti a szakember-utánpótlás útját, 0 adta ki az „egységes magyar repülésért” jelszót, példáját többen követték, s ennek eredménye, hogy repü­lőszerveinknél kezd kialakulni egy, elsősorban a sportre­pülésből táplálkozó új, erőtel­jes szakembergárda. é Ferihegy öt betűje a MA­LÉV mellé 1973-ban újabb három betű: az LRI társult, megalakult a légiforgalmi és repülőtéri igazgatóság. Az uta­sok és az áruszállítás maradt a vállalatnak, az LRI vette át a repülőtér fenntartásának üzemeltetésének gondját. Az igazgatóság őrködik a repülés biztonságán is. Csallóközi Miklós valaha vi­torlázórepülő volt, ma az LRI főpilótája. Falán, go.ndal ké­szült hatalmas táblázat, a pi­lóták elméleti és gyakorlati to­vábbképzésének rendje. „Pi­lótáink remek szakemberek, de kevesen vannak, a legfőbb gondunk az, hogy jól gazdál­kodjunk az erőkkel.” Ha ideje engedi, a főpilóta ' is gépbe ül. Furcsa elgondolni: a szuperszonikus gépek vilá­gában mi maradhat meg a re­pülés romantikájából? „A ro­mantika az, hogy a gép tech­nikailag ejti ámulatba az em­bert — mondja. Bekötöm ma­gam, megfogom a botkormányt és ugyanazt az örömet érzem, amit egykor vitorlázórepülés közben.”, •ir Oláh István lokátorműsze-' rész nehéz beszédű ember. Má­soktól tudom: a legjobb szak­emberek egyike. „Azt kérdez­te, érzek-e felelősséget?... So­káig semmit nem éreztem, az­tán egyszer, itt a fejünk fö­lött megtörtént a baj. Azóta minden javításhoz úgy fogok, mintha azon a gépen az enyémek utaznának.. Oláh István szavai repülés- útravalómat juttatják eszem­be, pilóta-barát írta, ajánlásul Müller Péter A madárember című könyvéhez. „Repülni nemcsak szép..., sokkal több!” Erre tanítanak a ferihegyi Major NÓGRÁD — 1977. december 3., szombat £>

Next

/
Oldalképek
Tartalom