Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

Öregek napia Romhányban A meghívottak egy csoportja: Koczka János, Marczelck litván, Koczka Ferenc. Antalies János és Bakos István (Fotó: K. P.) December 10-én az építési kerámiagyár kultúrtermében a társadalmi szervek, a köz­ségi, az üzemi Vöröskereszt­szervezetével nagy sikerrel rendezték meg az öregek nap­ját. Községünk 65 éven felüli lakói közül 160-an vettek részi Üzemünk két szocia- * lista brigádja, a Béke, és a Martos Flóra brigádok vál­lalták a házigazda szerepét. A fehér abrosszal megterített asztalok mellett helyet fogla­ló öregjeink meghatódva hall­gatták és figyelték a karácso­nyi zene lágy dallamát, a fenyőfa melege még közelebb hozta őket a közösséghez, érezték nincsenek egyedül. Ili legalább szent a gyermek I Így hangzott a gyermek­féltésből fogalmazódott kife­jezés a csillagház tömbjéből. Ä kissé kurtára mért megál­lapításra a látottak cáfoltak rá. melyet közérdekből, tanul­ságként teszünk szóvá. A salgótarjáni csillagház környéke kertészetileg kiemel­ten gondozott park, A hó le- estével a területet gyerekek hada szánkókkal szállta meg. Hozzáteszem: nem vagyok gyermekellenes. Az egyáltalán nem téli sportolásra alkalmas helyen élvezték a hó előnyét és ezzel együtt a lakók hallga­tólagos türelmét. A szánkózás örömeivel ta­posták el a parkot, dísznövé­Köaségünk két legidősebb lakóját, a 94 éves Termán Lénái és a 93 éves Teknős Ezekiásnét virággal köszöntöt­ték. Dr. Jakubecz József fő­orvos1 a járási Vöröskereszt­szervezet tagja köszöntötte a jelenlevőket, ezt követően Papp Jánosné párttitkár ün­nepi köszöntőjében kiemelte társadalmunk gondoskodását, és figyelmességét a legidősebb emberek iránt. Äz ünnepi kö­szöntők után a KISZ-esek szavalattal, az úttörők szín­vonalas műsorral kedvesked­tek az ünnepen. Koczka Imréné elöli van nyék, rózsabokrok sérültek meg, az ott lakók szemeláttá- ra. anélkül, hogy bárki is figyelmeztette . volna a gyer­mekeket a park védelmére. Tény, hogy a városgazdálko­dás dolgozói ennek hírére a helyszínre érkeztek és rögtön­zött létesítménnyel akadá­lyozták meg a környezet, il­letve a park további rongálá­sát. Tisztelet a kivételnek, de helyesebb szemlélettel ezt a lakók is megelőzhették vol­na. Az elismerés hangján szól­hatunk a lakók érdekeiért és a város parkjainak szépítésé­ért fáradozq kertészeti dolgo­zókról. KISZ-esek az úttörőkért A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalat KlSZ-alapszerve- zete ez év novemberében kö­tött együttműködési szerződést a balassagyarmati városi út­törőházzal. Mit jelent ez az úttörők­nek? A KISZ-esek megjavították az úttörőház meghibásodott játé­kait. Filip Pál. az alapszerve­zet KISZ-titkára vezeti az út­törőház természetjáró szak­körét. Már szervezett egy nyírjesi gyalogtúrát, a téli szünetben pedig a Mátrába viszi a gyerekeket szánkó­túrára. Szigeti László egy nagyméretű autóverseny­pályát készít el karácsonyra. Czmorek Sándor a TT-vasút üzembe helyezésének irányító­ja. A KISZ-esek lelkesen dol­goznak. Szabad idejük nagy részét az úttörőházban töltik. Halad is a munka gyorsan, a kisdobosok és úttörők nagy örömére. December 20-án együtt ünnepelték a kará­csonyt a gyerekekkel az út­törőházban. Köszönet érte! Városi úttörőház Balassagyarmat Cikkünk nyomán Műszaki akadály mialt Lapunk október 28-i szá­mában Számadás egy eszten­dőről című cikkben Princz Józsefné tanácstagi beszámo­lójáról írtunk, miszerint a salgótarjáni Rákóczi úton egy nyilvános távbeszélő-állomás létesítésének lehetőségét kér­te megvizsgálni. A Budapest —Vidéki Postaigazgatóság közlése értelmében a nyilvá­nos állomás létesítésének mű­szaki akadálya van. Így a posta a közérdekű kérést tel­jesíteni nem tudja. Kiállítás Kézimunka-kiállítás nyílt zésében. A gyár dolgozói mint- a FIM Romhányi Építési Ke- egy száz munkát állítottak ki, rámiagyárának klubhelyi- melyek a kiállítás látogatói ségében a nőbizottság rende- körében nagy tetszést arattak, Szerkesz iöi MZßMßlßk V. I. (Mátraverebély): Ta­nácsot kérő sorai alapján meg­kerestük az illetékes megyei igazgatóságot, ahol a szüksé­ges intézkedést megteszik. A döntésükről később újabb ér­tesítést küldünk, addig is kér­jük szíves türelmét Értékeltek az agitációs és propaganda­tevéken y séget A közelmúltban értékelte a Nógrád megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság az 1977. évi agitációs és propaganda- tevékenységet és egyben meg­szabták az 1978. évi feladatai­kat. Megállapították, hogy ja­vult a megye lakossága köré­ben a rendszeres tájékoztatás, jobb volt a kapcsolat a me­gyei sajtóval, valamint a tár­sadalmi szervekkel. A társa­dalombiztosítás dolgozói kü­lönböző fórumokon jutottak el a dolgozók széles rétegeihez. Főként a nőket leginkább fog­lalkoztató társadalombiztosí­tási kérdéseket dolgozták fel ezeken. Jó módszernek bizo­nyult propagandatevékenysé­gük során, hogy évente a tár­sadalombiztosítási munkát tar­talmazó évkönyvet adtak ki. Az igazgatóság ellenőrző fő­orvosa, dr. Homoki László ha­vonta végez a táppénzes állo­mányt befolyásoló tényezőkről elemző munkát, így az 1—3 és a 4—7 napos megbetegedé­sek alakulásáról, ennek nép- gazdasági kihatásáról. Az igazgatóság agitációs és pro­pagandatevékenységének módszere volt és a lövőben is ezt az utat kívánják járni- a szóbeli tájékoztatás. Ehhez többek között a TIT-en keresz­tül biztosították az előadókat, valamint az igazgatóság szak­emberei adtak rendszeres tá­jékoztatást a biztosítási mun­káról, a tudnivalókról. Az ipari üzemekben és a terme­lőszövetkezetekben a helyszí­nen rendszeresen segí*ik a nyugdíjelőkészítő albizottsá­gok munkáját. A napokban tartottak ilyen tájékoztatót a Salgótarjáni Ruhagyárban, a Váci Kötöttárugyár kazári, a fehérneműgyár iánosaknai üzemében. Az igazgatóság a társadalombiztosítással kap­csolatos röplapok terjesztését is szervezetten oldotta meg. A jobb propagandamunka fejlesztése érdekében megyei szinten egy 5 tagú agitációs és propagandabizottságot kíván­nak létrehozni, amely a tár­sadalombiztosítás területén végzendő felvilágosító munkát lesz hivatott szélesebb körben biztosítani. A jó propaganda- tevékenység eredménye, hogy míg 1975-ben százhatvan ér­deklődés, kérdés érkezett az igazgatósághoz, addig ez évben mindössze 75-en kértek felvi­lágosítást a reájuk vonatkozó társadalombiztosítási kérdé­sekben, illetve szolgáltatások­ban. A beadványok többsége általában a nyugellátásokkal kapcsolatos. — takácsné — Elsőkénf A rádióból hallottam, majd magam is részese voltam annak a gyógyításnak, melyet Salgótarjánban országosan is elsőként vezettek be és he­lyesen. * Október végén megkeres­tem a salgótarjáni ideggondo­zóban dr. Samu István főor­vost. A megkeresés egyszerű­en, telefonhívással történt. Kérésemre a nővér közölte, hogy a főorvos beteget lát el, de hívni fog. A telefon másik végén ha­marosan jelentkezett Samu István, a doktort jelentő szó nélkül. Elmondtam a pana­szom és ő kért, hogy délután személyesen keressem meg. Megkerestem. Igen kedves, szolid külsejű ember fogadott, akiből sugárzott a részvét és a tenniakarás, egyben az el­foglaltságból származó fáradt­ság is. Sokan járnak hozzá keze­lésre, zsúfolt a napja, ae mégis készséges a hivatása teljesítésekor. Terápiát java­solt, betartottam és javultam. Mindezt az orvosi hivatásából fakadóan tette és nem má­séit... Ilyen az a kezelés, ahol emberi tisztességgel gyógyít a főorvos, a felesége és a mun­katársai. Ezt a cselekedetet, mely igazán önzetlen és em­berséges, köszönöm meg a nyilvánosság előtt a magam és sokszáz ember nevében dr. Samu István főorvosnak. H. I. Salgótarján Az arany koszorús Dobó bt igád A Salgő Cipőipari Szövet­kezet 21 tagú Dobó Katica aranykoszorús szocialista bri­gádja 1977. évi tervét decem­ber 10-én teljesítette. A bri­gádvezető, Vincze Józsefné még 20 éves sincs, mégis nagy hozzáértéssel végzi munkáját a 19 nő és 2 férfi élén. Cipő- felsőrészt készítenek, tervü­ket 5 százalékkal teljesítették túl, amelynek értéke 468 ezer forint. Fontos a brigádban a taaarékoss'ág, a hulladékot is feldolgozzák. Női öveket ké­szítenek, évente mintegy 4 ezer forint értékben. A ra­gasztóval is takarékoskodnak, az idén 6 ezer forint megta­karítást eredményezett. A brigád tagjai szakmailag ké­pezik magukat. Egy dolgozó bői ipari technikumba jár, né­gyen magasabb szintű állami oktatásban, egy fő pedig egy­éves szakmunkásképzésben vesz részt. Nemcsak gazdasági munká­juk példamutató, társadalmi tevékenységük is elismerést érdemel. Szociális otthont, óvodát segítenek, kommunis­ta szombatokat is tartottak. A közelgő névadó ünnepségre készülve három gyes-en levő társuk ajándékozására készül­nek. A brigád következő ter­ve, hogy kapcsolatot alakít­son ki egy hasonló cipőipari brigáddal, hogy újabb tapasz­talatokat, munkamódszereket szervezzenek. A brigád biza­kodik, hogy másodízben is el­nyeri az ■ aranykoszorús jel­vényt. T. L. „Beteg” dolgok • SZTK. Fizikoterápia. Mél­tatlankodó férfihang. — Még, hogy papucsot hozzak ma­gammal? Inkább el sem jö­vök a kezelésekre. — Az asz- szisztensnő türelmesen ma­gyaráz. — Sajnos annyi papu­csot nem tarthatunk, hogy mindenkinek jusson. És ami van, az is egyre fogy. A ked­ves betegek maguknál felejtik és hazaviszik. — Hihetetlen — gondolom — ezért érdemes a becsületet? — De már egy másik férfi beszél. — A Gel- lértben kétféle színűt adnak, mégis elviszik. Ügy véleked­nek; otthonra a felemás is megfelel. — A méltatlankodó hang megszelídül. — Legkö­zelebb elhozom a saját pa­pucsomat — dörmögi szégyen­kezve. Pirul a betegtársai miatt. Én is. ★ Gyógyszertár. A kézi eladás­nál szemmel láthatóan falusi asszonyok állnak. Az egyikük olyan orvosságot kér, ami két forintba kerül, csak a neve nem jut az eszébe. A gyógy­szerész segíteni akar: — Al- gopyrin?, Polyvitaplex?, Nos- pa? — Az! — csillan fel az asszonyság szeme. — De azért adjon a többiből is. — Két forint nem pénz ér­tük — mondja azután a mel­lette álló felé fordulva. — Hagy legyen olyan poiimicso- da is otthon. Ki tudja, mire lesz jó. Ki tudja? Ha másra nem, kihajítani, ha már romlani kezd. kemény Kérdést továbbítunk M. B. (Pásztó): Levelét köz­lés helyett kivonatosan meg­küldtük volt munkaadója fe­lettes hatóságához kivizsgálást, illetve intézkedést kérve. Az eredményről újabb értesítést küldünk az ön címére. Bizal­máért addig is fogadja köszö- netünket. * K. L. (Salgótarján): Sajátos helyzetét leveléből csak rész­ben ismertük meg. A ponto­sabb informálódás érdekében személyesen szeretnénk felke­resni, hogy hathatós segítséget nyújthassunk. Kérjük türel­mét. M. V. (Vizslás): A jogse­gélyszolgálat közbenjárására a bíróság — az összes körülmé­nyek gondos mérlegelése után — elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való folyósítá­sát. Erre azonban csak rend­kívüli esetekben kerülhet sor. Akkor, ha a szülő valóban nem képes biztosítani a gyer­mek megélhetését, valamint akkor, ha a kötelezettnek nincs olyan vagyona, jövedel­me, amelyből a tartásdíj be­hajtható. Az előlegezett összeg nem lehet több mint amek­kora összeg fizetésére a köte­lezett köteles lett volna; felső határa tehát a megállapított tartásdíj. Ennél Kevesebb azonban lehet, ha a gyermek tartása a másik szülő által biztosítható. ★ S. A. (Szécsény): A bedől« gozó családi pótlékra jogosult­ság szempontjából a munkavi­szonyban álló, határozatlan munkaidejű dolgozóval esik azonban elbírálás alá. Ennek megfelelően 21 napi biztosítá­si idő esetén is csak arra a naptári hónapra illeti meg a családi pótlék, amelyre járó keresete az 500 forintot, ille­tőleg a napi 20 forintot eléri. K. K. (Kisterenye): Köszö­nő sorait jóleső érzéssel olvas­tuk. Köszönjük. E. L. (Salgótarján): A nap­közi otthonban az az idős — kivételesen indokolt esetben az a 18 éven felüli — sze­mély kérheti felvételét, aki állapota (betegsége, kora, fo­gyatékossága) miatt munka- képtelen, vagy csökkent mun­kaképességű, s aki saját el­tartására csak részben képes, amellett felvételét körülmé­nyeit, szociális helyzete is in­dokolják. Az öregek napközi otthonába való felvételi ké­relmét a városi tanács egész­ségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez ter­jesztheti elő, amelyhez 30 napnál nem régebbi keletű or­vosi szakvéleményt kell csa­tolni. Magánlaksértés Az eset Balassagyarmaton történt. Ismerősömet mentem meglátogatni a Rákóczi úton. Szomszédjuk, aki olyan élet­vitelt folytai hogy családját is rettegésben tartja, decem­ber 14-én hazaérkezve először családjával veszekedett, majd a folyosóra kljövet beverte ismerősöm konyhájának ab­lakát, és a legtrágárabb sza­vakat kiabálta rá. Később ér­keztem és a szegény asszony ki sem mert jönni a lakás­ból, érkezésemig. Ez körülbe­lül fél négy óra felé volt, majd fél öt körül fel­mentünk a rendőrségre, ahol azt mondták, hogy miért nem hívtuk ki őket, akkor, ami­kor ott randalírozott a szom­széd. (De hogyan, ha nem mert kimenni a lakásból?) Mondták, menjünk a bíróság­hoz panaszt tenni. Másnap el­mentem az ingatlankezelő vállalathoz, ahol azt a taná­csot adták, hogy menjünk a városi tanács igazgatási osz­tályára. Ott is voltunk, ahol az előadó azt mondta, hogy már nem hozzá tartozik, mert ez már kimeríti a magánlak­sértést, ezzel a bírósághoz kell fordulni. Mivel pedig is­merősöm nyugdíjazása előtt a bíróság alkalmazottja volt, az ottani volt kollégák azt mond­ták, hogy ha nincs tanú. ak­kor kár az ügyet bíróságra vinni, még az ablak beüvege- zését is neki kell megfizetni. Nem hiszem, hogy valahol ne legyen egy olyan szerv, ahol ezt az ügyet közmegelé­gedésre elintézik. Vagy az ember tovább éljen félelem­ben, tűrje, hogy egy ilyen szomszédnak legyen kiszolgál­tatva? F. E. B.-gyarmat Kettő helyett miért csak egy? Már több év óta járunk a nagybárkányi völgyből a sík­üveggyárba dolgozni. Reggel 5 órakor indul a járatunk és délután a nappali műszak vé­gén, a 14.30 órakor esedékes járattal szoktunk hazautazni. Legújabban olyan tényezők fordulnak elő, hogy a szoká­sos kettő autóbuszjárat he­lyett csak az egyiket indít­ják, azt is késve, sőt mi több az utóbbi időben a szécsénvi elágazónál 'meg sem áll. Mi valamennyien bérletesek va­gyunk, és állandóan itt szok­tunk Ieszállni. Most „átmegy” a megállón azzal, hogy úgyis sokan vannak, úgysem állok meg! A gépkocsi vezetője, fel­tételezzük. nem gondol arra, hogy az utasai reggel 5 órától talpon vannak. dolgoznak nyolc órát. és azért vásárol­ják meg a bérletet, hogy kel­lő időben haza is akarnak érni. Nem beszélve arról, hogy egy plusz felesleges órát mínusz 8—10 fokos hidegben toporgunk. Ez történt 1977. december 13-án, a 14.30-kor induló járaton. Kérésünk, hogy a gépkocsi vezetőjét von­ják felelősségre! Valamint szeretnénk kérni, hogy más­kor ilyesmi ne forduljon elő, mert mi a bérletet nem azért fizetjük ki előre, hogy a bi­zonytalanságnak legyünk az áldozatai. Mint ahogy az em­lített napon >s voltunk. J. Istvánné Nagybárkány Összeállította: Tóth Jolán NŰGRAD - 1977. december 22„ csütörtök 5 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom