Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

90 oooooooooo iff rí _____• o ooooooooo A Karancshús a helyi igények jobb kielégítéséért Jól beilleszkedett az allami Húsipar rendszerebe Kevesen emlékeznek már a tizenegy termelőszövetkezet és hét ÁFÉSZ társulásával, va­lamint jelentős állami se­gítségigei megépült Karancs- hús (Kanancs Húsipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat) ava­tási ünnepségén elmondottak­ra ahol a többi között az alábbi gondolat is elhangzott: „Tudjuk, hogy nehéz munka vár ránk; a százezer fogyasz­tó elismeréséért naponta meg kell küzdeni.. Az ünnepélyes átadás óta eltelt L-oséges egv esztendő valóban göröngyökkel, ne­hézségekkel teli, de egyben sikeres út volt. Még akkor is, ha a felfokozott várakozásnak nem tudott mindenben meg­felelni az új üzem, ha a jo­gos kritikai észrevételek mel­lett időnként meg nem ér­tés, vagy indokolatlan tü­relmetlenség zavarta a kibon- taikozást, a kollektíva eggyé kovácsolásának nehéz, de ■okát ígérő folyamatát. termékeiket a megyei tanács által kijelölt helyeken értéke­sítik, felelősséget vállalnak termékeik minőségéért, hogy kihasználva a kedvező szállí­tási távolságokat gazdaságo­san oldják meg feladataikat, hogy Salgótarján ellátásában nem versenytársként lépnek fel az állami vállalatokkal szemben, hogy beilleszkednek a Húsipari Tröszt vágóállat- ellátás-rendszerébe. Vállal­ták, hogy megjelenésükkel nem rontják az ellátás terv- szerűségét, nem zavarják az állami húsipar tevékenységét. A szövetkezeti üzem veze­tői nagy megbecsüléssel, tisz­telettel és elismeréssel szólnak a Húsipari Tröszt, a PENO- MAH Vállalat, a Húsipari Szolgáltató Vállalat, a Hús­ipari Kutató Intézet, és a ba­lassagyarmati gyár vezetőinek önzetlen segítéségről. Az előbbieknek döntő részük van a próbaüzemelés . 3' Naponta csaknem kétszáz sertés és 10 szarvasmarha fását és feldolgozását végzi a vágóbrigád. számára kötelezővé tették a magasabb érdek, a népgazda­ság elsődleges szolgálatát, úgy, hogy ne szenvedjen csor­bát, ellenkezőleg jól érvénye­süljön a szövetkezeti érdek is. Az eddig megtelt út arról tanúskodik, hogy az említett kettős, illetve hármas célt — a fogyasztók érdekeit is beleszámítva — sikerült vi­szonylag jól megoldani. Az évi 25 ezer sertés és 25( marha levágására és fel­dolgozására létesült üzemből ebben az esztendőben 400 va­gon hús és húskészítmény ke­rül a fogyasztókhoz. Az alap­anyag döntő részét — tízezer sertést — az Állami Gazdasá­gok Korlátolt Felelősségű Társasága, a másik tízezret a PENOMAH, a többit pedig az alapító termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek biztosítják. Utóbbiak a háztáji gazdasá- sike- gokból vásárolják fel a ser- res lebonyolításában, a/ gyű- téseket. Az üzem szeptember vé­géig a előírt 13 401 mázsa húskeretét 15 046 mázsára tel­jesítette, ami 12,2 %-os túl­teljesítésnek felel meg. A ke­reten kívüli árukból 4 890 má­zsát értékesítettek. Ez év november elejéig 199 vagon hús és húskészít­mény került az ellátási terü­leten élő 100 ezer lakoshoz. Ebből a kötelezően előírt 134 vagon volt, amit 154 vagonra teljesítettek. A Karancshús az eltelt időszakban az országos átlagnál nagyobb mértékben 20 %-kal növelte a húské­szítmények forgalmát. Ez , a tény önmagáért beszél, jól ér­zékelteti, hogy igyekszik be­tölteni az indulás pillanatá­ban vállalt feladatát: a helyi szükségletek minél jobb ki­elégítését. Azért tudta feladatát eddig ilyen eredményesen megol­dani, mert az indulásnál je­lentkező két lehetőség közül — vagy csak a magas árat megtestesítő minősé® termé­kek gyártásával foglalkozik, ki­A Karancshús vásárcsarnoki üzlete havonta másfél milliós forgalmat bonyolít le. vá­Ahogy teltek-múlták a na-.mölcsöző tapasztalatcserék Jut * J*ac ut^:,vSr. , pok, ha lassan is, de elmúltak megszervezésében, a kisebb aarólag helyi szükségletekre a kezdettel járó gyermekbe- kapacitású gépállomány na- ^ímel — az utóbbit, talán a tegségek, amelyeket a fejlődés gyobb teljesítményűekre va- nehezebbet vállalta, a koz- magasabb követelményeiből ló kicserélésében, a jó kézi ■ vélemény egyre nagyobb meg­adódó újabbak váltottak fel. szerszámok biztosításában, a oiégedésere es sajat biztonsa- Közülük egyiknek másiknak a rendkívüli üzemzavarok elhá- &a érdekeben. leküzdése még ma is gondot rításában. ,A Karancshusmak .lelentos okoz a vezetőknek; s a dől- Ennek a jó kapcsolatnak J°nI gozóknak. köszönhető, hogy (egyedül az A bizonyítás és elfogadtatás országban) a Karancshús kettős, de mégis egységes zetői megkapják az állami gondolatának jegyében végez- húsipar berendezéseinek, gá­té munkáját a Karancshús peinek, alkatrészeinek jegy­kollektívája. Sikerült bebizo- zékét azzal a lehetőséggel, nyítaniiuk, hogy érdemes volt hogy ugyanolyan feltételekkel létrehozni a megye új, a fel- vásárolhatnak belőle, mint az szabadulás óta a legjelentő- állami vállalatok. záskörzetében megszűntek a v * húsellátási gondok. Sőt, egyes termékekből a korábbi keres­lettel szemben, ma már kíná­lat is van. Ez újszerű fel­adatokat kíván a kereskede­lemtől. Javult a párizsi, a krinolin és a virsli minősége. Füstölt sebó élelmiszeripari üzemét. Az elöbb felsoroltak jól ér- Sokfelé™!«? “5 igényiket* Mert a Karancshús alapító -ékeltetek hoev a kölcsönös a i -Üuv. 1 - -„kai " • nkmánvíhn? és ígéretéhez hí- zeKe,ileB(ő’ n0®\ d aoicsonos Az olcsóbb belsőségből sincs okmányához es igeietenez m megbecsülés es egymásra elegendő Eevelőre nem is ven Salgótarján—-Pásztó von- utaltság gondolatának je- Egyrészt az állatetósz­záskörzetébem valóban javítói- evében olvan eevütt- .-^Ír il « ta a lakosság hús- és tölte- működés alakúit ki az követelmények mi­1 élt áruval v.lé ellátá.át, «I- . X“ «rtSÜSS wieknek PUés ÁFÉS^elmek kezeti üzem között’ ameiyilfik az olcsóbb ’ termékek alap­SmelSi tevékeÁnySükkfeÍ Äf1 e>füsw'ban a anyagaként használják fel. Stábén érttóesXi biz- tt>k elVeZlk' Hogy az említett belsőségek­vhhí Az előbb említett útra először hez a munkásass^onyok is SÄSTÄ. Ä • Karancshús„pe,, haááuk- mm mutat A lövőre is- ilvem me«- ban- vallalva az állami hús- vezetősége előírta: a vasár­alapozott, körültekintően léi- lpaí.ral, izemben támasztott kö- csarnoki húsboltban csak az rehozott társulásokra a továb- vetelmenyek teljesíteset. Maguk éjszakai munsa után, a ko­biakban is szükség van, mert csak ily'módon lehet jól ki­használni a szövetkezésben rejlő előnyöket. A Karancshús vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordított a munkáslakta terü­letek, különösen Salgótarján hús- és húskészítményekkel való ellátására. Ennek meg­felelően szívesen elvállalta az ipari nagyüzemek konyháinak, az üzemélelmezési vállalatok­nak az ellátását. Az új vásár- csarnokban működő üzlete pe­dig egyértelműen tanúsítja, hogy az állami boltokkal együtt egészséges verseny alakult ki a fogyasztók még jo^’o, színvonalasabb' ellátá­sáért. A Karancshúst a vásárlók megkedvelték, ragaszkodnak hozzá é* figyelemmel kisérik munkáját. A szövetkezeti üzem vezetői abból indultak ki, hogy számukra is kötele­ző a keretgazdálkodás, hogy A töltőbrigád tagjai naponta 30 mázsa töltelékárut készíte­nek. ra reggeli órákban, délután pedig a nappali műszak után szabad belsőséget árusítani. A Karancshús vezetői az olcsóbb áruk termelésére vo­natkozó ígéretüket teljesítet­ték Jelenleg havonta 48 ter­méket állítanak elő, amelynek többsége az említett árkategó­riába tartozik. Egyébként éves szinten 51 termék előállítása szerepel programjukban. A kiemelt területekre — Sal­gótarján, Kisterenye, Nagybá- tony, Pásztó — heti három­szor, az előzőeknél kisebb te­lepülésekre hetenként két­szer, a kisebb boltokba (ahol 5—10 kg hústkészatményt ren­delnek) hetenként egyszer szállítanak. 1978. janáur 1-től, ahol szükség lesz rá, ott be­vezetik a heti kétszeri szállí­tást. Az induló vállalatnak ebben az évben nem volt fejlesztési alapja. A gazdaságos termelés követelményeinek teljesíté­se viszont megkövetelte, hogy a vezetőség nézzen körül sa­ját portáján is tegyen vala­mit az előbbiek érdekében. Egyedüli lehetőségként a belső tartalékok feltárása kí­nálkozott. Elővették a terveket, a be­ruházási programot, megvizs­gálták az üzemelési és mun­kaszervezési lehetőségeket. Az előbbieket összevetették a PENOMAH Vállalat sokkal gazdagabb tapasztalatival. Az elmondottakat figye­lembe véve két fő területen; a vágásnál, és a feldolgozás­ban jelölték meg a tennivaló­kat. Mindkét területen sike­rült előbbre lépni. Ily módon megteremtették a lehetőségét 'annak, hogy a tervezettnél na­gyobb mennyiségű állatot vágjanak le, dolgozzanak fel. Fejlesztési forrás nélkül korszerűsítették a vágóvona­lat, amely tízezerrel több ser­tés levágásához biztosított le­hetőséget. Ennek során beve­zették a Szabó Béla irányítá­sával tevékenykedő műszaki kollektíva újítását; a szőrte- lenítő gépet. Kettős feladatot oldottak meg ezzel: gyorsítot­ták ' a munkafolyamatot, ugyanakkor megszüntették a piszkos, nehéz fizikai munkát. Az előbbihez hasonló folya­mat zajlott le a feldolgozó üzemben is. A PENOMAH Vállalat vezetői segítségével a meglevő kis kapacitású fel­dolgozó gépeket nagyobb ka­pacitású gépekre cserélték fel. Eredményeként mód nyílt a terven felül levágható ser­tések folyamatos feldolgozá­sára. Ennek zömét a salgótar­jáni vásárcsarnoki üzletük- ■'ei forgalomba, nem a többi üzlet rovására, ha­nem az ellátás javítása ér­dekében. Kik hozták létre a tisztelet­reméltó eredményeket? Azok a szakmájukat szere­tő munkásemberek és alkal­mazottak, akik a régi tarján! vágóhídon dolgoztak, az üzem vonzási körzetébe tartozó te­lepüléseken lakó, háztartást vezető asszonyok, akik ide kérték felvételüket, valamint a balassagyarmati szakmun­kásképző iskolát végzett fia­talok. A különböző szakmai és po­litikai képzettséggel, érdek­lődéssel, a munkáról vallott felfogással rendelkező mun­kás kollektíva az eltelt rövid Idő alatt magára talált. Eb­ben meghatározó szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indított szocialista munkaver­senynek, a párt- és tömeg­szervezeti aktivistáknak, a pártszervezet irányító, segí­tő, ellenőrző tevékenységének. Mindezek eredményeként a harmadik negyedév végéig si­került pótolni az első fél­évi lemaradást, sőt az állat­vágásban hatszázalékos/ előnyt szereztek. A kollektíva' egész­séges formálódásának eredmé­nye jelentkezik abban is, hogy az ÉDOSZ megyei spartaki- ádján elnyerték az első he­lyet. A munkások szorgalmá­nak és igyekezetének is tulaj­donítható, hogy az alapító okmányban vállalt havi 12 millió forint termelési érteK helyett, a barma»..: negyed­évben már 14 milliót teljesí­tettek. November elején 767 ezer forint nyereséget tartot­tak számon. Ha nem is sokat, de az alapító szövetkezetek és ÁFESZ-ek, már ebből az üzemből is kapnak nyeresé­get. Hogy ez az összeg, a jövő évben még nagyobb legyen, ezért 1978-ban jobb minőségű és lelkiismeretesebb munkát végzünk a gondolat jegyében tovább javítják az ellátást. Megvalósítása céljából fel­keresik az állami és pártszer­veket, kereskedelmi szerveket, boltvezetőket és megbeszélik velük a lehetőségeket, a to­vábbi tennivalókat. Szükség van a körültekintő alaposság­ra, mert jövőre 6 százalékkal növelik a termelést. Ezen be­lül 23—24 százalékkal a hús­készítmények mennyiségét és természetesen a minőségét is. Azon fáradozna.., hogy - még pontosabban és gyaitrabban szállítsanak. Tóvá. .„-.-a is ki­emelt feladatként kezelik Salgótarján, és a nagyobb munkáslakta települések ellá­tását, a nagyüzemi konyhák kívánságainak teljesítését, a büfék választékának bővítér sét Forgalomba hozzák a táj» jellegnek megfelelő palóc j kenőmájast Keresik a UH kosság birkahússal való el-; látásának lehetőségeit A feladatok jó elvégzése ér-; dekében új nagy teljesítmé-i nyű gépeket állítanak munká­ba, amelyekkel kettős célt ér-' nek el: növelik a termékek minőségét, csökkentik a ne­héz fizikai munkát. Üzembe helyeznek zsírcsomagoló au­tóm a**! is. A Karancshús kollektívája rövid idő alatt megtartotta ígéretét; javította Salgótarján és az alapító szövetkezetek te­rületén az ellátást növelte aa alanító szövetke»-tsk és ÁFÉSZ-ek felvásárlási és ér-, t.-.esítési biztonságát. A kollektíva szeretné meg-- hálálni azt a sokoldalú össze­fogást. p me1 vet az üzem ala­pításának, majd azt követően működésének időszakában ka­pott, azt a bizalmat, és türel­met, amelyet az irányító szervek, a kereskedelem és a fogyasztók tanúsította-, irán­tuk. Szeretnék továoora is bi-' zonyítani, hogy a magvar húsiparban lehetséges az álH lanti és a szövetkezeti vál­lalatok eredményes, jól ősz-; szobám’, lt és tervszt. i mun­kája. Mindezt egy cél érdé-; kcoan; a lakosság jooo e’lá-. tásáért! (X) Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Éret kíván minden kedves fogyasztójának a Karancshús. r 02786819

Next

/
Oldalképek
Tartalom