Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

f v,j Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD Átadás előtt Szolgáltatóház a gyár mellett XXXIII. ÉVF., 297. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977. Vágyunk és pénzünk A parlamenti költségvetési vita — s talán ez már ha­gyomány az utóbbi esztendőkben —, az őszinteség, a gondok nyílt felvetésének jegyében zajlott. Az államháztartás hely­zetéről, 1978-as tervéről tanácskozva a Tisztelt Ház legfő­képpen változta! ni valóinkat tette a vizsgálat tárgyasztalára, a visszahúzó erők forrását és a gondok megoldását kereste. Madarasi Attila államtitkár expozéjából kiderült, hogy a gazdaság fejlődése felgyorsult, a növekedési ütem jóval meghaladta a tervezettet — mintegy 8 százalékkal emelke­dett a nemzeti jövedelem. Igen örvendetes, hogy az 1977-es terv céljai szerint haladtunk; dinamikusan javult a terme­lékenység. Mind a termelésbővülés, mind pedig az életszín­vonal gyarapodása összhangban áll az ötödik ötéves tervben foglalt irányokkal. Az ipar és építőanyag-ipar termelése na­gyobb az előirányzatnál, úgyszintén a mezőgazdaság produk­tuma is. Utóbbiról csak annyit: még az igen feszített elő­irányzatot is túlteljesítve jelentékenyen hozzájárult népgaz­daságunk fejlődéséhez. Erőteljesen bővült a kivitel, a válla­latok, szövetkezetek gazdálkodásából kivehető: igyekeznek al­kalmazkodni a külföldi és a hazai követelményekhez. Ennek is köszönhető, hogy a gazdaság hatékonysága javulást mu­tat — bár nem olyan mértékűt, mint amilyent elvárnánk, amilyenre szükség lenne. És ez az a pont, amelynél érdemes időzni. Hiszen a ha­tékonyság színvonala képes legmegfelelőbben minősíteni erő­feszítéseinket, eredményeinket. 'Nos, mit mutat a képlet „végösszege?” A pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesz­téséből csakúgy, mint Huszár Istvánnak, a Minisztertanács- elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének — a parlamenti vita szinte valamennyi felszólalásának végkö­vetkeztetéséből az csendült ki, hogy a most záruló esztendő­ben nem minden kedvezett a hatékonvség gyarapításához. Van a mérlegnek — a sok előnyös változással szemben — kedvezőtlen oldala is. Itt van például a külkereskedelmünkben elszenvedett cse­rearányromlás, amely a népgazdaságot jelentős bevételtől fosztotta meg. A nem rubel elszámolású forgalomban az 1977-es terv előirányzatai nem valósultak meg, mivel a kivi­tel értéke nem éri el azt a szintet, amire számítottunk. Rá­adásul a behozatal mértéke felülmúlta a tervezettet — így alakult ki a tekintélyes passzívum. Az idei tapasztalatok tükrében immár kétségbevonhatat- lanul látjuk, hogy a világgazdaság 1974—75-ben elkezdődött — számunkra hátrányos — átrendeződése nem gyorsan le­futó dekonjunktúra hullám, hanem tartós folyamat. Éppen ezért van különös jelentősége, hogy az országgyűlés is rész­letesen elemezte e gondok okait. Abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel értéke — a tervezettől elmaradva —, lassabban nőtt a behozatalénál — részint tőlünk független külső, ám nagyrészt belső okai vannak. Romlott a cserearány és ez egyaránt jelenti azt, hogy meghatározó nyersanyagok — ilyen a szénhidrogén, a kávé — ára tartósan, erőteljesen nőtt az elmúlt években, és azt is, hogy a magyar gazdaság még nem tud kellő mennyiségben előállítani, jó áron elad­ható exportterméket Az árveszteséget mérsékelhette volna a termelők és külkereskedők jobb együttműködése, ármunká­ja, a rugalmasabb piaci tevékenység. Ugyancsak a gazdálkodás további javítandóinak listáján szerepel a túlfutott beruházási és a célszerűnél jóval nagyobb támogatási tevékenység. Mindezek együttesen szolgáltatnak újabb, és szigorúbban veendő feladatokat. Ennek jegyében született az 1978-as költségvetés is, amelynek legfontosabb követelménye: nem a gazdasági növekedés gyorsítása a fela­dat, hanem teljesítményünk minőségének javítása. Az erő koncentrálásának szándékát példázza, hogy a be­ruházások körében elsősorban a befejezésre kívánja a ren­delkezésre álló anyagi erőnket összpontosítani. Ez azt jelen­ti, hogy jövőre mind a vállalatoknak, mind az illetékes fő­hatóságoknak nagyon meg kell fontolni, hogy hol, milyen célra adjanak ki pénzt, hiszen az 1977-ben kialakult beruhá­zási feszültség levezetése természetesen nemcsak az építőipar­ban hozhat kedvező változást, hanem az egész gazdaságban. A jövő esztendei költségvetés fontos eleme a támogatá­si szabályok szigorítása is: 1978-ban nem szabad megengedni, hogy az állam és a vállalatok osztozkodásából ismét az állam húzza a rövidebbet. Ennek megfelelően — differenciáltan —, az 1978-ban érvénybe lépő módosított szabályozók nagymér­tékben korlátozzák az állami támogatásokat, az ilyen-olyan célra juttatott ingyenpénzeket. És mit ígér az állampolgárnak, az ország, a megye la­kosságának a költségvetés jövőre? A nyilvánosságra hozott adatokból mindez jól kiolvasható, a rend kedvéért azonban érdemes fölidézni, hogy a terv a fogyasztói árszínvonal 4 szá­zalékos növekedésével számolva az egy lakosra jutó jövede­lem emelkedését 7—7,4 százalékra teszi, tehát a reáljövede­lem mintegy 3—3,4 százalékkal gyarapodhat. (Ezek az érté­kek közel vannak az idén elért hasonló értékekhez.) Természetesen mindez csak úgy válhat valóra — ahogy a költségvetési vita egyik fölszólalója hangsúlyozta —, ha a reális számvetés ismeretében saját magunkkal szemben szi­gorúbbak leszünk. Ha minden ember saját munkájával, élet­vitelében érvényre juttatja annak fölismerését, hogy igényein­ket, vágyainkat teljesítményünkhöz, pénzünkhöz kell igazíta­nunk. m. L Havasi Ferenc hazaérkezett Romániából Szombaton hazaérkezett Bu­dapestre az a küldöttség, amely Havasi Ferencnek, a Minisztertanács elnökhelyette­sének, a bizottság magyar ta­gozata elnökének vezetésével Bukarestben vett részt a ma­gyar-román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybi­zottság 13. ülésszakán. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter fogadta. Je­len volt Constantin Cimbru, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa. ^MTIJ, DECEMBER 18.. VASÁRNAP Mai számunkban a * 7 1978. évi terve Honnan jön a nyereség? Szeretni és cseieltedni Zagyvaróna MÉrbőzés előtt Erősödül a mozgalom Szovjet rakétakísérletek Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a Szovjet­unióból december 20 és 30 kö­zött hordozórakétákat indíta­nak a Csendes-óceán térségé­be. A szovjet kormány felkéri a Csendes-óceán vízi és légi út­vonalait használó országokat: utasítsák illetékes szerveiket, hogy a szóban forgó időszak­ban helyi idő szerint 15 órá­tól 24 óráig hajóik és repü­lőgépeik kerüljék az említett térségeket. (MTI) A közelmúltban még nem tartozott a kereskedelmi szol- gláltató létesítményeikkel leg­jobban ellátott területek közé a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek közvetlen környéke. A helyzet azonban a közeli na­pokban gyökeresen megválto­zik. Átadásra kerül a Techni­ka Háza és a Malinovszkij út közötti területen, a gyár ka­pujával szemben felépült új szolgáltatóház. Az építést az Agrofil végez­te. A munkaigényes, hagyo­mányos technológiával terve­zett épület, melynek határide­je 1978. április 30 volt, műsza­kilag átadták november 30.-áp. A beruházásban szereplő egészségügyi létesítményeket korábban a megrendelők ren­delkezésére bocsátották. Hogy a nagyközönség számára a szolgáltatóház mielőbb meg­nyílhasson, az egységek üzem­vezetőivel megállapodást kö­töttek, melynek értelmében már a műszaki átadás előtt el­kezdhették a helyiségek be­rendezését. Ennek köszönhető, hogy a Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat nem egészen két héttel a mű­szaki átadás után megkezd­hette az áruk szállítását, a raktárak feltöltését. A nyitás­kor másfél milliós készlettel várják a vevőket a korszerű, sokoldalú raktározási lehető­séggel ellátott üzletben. Januártól bevezetik az elő- rendeléses rendszert. A reg­gel műszakba induló gyáriak listán feltüntetik igényeiket, ezt a cédulát bedobják az odakészített ládácskába, s mi­re kijönnek a munkahelyük­ről. készen várja őket a cs«H mag. Hasonlóan fontos igényt elé­gít ki a Fatyolat'felvevőrész- leg. A háziasszonyoknak nem kell buszozniuk a tisztítani va­ló ruhával. Azok is helyben találják a szakembert, akik­nek elromlik valamilyen ház­tartási gépük. A javítóválla- lat ugyanis szervizt létesít a szolgáltatóházban. Egy helyiséget a gyár is kap. Itt rendezik be a gyár termékeit bemutató termet, mely szakemberek és érdeklő­dők számára áttekintést ad a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek széles körű termelési te­vékenységéről. A bemutatóte­rem egyben pályaválasztás előtt álló fiataloknak is se­gít megismerni a gyárat. Legyenek határaink teljes értékű őrzői • • Ünnepélyes katonai eskütétel Balassagyarmaton Balassagyarmaton, a Hősök ra, amikor Farkas István ha- löm önöket ünnepélyes ka- államhatáron szolgálatot tel­terén, a szovjet hősök em- tárőr százados tett jelentést a tonai eskütételük alkalma- jesítő határőröket, a hozzá­lékműve előtt sorakozott fel a magasabb egység parancsno- ból. tartozókat, s külön köszöntöt­díszegység. A határőrök ' ké- kának: a fiatal* határőrök ün- A Himnusz elhangzása után te Béla Rebro alezredest, a szültek ünnepélyes fogada- nepélyes eskütételre együtt Nováki Balázs őrnagy üdvö- Csehszlovák Szocialista Köz­lomtételre, katonai esküre. A állnak. zölte az ünnepségen részt társaság besztercebányai ha­zúzmarától fehér fák gallyai Vincze Zoltán határőr al- vevő területi párt-, állami tárőrségnek politikai parancs- között még a nap sugarai is ezredes így köszöntötte a fel- és, társadalmi szervek kép- nokát. beszűrődtek erre az alkalom- sorakozott egységet: Üdvöz- viselőit, külön a most is az Sümegi István határőr szü­lei társaságában mondotta el a katonai esküt. Esküszöm... Vincze Zoltán határőr al­ezredes ünnepi köszöntőjében a többi között kijelentette: kívánom, s egyben kérem, hogy a most esküt tett fiatal határőrök a kiképzés során szorgalmasan, a gondokat és fáradalmakat legyőzve érje­nek el minél jobb eredmé­nyeket, s váljanak határaink teljes értékű, őrzőivé. A fiatal eskütt tett határ­őrök nevében Kubinyi Attila, aki bevonulása előtt a pász­tói Béke Termelőszövetkezet­ben dolgozott, tett fogadal­mat, melyben kijelentette: az eskü szövegéhez méltóan, bé­kében és háborúban egyaránt népeink igaz fiához méltó mó­don viselkedem, becsülettel élek és halok. Köszöntötte az ifjú határ­őröket Váradi András, a KISZ balassagyarmati városi bizottságának titkára, majd az ünnepség az Intemacionálé- val és az esküt tett ifjú ha­tárőrök díszmenetével ért vé­nt Becsülettel élek és halok — a fiatal határőrök tegnapi eskütételéből. _____ get. % 18312312

Next

/
Oldalképek
Tartalom